6 talált cikk az előlegbekérő kifejezésre

Kérdés: Kérem, hogy teljeskörűen tájékoztassanak arról, hogy milyen esetekben kell előlegről számlát kiállítani. Milyen teljesítési időpontot kell az előleg- és a végszámlára írni, mi a helyes eljárás akkor, ha az előleg- és végszámla kiállítása között megváltozik az adómérték? Mi a helyes teljesítési időpontja a végszámlának és az előlegszámlának? Van-e mentesség és milyen körben az előlegszámla kiállítási kötelezettség alól? Tanfolyami díjak, szálláshelyfoglalás előre fizetése esetén kell-e előlegszámlát kiállítani? Kötelező-e a pro forma számlát kiállítani? Nagyon sok vitánk van a partnereinkkel. Sokszor nem kapunk előlegszámlát, csak díjbekérőt, vagy pro forma számlát, illetve olyan is előfordul, hogy végszámlát nem kapunk, és tőlünk is kért a bérlő előlegszámlát, mert kifizette a bérleti szerződés szerinti határidőre a bérleti díjat, de nem kapta meg a számlát időben. Jogos ilyen esetben, hogy előlegszámlát kér?

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt egy ingatlant. A szerződésben a következő szöveg szerepel: "Az eladó a jelen szerződés aláírásával egyidejűleg előlegszámlát állít ki az ingatlan vételárára vonatkozóan." A szerződés másik pontjában az szerepel, hogy a vevő a vételárat egy összegben fizeti meg az előlegszámla alapján. Az előleget átutaltuk január 29-én, a birtokbaadás 02. 11-én történt. A vevő az előlegszámlát a szerződéskötés napján január 25-ei teljesítéssel kiállította. Az előlegszámlát megkifogásoltuk a teljesítési időpont miatt, ezt követően az eladó sztornózta a 01. 25-ei dátumú előlegszámlát, és kiállította 02. 11-ei teljesítési időponttal, illetve a végszámlát ugyanezzel a teljesítési időponttal. Befogadhatjuk-e a javított előlegszámlát?

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett gazdasági társaság építési, építési-szerelési szolgáltatások nyújtásával, komplett ingatlanberuházások generálkivitelezésével foglalkozik fővállalkozóként. A társaság tranzakciói jellemzően belföldi fordított adózás alá esnek. A generálkivitelezési projektek közül a 191/2009. Korm. rendelet alapján több esetben is kötelező építtetői fedezetkezelő bevonása. A társaság többnyire olyan projektekben vesz részt, amelyek több hónapig elhúzódó beruházások. A felek az építési-szerelési munkák ellenértékeként egy fix összeget határoznak meg, amelyet a megrendelő az építési periódus alatt több részletben – egy meghatározott fizetési ütemterv szerint – térít meg a társaság által kiállított előlegbekérők, illetve számlák alapján. A kormányrendelet értelmében [7. § (2) bekezdés, 20. § (2) bekezdés] – fedezetkezelő bevonása során – a kifizetéseket a fedezetkezelő a teljesítésről (részteljesítésről) kiállított teljesítésigazolás alapján teljesíti. A kormányrendelet 12. §-a (2) bekezdésének l) pontja szerint "a vállalkozó kivitelező feladata az Étv. 40. §-a (1) bekezdésében és 43. §-a (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően fővállalkozó kivitelezőként az építési műszaki ellenőr vagy eltérő megállapodás esetén az építtető által kiadott teljesítésigazolásnak és a teljesítésigazolás alapján a szerződés szerinti teljesítésről (részteljesítésről) kiállított számlának az építtető, valamint építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő részére történő eljuttatása". A kormányrendelet 20. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy "az építtetői fedezetkezelő a teljesítésigazolásban megjelölt összegről kiállított számla alapján, a teljesítésigazolásban elismert ellenértéket a rendelkezése alá helyezett fedezetből a fővállalkozó kivitelező részére köteles – a (4) és (6) bekezdésekben meghatározottak figyelembevételével?- fizetési határidőn belül kifizetni". Bár az idézett rendelkezések csak teljesítés/részteljesítés esetén írják elő teljesítésigazolás kiállítását, a gyakorlatban a fedezetkezelők minden pénzügyi teljesítés tekintetében – így előlegek esetén is – valamilyen alátámasztó dokumentációt várnak el a felektől a tekintetben, hogy a kivitelezés a szerződés szerint halad. Tekintettel arra, hogy az előlegfizetési konstrukciók esetében nem történik teljesítés/részteljesítés, ezért teljesítésigazolás sem kerülhet kiállításra. Áthidaló megoldásként a gyakorlatban a felek egy úgynevezett "confirmation of payment" (a továbbiakban: igazolás) dokumentum kiállításában egyeztek meg, melyet a társaság állít ki, és a műszaki ellenőr írja alá. Az igazolás kiállítására azon okból kerül sor, hogy a felek írásos bizonylatban rögzítsék az előlegszámla kiállíthatóságának tényét, azaz hogy szerződésszerűen haladnak az építési munkálatok. Amennyiben a felek előlegfizetésben állapodnak meg, a felek az igazolást nem teljesítésigazolásként értelmezik, és az igazolást a fedezetkezelői online rendszerben sem tüntetik fel. Azon építési projektek kapcsán, amelyben fedezetkezelő is bevonásra kerül, befolyásolja-e a fenti, a műszaki ellenőr által aláírt igazolás a felek által előlegként megállapodott és értelmezett kifizetések előlegkénti kezelését?

Kérdés: Szeretném tudni, hogy közösségi beszerzés esetén – de akár értékesítés alkalmával is – a pro forma "számla", díjbekérő elfogadható-e, illetve utalható-e összeg ennek befogadása után? Tiltja-e törvény, vagy csak az Unióra vonatkozik? Esetleg megegyezés (szerződésben foglalva) kérdése? Az Unióban pro forma számlának nevezett okmány megegyezik a nálunk használatos előlegszámlával? Belföldi viszonylatban a pro forma elfogadottnak tekinthető. Az Unióra vonatkozóan az áfatörvényben nem találtam erre külön utalást.

Kérdés: Önkormányzatunk gazdasági tevékenységének végzése során számítógépes számlázási rendszert használ. Előfordul, hogy bizonyos esetekben előlegbekérő levelet küldünk üzleti partnerünknek. A számítógépes számlázási programmal hogyan tudjuk kiállítani az előlegbekérő levelet?

Kérdés: Cégünk Ausztriából esztergagépet szerez be, majd a beszerzést követően tovább értékesítjük egy lízingcégnek, akitől ezt az eszközt vissza fogjuk lízingelni. Az osztrák fél a termék beérkezését megelőzően előlegszámlával előleget kér tőlünk. Ezt az előleget nem mi, hanem a mi vevőnk, azaz a lízingcég utalja át a külföldinek. Ennek jogi hátterét az képezi, hogy a belföldi lízingcégnek küldünk egy előlegbekérő levelet, majd ezen bekérőlevelünk alapján fennálló követelésünket engedményezzük az osztrák félre. Kérdésünk, hogy az osztrák partnertől kapott előlegszámla alapján fennáll-e nálunk közösségi beszerzés utáni áfafizetési kötelezettség, illetve levonási jogosultság, vagy csak a végszámla kiállításakor (azaz az engedményezés a 20/A. § (5) bekezdése alapján előleg átadásának minősül-e)?