Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott előirányzat tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Önkormányzati előirányzat-módosítás

Kérdés: Az Áht. az önkormányzati alrendszer előirányzat-módosításának, átcsoportosításának szabályait az alábbiak szerint tartalmazza.
34. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt.
(2) A helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást.
(3) A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai a kormány rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.
Szakmai véleményük szerint eltérő az önkormányzat esetében a polgármester előirányzat--mó-dosítási joga, mint az önkormányzat fenn--tartásában működő költségvetési szerv intézményvezetőé? Amennyiben a képviselő--testület az előirányzat módosításának, átcsoportosításának jogát magának tartja fenn, lehetséges-e az előirányzat-módosítást vezetői döntés alapján eszközölni a fenti jogszabályi hivatkozások alapján? Amennyiben a képviselő-testület az előirányzat módosításának, átcsoportosításának jogát magának tartja fenn, hogy értelmezendő a Mötv. 68. §-ának (4) bekezdése, mely szerint a polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet? Ez milyen forrásfelhasználásra vonatkozik? Arra az előirányzatra, mely már beépítésre került a költségvetési rendeletbe? A fentiek tükrében az időközi költségvetési jelentés módosított előirányzatainak mindig egyezőséget kell mutatni az utolsó hatályos költségvetési rendelet előirányzataival?
Részlet a válaszból: […]esetekben, saját hatáskörben joga van az előirányzatok módosításához, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításhoz. Nincs a jogszabályban olyan további feltétel, hogy ennek gyakorlásához a költségvetési szerv esetében a képviselő-testülettől további felhatalmazás, önkormányzati rendelet vagy határozat lenne szükséges. A polgármester részére az előirányzat-módosítás, átcsoportosítás jogát a képviselő-testület adhatja meg a költségvetési rendeletben, míg az önkormányzati költségvetési szerv részére az Áht. és az Ávr. biztosítja ezt.A képviselő-testületnek az előbbiek szerinti változásokat át kell vezetni a költségvetési rendeletben az Áht. 34. §-ának (4) bekezdése alapján, negyedévenként a döntése szerinti időpontban, legkésőbb azonban az éves költségvetési beszámoló határidejéig, december 31-i hatállyal. Mindezek alapján a költségvetési rendeletet negyedévente módosítani szükséges. A módosítást nem szükséges az időközi költségvetési jelentés leadásának időpontjára elvégezni, de negyedévente a rendeletnek követnie kell a változásokat.Véleményünk szerint a Mötv. 68. §-ának (4) bekezdését a (3) bekezdéssel összefüggésben kell értelmezni. Vagyis a hatékony működést szolgálja, hogy a polgármester - a képviselő-testület utólagos tájékoztatása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5327
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési rendeletében hogyan kell kimutatni a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények előirányzatait? Az önkormányzati költségvetésben az intézmények a gazdasági szolgáltató igazgatóság számaiban szerepelnek. Helyes-e ez, hiszen önálló jogi személyekről van szó, nem a GSZI vezetője dönt az előirányzatokról, hanem az intézményvezető. A költségvetésben kimutatható-e külön-külön mindegyik, vagy úgy, hogy GSZI összesen? Hogyan kell erre az esetre alkalmazni az Ávr. 17. §-ának (1) bekezdését?
Részlet a válaszból: […]könyvelés, előirányzatok nyilvántartása, tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása, munkaügyi jelentések elkészítése, bankszámlaforgalom lebonyolítása, készpénzzel történő ellátás, pénzforgalmi jelentés és mérlegjelentés, gazdálkodásra vonatkozó évközi adatszolgáltatások készítése, kötelezettségvállalás nyilvántartása, adózással kapcsolatos feladatok ellátása.A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv külön rendelkezik alapító okirattal, SZMSZ-szel, külön van adószáma, hiszen a maga nevében végez adóköteles tevékenységet, a maga nevében tervezi a költségvetését, az intézményvezető a maga költségvetési szerve nevében vállal kötelezettséget.A költségvetését is a maga nevében tervezi, ő adja meg az adatokat (de a GSZI készíti el), amelyet az irányító szerv hagy jóvá rendeletében.A GSZI a gazdasági feladatait látja el a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnek. A döntési lehetőségeket, amelyeket a jogszabály lehetővé tesz, nem lehet elvenni ettől a költségvetési szervtől. Az Ávr. nem ad felhatalmazást arra a gazdasági feladatokat ellátó szervnek, hogy döntéseket hozzon a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv helyett.Ezáltal lesz[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4685
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Előirányzat-átcsoportosítás, illetve -módosítás

