805 cikk rendezése:
1. cikk / 805 Bölcsődei sószoba és játszóház igénybevétele
Kérdés: Bölcsődénk alapellátáson kívüli szolgáltatásként sószoba és játszóház igénybevételére is lehetőséget nyújt. A sószobát a bölcsődei ellátásban részt vevők ellátási időben vehetik igénybe. A játszóházat ellátási időn kívül biztosítja az intézmény azon gyerekeknek, akik még nem bölcsődések. A bölcsőde szervezeti és működési szabályzatában alapellátáson kívüli szolgáltatásként mind a két tevékenység rögzítésre került. Intézményünk áfaalany, a jogszabályok alapján nem egyértelmű, hogy a szolgáltatásokat tekinthetjük-e tárgyi adómentesnek, vagy 27%-os áfakulcsot kell alkalmazni. Melyik eljárás a helyes?
2. cikk / 805 Gazdasági vezető
Kérdés: Polgármesteri hivatal pénzügyi és adóügyi osztályvezetője az alábbi végzettségekkel és szakmai gyakorlatokkal rendelkezik. Megfelel az Ávr. 12. §-a szerinti kritériumoknak? Az óvoda, bölcsőde, hivatal, önkormányzat könyvelését, beszámolókészítését a polgármesteri hivatal végzi, melyeknek aláírása az osztályvezető feladata. Nincs külön pénzügyi-számviteli feladatokat ellátó önálló szervezeti egység (GESZ, GAMESZ).
Végzettségek:
Egészségügyi Főiskola (diploma),
OKJ-s 52-es Számviteli ügyintéző vállalkozási szak,
OKJ-s 54-es Mérlegképes könyvelő vállalkozási szak,
OKJ-s 54-es Társadalombiztosítási ügyintéző részszakképesítés,
OKJ-s 54-es Államháztartási mérlegképes könyvelő.
Szakmai gyakorlatok:
Költségvetési szerveknél szerzett 15 éves szakmai és vezetői tapasztalat.
Végzettségek:
Egészségügyi Főiskola (diploma),
OKJ-s 52-es Számviteli ügyintéző vállalkozási szak,
OKJ-s 54-es Mérlegképes könyvelő vállalkozási szak,
OKJ-s 54-es Társadalombiztosítási ügyintéző részszakképesítés,
OKJ-s 54-es Államháztartási mérlegképes könyvelő.
Szakmai gyakorlatok:
Költségvetési szerveknél szerzett 15 éves szakmai és vezetői tapasztalat.
3. cikk / 805 Szabadság kiadása nyugdíjazáskor
Kérdés: Egy NOKS-os dolgozónk (dajka) a 65. életévét 2026. január 2. napján tölti be, és nyugdíjba szeretne menni öregségi nyugdíjjal (nem a nők kedvezményes 40 éves munkaviszonya utáni nyugdíjjal). A felmentési időt a 65. életév betöltése után kezdheti csak meg? Vagy már előre fel lehet menteni, mondván, hogy 2026. január 2-án nyugdíjasnak fog minősülni, és a felmentési idejét arra (2026. január 2.) már le is töltheti? A fennmaradó szabadságot hogyan lehet jogszerűen kiadni, illetve megváltani?
4. cikk / 805 Helyi rendelet alapján beszedett bevételek
Kérdés: A közterület-használati díj és a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány (behajtási díj) az áfa hatálya alá tartozó bevétele az önkormányzatnak? A Költségvetési Levelek honlapján a témával kapcsolatban a mellékelt két cikket találtuk, és számunkra ellentmondásosnak tűnik a két álláspont.
Költségvetési Levelek 321. szám, 5693. „A közterület-használati díj az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot, nem kell számlázni, és nem jár áfafizetéssel, kivéve a parkolást.”
Áfa-tv. 7. § (1) bekezdés: „Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.”
