Támogatási előleg

Kérdés: Az uniós támogatás megelőlegezését és annak visszafizetését hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben nem szerepel, hogy a támogatás folyósítása közvetlenül az Európai Unió valamely intézménye vagy valamely hazai közreműködő szervezet által történik.A hazai közreműködő szervezet által folyósított támogatások esetében a támogatási előleg az Ávr. 87...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Vevői készletre vonatkozó szabályok, állandó telephely keletkezése

Kérdés: Az Áfa-tv. vevői készletre vonatkozó, 2020. január 1-jétől hatályos szabályainak értelmezése kapcsán szeretnék segítséget kérni. Az általános forgalmi adó szempontjából állandó telephelyet keletkeztet-e az Európai Unió más tagállamában letelepedett ("külföldi") eladó számára az általa Magyarország területén bérelt vagy tulajdonában álló raktár, és ekként kizárja-e a vevőikészlet-egyszerűsítés alkalmazhatóságát az alábbi esetekben?
1. Az eladó kizárólag logisztikai szolgáltatást vesz igénybe Magyarországon.
2. Az áruk az eladó tulajdonában álló (vagy az általa bérelt) belföldi raktárba kerülnek betárolásra, logisztikai szolgáltató igénybevétele mellett.
3. Az eladó az árut a tulajdonában lévő vagy általa bérelt belföldi raktárban raktározza, amelyet a saját erőforrásainak bevonásával üzemeltet.
4. Az eladó a tulajdonában lévő árut a tulajdonában lévő vagy általa bérelt belföldi raktárban raktározza, amelyet bérelt eszközökkel üzemeltet.
5. Az eladó az árut a tulajdonában lévő vagy általa bérelt belföldi raktárban raktározza, amelyet a saját erőforrásainak bevonásával, a raktár helyének tagállamától eltérő tagállamból üzemeltet.
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben a 37. § (1) bekezdésének alkalmazásában az adóalany kereskedelmi képviselete a legközvetlenebbül érintett, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa ettől eltérően rendelkezik.Az állandó telephely fogalmának értelmezésekor figyelemmel kell lenni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Szállítmányozási tevékenységgel kapcsolatos áfakérdések

Kérdés: A Költségvetési Levelek 276. számában 4972. sorszámon megjelent kérdéshez a következő kiegészítést tenném. A szállítmányozási tevékenységet végző magyar cég más fuvarozó-cégeket bíz meg az importált termék USA-ból magyarországi megrendelő telephelyére juttatásával. Ezek részben külföldi (EU-s és nem EU-s), részben magyar fuvarozócégek. A külföldi cégek áfa nélkül számlázzák le az általuk elvégzett szállítási tevékenységet, jogszabályra [a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv)] hivatkozva. A konténerek hajóról történő átrakása rendszerint Hamburgban történik, és innen vasúton, illetve közúti szállítással (esetleg logisztikai központot igénybe véve) jut el az importált termék a magyarországi megrendelő telephelyére. A Hamburgból a magyarországi elosztóbázisig vasúton történő szállítást a vasúttársaságok közösségi fuvarnak minősítik, és áfát számítanak fel (nem veszik figyelembe, hogy ez a szállítás termékimporthoz kapcsolódik).
A magyarországi elosztóbázisról a megrendelő telephelyére történő szállítást némely fuvarozócég EU-n belüli szállításnak minősít, és áfát számol fel az általuk kibocsátott számlában, némely magyar fuvarozó pedig áfa felszámítása nélkül (termékimport adóalapjába beépülő járulékos költség) állítják ki számlájukat a magyar szállítmányozócég részére. A hajóraklevélen, a német vámhatározaton és egyéb, a szállítást végigkísérő okmányokon (Master "Bill of Lading") mindenütt szerepel a végső rendeltetési hely, ami az USA telephelye Magyarországon. Ismereteim szerint volt olyan alvállalkozó fuvarozócég, amely év közben változtatta meg a számlázását, ugyanazt a tevékenységet korábban áfamentesen, majd áfa felszámításával számlázza le. Tudomásom van arról is, hogy a terméket importáló magyar cég két különböző szállítmányozócéget is megbíz azonos áru USA-ból Magyarországra történő szállításával (minden körülmény ugyanaz), és az egyik cég a teljes fuvarszakaszt (közösségen kívüli és belüli szakaszt) áfa felszámításával számlázza le, míg az itt említett cég áfamentesen. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszából: […] Tekintve, hogy a szolgáltatás igénybevevője magyar adóalany, a fuvarozók által a szállítmányozónak nyújtott szolgáltatások az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján Magyarországon teljesül, így arra az Áfa-tv. szabályait kell alkalmazni. A fuvarozók által a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.
Kapcsolódó címkék:      

EU-s forrásból adott támogatás adómentessége

Kérdés: Önkormányzatunk EU-s támogatást nyert "Ösztönzők és támogatások" nyújtására. Így munkaerőpiaci hátrány kompenzálása céljából hiányszakmában elhelyezkedő, településen lakó fiataloknak adható (önkormányzat és partnerei vezető tisztségviselői, önkormányzati képviselő-testület tagjai, ezek közeli hozzátartozói kivételével). Havi maximuma: mindenkori minimálbér, illetve garantált bérminimum összege. Minimálisan 6, maximálisan 24 hónapig adható ösztönző. A juttatás további feltétele a közösségi célú önkéntes tevékenység végzése a településen. Az így adott havi pénzbeli támogatás tekinthető-e az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 4.27. pontja alapján adott adómentes bevételnek?
Részlet a válaszából: […] ...mellékletének 4.27. pontja szerint adómentes a kifizető által független félnek biztosított olyan szolgáltatás, amelynek forrása az Európai Unió intézménye által meghirdetett pályázat alapján az Európai Unió valamely pénzügyi alapja, vagy az Európai Unió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.
Kapcsolódó címkék:    