Kérdés: Az Áht. 34. §-a (2) bekezdésének felhatalmazása alapján a képviselő-testület az adott évi költségvetési rendeletében az önkormányzati céltartalék, illetve az általános tartalék felett bizonyos esetekre rendelkezési jogot biztosít a polgármesternek. Ezen rendelkezéssel eleget teszünk, véleményünk szerint, a Mötv. 68. §-ának (4) bekezdése, illetve a 143. § (4) bekezdése h) pontjának is, mely szerint a polgármester általi forrásfelhasználás értékhatárát, mértékét is meg kell határozni. Az Áht. 23. §-a (2) bekezdésének h) pontja alapján meghatározásra kerül, hogy az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek irányítószervi támogatásának kiutalása a polgármester feladata. Felhatalmazást kap a polgármester továbbá arra is, hogy a kiemelt előirányzatok és azon belüli rovatok közötti átcsoportosítási jogkört is gyakorolja az önkormányzat költségvetését illetően. A fenti felhatalmazások alapján a polgármester az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére bizonyos váratlan kiadásokra, bevétel-kiesésekre "fedezetet" biztosít az önkormányzati tartalékok terhére. Ez az önkormányzatnál "előirányzat-átcsoportosítást" jelent a tartalék csökkentésével, illetve az intézményfinanszírozás növelésével. Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervnél ez valamely kiemelt kiadási előirányzat növekedését jelenti az intézményfinanszírozási bevétel emelkedésével egyidejűleg ("előirányzat-módosítás"), vagy saját kiemelt bevételi előirányzat csökkentését az intézményfinanszírozási bevétel emelkedésével. A költségvetési rendeletet illetően ez összességében az első esetben előirányzat-átcsoportosítást, a második esetben előirányzat-módosítást (a költségvetési szerv kiemelt bevételi előirányzatának csökkenésével, illetve az önkormányzat tartalék előirányzatának csökkenésével) jelent. Helyesen járunk-e el ezen rendelkezéssel a jogszabályi és hivatkozott helyi rendeleti szabályozások figyelembevételével? Ha igen, ez felügyeleti jellegű vagy saját hatáskörű előirányzat-átcsoportosításnak, előirányzat-módosításnak minősül az önkormányzatnál, illetve az irányítása alá tartozó költségvetési szervnél? Az Áht. 1. §-ának 5., illetve 6. pontjára is tekintettel minek minősül a kiemelt bevételi előirányzatok és azon belüli rovatok közti "átcsoportosítás" (önkormányzatnál, költségvetési szervnél, rendeletösszesenben)? Ezek oka lehet esetleg rossz helyen történő tervezés, évközi módosítás helyesbítése, illetve az, hogy bizonyos központi támogatások eredeti előirányzatként nem tervezhetők, s ezeket átvett/támogatás értékű működési/felhalmozási bevételként tervezünk, s a támogatások lehívásának/teljesítésének ütemében kerülnek a tervezett kiemelt bevételi előirányzatok csökkentésre a megfelelő támogatási kiemelt bevételi előirányzat egyidejű növelésével?
Részlet a válaszból: […]intézményfinanszírozási kiadásokat - megemelésre kerülnek a költségvetési szervek kiadási előirányzatai, valamint az intézmény finanszírozási bevételei. Ez az intézkedés már érinti a költségvetés főösszegét, így az előirányzat-módosításnak minősül.Az elmaradt bevételek pótlása esetén három intézkedés végrehajtása is szükséges (természetesen egymást követve, időben nem elválva): a tartalék átcsoportosítása az intézményfinanszírozás kiadási előirányzatai javára az előbbiek szerint, majd a költségvetési szerv kiadási és bevételi előirányzatainak csökkentése az elmaradás összegével (ez csökkenti a költségvetés egészének főösszegét, így előirányzat-módosításnak minősül), majd az intézményfinanszírozási bevételi előirányzatok és a megfelelő kiadási előirányzatok megnövelése (visszaállítva az eredeti főösszeget). Fontos, hogy bár ebben az esetben a kiadási előirányzatok esetén ugyanazok a rovatok kerülnek lecsökkentésre és megnövelésre, az intézkedés mégsem hajtható végre csak a bevételi előirányzatok közötti "átcsoportosítással", mivel az Áht. értelmező rendelkezései csak a kiadásokra ismerik az átcsoportosítás fogalmát. A kiemelt bevételi előirányzatok és azon belüli rovatok között tehát nem beszélhetünk átcsoportosításról, csak azonos összegű, egyszerre végrehajtott módosításról.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4681
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Költségvetési maradvány

