165 talált cikk az élelmezés kifejezésre

Kérdés: GESZ jellegű oktatási szolgáltató intézmény vagyunk. A közétkeztetést igénybe veszik normatív támogatásban részesülő gyerekek is, 50%-os kedvezménnyel, vagy ingyenesen étkezőként, ami önkormányzat által finanszírozott, állami normatív támogatás. A közétkeztetés-elszámolásnál nyilvántartásunkban a bevétellel szembe tudjuk állítani a rá vonatkozó kiadásokat. Az áfabevallásunkban szerepeltetjük a kiszámlázott szolgáltatás befizetendő áfaösszegét, valamint az előzetesen felszámított áfa összegét arányosítással számítottan. Természetesen a befizetendő adó és az előzetesen felszámított adó nem egyezik meg teljes egészében. A bevallás időszakában hol befizetendő, hol visszaigényelhető adó (áfa) keletkezik. Kérjük szíves állásfoglalásukat megküldeni, hogy a közétkeztetési élelmezési kiadásokkal kapcsolatos előzetesen felszámított áfa visszaigénylése teljes egészében jogos lenne-e? Azaz a támogatási összeg és az ingyenes adagra való tekintet nélkül kell-e kiszámolni a visszaigényelhető áfaösszeget, vagy az általunk alkalmazott, arányos elszámolási gyakorlat a megfelelő?

Kérdés: Napközi otthonos óvodánk főzőkonyhával rendelkezik, és igény esetén vendégétkezést is biztosít. Az elmúlt években az étkezési térítési díjak megfizetése utólag történt, hó végén. Ez azt eredményezte, hogy folyamatosan voltak hátralékos étkezők, akik nem fizették meg az étkezési térítési díjat. A mai napig is van néhány személy, akik viszonylag nagy összegű tartozást halmoztak fel. Az étkezési térítési díjak befizetése készpénzben történt az óvodában, melyről az élelmezésvezető készpénzes számlát állított ki. A nem fizető egyének esetében az elfogyasztott ételekről analitikus nyilvántartást vezetnek, ahonnan az elfogyasztott adag, valamint a fizetendő összeg kigyűjthető. Az óvoda önállóan működik, de nem önállóan gazdálkodik, az önkormányzat van megbízva a gazdálkodással. A követelések kimutatása a mérlegben (önkormányzat mérlegében) elismert vevői tartozás esetén lehetséges. Mi tehát a teendő, hogyan lehet "elismertetni" a tartozásokat a vevőkkel? Nyilatkoztatni kell az elfogyasztott étellel – dátum, összeg feltüntetésével – kapcsolatban? És ha nem ismeri el, illetve nem reagál a vevői elismerő nyilatkozatra, mi a teendő? Mi a teendő akkor, ha az illető külföldön dolgozik, tehát egyáltalán nem elérhető (itthoni tartózkodása bizonytalan)? Az elismerő nyilatkozatok megelőzik a felszólító levelet, vagy függetlenek egymástól?

Kérdés: Az ingyenes étkezést igénybe vevők államinormatíva-igénylésével kapcsolatban teszem fel kérdésemet. Eddig mi csak azon a napon adtunk ebédet a gyermeknek, amikor iskolában volt, így az étkezők nyilvántartása és az osztálynapló egyezett. Több helyről felmerült a kérdés, hogy amikor beteg a gyermek, miért nem viheti el az ebédet az ingyen étkező. Szeretnénk kérdezni, hogy megoldható-e, hogy a szülő írásban erre rendszeresített nyilvántartásban nyilatkozik, hogy gyermeke beteg, el kívánja vinni az ebédet, ez lenne a kiegészítő nyilvántartás az étkezők nyilvántartásához, hogy az állami normatíva ezekre a napokra, illetve tanulókra is igényelhető legyen. A fentiek megfelelnek-e a normatívaigénylés feltételeinek?

Kérdés: Önkormányzatunk a szociális étkezők részére más önkormányzat által működtetett konyháról vásárolja meg az ebédet. Az igénybe vevők normatív támogatással csökkentett intézményi térítési díjat fizetnek. Egyes jogosult rászoruló személyek részére további kedvezményt biztosítunk, illetve vannak, akik teljesen térítésmentesen kapják az ebédet. Milyen könyvelési tételek kapcsolódnak a beszerzés, a díjbevétel, illetve a támogatás (normatív és önkormányzat által nyújtott) főkönyvi elszámolásához?

Kérdés: 1995. december 18-a óta, általános szabályok alapján, az élelmezési tevékenységen jelentkeztünk be áfaalanynak. Visszaigényelni áfát is csak itt tudunk, ha az elszámolás úgy alakul. Sikeres pályázat esetén szeretnénk a csatornaberuházást megkezdeni, azaz már a fordított adó is felmerül. Kell-e módosítani az áfabejelentésünket, hogy jogosultak legyünk a csatornaberuházás áfájával visszaigénylésére, vagy elegendő külön áfaanalitika az élelmezés és csatornaberuházás esetében, és így vissza tudjuk igényelni az áfát?