Mind a közterület-használati díj, mind a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány az önkormányzat helyi rendelete alapján kerül megállapításra. (Behajtási díjat eddig nem szedett az önkormányzat, annak beszedésére a májusi testületi ülésen elfogadott rendelet alapján válik jogosulttá.) A közterület-használati díj ez idáig az áfa hatályán kívüli bevételként került beszedésre. A Költségvetési Levelek 251. számában a 4586. sorszámú válasz szerint a behajtási költségátalány (behajtási díj) viszont áfafizetési kötelezettséget eredményez. Mindkét díj beszedésének alapja a helyi önkormányzati rendelet, melyet törvényi felhatalmazás alapján alkotott meg a képviselő-testület, mindkét esetben az önkormányzat vagyonának használatáért (közterület/közút) fizet az ügyfél, akkor miért más a megítélése az áfa szempontjából a két bevételnek? (Mindkét ügylet leginkább egy „bérleti szerződéshez” hasonlítható, hisz a vagyon átmeneti használatáért fizet az ügyfél, tényleges szolgáltatásnyújtás nem történik. Az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzatunk nem kérte, hogy az áfa hatálya alá tartozzon.) Az áfa szempontjából hogyan kell kezelni a rendelet alapján beszedett két önkormányzati bevételt? Ha eltérő a kezelésük áfa szempontjából, kérem, részletezzék, hogy pontosan mi okozza az eltérést.
Költségvetési Levelek 321. szám, 5693. „A közterület-használati díj az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot, nem kell számlázni, és nem jár áfafizetéssel, kivéve a parkolást.”
Áfa-tv. 7. § (1) bekezdés: „Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.”
Mind a közterület-használati díj, mind a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány az önkormányzat helyi rendelete alapján kerül megállapításra. (Behajtási díjat eddig nem szedett az önkormányzat, annak beszedésére a májusi testületi ülésen elfogadott rendelet alapján válik jogosulttá.) A közterület-használati díj ez idáig az áfa hatályán kívüli bevételként került beszedésre. A Költségvetési Levelek 251. számában a 4586. sorszámú válasz szerint a behajtási költségátalány (behajtási díj) viszont áfafizetési kötelezettséget eredményez. Mindkét díj beszedésének alapja a helyi önkormányzati rendelet, melyet törvényi felhatalmazás alapján alkotott meg a képviselő-testület, mindkét esetben az önkormányzat vagyonának használatáért (közterület/közút) fizet az ügyfél, akkor miért más a megítélése az áfa szempontjából a két bevételnek? (Mindkét ügylet leginkább egy „bérleti szerződéshez” hasonlítható, hisz a vagyon átmeneti használatáért fizet az ügyfél, tényleges szolgáltatásnyújtás nem történik. Az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzatunk nem kérte, hogy az áfa hatálya alá tartozzon.) Az áfa szempontjából hogyan kell kezelni a rendelet alapján beszedett két önkormányzati bevételt? Ha eltérő a kezelésük áfa szempontjából, kérem, részletezzék, hogy pontosan mi okozza az eltérést.
5. cikk / 805 Az otthoni szakápolási tevékenység finanszírozása
Kérdés: Önkormányzati fenntartású költségvetési intézményünk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel szerződés alapján otthoni szakápolási tevékenységet végez. A NEAK részére havi összesítőt küldünk az otthoni szakápolásban elszámolt vizitekről, amely alapján kapjuk az intézményfinanszírozást a NEAK-tól. Az előbbi bevételt a B16 Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről, illetve a B25 Egyéb felhalm. célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovatokra számoljuk el, természetesen a tervezett felhasználás alapján. Az adott évben fel nem használt bevételekre kell-e alkalmazni a 441 Eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolás, illetve 443 Halasztott eredményszemléletű bevételek szabályait, vagy elszámolhatók az adott évben a felhasználástól függetlenül a 9-es számlaosztályban? Visszafizetési kötelezettsége az intézménynek nincs.
6. cikk / 805 Információs rendszer biztonságáért felelős szolgáltatás
Kérdés: Polgármesteri hivatal kötött IBF szolgáltatási szerződést egy céggel, információs rendszer biztonságáért felelős szolgáltatás nyújtására, ahol a szolgáltatás hatálya alá tartozó szervezetek a polgármesteri hivatal és az önkormányzat. Egy megbízási szerződést kötött szintén a polgármesteri hivatal, amelyben megbízza a céget a GDPR eljárásrend bevezetésére az önkormányzatnál, az önkormányzat intézményeinél, a polgármesteri hivatalnál, a nemzetiségi önkormányzatnál, a társulásnál és a családsegítő szolgálatnál. A polgármesteri hivatal továbbszámlázhatja a kiszámlázott díjat arányosan a szolgáltatás hatálya alá tartozó szervezetekre? Az alábbi polgármesteri hivatal SzMSz-ében foglaltak elegendőek-e ahhoz, hogy a szolgáltatást továbbszámlázzuk?
