Önkormányzati előirányzat-módosítás

Kérdés: Az Áht. az önkormányzati alrendszer előirányzat-módosításának, átcsoportosításának szabályait az alábbiak szerint tartalmazza.
34. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt.
(2) A helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást.
(3) A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai a kormány rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.
Szakmai véleményük szerint eltérő az önkormányzat esetében a polgármester előirányzat--mó-dosítási joga, mint az önkormányzat fenn--tartásában működő költségvetési szerv intézményvezetőé? Amennyiben a képviselő--testület az előirányzat módosításának, átcsoportosításának jogát magának tartja fenn, lehetséges-e az előirányzat-módosítást vezetői döntés alapján eszközölni a fenti jogszabályi hivatkozások alapján? Amennyiben a képviselő-testület az előirányzat módosításának, átcsoportosításának jogát magának tartja fenn, hogy értelmezendő a Mötv. 68. §-ának (4) bekezdése, mely szerint a polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet? Ez milyen forrásfelhasználásra vonatkozik? Arra az előirányzatra, mely már beépítésre került a költségvetési rendeletbe? A fentiek tükrében az időközi költségvetési jelentés módosított előirányzatainak mindig egyezőséget kell mutatni az utolsó hatályos költségvetési rendelet előirányzataival?
Részlet a válaszából: […] ...szerint van különbség a polgármester és költségvetési szerv előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási joga között. Az Áht. 34. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Előirányzat-átcsoportosítás, illetve -módosítás

Kérdés: Az Áht. 34. §-a (2) bekezdésének felhatalmazása alapján a képviselő-testület az adott évi költségvetési rendeletében az önkormányzati céltartalék, illetve az általános tartalék felett bizonyos esetekre rendelkezési jogot biztosít a polgármesternek. Ezen rendelkezéssel eleget teszünk, véleményünk szerint, a Mötv. 68. §-ának (4) bekezdése, illetve a 143. § (4) bekezdése h) pontjának is, mely szerint a polgármester általi forrásfelhasználás értékhatárát, mértékét is meg kell határozni. Az Áht. 23. §-a (2) bekezdésének h) pontja alapján meghatározásra kerül, hogy az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek irányítószervi támogatásának kiutalása a polgármester feladata. Felhatalmazást kap a polgármester továbbá arra is, hogy a kiemelt előirányzatok és azon belüli rovatok közötti átcsoportosítási jogkört is gyakorolja az önkormányzat költségvetését illetően. A fenti felhatalmazások alapján a polgármester az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére bizonyos váratlan kiadásokra, bevétel-kiesésekre "fedezetet" biztosít az önkormányzati tartalékok terhére. Ez az önkormányzatnál "előirányzat-átcsoportosítást" jelent a tartalék csökkentésével, illetve az intézményfinanszírozás növelésével. Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervnél ez valamely kiemelt kiadási előirányzat növekedését jelenti az intézményfinanszírozási bevétel emelkedésével egyidejűleg ("előirányzat-módosítás"), vagy saját kiemelt bevételi előirányzat csökkentését az intézményfinanszírozási bevétel emelkedésével. A költségvetési rendeletet illetően ez összességében az első esetben előirányzat-átcsoportosítást, a második esetben előirányzat-módosítást (a költségvetési szerv kiemelt bevételi előirányzatának csökkenésével, illetve az önkormányzat tartalék előirányzatának csökkenésével) jelent. Helyesen járunk-e el ezen rendelkezéssel a jogszabályi és hivatkozott helyi rendeleti szabályozások figyelembevételével? Ha igen, ez felügyeleti jellegű vagy saját hatáskörű előirányzat-átcsoportosításnak, előirányzat-módosításnak minősül az önkormányzatnál, illetve az irányítása alá tartozó költségvetési szervnél? Az Áht. 1. §-ának 5., illetve 6. pontjára is tekintettel minek minősül a kiemelt bevételi előirányzatok és azon belüli rovatok közti "átcsoportosítás" (önkormányzatnál, költségvetési szervnél, rendeletösszesenben)? Ezek oka lehet esetleg rossz helyen történő tervezés, évközi módosítás helyesbítése, illetve az, hogy bizonyos központi támogatások eredeti előirányzatként nem tervezhetők, s ezeket átvett/támogatás értékű működési/felhalmozási bevételként tervezünk, s a támogatások lehívásának/teljesítésének ütemében kerülnek a tervezett kiemelt bevételi előirányzatok csökkentésre a megfelelő támogatási kiemelt bevételi előirányzat egyidejű növelésével?
Részlet a válaszából: […] ...Áht. 1. §-ának 5. pontja alapján előirányzat-átcsoportosítás az önkormányzati alrendszerben az is, ha a költségvetési rendelet összesített kiadási előirányzatai főösszegei nem változnak, csak az egyes előirányzatok egyidejűleg csökkennek, illetve növekednek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.
Kapcsolódó címke:

Gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési rendeletében hogyan kell kimutatni a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények előirányzatait? Az önkormányzati költségvetésben az intézmények a gazdasági szolgáltató igazgatóság számaiban szerepelnek. Helyes-e ez, hiszen önálló jogi személyekről van szó, nem a GSZI vezetője dönt az előirányzatokról, hanem az intézményvezető. A költségvetésben kimutatható-e külön-külön mindegyik, vagy úgy, hogy GSZI összesen? Hogyan kell erre az esetre alkalmazni az Ávr. 17. §-ának (1) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...felelősségét.A gazdasági szervezet meghatározott feladatai lehetnek a költségvetési beszámoló elkészítése, főkönyvi könyvelés, előirányzatok nyilvántartása, tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása, munkaügyi jelentések elkészítése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.
Kapcsolódó címke:

Költségvetési maradvány

Kérdés: A tulajdonos önkormányzat a szakorvosi rendelő részére a 2013. évi előirányzat-maradványt 2014-ben utalta át. Hogyan tudom ezt lekönyvelni az új rovatos számviteli rend szerint?
Részlet a válaszából: […] ...már a pénzmaradványt módosító finanszírozási korrekciós tételek, valamint az alul- vagy felül­finanszírozás fogalmai. Megszűnt az előirányzat­-maradvány és pénzmaradvány közötti különbség, így a központi költségvetési szervek is és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Költségvetési évet megelőző év előirányzat-maradványának felhasználása

Kérdés: Az intézmény dologi előirányzat maradványát fel lehet-e használni a következő évben intézményi beruházáskiadás teljesítésére? A kötelezettségvállalás már a tárgyévben intézményi beruházás jogcímen keletkezik.
Részlet a válaszából: […] ...86. §-ának (1) bekezdése szerint: Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi és kiadási előirányzatai a költségvetési évet megelőző év előirányzat-maradványának összegével a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.
Kapcsolódó címkék:  

Előirányzat-átcsoportosítás

Kérdés: Hogyan történik az önkormányzatok költségvetésében a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás, továbbá a bírósági ítéletek alapján megállapított, elmaradt jövedelem miatti kártérítés számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik:"(1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt.(2) A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.

Fordított áfa előirányzata

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervnél (vevő), a fordított áfa számviteli elszámolásával kapcsolatos a kérdésünk. A teljesítés elszámolásával tisztában vagyunk (nettó összeg átutalása a szállítónak, majd a pénzforgalom nélküli bevétel és kiadás elszámolása), azonban az előirányzatok kezelésével nem. A problémánk az, hogy egy fordítottan adózó ügylet esetében kétszer jelenik meg kiadásként az áfa összege (1. vásárolt termékek és szolgáltatások áfája/beruházások áfája, amit pénzforgalom nélkül könyvelek bevétellel szemben, 2. áfabefizetés). Kérdésünk, hogy lehet-e a bekönyvelt pénzforgalom nélküli bevétellel azonos összegű kiadási előirányzatot emelni, megteremtve ezzel az áfabefizetés fedezetét - ha igen, milyen esetekben lehet ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...sajátos elszámolása számlával szemben kell elszámolni.Az államháztartás egyik alapelve szerint a költségvetésigazdálkodás a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és akiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát jelenti. Tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.
Kapcsolódó címkék:  

Előirányzat biztosítása követelés elengedésénél

Kérdés: Önkormányzati rendeleten alapuló (be nem tervezett) követeléselengedés könyvelése (1. T 5752 - K 499, 2. T 499 - K 9) után az elengedett követelés összegével lehet-e előirányzatot emelni?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési szervek részletes költségvetésielőirányzatainak összeállítására szolgáló pénzügyminisztériumi "Tájékoztató"03. Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások előirányzata és teljesítése űrlap63. Követeléselengedés, tartozásátvállalás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Fordított adózás előirányzata

Kérdés: Vevőként, a fordított adózású nettó ellenérték pénzforgalmi teljesítése után, pénzforgalom nélküli áfabevételt (919232) és előzetes áfatartalmat (18222, 18232, 561212) kell könyvelni a 499. számla közbeiktatásával. Problémánk, hogy az adóhatóságnak utalt (fordított adózáshoz kapcsolódó) nem levonható áfa befizetésének mi lesz a fedezete. Elgondolásunk szerint a 919232 főkönyvi számon képződött bevétellel előirányzatot kell emelni, és ezzel fedezetet (előirányzatot) teremteni az 56122. Áfabefizetés főkönyvi számnak. Helyes az elgondolásunk? Amennyiben nem, kérem, hogy javasoljanak megoldást a problémára!
Részlet a válaszából: […] ...elemi költségvetés összeállításakor aköltségvetési szervek valamennyi várható működési és fejlesztési kiadásaikramegtervezték előirányzataikat. Az előirányzatok tervezésénél a le nem vonhatóáltalános forgalmi adót figyelembe lehetett venni. Amennyiben ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.