Kérdés: A tulajdonos önkormányzat a szakorvosi rendelő részére a 2013. évi előirányzat-maradványt 2014-ben utalta át. Hogyan tudom ezt lekönyvelni az új rovatos számviteli rend szerint?
Részlet a válaszból: […]Ez az összeg nem egyezik meg a beszámoló 29-es űrlapjának összegével. A 2013. évi beszámolóban megállapított és jóváhagyott maradványt kell 2014-ben eredeti bevételi előirányzatként nyilvántartásba venni, a bevételi előirányzat teljesítésként pedig az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet 10. §-ának (3) bekezdése szerinti összeget kell elszámolni az előirányzat megfelelő módosítása után.A 2014. évben a B813. Maradvány igénybevétele rovaton a 9. § (3) bekezdése alapján megnyitott 3211, 3213, 322-323 és a 33. számlacsoport - a rövid lejáratú betéteket nem tartalmazó - könyvviteli számlái összevont egyenlegének a 3651-3654, 3656-3657, 366, 3671-3674, 3676-3677 könyvviteli számlák egyenlegével korrigált, az 1. melléklet szerinti rendező mérleg 328. sorában a helyi adó túlfizetése miatti kötelezettségeknek a kapott előlegek közé átvezetett értékével növelt összegét kell nyilvántartásba venni.Vállalkozási tevékenységet is folytató költségvetési szervnél az így megállapított összeg alaptevékenység és vállalkozási tevékenység közötti megosztását olyan arányban kell elszámolni, amilyen arányban a 2013. évi éves költségvetési beszámolóban megállapított költségvetési maradvány és vállalkozási maradvány a költségvetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3860
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Költségvetési évet megelőző év előirányzat-maradványának felhasználása

Kérdés: Az intézmény dologi előirányzat maradványát fel lehet-e használni a következő évben intézményi beruházáskiadás teljesítésére? A kötelezettségvállalás már a tárgyévben intézményi beruházás jogcímen keletkezik.
Részlet a válaszból: […]használhatja fel. A kiemelt, illetve a felügyeleti szerv által meghatározott előirányzatok (pl. személyi juttatások, illetve létszám) módosítására azonban csak jogszabály, illetve a felügyeleti szerv előírásai szerint van módja.Az Áht. 30-33., 35. és 86. §-a, valamint a végrehajtásáról szóló Ávr. 34-41., 43-44. és 149-155. §-a rendelkezik a központi költségvetési szerv hatáskörében végrehajtható előirányzat-módosításokról. Ezek a következők:− a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás, amely azonban nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatának növelésére, kivéve ha azt= a kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szerv esetén az államháztartásért felelős miniszter,= a nem a kormány irányítása alá tartozó fejezet költségvetési szerve esetén az irányító szerv engedélyezi az előirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt,− a kiadási és bevételi előirányzatok megemelése= előirányzat-maradványból és vállalkozási tartalékból,= működési és felhalmozási célú támogatásértékű bevételek, működési és felhalmozási célú átvett pénzeszközök, valamint a kölcsönök eredeti vagy módosított előirányzatán felül pénzügyileg teljesült összeggel,= az előző évi működési és felhalmozási célú maradvány átvételéből, függetlenül attól, hogy az államháztartás központi vagy nem központi költségvetési alrendszere maradványából származik.A fentieken túl az Áht. 151. §-a rendelkezik arról, hogy az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv előirányzat-maradványából a központi költségvetést mely jogcímeken keletkezett maradvány illeti meg, az ilyen maradvány nem használható fel a következő évben.Az előző évi kötelezettségvállalással[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3608
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Előirányzat-átcsoportosítás

