Importot is magában foglaló láncértékesítés

Kérdés: Egy magyar társaság acélipari termékeket vásárol egy német társaságtól, amely a termékeket egy kínai cégtől szerzi be Kínából. Felmerült, hogy a leszállított termékkészletet konszignációs készletként kezeljék a vevői felhasználásig. A német társaság közvetlenül Kínából szállítja a termékeket a magyar társaság raktárába. A számlázást a német partner olyan ütemben kívánja elvégezni, ahogyan a vevő kitárolja a terméket raktárából felhasználásra. A vám- és áfajogi szabad forgalomba hozatal Magyarországon történik megbízott vámügynökségen keresztül. Az importtal kapcsolatban két variáció lehetséges, ezekkel kapcsolatban kérem a segítségét.
1. Az első esetben felmerült, hogy a vámkezelésre a megbízást a magyar társaság adja, ún. vámszámla alapján megtörténik a szabad forgalomba bocsátás, és vámhatározat alapján a magyar vevő megfizeti az áfát, melyet majd saját bevallásában levonásba helyezhet.
- Szabad forgalomba helyezés után az áru továbbra is a német társaság tulajdonában marad, vagy azonnal el kell készítenie a végleges számlát?
- Megvalósulhat az az eset, hogy ezt a terméket konszignációs készletként kezelik a felek? Ebben az esetben a német társaság a raktárból történő kitárolások alkalmával milyen értékesítésről kell, hogy számlát adjon? Belföldi értékesítés, importértékesítés vagy Közösségen belüli értékesítés?
- Milyen dokumentációra van szükség az értékesítési számlán kívül az ügylet alátámasztására?
2. Másik lehetőségként felmerült, hogy a vámkezelésre a megbízást a német társaság adja, végleges vámkezelés valósulhat meg közvetett vámjogi képviselet keretében. Megtörténik a vámkezelés, ezek után a terméket a vevő raktárába szállítják.
- A német társaság milyen számlát kell, hogy kiállítson: belföldi értékesítés, közösségi értékesítés vagy import?
- A német társaságnak ebben az esetben be kell jelentkezni adószámért a NAV-hoz?
- Ha az ügylet közösségi értékesítésnek minősül, akkor alkalmazhatóak lennének-e a vevői készletre vonatkozó előírások?
- Milyen dokumentációra van szükség az értékesítési számlán kívül az ügylet alátámasztására?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a német társaság a terméket közvetlenül Kínából szállítja a magyar társaság raktárába, továbbá arra, hogy a kérdésben nem tesz említést arról, hogy a német fél közölte volna a kínai üzleti partnerével a kínai adószámát, a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Láncügylet közbenső szereplőjének bejelentési kötelezettsége

Kérdés: Egy magyar adóalany társaság gépet vásárol egy Lengyelországban bejegyzett társaságtól úgy, hogy a gép közvetlenül a kínai szállítótól kerül a végső magyar vevő részére leszállításra. A gép szabad forgalomba bocsátása Magyarországon történik, a magyar vevő kérésére. A szállítás történhet a kínai vagy a magyar fél által is. Számomra annak az esetnek a megítélése jelent nehézséget, amikor a fuvarozást a kínai fél bonyolítja. Helyes-e az a megítélés, mely szerint az Áfa-tv.-nek a teljesítés helyére vonatkozó szabályai szerint a lengyel és a magyar fél közötti ügylet Magyarországon teljesül, s erre tekintettel a lengyel társaságnak Magyarországon be kell jelentkeznie adóalanyként? Jól látom, hogy a magyar beszerzőnél kétszeres adóteher jelentkezik, mivel a lengyel társaság teljesít részére egy belföldi adóköteles ügyletet, és a magyar félnek az import után is meg kell fizetnie az áfát?
Részlet a válaszából: […] Láncügyletek esetében a teljesítés helyét az Áfa-tv. 26-27. §-ai határozzák meg. Az Áfa-tv. 26. §-a kimondja, hogy abban az esetben, ha a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Termékimporttal záruló láncértékesítés teljesítési helye

