Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott eljárási díj tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Közigazgatási hatósági eljárási illeték kezelése

Kérdés: Az illetéktörvény szabályai szerint a közigazgatási hatósági eljárásért a törvényben megállapított illetéket kell fizetni az eljárás kezdeményezésekor annak, aki az eljárás megindítását kéri. A közigazgatási hatósági eljárási illetékeket az elektronikus ügyintézés bevezetésével már nem illetékbélyeggel vagy egyéb módon kell megfizetni az ügyfélnek ilyen esetben, hanem átutalással. Önkormányzatunk létrehozott erre egy Közigazgatási hatósági eljárási illetékek számlát. Az eljárási illeték megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet nem tartalmazza, hogy az önkormányzatok közigazgatási hatósági eljárásai kapcsán befolyt illetékekkel a továbbiakban az önkormányzatoknak milyen teendőjük van. Ez véglegesen az önkormányzatok bevételét képezi, vagy tovább kell utalni a Magyar Államkincstár számlájára? Ha igen, kell-e valamilyen adatszolgáltatást teljesíteni ezzel kapcsolatban? Szabályozza-e ezt valamilyen jogszabály?
Részlet a válaszból: […]eljárási illeték, továbbá az azzal összefüggésben felszámított mulasztási bírság, késedelmi pótlék befizetésére szolgáló fizetési számlát nyithat és tarthat fenn.A helyi önkormányzat a közigazgatási hatósági eljárási illeték- és az azzal összefüggésben felszámított pótlék-, mulasztási bírság bevételeket e számlán köteles beszedni. Ha a helyi önkormányzat más fizetési számlájára, alszámlájára érkezik befizetés, a befizetést a megfelelő fizetési számlákra befolyó bevételekhez kapcsolódó nyilvántartáson is át kell vezetni. A közigazgatási hatósági eljárási illeték- és az azzal összefüggésben felszámított pótlék-, mulasztásibírság-számláról teljesíthető a központi költségvetést megillető, ide befolyó bevétel átutalása a Kincstár által vezetett fizetési számlára.A közigazgatási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4946
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Önkormányzatiilleték-bevételi számla

Kérdés: Önkormányzatunk évtizedek óta tart fenn illetékbevételi számlát. A jelenleg hatályos rendeletek alapján milyen bevételek fogadására használhatjuk ezt a bankszámlát?
Részlet a válaszból: […]ruházhatja fel.A Ket. 19. §-ának (2) bekezdése szerint, ha önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület jár el. A Ket. hivatkozott jogszabályhelye alapján a képviselő-testület ezt a hatáskörét a polgármesterre, a bizottságára, a társulására vagy a jegyzőre ruházhatja át. Ha a jegyzőre ruházzák át a hatáskört, akkor a bevétel a hivatalt illeti meg, de ha a képviselő-testület vagy a polgármester gyakorolja a hatáskört, az illetékbevételt az önkormányzat illetékbeszedési számlájára kell utalni.Az önkormányzat hatóságként jár el egyes vízgazdálkodással kapcsolatos ügyekben, melyek illetékmértékét az Itv. XII. fejezete szabályozza.Ilyen ügyek a kérelemre indult alábbi ügyek:a) közműpótló berendezés - a külön jogszabályban meghatározott talajvízkút, szennyvízszikkasztó - létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése, továbbá vízi állás létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának vagy átalakításának engedélyezése,b) szennyvíz-előtisztító berendezés létesítésének, átalakításának, illetve használatbavételének engedélyezése.Ezeknek az ügyeknek az illetékét és mindezen ügyekben a fellebbezési eljárás illetékét is az önkormányzat illetékbeszedési számlájára kell utalni.A helyi önkormányzatok helyi adóhatóságok is. Magánszemélyek esetében, 2013. január 1-jétől az adóhatósági eljárás illetékmentes. A gazdálkodó szervezet - ide nem értve az egyéni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4166
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Egyetemi térítési díjak elszámolása

