777 talált cikk a bizonylat kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet készít elő, melyben útépítés céljából előzetes szándéknyilatkozat alapján érdekeltségi hozzájárulást szeretne beszedni a lakosságtól, amely részben fedezné a költségeinket. A befizetett érdekeltségi hozzájárulásról áfás számlát kell-e kiállítani, vagy határozatot kell hozni áfakörön kívüli ügyletként?

Kérdés: Önkormányzatunknak egy kft. támogatást szeretne nyújtani az alapfeladatai ellátására, elszámolási kötelezettség nélkül. Támogatói szerződés készül, melyet a képviselő-testület fogad el. Az adományozó a támogatás összegéről számla kiállítását kéri önkormányzatunktól. A számlán mekkora mértékű áfát kell szerepeltetni?

Kérdés: Időközi mérlegjelentés kapcsán az alábbi hibajelzést kaptuk a MÁK-tól: A mérlegjelentés 1/A űrlap 190. „Költségvetési évben esedékes kötelezettségek személyi juttatásokra” sornak nem lehet záró egyenlege, ezért azt javítani vagy indokolni szükséges. Segítségüket kérnénk, melyik jogszabályra vagy rendeletre alapozhatja a kincstár ezen állítását? Esetünkben az érintett 4211. főkönyvi számlának van egyenlege, mert annak tartalmában vannak olyan tárgyidőszakot érintő előírt kötelezettségek, melyek pénzügyi teljesítése a tárgyidőszakot követően történt meg.

Kérdés: Alapítványunk tárgyi eszközöket szeretne egy óvoda részére átadni. Két opcióval kapcsolatban merültek fel kérdések.
1. Térítésmentes átadás esetén az alapítványnak kell-e számlát kiállítani, vagy elegendő egy átadás-átvételi nyilatkozat? Ha igen, a számlán milyen összeget (alap, áfa) kell feltüntetni? Ebben az esetben jól gondoljuk, hogy keletkezik áfafizetési kötelezettség, amit döntés alapján vagy az alapítvány fizeti meg, vagy áthárítja az óvoda részére?
2. Használatba adás esetén az eszközök maradnak az alapítvány tulajdonában, csak ingyenes használatra adja az óvoda részére? Itt kell-e bármilyen számviteli bizonylatot kiállítani, vagy elegendő egy megállapodás? Ebben az esetben van bármilyen adózási kötelezettsége bármelyik félnek?

Kérdés: Önkormányzatunk termékeket vásárolt egy webáruháztól, a teljes vételárat a cég pro forma számlája alapján elutalta előre. A cég kiállította a pénzügyi teljesítés dátumával a tételes vevői számláját, melyet ő végszámlának tekint. A Ptk. szerinti teljesítés még nem történt meg, ugyanis a termékeket majd csak egy hónap múlva fogja szállítólevél kíséretében átadni a futárszolgálatnak, amint őhozzá is beérkezik valamennyi termék. Kérésünkre sem fog/tud nullás végszámlát kiállítani a tényleges birtokbaadás dátumával, szerintük a szállítólevél bizonyítja az átadást. Véleményünk szerint a pénzügyi tranzakciót igazoló számla adóügyileg előlegszámla, még ha a nevéből nem is ez derül ki, ugyanis a tényleges teljesítést megelőzően íródott jóvá a cég számláján. Több cég jár el hasonlóképpen, s nehezen, vagy egyáltalán nem tudjuk meggyőzni őket, hogy még egy bizonylatot állítsanak ki 0 forintról. Mikor járunk el szabályosan? Ha később, a birtokba adáskor a kapott szállítólevélre kivezetjük az adott előleget, és lekönyveljük tényleges teljesítésként a kiadást, vagy már a pénzügyi tranzakciót igazoló számla alapján történjen ez meg?

Kérdés: Abban az esetben, amikor külföldi kiküldetés keretein belül kerül sor a munkavállaló költségeinek kifizetésére, szükséges-e az intézményünk nevére kiállított áfás számla a kiküldetési rendelvény mögé, vagy elegendő-e a nyugta, mint a felmerült kiadás alátámasztása?

Kérdés: Önkormányzatunk a közfoglalkoztatás keretében termesztett zöldségeket, állattenyésztés során megtermelt tyúktojást a lakosságnak értékesíti. Az értékesítés egy állandó helyen történik. Kell-e pénztárgépet használnunk az értékesítés során, vagy elég a kézzel írott számla, illetve nyugta? Mivel önkormányzatról van szó, kell-e tevékenységi kört bővíteni meghatározott TEÁOR-számokkal? Közfoglalkoztatás révén ez vállalkozói tevékenységnek vagy alaptevékenységnek számít?

Kérdés: Az Art. Vhr. 23. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató által kiállításra kerülő ún. „M30-as nyomtatványt” a vonatkozó jogszabályok alapján kötelező-e ellátnia a munkáltatónak a munkáltató képviselőjének cégszerű aláírásával, vagy elegendő a nyomtatványt kitöltve, pdf-formátumban a munkavállaló rendelkezésére bocsátani, a munkáltató képviselőjének cégszerű aláírása nélkül?

Kérdés:

Milyen jövedelemnek minősül az a juttatás, amelyet a 20 percet meghaladó késés esetén juttat a magánszemélynek a szolgáltató (MÁV Start Zrt.) a menetjegy (ideértve a pót- és helyjegyet is) vételárának 50 százalékáig? Milyen elszámolási és adókötelezettség terheli a feleket munkába járás, illetve kiküldetés esetén a visszatérítés figyelembevételével? Szükséges-e a magánszemélynek a visszatérítésről szóló bizonylatot a munkáltató részére benyújtani, és ennek alapján csak a visszatérítéssel csökkentett összegű költségtérítésre jogosult-e, vagy a kompenzáció kártérítés jellegére tekintettel a teljes, eredeti jegyár (illetve annak 86%-a) téríthető-e számára?

Kérdés:

A képviselő-testület a kulturális és sportrendezvények esetén nevezési díjat szeretne szedni. Az önkormányzat jogosult-e a nevezési díj beszedésére? Ha igen, ennek milyen áfavonzata van?