Kérdés: 100 százalékos állami tulajdonban álló társaságunk alumíniumipari terméket vásárol Kazahsztánból, amelyet egy magyar vevője részére tovább is értékesít. Társaságunk ennek a láncügyletnek a középső tagja (HU1), a szállítás Kazahsztánból közvetlenül a végső magyar vevő (HU2) részére történik. A fuvarozást a kazah fél intézi. A termék Lengyelországban lép be az Európai Unióba, és külső közösségi árutovábbítási eljárás alatt érkezik Magyarországra.
A termék szabadforgalomba helyezése belföldön történik. A fent vázolt ügylettel kapcsolatban, amennyiben a felek megállapodása alapján a végső magyar vevő (HU2) kéri a termék szabadforgalomba helyezését Magyarországon, a középső magyar szereplő (HU1) számlázása a végső magyar vevő (HU2) részére az áfakötelezettség szempontjából hogyan alakul? Alkalmazható-e adómentesség erre az értékesítésre?
Részlet a válaszából: […] Láncügyletek esetében a teljesítés helyét az Áfa-tv. 26-27. §-ai határozzák meg. Az Áfa-tv. 26. §-a kimondja, hogy abban az esetben, ha a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Önkormányzati ingatlaneladás áfája

Kérdés: Önkormányzatunk 2016. június 16-án árverésre bocsátotta belterületi L-k-e-1 lakóövezetbe sorolt építési ingatlanait. Négy telek 36 000 E Ft értékben elkelt. A végleges adásvételi szerződés 2016 júliusában kerül megkötésre. Önkormányzatunk áfakörön kívüli, 1-es adószámmal rendelkezik. A kérdésünk az lenne, hogy be kell-e jelentkeznünk az áfakörbe, az eladási árnak van-e áfatartama, ha igen, hány százalékos?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz mindenekelőtt önkormányzatuk pontos adójogi jogállását kell tisztázni.Önkormányzatuk bejelentkezhetett a NAV-hoz "kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végző" szervezetként, illetve választhatott alanyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Tűzvédelmi rendszer beépítése és a fordított adózás viszonya

Kérdés: Fordított adózást kell-e alkalmazni az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan tűzvédelmi rendszerének alvállalkozó bevonásával történő beépítése során?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdésének a)-g) pontja határozzameg azokat a termékértékesítéseket és szolgáltatásnyújtásokat, melyek esetébenaz adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti, vagyis ezentermékértékesítések és szolgáltatásnyújtások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Mezőgazdasági szárító áfája

Kérdés: Egy mezőgazdasági gépekkel, terményekkel kereskedő társaság terményszárító berendezéseket adott el vevőjének. Az eladó társaság a gépek adásvételi szerződésének keretében vállalta, hogy a terményszárító összeszerelését, földhöz való rögzítését (ez egy betonalap letételével történik) is elvégzi. A földdel, ingatlannal kapcsolatos munkák ellenértéke a teljes ellenérték 4,52%-át teszi ki. A terményszárító felállításához építési hatósági engedély beszerzése szükséges, de a terményszárítót nem kell mint ingatlant bejegyeztetni a tulajdoni lapra. A terményszárító gép állagsérelem nélkül elválasztható a betonalaptól, rögzítése csak azért szükséges, hogy szilárd lábon álljon a gép. A terményszárító elszállítható és máshol újra üzembe helyezhető, maga az adásvételi szerződés is rögzíti, hogy nemfizetés esetén a terményszárító gépet az eladó jogosult szétszerelni és elvinni. Kell e alkalmazni egy ilyen ügylet során a fordított adózás szabályait?
Részlet a válaszából: […] A leírtak alapján alappal feltételezhető, hogy a szóbanforgó ügylet esetében a gép értékesítése a főtevékenység, melyhez járulékosanolyan építési szerelési szolgáltatás kapcsolódik, amely önállóan végezve azáltalános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