„A polgármesteri hivatal ellátja: önkormányzatra, család és gyermekjóléti szolgálatot fenntartó társulására, továbbá a településen működő Német Nemzetiségi Önkormányzatra és a gazdasági szervezettel nem rendelkező
– óvoda és bölcsőde
– művelődési ház
– városüzemeltetési közszolgáltató intézmény
– család és gyermekjóléti szolgálata költségvetési szervek pénzügyi, gazdasági és munkaügyi feladatait.
A hivatal mint a család és gyermekjóléti szolgálatot fenntartó társulás székhelyének polgármesteri hivatala ellátja a társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése).
A hivatal útján teljesíti az önkormányzat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott Elektronikus ügyintézés biztosítására vonatkozó kötelezettségét.”
„A polgármesteri hivatal ellátja: önkormányzatra, család és gyermekjóléti szolgálatot fenntartó társulására, továbbá a településen működő Német Nemzetiségi Önkormányzatra és a gazdasági szervezettel nem rendelkező
– óvoda és bölcsőde
– művelődési ház
– városüzemeltetési közszolgáltató intézmény
– család és gyermekjóléti szolgálata költségvetési szervek pénzügyi, gazdasági és munkaügyi feladatait.
A hivatal mint a család és gyermekjóléti szolgálatot fenntartó társulás székhelyének polgármesteri hivatala ellátja a társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése).
A hivatal útján teljesíti az önkormányzat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott Elektronikus ügyintézés biztosítására vonatkozó kötelezettségét.”
7. cikk / 805 Mezőgazdasági termékfelvásárlási jegy kitöltése
Kérdés: Költségvetési szervünknél általánosságban kérdésként merült fel, hogy egy mezőgazdasági termékfelvásárlási jegy kitöltése esetén, amennyiben a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany rendelkezik adószámmal, abban az esetben is kötelező-e, illetve kötelezhető-e a felvásárló az eladó/őstermelő születési helyének és édesanyja nevének kitöltésére?
8. cikk / 805 Étkezőhelyi vendéglátás áfája
Kérdés: Egy önkormányzati tulajdonú cég több telephellyel rendelkezik. Az egyik telephely éttermi szolgáltatást nyújt, saját konyhája van. Egy másik telephelyen táboroztatás és szálláshely-szolgáltatás történik. Az ételt az első telephelyről átszállítják a táborba. Ez esetben is él-e a kedvezményes áfakulcs? Számlázhatok-e 5%-os áfakulccsal annak, aki az étkeztetést a táborhelyen veszi igénybe? Vagy ez már nem minősül helyben fogyasztásnak, és 27%-kal kell számláznom?
9. cikk / 805 Helyettesítés a közös önkormányzati hivatalban
Kérdés: Közös hivatal pénzügyén 4 fő az engedélyezett létszám. Előző év június 30-án elment egy dolgozó, azóta 2 pénzügyes helyettesítésben végzi el a feladatokat. Megteheti-e az új jegyző, hogy nem vesz fel továbbra sem senkit, megszünteti a helyettesítést, és új munkaköri leírást ad a két dolgozónak, akik így is túl vannak terhelve? Köteles-e a két dolgozó elfogadni az új munkaköri leírást? A jegyző többletfeladatot adhat, de milyen mennyiségben? Továbbá visszamenőleg módosíthat-e?
10. cikk / 805 Falugondnok továbbfoglalkoztatása nyugdíjasként
Kérdés: Falugondnokunk 2025 novemberében betölti az öregségi nyugdíjhoz szükséges korhatárt, 65 éves lesz. Dolgozhat-e falugondnokként továbbra is úgy, hogy ne kelljen lemondani a nyugdíjáról?
