Találati lista:
491. cikk / 587 Ingatlanértékesítés bizonylatai
Kérdés: Ingatlan értékesítése esetén mikor kell számlát kibocsátani: a birtokba adás napján, vagy a tulajdonátruházás időpontjában? Mit kell kibocsátani, ha a pénzösszeget előre vagy később több részletbe fizetik ki?
492. cikk / 587 Tanulóknak nyújtott tankönyvtámogatás
Kérdés: A fenntartó önkormányzat alanyi jogú 3000 forint/fő tankönyvtámogatást biztosít – nem normatívából – a városban lakó tanulóknak. Kifizethető-e adómentesen ez a juttatás? Amennyiben nem, hogyan lehet levonni az adóelőleget a tanulóktól, esetleg a szülőktől kell? Úgy tudjuk, hogy a tankönyvelszámolás ismét teljesen kikerült az intézmény költségvetéséből. Helyes az értelmezésünk?
493. cikk / 587 Gépkocsi üzemanyagköltségének elszámolása
Kérdés: Intézményi gondnokságunk 3 db gépjárművet üzemeltet. Ügyeleti szolgálatunk részére 1 db Niva személygépkocsit, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat részére 2 db Ford Transit kisbuszt. A Ford kisbuszok alkalmanként bérfuvarozást is vállalnak saját útjaikon kívül, a Niva csak a szakfeladat fuvarozását látja el. A három gépjárművezető részére minden hónap elején meghatározott összegű üzemanyag-előleget biztosítunk. Ők a következő hónap elején számolnak el az előző hóra felvett előleggel. Számlát nem hoznak tankolásaikról, hanem az APEH által negyedévente közzétett üzemanyagárral és a közlekedési felügyelet által meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma szerint számolunk el. Helyes ez így? Amennyiben számlát kell hozniuk, mi a teendő akkor, ha a számlák végösszege magasabb, mint a kiszámított költség, illetve mi a helyzet abban az esetben, ha kevesebb?
494. cikk / 587 Bankkártyával történő fizetés esetén a költségvetési szerv nevére és címére szóló számla dolgozó részére történő kifizetési feltételei
Kérdés: Iskolánk részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény. Egyik dolgozónk az iskola részére szakmai anyagot vásárolt, a számla az iskola nevére, címére szólt. Előzetesen nem vett fel pénzt pénztárunkból, saját hitelkártyájával fizetett, így a számlán fizetési módként hitelkártya szerepelt. Az önálló intézmény visszautasította a számla lekönyvelését. Helyesen járt-e el? Ha igen – mivel a dolgozó felé a kifizetés megtörtént –, van-e megoldás a számla szabályszerű rendezésére, lekönyvelésére? Szakszolgálati dolgozóink ruházati költségtérítésben részesülnek, a ruházati költségtérítés összegét folyószámlájukra utaljuk. A felhasználásról az iskola nevére, címére szóló számlával számolnak el. Vásárlásaikat szívesen bonyolítják bankkártyával. Ebben az esetben jogszerű, szabályos fizetési mód-e a bankkártya?
495. cikk / 587 Előleg
Kérdés: Az ELMŰ a rá vonatkozó rendeletek értelmében előleget kérhet a fogyasztótól. Előlegszámla helyett egy áramdíjelőlegről szóló tájékoztatót küld és nem előlegszámlát. Az előlegszámlát később, az elszámolással együtt küldi. Köteles vagyok-e átutalni az előleget ezen tájékoztató alapján?
496. cikk / 587 Szállítói, illetve vevői előleg elszámolása
Kérdés: Az átfutó kiadásként, illetve átfutó bevételként elszámolt szállítónak adott előlegeket, illetve a vevőtől kapott előleget áfával növelten kell-e ezeken a számlákon elszámolni?
497. cikk / 587 Munkahelyi étkeztetés elszámolása
Kérdés: A munkahelyi étkeztetésnél, abban az esetben, ha nem saját konyháról történik az ellátás, hogy helyes az elszámolás az áfa szempontjából? A munkáltató rendeli és veszi meg dolgozóinak az általuk igényelt mennyiséget. Ebben az esetben van egy összevont számla szolgáltatónként. A munkahely lekönyveli vásárolt élelmezésként. Kiszámlázza a dolgozóknak a teljes összeget (bevételként lekönyveli). A dolgozó számlája alapján megkapja az étkezési hozzájárulást (lekönyvelve étkezési hozzájárulásként). (Ebben az esetben is dönthet a munkavállaló, hogy hol étkezik.) Minden dolgozó ott eszik, ahol akar, több helyen is egy hónapon belül, így több számlát is hoz, amit a munkáltató nevére állíttatott ki. A saját zsebéből előlegezte meg a vásárlást, és a hónap végéig benyújtja a számlát a munkáltatónak, aki csak az étkezési hozzájárulás összegét fizeti ki, amennyiben a számla összege kisebb, mint 6 ezer forint, természetesen csak annyit, ha több, akkor is max. 6 ezer forintot. Csak étkezési hozzájárulás kerül elszámolásra (nincs az alkalmazottnak térítésidíj-befizetése, nincs vásárolt élelem kiadása).
498. cikk / 587 Kamatkedvezményből származó jövedelem adózása
Kérdés: Központi költségvetési szerv egyik dolgozójának nem méltányolható lakásigényére kamatmentes lakáscélú hitelt folyósított 2004-ben. Év végén személyi jövedelemadót és járulékot kell fizetni a kamatkedvezményből származó jövedelem után. Milyen fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak és a munkavállalónak? Kinek milyen mértékű személyi jövedelemadót és járulékot kell megfizetnie?
499. cikk / 587 Ösztöndíj adózása
Kérdés: Önkormányzatunk helyi rendelettel ösztöndíjat alapított. Az ösztöndíjat pályázat alapján lehet elnyerni. Pályázatot nyújthat be: "a) a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv-ben meghatározott képzési időn belül állami felsőoktatási intézményben, illetve az Oktatási Minisztérium és az intézmények közötti megállapodás alapján nem állami felsőoktatási intézményben folyó nappali tagozatos, államilag finanszírozott első alapképzésben vesz részt." Az ösztöndíj időtartama egy tanulmányi félév, öszszege havi 25 000 Ft. Az így fizetett "ösztöndíj" adómentes-e, illetve milyen formában fizethető ki a tanuló részére, hogy abból adóelőleget ne kelljen levonni?
500. cikk / 587 A beruházások áfájának tervezése és elszámolása
Kérdés: Önkormányzat címzett támogatásból megvalósuló közműberuházást folytat, a beruházási költség áfája visszaigényelhető. A számlát év végén ki kellett fizetni, viszont az áfát már csak az idén kaphatjuk vissza. Mivel a beruházásba be nem számítható az áfa, annak összegét a 18231 főkönyvi számlán kell könyvelni. Kellett-e az év végén előirányzatot képezni, ugyanis ezen költséget a költségvetésbe nem terveztük be? Vagy függő kiadásként lehet-e könyvelni az áfa összegét?