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat a következő témában: Vannak olyan munkakörök, amelyek ellátása igényli a folyamatos gépkocsihasználatot. Mivel ezt a cég biztosítani nem tudja, a dolgozó saját autójával végzi munkahelyi feladatait. Ilyen munkakörök: mezőőr, védőnő, szociális házi gondozók. A mezőőr járja a település egészét, főként a külterületeket, a védőnők és a házi gondozók pedig rendszeresen látogatják az ellátottakat. A településen belül olyan közlekedési lehetőség nincs, amivel ezek a munkák elláthatók. Kiküldetési rendelvénnyel számoljuk el a km-t, amihez egy részletes címlista tartozik. Megfelelő-e az eljárásunk?

Kérdés: A kerületi Egyesített Bölcsődék központi konyháján dolgozom, mint élelmezésvezető. Intézményünk öt különálló részlegből áll, én a központi konyha vezetője vagyok, 7 dolgozó tartozik hozzám. 1998. szeptember 1. óta töltöm be ezt a munkakört. 23 éve dolgozom a szakmában, nagyon szeretem, igyekszem mindig továbbképezni magam. Munkaköröm ellátásához az évek folyamán mindig más képzettség kellett. Először csak gimnáziumi érettségi, majd közgazdasági érettségi, később vendéglátó-érettségi. Aztán megjelent külön szakmaként, mint élelmezésvezető, ami OKJ-s képzettség. Végül, miután vezető beosztást látok el, ehhez az élelmezési menedzseri végzettség kellett. Mindezt elvégeztem, van három érettségim és két szakmai oklevelem. Besorolás szempontjából most mégis ugyanott tartok, ahol 23 éve kezdtem. 2002-ben jelentkeztem az élelmezésimenedzser-képzésre, ezt munkahelyem is támogatta, tanulmányi szerződést kötöttünk. 2004 júniusában elsők között végeztem. A tanfolyam szervezői biztosítottak róla, hogy az emelt szintű szakma megszerzése "E" fizetési kategóriába sorolást biztosít. Mikor a munkahelyemen bemutattam a bizonyítványomat, nem soroltak át, mert szerintük a rendeletek ezt nem tették lehetővé. Állásfoglalást kértek, erre számomra kedvező válasz érkezett, miszerint: a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rend. 9. § (2) bekezdése értelmében, az OKJ-ben szereplő emelt szintű szakképesítéssel rendelkezőt a rendelet értelmében "E" kategóriába kell sorolni. A besorolási útmutatóban szerepelt, hogy "E" fizetési osztályba kell sorolni az egyetemi, főiskolai végzettséget nem igénylő munkaköröket, és akik emelt szintű képzésben vezetési-szervezési ismeretet nyújtó képesítéssel rendelkeznek. Az élelmezési menedzserek rendelkeznek ezzel. Így szeptemberben átsoroltak. Azóta, vagyis öt és fél éve "E" kategóriában voltam. Egy hete azonban közölték velem, hogy visszamenőlegesen, 2010. január 1. hatállyal újra visszasorolnak "D" kategóriába, mert a rendelet módosítása ezt írja elő. (Ugyan a rendelet 2009. január 1. lépett hatályba.) Újra állásfoglalást kértek. A válasz az volt, hogy jogos a visszasorolás, és a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének III. táblázat B/3. pontjára és a 326/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítására hivatkoznak. Szerettem volna fellebbezni, de a munkáltatóm nem adta ki az ügyintéző nevét, adatvédelemre hivatkozva. A személyi anyagomban nem nézhettem meg, ki adta az állásfoglalást. Én ebbe nem nyugodtam bele, több jogászt és jogi fórumot is megkerestem, hogy én is állásfoglalást kérjek. Mindenhol egyértelműen azt mondták, hogy nemcsak a táblázatban lévő csillagokat kell figyelembe venni besoroláskor, hanem a jelenleg is hatályban lévő kiegészítést is. "Besorolási előírások a kinevezések elkészítéséhez" és a rész alján lévő "Megjegyzés: Azon munkakörök esetén, amelyek főiskolai, egyetemi, illetve középfokú végzettséggel egyaránt betölthetők, a szakképzettségnek megfelelő közalkalmazotti besorolást kell alkalmazni." Hivatkoztak arra, hogy ez egy megszerzett jog, amit a munkáltató eddig elismert, és ez nem vehető el, a rendelet visszamenőlegesen nem érvényesíthető stb. Arról nem is beszélve, hogy ma már nem is lehet valaki "középvezető" csak felsőfokú képesítéssel és vezetési szervezési ismeretekkel. Az évek folyamán új OKJ-s szakmák jelentek meg, de ezek nem jelennek meg a besorolási táblázatokban, így kétessé teszik a besorolást úgy a munkáltató, mint a dolgozó részére. Sajnos az állásfoglalását mindenki csak szóban vállalja, írásban nem, és pert javasolnak. Mit tegyek, mi a megfelelő besorolás?