Kérdés: Az egyetemek több jogcímen is kérnek a hallgatóktól térítési díjakat, pl. külön eljárási díj, indexmegnyitási díj, tantárgyfelvételi díj, idegen nyelven kiállított diploma. Kell-e ezekről számlát kiállítani, ha igen, milyen áfakulccsal?
Részlet a válaszból: […]oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatásként adómentes.Szakirány felvétele, tantárgy felkészítése, hallgatói jogviszonnyal nem rendelkezőknek a záróvizsga díja oktatási tevékenység részét képezik, ezért az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján adómentes.A külön eljárási díjakat valamilyen kötelezettség elmulasztása miatt kell fizetnie a hallgatóknak, ezért ezek szankció jellegűek, ezért áfa hatálya alá nem tartozó ügyletek, ilyenek pl.:- Otthoni feladat késedelmes leadása.- Vizsgáról való igazolatlan távolmaradás.- Felvett, de nem teljesített kreditpontok.- Ismételt zárthelyi dolgozat.- Leckekönyv késedelmes leadása.- Utólagos tantárgy felvételi/törlési kérelem, saját hibából, tantárgyanként.- Határidő lejárta után benyújtott fizetési kötelezettség elleni fellebbezés.- Kollégiumi térítési díj késedelmes befizetése.Az iskolai bizonyítvány, felsőoktatási intézmény által kiállított oklevél és tanfolyami bizonyítvány, idegen nyelven kiállított bizonyítvány, oklevél, valamint az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmelléklet magyar és angol, valamint nemzetiségi nyelven történő kiállítása áfa hatályán kívüli közhatalmi tevékenység, mert az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. §-a (2) bekezdésének 11. pontja alapján a közigazgatási hatósági eljárások körébe tartozik.A diákigazolvány hatósági eljárás keretében kiadott tényt, adatot, jogosultságot megállapító okirat, és mint ilyen, a Ket. 82. §-ának (2) bekezdése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. november 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3577

4. találat: Behajtással kapcsolatos illetékek

Kérdés: Szervezetünk gyakran ad megbízást peres eljárás keretében történő követelésbehajtásra különböző, erre szakosodott szolgáltatóknak. E szolgáltatással összefüggésben bizonytalanok vagyunk bizonyos tételek adójogi megítélésében. A szolgáltatók jellemzően sikerdíj ellenében vállalkoznak a munka elvégzésére, amelynek vetítési alapja az egyezségi megállapodás keretében a tárgyhóban befolyt követelés összege. Amennyiben követelésbehajtás során bírósági végrehajtási eljárásra kerül sor, a szolgáltatót a bírósági végrehajtási eljárásban a végrehajtás elrendelése (a végrehajtó okirat kiállítása) iránti kérelem munkadíjaként és költségátalányként díjazás illeti meg, amelyet köteles és jogosult beszedni az adósoktól. Pernyertesség esetén a bíróság által megítélt perköltségből az illetékköltség bennünket, míg az ügyvédi munkadíj közvetlenül a szolgáltatót illeti meg. Peres és nemperes eljárások, illetve végrehajtási eljárások illetékköltségét mi viseljük. (Van olyan megállapodásunk, melyben a 10 000 Ft alatti összegű illetékek utólagos elszámolás alapján kerülnek megfizetésre egy, a szolgáltató által vezetett naprakész nyilvántartás alapján, míg a jelzett összeg feletti illetékek esetében a szolgáltató beszerzi a szükséges illetékbélyeget, és időszakonként elszámol velünk annak felhasználásáról.) A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárásért a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát megillető díjat (MOKK-díj) mi viseljük. A MOKK-díjat az ügymenet folyamatában pénzügyileg a szolgáltató rendezi, mi utólagos elszámolással ezen tételeket a szolgáltató részére megtérítjük. A peres eljárásokban felmerülő egyéb költségeket (tanúdíj, szakértői díj, perbeli félnek fizetendő perköltség) mi viseljük. Ezen költségek kifizetése a szolgáltató értesítésének megfelelően közvetlen utalással történik. Mi a helyes általánosforgalmiadó-megítélés az előzőekben meghatározott illetékek és MOKK-díjak elszámolása tekintetében?
Részlet a válaszból: […]tevékenység ellenértékének (adóalapjának) részeként sem az Áfa-tv. 65. §-a, sem a 70. § (1) bekezdésének b) pontja alapján mint közvetített szolgáltatás továbbhárított járulékos költségeként nem értelmezhető a fizetési meghagyás díja. Figyelemmel az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontjára, álláspontunk szerint a szolgáltató elszámolási kötelezettséggel veszi át utólag az általa - az ügyfél nevében - rendezett eljárási díjnak megfelelő összeget, következésképpen fő- és mellékszolgáltatás az adott tényállás esetén a sikerdíj és az eljárási díj vonatkozásában nem értelmezhető, így nem válik a szolgáltató által végzett tevékenység járulékos szolgáltatásává az eljárási díj. A szolgáltató erről a költségről nem köteles az Áfa-tv. szabályainak megfelelő számlában elszámolni, elegendő egy számviteli bizonylatot kiállítani arról. Ugyanakkor a számlában az áfa hatályán kívüli ügyletként is megjelölheti az elszámolási kötelezettség alá eső tételt, mivel a számla adattartalmát és formáját tekintve megfelel a számviteli bizonylatokkal szemben támasztott követelményeknek. Fontos azonban, hogy a bizonylatból, valamint a szolgáltató saját nyilvántartásából is egyértelműen derüljön ki, hogy a szóban forgó összeget elszámolási kötelezettséggel vette át. Tekintettel arra, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 34. §-ának (1) bekezdése az előzőekhez hasonlóan rendelkezik, vagyis a végrehajtás során felmerülő költséget - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli, az előzőekben kifejtettekkel azonos a megítélése. Ettől eltérően azonban a felek megállapodásától függ, hogy a megbízó tevékenységi körébe tartozó díjhátralékkal kapcsolatban indított bírósági eljárások (peres, nemperes és végrehajtási eljárások) esetében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. június 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3191
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Igazgatási szolgáltatási díj