Kérdés: Hogyan történik az önkormányzatok költségvetésében a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás, továbbá a bírósági ítéletek alapján megállapított, elmaradt jövedelem miatti kártérítés számviteli elszámolása?
Részlet a válaszból: […]módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak."A helyi önkormányzatok költségvetési szervei saját hatáskörben történő előirányzat-módosításának szabályait a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 36. §-ának (1)-(3) bekezdései is szabályozzák.A hivatkozott jogszabályban leírtakból az következik, hogy a kiemelt előirányzatok közötti előirányzat-átcsoportosításhoz előterjesztést kell készíteniük az átcsoportosításról, és a képviselő-testület jóváhagyása után, rendelet alapján tudják az előirányzatok közötti módosítást elvégezni. Az Önök esetében a dologi előirányzatok közül történne átcsoportosítás a személyi juttatások előirányzatai közé.A bírósági ítéletek alapján megállapított kártérítési összeget a költségvetésben a dologi kiadások előirányzatai között tervezték meg. A teljesítés tekintetében, ha a bírósági ítélet a volt munkáltató által kötelezően megtérítendő elmaradt járandóság, jövedelem, elmaradt munkabér, végkielégítés kifizetéséről rendelkezik a bírósági határozatban, akkor ez a kifizetés a volt munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmének minősül, és ez járulékfizetési kötelezettséggel jár, amelyet az általános szabályok szerint kell teljesíteni, és ennek számviteli elszámolása a személyi kiadások között történik.Akkor viszont, ha a bíróság a munkáltatót jogsértés és annak súlyos következményeiként bizonyos összeg megfizetésére kötelezi, akkor az nem az elmaradt jövedelmet pótolja, így az adó- és járulékmentes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. november 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3567
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Fordított áfa előirányzata

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervnél (vevő), a fordított áfa számviteli elszámolásával kapcsolatos a kérdésünk. A teljesítés elszámolásával tisztában vagyunk (nettó összeg átutalása a szállítónak, majd a pénzforgalom nélküli bevétel és kiadás elszámolása), azonban az előirányzatok kezelésével nem. A problémánk az, hogy egy fordítottan adózó ügylet esetében kétszer jelenik meg kiadásként az áfa összege (1. vásárolt termékek és szolgáltatások áfája/beruházások áfája, amit pénzforgalom nélkül könyvelek bevétellel szemben, 2. áfabefizetés). Kérdésünk, hogy lehet-e a bekönyvelt pénzforgalom nélküli bevétellel azonos összegű kiadási előirányzatot emelni, megteremtve ezzel az áfabefizetés fedezetét - ha igen, milyen esetekben lehet ezt megtenni?
Részlet a válaszból: […]beszámítandó vagy be nem számítandó áfakiadást, áfabevételt a 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása számlával szemben kell elszámolni. Az államháztartás egyik alapelve szerint a költségvetési gazdálkodás a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát jelenti. Tehát a fordított adózásból keletkezett és megnövekedett áfabefizetési kötelezettségüknek akkor tudnak eleget tenni, ha megvan a felhasználási jogosultságuk azáltal, hogy a befizetendő áfa erejéig az előirányzatot megemelik. Az előbbi szempontnak megfelelően az előirányzatokat úgy tudják rendezni, hogy az egyenes adózású áfa pénzforgalommal járó betervezett, költségvetési előirányzatát átcsoportosítják (lecsökkentik) az adóhatósághoz történő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2288
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Fordított adózás előirányzata

Kérdés: Vevőként, a fordított adózású nettó ellenérték pénzforgalmi teljesítése után, pénzforgalom nélküli áfabevételt (919232) és előzetes áfatartalmat (18222, 18232, 561212) kell könyvelni a 499. számla közbeiktatásával. Problémánk, hogy az adóhatóságnak utalt (fordított adózáshoz kapcsolódó) nem levonható áfa befizetésének mi lesz a fedezete. Elgondolásunk szerint a 919232 főkönyvi számon képződött bevétellel előirányzatot kell emelni, és ezzel fedezetet (előirányzatot) teremteni az 56122. Áfabefizetés főkönyvi számnak. Helyes az elgondolásunk? Amennyiben nem, kérem, hogy javasoljanak megoldást a problémára!
Részlet a válaszból: […]kiadásaikra megtervezték előirányzataikat. Az előirányzatok tervezésénél a le nem vonható általános forgalmi adót figyelembe lehetett venni. Amennyiben ez nem történt meg, akkor az adóhatósághoz utalandó összegre előirányzatot és fedezet is kell biztosítani.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2256

9. találat: Előirányzat biztosítása követelés elengedésénél

Kérdés: Önkormányzati rendeleten alapuló (be nem tervezett) követeléselengedés könyvelése (1. T 5752 - K 499, 2. T 499 - K 9) után az elengedett követelés összegével lehet-e előirányzatot emelni?
Részlet a válaszból: […]előirányzata és teljesítése űrlap 63. Követeléselengedés, tartozásátvállalás sorához fűzött magyarázat szerint az elengedett követelések összegét kiadási és bevételi előirányzatként meg kell tervezni. Amennyiben ezt elmulasztották, mert például még nem volt ismert a követelés elengedésének ténye, akkor legkésőbb az elengedés teljesítésekor kell az előirányzatokat
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2255
Kapcsolódó tárgyszavak: ,