Kérdés: Többcélú kistérségi társulás munkaszervezete saját feladatként látja el a belső ellenőrzési tevékenységet saját maga és költségvetési szervei részére, valamint további 22 önkormányzatnak. Mint belső ellenőr az egyik érintett önkormányzat közigazgatási területén lakom. Mindennap autóval utazom a székhelyre, a székhelyről indítjuk a kiküldetést, azaz az ellenőrzés helyszínére utazunk. (Saját autóval járunk az ellenőrzésre, mert nincs hivatali gépjármű.) A székhely és lakóhely között 9 Ft/km költséget havonta útnyilvántartással alátámasztom (minden munkában töltött nap x oda-vissza km x 9 Ft/km). A székhelyről az önkormányzatokhoz történő utazást kiküldetésként számoljuk el. Jelenlegi kollégám a székhelyen lakik, logikus mindennap együtt a székhelyről indítani a munkát. A jövőben azonban új kollégával dolgozom, akivel egy településen élünk, s a település elhelyezkedése földrajzilag az ellátási terület középpontjában van, lényegesen több költséggel jár a székhelyről indítani a munkát, mint a lakóhelyről. Az Szja-tv. szerint a székhely és telephelyek közötti út hivatali útnak minősül, tehát kiküldetésként elszámolható. Jelenleg lakóhelyemhez 5 km távolságra lévő község eléréséhez oda-vissza 40 km munkába járást kell elszámolnom a székhelyig, majd onnan a kiküldetés céljából további 50 km oda-vissza kiküldetés címén, miközben lakóhelyemen átutazom. Logikus és lényegesen olcsóbb megoldás az lenne, ha lakóhelyem – mely egyben az egyik társult község mint telephely – és a többi település közötti utat kiküldetésként számolnám el, jelenlegi példával illusztrálva 5-5 km kiküldetés, s nem 50 km kiküldetés, plusz 40 km munkába járás. Sért valamely jogszabályt ez a megoldás? Van más lehetőség arra, hogy sem a munkahely, sem én, mint magánszemély ne járjak rosszul anyagilag?

Kérdés: A bölcsődei ellátás területén foglalkoztatott közalkalmazottak munkakörök szerinti osztályba sorolását a többször módosított 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet mellékletei tartalmazzák. Központi konyhánkon az élelmezésvezető szakközépiskolai érettségivel képesített vendéglátó élelmezésvezetői bizonyítvánnyal (1995) és élelmezésmenedzseri szakképesítés OKJ 54 6601 0/2004 bizonyítvánnyal rendelkezik. Intézményünk az élelmezésmenedzseri szakképesítés megszerzését követően a végrehajtási utasításban foglaltak alapján "E" fizetési osztályba sorolta. Az élelmezésvezető a jelenleg hatályos kormányrendelet alapján melyik fizetési osztályba tartozik?

Kérdés: A bölcsődei ellátás területén foglalkoztatott közalkalmazottak munkakörök szerinti osztályba sorolását a többször módosított 257/2000. (XII. 26.) kormányrendelet I., II., III. sz. melléklete tartalmazza. A III. sz. mellékletében a nem ágazatspecifikus munkaköröknél találjuk az élelmezésvezetői munkakört, iskolai végzettség szerint F vagy D osztályba sorolást enged. Központi konyhánkon (havi 400 adag) az élelmezésvezető képesített vendéglátó szakközépiskolai érettségivel, élelmezésvezetői bizonyítvánnyal (1995) és OKJ 54 6601 01 élelmezési menedzseri szakképesítéssel (2004) is rendelkezik. A Kjt. 61. § (1) bekezdése és a végrehajtási utasítás alapján melyik fizetési osztályba tartozik? A kisegítő munkakörök csoportba tartozik pl. a takarító, konyhalány munkakör. A III. sz. melléklet A és B fizetési osztályba sorolást enged. A fenti munkakörök ellátásához szakképesítés nem szükséges. A fentiek alapján hova soroljuk a takarítót, akinek van: érettségije és női szabó szakmunkás-bizonyítványa, kultúrcikk-eladói szakmunkás-bizonyítványa, OKJ dajka bizonyítványa, kozmetikai és vegyicikk-eladó szakmunkás-bizonyítványa, illetve azt a konyhalányt, akinek cukrász szakmunkás-bizonyítványa van?