Lakóház garázzsal történő bérbeadásának áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Az önkormányzatunk tulajdonában álló különféle ingatlanok egy részét az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság bérbeadás útján hasznosítja. A bérbe adott ingatlanok között van olyan, ahol az ingatlan részét képezi a garázs is (tehát a lakás céljára épült ingatlan és a garázs egy ingatlant képez, egybeépült), és a bérleti szerződésben az önkormányzat, azaz az önkormányzati tulajdonban álló társaság a lakóépületet a garázzsal együtt adja bérbe. Ilyen esetben, amikor egy ügylet keretében lakóingatlan és garázs bérbeadására is sor kerül, a garázs bérbeadását önálló ügyletként vagy adott esetben a lakóingatlan bérbeadásához kapcsolódó járulékos szolgáltatásként kell-e kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...§-a (2) bekezdésének b) pontja alapján az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra. Az Áfa-tv. említett rendelkezései a Héa-irányelv 135. cikke (1) bekezdésének l) pontjában és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Magánszemély adózása Amerikában

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozójának gyermeke, aki magyar adóügyi illetőségű magánszemély, 2023. december 31-ét követően az Amerikai Egyesült Államokban dolgozik munkaszerződés alapján, az Amerikai Egyesült Államokban bejegyzett társaság részére. Ezen foglalkoztatási helyzettel összefüggésben kell-e szociális hozzájárulási adót fizetni a megváltozott jogszabályi környezetre tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...alapján szerzett jövedelme tekintetében - az olyan személynek juttatott bevétel (egyebek mellett), akire a Tbj-tv. 3. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki.A Tbj-tv. 3. §-a alapján: "E törvény rendelkezéseita) a szociális biztonsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Védőnői feladatellátás

Kérdés: Az Eatv. 23. §-ának (5) bekezdése alapján az önkormányzat védőnői feladatok ellátása érdekében a védőnő által használt ingatlant a kórház ingyenes használatába adja azzal, hogy a használatból eredő költségeket a kórház köteles viselni. Az Eatv. 23. §-ának (5) bekezdése szerint a települési önkormányzat 2023. július 1. napjával biztosítja az állam számára a 2023. június 30. napján a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyonnak az ingyenes használatát. A (6) bekezdés szerint a települési önkormányzat a 2022. december 31-én a védőnői ellátásra szolgáló ingatlan és ingó vagyonát e feladattól nem vonhatja el. Használatból eredő költségek többek között a víz, a gáz, az áram, a távhő, a telefon, az internet és a hulladékszállítás. Az önkormányzat és a kórház között nem jön létre bérleti jogviszony. Nem kötnek szerződést. Tekinthető ez az eset az önkormányzat részéről ingatlan-bérbeadásnak? A megosztott költségeket ingatlan-bérbeadáshoz járulékosan kapcsolódó költségnek kell-e tekinteni, vagy továbbszámlázásnak? Véleményünk szerint a kórház a törvény erejénél fogva "saját jogán" jogosult a védőnők elhelyezését szolgáló ingatlanrész használatára, ezért a költség továbbszámlázásáról van szó, nem ingatlan-bérbeadásról.
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzattal együttműködésben - gondoskodik a védőnői ellátásról.E paragrafus (2) bekezdése szerint a védőnői ellátás biztosításáért a Kormány által rendeletben kijelölt állami intézményfenntartó szerv - az irányító vármegyei intézmény útján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Tárgyi eszközök bekerülési értéke

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv az alapfeladata ellátásához (gyermekétkeztetés) szerzett be új asztalokat és székeket. Az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök egyenkénti értéke nem éri el a 200 ezer forintot, a számla végösszege meghaladja az 1 millió forintot. A számlán külön feltüntetésre került a beszerzéshez kapcsolódó szállítási költség. A szállítási költség része-e a bekerülési értéknek? Ha igen, milyen szempont szerint kerüljön felosztásra az egyes eszközökre (sima darabszám alapján, vagy az eszközök egyedi értékét figyelembe vevő súlyozással)? Milyen típusú beruházások esetében kell az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerinti költségeket figyelembe venni a bekerülési érték részeként (pl. szállítási, rakodási stb. költségek)? Kérhetnénk erre konkrét példá(ka)t?
Részlet a válaszából: […] ...stb. értéke) az előállító már elszámolta, a beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt kifizetések (szállítás, szerelés, biztosítás, hitelkamat, hatósági engedélyek stb.) pedig torzítanák ezt az értéket. Így a szállítási, kezelési stb. járulékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Közszolgáltatások ellátása

Kérdés: A MÁV Zrt. és önkormányzatunk között megállapodás jött létre közfeladatok teljesítése és közszolgáltatás nyújtása címen. Önkormányzatunk kiszámlázza a szolgáltatás díját a MÁV-nak, az általuk megküldött teljesítési igazolás alapján. A számlát is ezzel a megnevezéssel szükséges kiállítani (közszolgáltatás nyújtása). A megállapodás szerint a vasúti megállóhelyek tisztántartása a feladat. Tekinthető-e közfeladatnak ez a tevékenység, számlázhatunk-e áfamentesen a MÁV részére? Önkormányzatunk adóalany, áfás. Amennyiben áfásan kell számlázni, levonásba helyezhető-e a megfizetett áfa?
Részlet a válaszából: […] ...vagy az azok ellátásához szükséges pénzügyi fedezet a törvényben meghatározott eszközökkel, részben vagy egészében történő biztosításával valósul meg. A közfeladatot el lehet láttatni szolgáltatás megvásárlásával, ez esetben a szolgáltatásról számlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége

Kérdés:

Az önkormányzat által alapított költségvetési szerv alaptevékenysége általános járóbeteg-ellátás, szakorvosi járóbeteg-ellátás. A költségvetési szerv takarítási szolgáltatást kíván nyújtani egy vállalkozás részére. A munkavégzés egy védőnői ellátást nyújtó épületben történne. A tevékenységet az egészségügyi központ egy alkalmazottja látná el (részmunkaidőben), a takarítás díját kiszámláznák a vállalkozás részére, amely szintén takarítási tevékenységet lát el. Jól gondoljuk, hogy ez vállalkozási tevékenységnek minősül, és ebben az esetben módosítani szükséges az alapító okiratot, törzskönyvi kivonatot oly módon, hogy fel kell venni a vállalkozási tevékenységet és az új TEÁOR-számot? Jelenleg az egészségügyi központ mentes az áfafizetési kötelezettség alól. Jól gondoljuk, hogy a fent említett takarítási szolgáltatás adóköteles tevékenységnek minősül, és ezért változásbejelentőn jeleznünk kell az adóhatóságnak, hogy adóköteles tevékenységet is végez az intézmény?

Részlet a válaszából: […] ...szerint a központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadási előirányzatai terhére a 7. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti vállalkozási tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Rendezvényen kisegítő tevékenység ellátása

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési intézménye (művelődési központ) a városi nagyrendezvények idején segítő tevékenységre (hulladékgyűjtés, takarítás a közterületen stb.) alkalmaz olyan magánszemélyeket, akik az önkormányzat munkavállalói és közfoglalkoztatottjai. Milyen foglalkoztatási formában kell alkalmaznia a művelődési központnak a megnevezett személyeket (megbízási szerződés vagy egyéb, pl. egyszerűsített foglalkoztatás)?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatosan nem kell alkalmazni a Kjt. 1. §-ának (1) bekezdését, és a művelődési központnak nem kell velük – a közszolgáltatás biztosítására irányuló feladatellátás érdekében – közalkalmazotti jogviszonyt létesítenie. A pontszerű foglalkoztatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Szomszédos országból menekült személyek elhelyezése

Kérdés: A 104/2022. Korm. rendelet szerinti támogatás terhére elszámolható-e az önkormányzati bérlakás önkormányzati rendeletben meghatározott bérleti díja, ha az ukrán személyek részére történő térítésmentes biztosítás miatt nem teljesült az egyébként önkormányzati rendeletben meghatározott, elvárt bevétel?
Részlet a válaszából: […] A 104/2022. Korm. rendelet 1. §-ának c) bekezdése meghatározza a szállásadó fogalmát. E szerint szállás-adó: a szálláshellyel rendelkezni jogosult természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.A kormányrendelet 1. §-ának d) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Felújítás, karbantartás

Kérdés: Intézményünknél beázás, csőtörés történt. A káreseményt jelentettük a biztosítónak, a kártérítés összegének átutalása megtörtént. A helyreállítási munkálatok megkezdődtek. Ezeket a tételeket felújításként vagy karbantartásként kellene könyvelnünk? Az egyik tétel a sószoba bontása, majd helyreállítása. A másik számlán szerepel: festési munkálatok, térburkolat bontása, majd helyreállítása, tűzivízvezeték javítása, csőszerelés, gyermekbútorzat helyreállítása.
Részlet a válaszából: […] A helyreállítási munkákat akkor lehet felújításként elszámolni, ha azok megfelelnek az Szt. 3. § (4) bekezdése 8. pontjában meghatározottaknak.Az épület esetében felújításnak minősül jellemzően:– a födémcsere és az azzal együtt elvégzett munkák;– a meglévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Termékértékesítéshez kapcsolódó szállítási díj

Kérdés: Intézményünk könyvet értékesít, melyet a vevő részére futárszolgálat segítségével házhoz szállíttat. A fuvarozást, futárszolgáltatást fő tevékenységként végző cég szállítási díjként számlázza ki minden esetben 27%-os áfatartalommal intézményünk részére. A termékértékesítéshez kapcsolódó szállítási díjat hogyan kell szerepeltetni a számlán? Az áfa tartalma a termékértékesítéshez igazodik, mint járulékos költség, azaz ha az értékesített terméken az áfakulcs 5% (például könyvértékesítés esetében), akkor a szállítási díjat is 5%-os áfatartalommal kell a számlán feltüntetni? Vagy az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint ez a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybe vevőjétől – mint az áthárított költség igazolt végső viselőjétől – kap, 27%-os áfatartalommal szerepeltethető a számlán, mint közvetített szolgáltatás? Ebben az esetben hogyan értelmezhető az Áfa-tv. 71. §-ának (4) bekezdése, miszerint: "Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásának további feltétele, hogy az adóalany a kapott összeget saját nyilvántartásában elkülönítetten és tételesen mutassa ki, továbbá ehhez kapcsolódóan adólevonási jogot ne gyakoroljon."
Részlet a válaszából: […] ...beszerzőjére, szolgáltatás igénybe vevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.A fő szolgáltatás jelen esetben a könyvértékesítés. A kérdés szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.
1
2
3
75