Reklámtábla kihelyezése és a fordított adózás viszonya

Kérdés: Uniós pályázaton nyertes önkormányzat ingatlanberuházása során igénybe vett alvállalkozó reklám-, tájékoztatótábla kihelyezésével összefüggésben alkalmazható-e fordított adózás?
Részlet a válaszából: […] A felvetett esetben az alvállalkozó helytelenül jár el,amennyiben a termékértékesítéséről (reklám-, tájékoztatótábla legyártása,kihelyezése) kiállított számlában forgalmi adót nem hárít tovább, arratekintettel, hogy megítélése szerint az általa megvalósított ügylet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Mezőgazdasági terület adásvétele

Kérdés: 2009 júliusában mezőgazdasági terület adásvételében állapodtunk meg egy mezőgazdasági őstermelői tevékenységet végző magánszeméllyel. Elmondása szerint egy nagyobb mezőgazdasági célra hasznosítható földterületet 1994-ben szerzett, melyet 1998-ban osztatott föl több helyrajzi számra. A telkek beépítetlen területté minősítése is megtörtént. Jelenleg pedig folyamatban van a megosztott ingatlanok közműre csatlakoztatása is. A kérdésünk arra vonatkozik, hogy áfaköteles-e az így értékesített ingatlan. Ha mi a magánszemély által értékesített első három ingatlan valamelyikét megvásároljuk, akkor adómentes lesz-e a sorozat jellegű értékesítés szabályainak alkalmazásával?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági tevékenységet végző adóalanyingatlanértékesítésének általánosforgalmiadó-rendszerében történő megítélésétmegelőzően megjegyzendő, hogy nem dönthető el egyértelműen – tekintve, hogy aleírtak alapján a mezőgazdasági őstermelő mezőgazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

2006-os ingatlanértékesítés áfája

Kérdés: 2006. évben egy ingatlanértékesítés kapcsán a számlát áfa felszámításával állították ki. Az ingatlan adatai a tulajdoni lapon a következőképpen szerepelnek: 746 m2 lakóház, udvar és iroda. Az értékbecslő felmérése szerint ebből a 746 m2-ből 446 m2 beépített, a fennmaradó rész udvar. A 446 m2 beépített részből 183 m2 lakás céljára szolgáló ingatlanként funkcionált (ami az adásvétel időpontjában lakott volt), a többi irattárként, üzlethelyiségként, tárolóként és irodaként volt hasznosítva. 2006. évi Áfa-tv. szerint a lakóingatlan-értékesítés tárgyi adómentesség alá tartozó tevékenységnek számított. Helyesen járt-e el a szerv, hogy az ingatlanértékesítésről szóló számlát 20% áfa felszámításával állították ki, illetve az ügylet vizsgálata során számításba kellett-e venni azt, hogy az ingatlan teljes egészében lebontásra kerül, amit az adásvételi szerződésben rögzítettek is? Létezett-e 2006. évben olyan szabály, hogy az összevont ügyleteknél (tárgyi adómentes, adóköteles) a nagyobb arány döntötte el azt, hogy áfakötelesen vagy -mentesen kell kiállítani számlát?
Részlet a válaszából: […] A 2006-ban hatályos általános forgalmi adóról szóló 1992.évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: régi Áfa-tv.) 13. § (1) bekezdésének 21.pontja értelmében lakóingatlannak minősül a lakás céljára létesített, és azingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 8.

Internetbekötés áfája

Kérdés: Kérdésem a fordított adózással kapcsolatos. Önkormányzatunk hivatali épületébe internetet köttetett be 2008 februárjában. A szolgáltató nem a fordított adózás szabályai szerint állította ki a számlát, helyesen járt-e el? Befogadhatjuk-e az így kiállított számlát?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az adóta szolgáltatás igénybevevője fizeti az ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelési,fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási ésbontási szolgáltatások nyújtása esetében....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 10.
1
2
3