Bértámogatás felhasználása

Kérdés: Az óvodai nevelésre több jogcímen kapunk bértámogatást és működési támogatást. Eddig az volt a tendencia, hogy az intézmény éves bér- és járulékösszege meghaladta a bértámogatás összegét. Így a működésre kapott összeg egy része a bérre lett elhasználva. 2024-ben, úgy tűnik, megfordul a tendencia. A beszámoló eddig nem tért ki ennek elkülönítésére. Jelen esetben kb. 3 millió forintról beszélünk, egy 75 milliós intézményi költségvetésnél. A bérre kapott állami támogatásnak egy részét felhasználhatjuk-e működési dologi kiadásokra?
Részlet a válaszából: […] A 1615/2023. Korm. határozat 6. pontjában a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények fenntartóit, hogy az általuk fenntartott köznevelési intézményekben foglalkoztatott tanárok számára 2024. január 1-jére visszamenőleg biztosítsanak átlagos 32,2%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Programszervező részvétele a szervezett eseményen

Kérdés: Szociális intézményben idősek nappali ellátása működik. A kolléganő - akinek benne van a munkaköri leírásában, hogy szervezze a programokat az időseknek - szokott belépőjegyes szolgáltatásokat is szervezni. Az idősek maguk fizetik a belépődíjat. A kolléganőnek a belépőjegyét kifizethetjük? Ha igen, milyen jogcímen, formában? Továbbá szoktak a nappali ellátás keretén belül sütögetni a résztvevők. Az alapanyagot a szociális intézmény biztosítja. Ezek az anyagok miként kerülhetnek elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] A programot szervező munkatárs hivatali kötelességét teljesítve vesz részt a programon, a belépőjegye az Szja-tv. 4. §-a (2a) bekezdésének a) pontja alapján nem keletkeztet a magánszemélynél bevételt, ezért nem keletkeztet adó- és egyéb közteherfizetési kötelezettséget,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Követelés nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában lévő gazdasági társaságtól (kft.) engedményezési szerződés keretében követelést vásárolt. Az ellenérték a követelés összegének 5%-a. A szerződés szerint a teljes követelés bizonytalan. A kft.-nek az adóssal szemben ingatlanhasználati díj jogcímen keletkezett a követelése. A tartozás 2020-tól áll fenn, a kft. által indított - a pénzkövetelés iránti - végrehajtás nem járt eredménnyel, az adós ingó, ingatlan vagyonnal, munkahellyel, bankszámlával nem rendelkezik. Milyen értéken kell nyilvántartásba venni a követelést (a kft. által nyilvántartott érték vagy a vételár)? Ha a nyilvántartás szerinti értéken, akkor értékvesztést is kell könyvelni (hiszen a tartozás 2020 óta fennáll)? Hogyan történik mindezek számviteli elszámolása, könyvelése?
Részlet a válaszából: […] A követelésért fizetett ellenértéket a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton kell elszámolni. A vásárolt követelést a kifizetett összeggel egyezően, a vételáron kell nyilvántartásba venni a B411. Egyéb működési bevételek rovaton. Ha a vásárolt követelésre befolyt összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Munkavállaló részére megtérített szemüveg

Kérdés: Költségvetési intézménynél dolgozó munkavállaló részére megtérített szemüveg költsége dologi kiadásnak vagy személyi juttatásnak minősül-e? Lehet ez a juttatás adómentes (akkor minősül védőeszköznek), ha a dolgozó 4 órát meghaladóan monitor előtti munkát végez, és a szakorvos javasolja a monitor előtti munkavégzéshez a szemüveget? Ha igen, akkor fel kell adni a központi illetményszámfejtő rendszerbe, vagy a dologi kiadások között mint védőeszköz számolható el?
Részlet a válaszából: […] Az 50/1999. EüM rendelet 6. §-a kimondja, hogy ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Tárgyi eszközök bekerülési értéke

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv az alapfeladata ellátásához (gyermekétkeztetés) szerzett be új asztalokat és székeket. Az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök egyenkénti értéke nem éri el a 200 ezer forintot, a számla végösszege meghaladja az 1 millió forintot. A számlán külön feltüntetésre került a beszerzéshez kapcsolódó szállítási költség. A szállítási költség része-e a bekerülési értéknek? Ha igen, milyen szempont szerint kerüljön felosztásra az egyes eszközökre (sima darabszám alapján, vagy az eszközök egyedi értékét figyelembe vevő súlyozással)? Milyen típusú beruházások esetében kell az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerinti költségeket figyelembe venni a bekerülési érték részeként (pl. szállítási, rakodási stb. költségek)? Kérhetnénk erre konkrét példá(ka)t?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az egységes rovatrend K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Bankszámlák közötti átvezetés

Kérdés: Önkormányzatunk több számlaszámmal rendelkezik. Többször előfordul, hogy az ügyfelek téves számlaszámra utalnak, ezeket a bevételeket át kell vezetnünk a helyes bankszámlára. Helyesen járunk el abban az esetben ha az éven túli befizetést a K355-ös rovaton könyveljük mint kiadás, és a bevételi oldalon a helyes bevételi rovatra tesszük? Az Áhsz. 15. mellékletében írja [K355 b)], hogy a működési bevételek között elszámolt bevételek bármely okból, a bevétel elszámolását követő években történő visszafizetését a K355-ös rovatra kell tenni. De ezeket a bevételeket nem a befizetőknek utaljuk vissza, hanem egy másik számlára vezetjük át, ahol a helye van (pl. behajtásidíj-számlára fizetnek be az ügyfelek, és ezeket a befizetéseket a lakbérszámlára kellett volna). Átvezetésként nem szeretnénk kezelni, mert akkor nem fog megjelenni mint konkrét bevétel (B4...).
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 54/B. §-ának (2) bekezdése szerint a költségvetési számvitelben a bevételek és kiadások téves rovaton történő nyilvántartásba vétele a mérlegkészítés időpontját követően, a jogszabályban meghatározott szervek által feltárt hibák javításai kivételével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Közbeszerzési díj elszámolása

Kérdés:

Közüzemi vagy üzemanyagdíjról kiállított számlában a szolgáltatók külön sorban tüntetik fel a közbeszerzési díjat. Ezt a K355 rovaton közbeszerzési díjként kell könyvelni, vagy közüzemi díjként, pl. a K33111 rovaton villamosenergia-díjként?

Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 15. melléklete alapján a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton kell kimutatni a közbeszerzési díjat, a K3311. Villamosenergia szolgáltatás díja rovaton kell elszámolni a villamosenergia-szolgáltatás díját. A számlában szereplő közbeszerzési díjat fentiek alapján a K355...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Házi segítségnyújtás és szociális étkeztetés elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat a házi segítségnyújtás és szociális étkeztetés feladatra több önkormányzattal együtt társulást hozott létre. A társulás intézménye látja el a feladatot, számlázza a térítési díjakat az ellátottaknak. A szociális szolgáltatásról szóló rendelet alapján megállapodást köt az önkormányzat és az intézmény, hogy az önkormányzat a térítési díjat pl. 50%-ban átvállalja az ellátottaktól. A megállapodás alapján az intézmény a térítési díj 50%-át kiszámlázza az önkormányzatnak, a térítési díj másik felét pedig az ellátottnak. Az önkormányzat felé kiszámlázott, átvállalt 50% térítésidíj-bevételt az intézmény átvett pénzeszközként könyveli le a B16 rovatra. Az önkormányzatnál kiadásként a K506 rovaton jelenik meg a tétel. Az ellátottnak áfásan számlázott a díj, az önkormányzatnak kiszámlázott "hozzájárulás" összege áfa hatályán kívüliként szerepel. Az átvállalt térítési díjat az intézménynél nem a B405-re, az önkormányzatnál pedig K48-ra kellene könyvelni? Az önkormányzat által átvállalt térítési díj számláját nem ugyanúgy áfásan kellett volna kiállítani, mint az ellátott által fizetendő térítési díjat?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat az ellátottak helyett fizeti ki a házi segítségnyújtás és a szociális étkezés 50%-át, mintegy szolgáltatásként veszi igénybe a szociális gondozást és étkeztetést a társulás intézményétől. Az intézménynek számlát kell kiállítani az önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Helyi adó visszatérítése

Kérdés: 1. Az önkormányzatnak bíróság által megítélt visszafizetendő, előző években befizetett építmény- és telekadója van K355 rovaton 2022-ben. Az önkormányzat beszámította a cég idei adófizetésébe kb. a fele összeget, emiatt a márciusi adóbevételek lekönyvelése után a B36 rovaton mínusz forint lett a teljesítés. Hogyan kell helyesbíteni az előző évek adóinak visszatérítését, mit kell könyvelni, hogy jó legyen? Mit kell tenni az előirányzatokkal, majd év végén az adóbevételekkel, ha így ott nulla forint marad a teljesítés?
2. Az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik az alapítványok és az egyesületek sportcélú támogatásának nyújtása. Átadhatja-e rendeletmódosítással ezt a hatáskörét a képviselő--testület a polgármesternek? A költségvetés módosításával az alapítványok, sportegyesületek részére nyújtandó sportcélú támogatásokra tartalékolandó összeg olyan céltartalékba kerülne, amely felett a polgármester rendelkezhetne.
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 40. §-ának (3) bekezdése alapján a közhatalmi bevételek esetén a befolyt bevételek bármely időpontban történő visszatérülését – ideértve az előrehozott adónak az 1990. évi C. törvény 41/A. §-ának (3) bekezdése szerinti beszámítását is – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Hitelezői igénybejelentés nyilvántartása

Kérdés: Intézményünk (költségvetési szerv) számlavezetője a jelenleg végelszámolás alatt álló Sberbank volt. Sajnos minket nem érint az OBA-kártalanítás, ezért a végelszámoló felé benyújtottuk a hitelezői igénybejelentésünket. Miként kell nyilvántartani és lekönyvelni a bankban zárolt összeget?
Részlet a válaszából: […] Könyvelési teendő akkor keletkezik, ha 2022-ben lezárul a végelszámolás, és az önkormányzat nem kapja meg a teljes követelését, akkor el kell végezni a pénzeszköz veszteségként történő leírását. Az Áhsz. 15. mellékletének alapján a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
1
2
3
17