Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott csoportos adóalanyiság tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Csoportos taoalanyiság önkormányzati gazdasági társaságnál

Kérdés: Önkormányzatunknak két gazdasági társasága van. Az egyik társaságban az önkormányzat 100%-os tulajdonos, a másik társaságban az önkormányzatnak 51%-os, a másik önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak pedig 49%-os tulajdoni hányada van. Ez a két társaság alapíthat-e csoportos társaságiadó-alanyiságot? Kérem ismertessék a csoportalapítás feltételeit és működését! Úgy tudjuk, hogy csoportos áfaalanyiságot nem alapíthatnak, ennek mi az oka?
Részlet a válaszból: […]megnevezését, valamint e csoportképviselő azon nyilatkozatát, amely szerint vállalja a csoport képviseletét, továbbá- csoporttagonként külön-külön:a) a csoporttag megnevezését, címét és adószámát,b) a Tao-tv. fent említett feltételei fennállásának igazolását, ha egyébként a feltételek tényleges fennállása az állami adó- és vámhatóság vagy a cégbíróság rendelkezésére álló adatok alapján nem állapítható meg, ésc) annak a nyilvántartási rendszernek a bemutatását, amely alkalmas a Tao-tv.-ben meghatározott adatok alátámasztására és ellenőrzésére.A Tao-tv. szerinti feltételek fennállásának igazolása kapcsán a jogszabály további (formai vagy tartalmi) feltételt nem határoz meg, amely arra is utal, hogy az alátámasztás módja nem kötött.A NAV a csoportos társaságiadó-alany létrehozását és a csoportos társasági-adóalanyhoz történő csatlakozást engedélyező határozatában rendelkezik- az alapító tagok és a csatlakozó tag(ok) által bevallott,- még esedékessé nem vált adóelőlegek törléséről, valamint- a törölt adóelőlegek megfizetésére - a csoportos társaságiadó-alany létrejötte vagy a csoportos társaságiadó-alanyhoz történő csatlakozás napjától az adóévet követő hónap utolsó napjáig terjedő időszakra - a csoportos társaságiadó-alanyt kötelezi.A NAV a kérelmet elbírálja, ez ellen nem lehet fellebbezni. A taocsoport a NAV engedélyével jön létre.Valamely tag kilépéséhez szintén valamennyi tag közös nyilatkozata kell, minimum két tagnak mindig meg kell lenni a csoportban.A csoportazonosítót fel kell tüntetni minden dokumentumon. Az adószám két kötőjel közötti száma 6-os. A számlát a tagvállalatok a saját adószámukon állítják ki.Ki kell jelölni csoportképviselőt. Az adóhatóság felé a jognyilatkozatot, adóbevallást, adatlapot a csoportképviselő adja be.Taocsoportnál csak a csoportban részt vevő társaságoknak egyetemleges a felelőssége a csoport társaságiadó-kötelezettségének teljesítéséért. Az önkormányzat azonban mint tulajdonos nem felelős a csoport kötelezettségeiért.Az Art. előírásai alapján a csoportos társaságiadó-alanyban részt vevő bármely csoporttag - a csoportos társaságiadó-alanyiság időszakát követően is - a csoportos társaságiadó-alanyban részt vevő valamennyi többi csoporttaggal egyetemlegesen felelős- a csoportos társaságiadó-alanynak a csoporttag csoporttagsága fennállása alatt keletkezett adókötelezettsége,- a csoportos társaságiadó-alanynak a tag csoporttagságát megelőző időszakban keletkezett adókötelezettsége teljesítéséért. Csoportos taoadóalany működése A csoportadózás lényege, hogy egy adott vállalatcsoport az adott adónem tekintetében egyetlen adóalanynak számít, míg minden más tekintetben megőrzik a csoporttagok az önállóságukat, pl. szociális hozzájárulási adó, iparűzési adó, helyi idegenforgalmi adó, személyi jövedelemadó, szakképzési hozzájárulás, áfa stb.A csoporttagoknak egymás között nem kell alkalmazni a transzferárszabályokat, de a szokásos piaci ár szabályait be kell tartani. Az önkormányzat felé továbbra is szükséges a transzferár-nyilvántartás. A csoporttagoknak lehetőségük van a közös ügyletekre közös bankszámlát nyitni, ezzel bankszámlavezetési és utalási díjak takaríthatók meg.A csoport nem minősül kis- és középvállalkozásnak, ezért az ehhez kötődő kedvezmények elvesznek. Nem minősül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen eléri vagy meghaladja a 25%-ot. A 25%-ot meghaladó részesedés mindegyik cégben megvan, ezért eddig sem minősültek kkv-nak.Az adózói minősítés a csoportra vonatkozik, tehát ha valamely tag nem felel meg a jó adózó minősítésnek, akkor a csoport sem felel meg. Társasági adó megállapítására vonatkozó szabályok A csoporttagok egyedi társaságiadó-fizetési kötelezettsége megszűnik, csoportszinten kell adózni. Az adóbevallást a csoportképviselő nyújtja be a csoport adószáma alatt. Az egyedi társaságiadó-alapokat is meg kell állapítani.A csoport létrejöttekor a belépő tagok adóelőlegét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5337
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Csoportos adóalanyiság