Kérdés: Intézményünk bevételének jelentős részét a 2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a, valamint az 57/2009. (XII. 30.) EüM rendelet alapján megfizetett eljárási díjak, illetve fenntartási díjak képezik, melyeket az eljárások megkezdése előtt kell a partnereinknek megfizetniük. Az engedélyezési eljárások bizonyos esetekben akár hónapokig is eltarthatnak, tehát éven túl is ki kell mutatnunk ezeket a tételeket a könyveinkben, mielőtt a kimenő számla elkészülne, és az eljárásnak megfelelő bevételi főkönyvi számlára könyvelhetjük (a kapcsolódó funkcionális elszámolással együtt) az eljárási díjakat. Segítségüket kérem a pénzügyi teljesítés és a tényleges teljesítés (számlakiállítás) közötti időszak helyes könyvelését illetően, illetve a pénzügyileg már teljesített, de ki nem számlázott eljárási díjak beszámolóban történő megjelenítésével kapcsolatban.
Részlet a válaszból: […]minden esetben elismert követelésnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy az adós annak tényét és mértékét vitatja-e vagy sem. A költségvetési év mérlegfordulónapján kimutatott adósokkal szembeni elismert kötelezettségnek kell tekinteni, ezért a mérlegfordulónapra vonatkozó egyeztetőlevél kibocsátása nem kötelező. Amikor a pénzügyi teljesítés, a bevétel befizetése az elszámolási számlára megtörténik, akkor az OGYI az összeget kivezeti a kötelezettségei közül. Az igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatos könyvelési lépések a központi költségvetési szerv esetében a következők: bevételi előirányzat könyvelése közgazdasági osztályozás szerint   T 9111 - K 498, 497 funkcionális osztályozás szerint   T 991 - K 498, 497 követelés előírása   T 281 - K 41231, 41331 bevételi előirányzat teljesítése, a bevétel befizetése közgazdasági osztályozás szerint   T 3311 - K 9112 (KTK: 311) funkcionális osztályozás szerint   T 999 - K 992 a költségvetési szervet meg nem illető összeg átfutó bevételként való elszámolása   T 3311 - K 48282 (KTK: 511) továbbutalása   T 48282 - K 3311 (KTK: 518) követelés kivezetése   T 4122, 4132 - K 218 év végi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3072
Kapcsolódó tárgyszavak: