9 találat a megadott biztosítás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet.Az Eütv. 108. §-ának (1) bekezdése határozza meg az egészségügyi szolgáltatás fogalmát. E szerint egészségügyi szolgáltatás - a 108/A. §-ban foglalt kivétellel - kizárólag az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély birtokában, az abban meghatározottak szerint kezdhető meg, illetve folytatható. A működési engedély csak abban az esetben adható ki, ha a kérelmezőnek az egészségügyi szolgáltatás során okozott kár megtérítésére van felelősségbiztosítása.Hazánkban 1989 óta vált lehetővé a magánorvosi és az egészségügyi vállalkozási tevékenység folytatása. Az önkormányzatok magánegészségügyi vállalkozásokkal (egyéni vállalkozás, bt., kft.) kötött szerződések útján láttatják el az egészségügyi alapellátási feladatokat. A vállalkozások önálló, független jogi személyek, akik a tevékenységükért felelősséggel tartoznak harmadik személyek felé, önállóan kötnek polgári jogi jogviszonyokat, és perelhetők. A magánszolgáltatókért az önkormányzat nem áll helyt.A szakmai felelősségbiztosítást az egészségügyi szolgáltatónak kell megkötni az erre jogosult biztosítótársasággal. A páciens az egészségügyi szolgáltatóval létesít jogviszonyt, és az esetleges kártérítési felelősséget is az egészségügyi szolgáltatóval szemben érvényesíti. Tehát, ha egy orvos munkaviszonyban, alkalmazottként dolgozik egy egészségügyi szolgáltatónál,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]biztosítások. Kockázatinak minősül az a személybiztosítás, amely esetében biztosítási esemény bekövetkezése nélkül vagyoni érték kivonására nincs lehetőség (nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke). Nem minősül kockázati biztosításnak az a biztosítási szerződés, amely alapján a biztosító teljesítésének összege nem haladja meg az adott szerződésre befizetett biztosítási díj és erre jutó hozam együttes összegét. Nem minősül vagyoniérték-kivonásnak a biztosítási díjfizető részére folyósított biztosítói teljesítés (pl. díjkedvezmény, díjengedmény).A munkahelyi csoportos személybiztosítások jellemzően kockázatiak.A kockázati biztosítások 2018-ban[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hacsak nem alkalmazható rájuk az Szja-tv. átmeneti rendelkezése, miszerint a 2018-ban kezdődő biztosítási év végéig, de legfeljebb 2019. december 31-ig még a 2018-as szabályok alkalmazhatók. Ez tehát azt jelenti, hogy ha például a munkáltató 2018. szeptember 1-jével kötötte meg a biztosítást, és a biztosítási év 2019. augusztus 31-ig tart, akkor az erre az időszakra kifizetett díj még adómentesnek minősül.A legújabb Szja-tv.-módosítás alapján bizonyos feltétellel a kockázati biztosítás egyes meghatározott juttatásként is adózhat 2019-től (ha nem alkalmazható, vagy amely időszakra már nem alkalmazható az átmeneti szabály, az előbbi példaként hozott esetben tehát 2019. szeptember 1-jétől). Ez a feltétel pedig az, hogy "állománybiztosításról" legyen szó, azaz olyan csoportos (kockázati) biztosításról, melynél a biztosítási díj például az átlagos statisztikai állományi létszám alapján kerül meghatározásra, és a biztosítási díj egy adott mértékű létszámváltozást meghaladóan kerül módosításra, továbbá a biztosító szolgáltatására is[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ügylet, amely miatt a felek szerződéses kapcsolatba léptek, egyes esetekben értékében lehet kisebb, mint az annak megvalósulását segítő járulékos tevékenység.A főtevékenység adóalapjába járulékos költségként beépülő ügylet fontos jellemzője, hogy az bár önmagában is állhatna, azonban az adott ügylet során a járulékos elemként megvalósuló szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés nem teljesült volna, ha a főügylet nem jött volna létre, valamint az a tény is jelentőséggel bír, hogy a járulékos elem elválaszthatatlan részét képezi a főtevékenységnek, illetve segíti annak megvalósulását, vagy adott esetben annak nélkülözhetetlen elemét képezi, vagy az értékesített termék használatát olyan mértékben segíti, hogy anélkül nem is lehetne a terméket rendeltetésszerűen használni.Azt, hogy egy konkrét termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás járulékos jellegűnek tekinthető-e, az adott ügylet valamennyi körülményét figyelembe véve kell eldönteni. Az Európai Unió Bíróságának a közösségi szinten harmonizált áfa vonatkozásában kimunkált ítélkezési gyakorlata szerint "egyes esetekben több, alakilag különálló olyan szolgáltatást, amelyet külön-külön nyújtanak, és amelyek ennek megfelelően önmagukban adókötelesnek vagy adómentesnek minősülhetnek, egységet képező ügyletnek kell tekinteni abban az esetben, ha e szolgáltatások egymástól nem függetlenek. Egységet képező ügyletnek tekinthető különösen az, amikor az adóalany által teljesített két vagy több művelet, illetve cselekmény annyira szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy azok objektíve egyetlen osztatlan gazdasági ügyletet alkotnak, amelynek elemekre bontása erőltetett lenne. Ez az eset áll fenn akkor is, ha egy vagy több szolgáltatás egyetlen főszolgáltatást alkot, és a további szolgáltatás vagy szolgáltatások egy vagy több, a főszolgáltatás adójogi sorsát osztó járulékos szolgáltatást képeznek. Valamely szolgáltatást különösen akkor kell járulékosnak tekinteni a főszolgáltatáshoz képest, ha az nem önálló célként jelenik meg az ügyfelek számára, hanem arra szolgál, hogy a szolgáltatásnyújtó főszolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni (Field Fisher Waterhouse-ítélet, C-392/11, EU:C:2012:597, 17. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat)." (C-42/14 számú Wojskowa-ügyben hozott ítélet 31. pontja.)Álláspontunk szerint - figyelemmel a fent írtakra is - a szóban forgó vagyonbiztosítás a hitelintézet által teljesített lízingügylethez mint főügylethez -?amely miatt a felek szerződéses kapcsolatba léptek - az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján járulékosan kapcsolódik, és annak adóalapjába tartozik, tekintve, hogy a lízing tárgyára vonatkozó vagyonbiztosítási szerződésnek a hitelintézet által saját nevében, de az ügyfél javára történő megkötésére nem került volna sor, amennyiben az ügyfél nem köt lízingszerződést a hitelintézettel.Mivel a lízingügylet speciális jogügylet - tekintve, hogy egymás mellett történik egy adóköteles (esetenként adómentes) termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, továbbá egy adólevonásra[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]banki átutalás. Ebben az esetben nem lehet adóalapra és áfára könyvelni, mert intézményük nevére nem került kiállításra áfás számla.Ha a gépjárműjavításról szóló számlát a javító cég (fővállalkozó) intézményük nevére állította ki, akkor rendelkezniük kell a számviteli elszámoláshoz az eredeti számlával. Ebben az esetben az alvállalkozó a fővállalkozó részére kiállít egy számlát a saját szolgáltatásáról, a fővállalkozó pedig intézményük részére kiállít egy számlát. A számlát adóalapra és áfára bontva kell könyvelni. A biztosító a számla értékének 90%-át megtéríti Önöknek, amit egyéb bevételként könyvelnek. A?biztosítóval szemben fennálló követelést vezetik össze a javítást végző céggel szemben fennálló kötelezettségcsökkenéssel.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]feltételeként történik, akkor sem, ha a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és nem zárható ki a magáncélú igénybevétel. Kivétel ez alól, ha az igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg a törvény. A kiküldetéshez kapcsolódó utasbiztosítás után tehát sem a munkáltatónak, sem a magánszemélynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége.Az Áhsz. szerint a "K341. Kiküldetések kiadásai" rovaton kell elszámolni a foglalkoztatottak és a választott tisztségviselők belföldi és külföldi kiküldetéseivel kapcsolatos valamennyi, a személyi juttatások között nem elszámolható kiadást, különösen az utazási és szállásköltségeket, az elszámolható[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]számviteli bizonylatnak minősül. A biztosítótársaság sem állít ki számlát az önkormányzat felé. Az adómentesség okán nem szükséges számlát kiállítani az átterhelt biztosítási díjról az intézményeknek.Az önkormányzat ténylegesen nem nyújt biztosítási szolgáltatást az intézményei részére, hanem a felmerült kiadást térítteti meg.Feltehető, a biztosítási szerződéseket az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanokra kötötték, és a költségek megtéríttetése amiatt merül fel, hogy az intézmények használják az ingatlanokat.Áfafizetési kötelezettség nem merülhet fel a kérdéses esetben az alábbi okok miatt. Továbbszámlázás esetén főszabály szerint úgy számlázunk, ahogy az eredeti kibocsátó kiállította a számlát, kivéve ha eltér az adóalanyiság vagy a teljesítés helye. Biztosítási díjjal[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerződés megkötésétől számított 10-15 év elteltével, és a szerződés felmondása esetén - függetlenül attól, hogy mennyi idő telt el a szerződés megkötésétől - nem jár visszatérítés a befizetett díjból. 2014. évtől nem tekinthető kockázati biztosításnak az olyan biztosítási szerződés, amelyben rögzítik, hogy a kockázati esemény (pl. a baleset) bekövetkezésekor a biztosító kifizetése nem haladja meg az adott szerződésre befizetett biztosítási díj és a díjon képződött hozam együttes összegét.Annak nincs jelentősége, ha a biztosítással összefüggésben a díjat fizető munkáltató díjvisszatérítést kap, vagy díjkedvezményben, díjengedményben részesül. Ha viszont az említett kedvezményekre a biztosított személy jogosult, akkor a biztosítási szerződés nem minősül kockázati biztosításnak, tehát a munkáltató által fizetett díj sem lehet adómentes. Ez akkor is igaz, ha a biztosított jogosultságát nem a szerződés megkötésekor, hanem egy későbbi időpontban rögzítik. Ilyen esetben a munkáltató által a biztosítás teljes időtartamára befizetett díj (visszamenőlegesen is) adókötelessé válik.Fontos megjegyezni még, hogy az előzőekben leírt feltételek mellett kockázati biztosításnak minősül a kockázati elemeket is magában foglaló vegyes biztosítás kockázati része is, ha elkülönítetten kezelik a kockázati biztosítási részre fizetett díjakat.Az ismertetett feltételeknek megfelelő kockázati biztosítás esetén az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.3. pontja szerint adómentes a munkáltató (kifizető) által ugyanazon biztosítottra tekintettel egy hónapra vonatkozóan megfizetett díjból a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összeg. A díjfizetés[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kifizetendő egyszeri pénzbeni juttatás, míg második térítés a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnak fizetett személyi sérülés miatti befizetésnek minősül. Könyvelése: - előirányzatok könyvelése közgazdasági osztályozás szerint T 497, 498 - K 58 előirányzat számlák funkcionális osztályozás szerint T 497, 498 - K 71, 741 - előző évi kötelezettségvállalás állományba vétele T 0758 - K 0991 T 0991 - K 0975 - tárgyévi kötelezettségvállalások állományba vétele T 0758 - […] részlet vége a válaszból.