Kérdés: Egy önkormányzat 100%-os tulajdonrésszel létrehozott több gazdasági társaságot kft., zrt., nonprofit kft., nonprofit zrt. formában. Kérdés, hogy amennyiben az említett társaságok megfelelnek az Áfa-tv. 8. §-ában foglalt feltételeknek, létrehozhatnak-e csoportos áfa-adóalanyiságot, lehetnek-e csoportos adóalanyiságban tagok?
Részlet a válaszból: […]szerint a kívül maradó adóalany is egyetemleges felelősséggel tartozik a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagoknak, a 8. § (7) bekezdés a)-b) pontban meghatározott kötelezettségeiért. Kívül maradó adóalanynak minősül, aki/amely az Áfa-tv. 8. § (1) bekezdésben leírtaknak megfelel (kapcsolt vállalkozás). A kérdés eldöntéséhez tehát azt kell megvizsgálni, hogy a helyi önkormányzat az Áfa-tv. 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint az általa alapított gazdasági társasággal együttesen kapcsolt vállalkozásnak minősül-e. Amennyiben a kérdésre a válasz igen, úgy az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által létrehozott csoportos adóalanyiságnál az önkormányzat kívül maradó adóalanynak minősülne, ami azt eredményezné, hogy egyetemleges kötelezettséget kellene vállalnia az általa alapított gazdasági társaság, illetve a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok felé [Áfa-tv. 8. § (7) bekezdés]. A fent írtak alapján azonban az önkormányzat ilyen felelősséget nem vállalhat, így az önkormányzat nemcsak tagja nem lehet csoportos adóalanynak, hanem azon kívül maradó adóalany sem lehet. A kapcsolt vállalkozási minőség az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.), illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) vonatkozó rendelkezései alapján dönthető el. Az Art. 178. § 17. pontja értelmében: 17. kapcsolt vállalkozás: a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni; d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll; e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll. A Ptk. 685/B. §-a értelmében: 685/B. § (1) Többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik. (2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és a) jogosult e jogi személy vezető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2944
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Áfaelszámolás önálló és részben önálló intézmények esetén

Kérdés: Az önkormányzat adóalany, melyhez kapcsolódnak részben önálló intézmények (óvoda, iskola). Az intézmények vezetői munkáltatói jogokat gyakorolnak, intézményvezetői feladatokat látnak el. Önálló jogi személyek, a TÁH törzskönyvi nyilvántartásában részben önállóként, különálló törzskönyvi számmal szerepelnek, az APEH-nél a TÁH nyilvántartással egyezően a törzskönyvi számból képzett adószámmal vannak nyilvántartva. 2004-től az intézményeknek és az önkormányzatoknak is arányosítaniuk kell. Az arányosítást minden egyes adóalanynál külön képzett arányosítási képlettel számoljuk ki. A részben önálló intézményeknél a kiadás sokkal több, mint a bevétel (csak terembérleti díjai és étkezési bevételei vannak). A fennálló különbözetet az önkormányzat fedezi, de nem adja intézményfinanszírozásként ténylegesen oda, mint önálló intézménynek, hanem költségvetési számlájáról fedezi a hozzá tartozó intézmények kiadásait. A könyvelésben sem jelenik meg az egy-egy adóalanyhoz tartozó bevétel, hiszen a kapott költségvetési támogatások az önkormányzatnál szerepelnek, ugyanakkor az intézményeknél kerülnek felhasználásra. Hogyan lehet adóalanyonként elkülönítve kimutatni az arányosításhoz szükséges tételeket a könyvelés alapján, illetve milyen kimutatás készítésével lehet esetleg kiegészíteni, hogy az adóalanyonként megfelelő legyen? Lehet-e a részben önálló intézményt adózási szempontból összevonni az önkormányzattal, egyszerűsítve ezáltal az adókapcsolatokat, illetve ebben az esetben nem kellene-e szétbontani az amúgy egyben elvégzett gazdálkodást a bevallások elkészítése miatt?
Részlet a válaszból: […]adóalanyok. Ebből következően nem lehet ezen jogi személyeket, adóalanyokat egy egységként, csoportként kezelni. Az Áfa-tv. ugyan ismeri a csoportos adóalanyiság intézményét, de az a pénzügyi szolgáltatásokat végző hitelintézetekre, biztosító és befektetési vállalkozásokra vonatkozik, az önkormányzatra tehát a csoportos adóalanyiság szabályait nem lehet alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a könyvelés nem teszi lehetővé az áfaelszámolást, akkor kiegészítő nyilvántartást kell vezetni, amelyből kiderül az egyes intézmények elszámolandó adójának megállapításához szükséges összes adat, tény. Általánosságban azt lehet mondani, hogy az intézménynek a támogatást akkor (abban az időpontban) kell figyelembe vennie, ha részére ténylegesen folyósították a támogatást. Ha azonban tényleges folyósítás nem történt meg, hanem a keret csupán rendelkezésre áll, illetve lehívható, akkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1003
Kapcsolódó tárgyszavak: ,