EU-s pályázatokból származó támogatások könyvelése

Kérdés: Önkormányzatunknak az EU-s pályázatokkal kapcsolatosan problémát okoz, hogy a beérkezett pénzt B16-ra vagy B2-re könyvelje. Az alábontás egyértelmű "fejezeti kezelésű előirányzatok EU-s programokra és azok hazai társfinanszírozása", a rovatrend azonban nem. A MÁK által kiadott év eleji tájékoztató szerint a támogatási szerződésben meghatározott jogcímekkel azonosan kell lekönyvelni, vagy a B16-ra, illetve a B2-re a befolyt támogatást. A támogatói szerződések a jogcímmel kapcsolatban igen általánosságban fogalmaznak. Egy futó projektünkben például 46?705?686 Ft támogatást nyert önkormányzatunk konzorciumban több településsel és a megyei önkormányzattal, a támogatás jogcíménél 1?027?551 Ft csekély összegű de minimis támogatás, 120 641 879 Ft a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás szerepel, amely a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 18-22 §-ában, 23. §-a (1) bekezdésének 23. pontjában, 24. §-a (b) pontjában és a 90-94. §-ában foglaltaknak megfelelően nyújtható. A kormányrendelet 23. §-ának (1) bekezdése ír beruházási és működési támogatásról is, a 90-94. § szintén. A támogatási szerződés mellékletében található költségvetésből kiolvasható, hogy önkormányzatunk
- beruházásokhoz kapcsolódó költségekre 7?813?686 Ft-ot,
- egyéb projekt előkészítéshez kapcsolódó költségre 1 471 500 Ft-ot,
- előzetes tanulmányok költségeire 35 560 000 Ft-ot,
- egyéb szakértői szolgáltatás költségeire 1 860 500 Ft-ot fordíthat.
Fentiek alapján kérdésem, hogy helyesen jár el az önkormányzat, ha az egyéb szolgáltatás költségei a (hatósági díjak, illetékek, felmérések, tanulmányok) a K3 rovaton jelentkeznek kiadásként, akkor a bevételt a B16 rovatra könyveli? És ha ez helyes, akkor minden pályázat esetében vizsgáljuk meg a projekt költségvetését, és a felmerülő kiadások tekintetében osszuk fel a bejövő támogatást B16 és B2 között? Vagy az a helyes, ha B2-re tesszük az egészet, tekintettel arra, hogy a kormányrendelet 3. §-a kimondja, hogy program előirányzatából működési támogatásnak nem minősülő támogatás nyújtható?
Részlet a válaszából: […] A B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovaton kell elszámolnia) az államháztartáson belüli szervezetektől működési célból, ellenérték nélkül, végleges jelleggel kapott bevételeket a központi, irányító szervi támogatás és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 6.
Kapcsolódó címkék:  

Európai uniós támogatás

Kérdés: Az Áht. 111. §-ának (3) bekezdése július 26-tól az alábbiakra módosult: "A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, valamint a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő, az állam - közvetlen vagy közvetett - többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, amennyiben a részére megítélt európai uniós forrásból nyújtott támogatás összege meghaladja az ötvenmillió forintot, az európai uniós forrásból származó költségvetési támogatások kincstáron kívüli fizetési számlán kezelt, még fel nem használt összegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára 2018. szeptember 30-ig átutalja. Ezt követően a kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesítheti. A támogató ellenőrzi az átutalási kötelezettség teljesítését, annak felszólítás ellenére történő elmaradása esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit alkalmazza. E rendelkezést a 2018. október 31. napjáig lezáruló európai uniós projektek esetében nem kell alkalmazni." Kell-e ezt a bekezdést alkalmazni a helyi önkormányzat költségvetési szervére, illetve a társulás költségvetési szervére, illetve akkor, ha pályázat fő kedvezményezettje az önkormányzat, de az uniós pályázati támogatása tartalma nem éri el az 50 millió Ft-ot, ellenben a vele konzorciumban lévő társulás által alapított költségvetési intézményé igen? Kell-e ilyen esetben az önkormányzatnak és/vagy az intézménynek kincstári alszámlát nyitnia?
Részlet a válaszából: […] ...közvetett - többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok lesznek, amennyiben az adott kedvezményezett részére megítélt európai uniós forrásból nyújtott támogatás összege meghaladja az ötvenmillió forintot, azaz a támogatói okiratban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.
Kapcsolódó címkék:  

Magánszemély részére EU-s forrásból biztosított telefonhasználat

Kérdés: TOP-projektben dolgozó munkatársak részére telefonkészüléket vásároltak a TOP-projekt keretében, a számlája az EU-s projekt terhére elszámolásra került. A telefon magáncélú használata miatti adófizetési kötelezettséget a munkáltató teljesíti. A magáncélú használat miatti adófizetési kötelezettség a TOP-os telefonok esetében fennáll-e az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 4.25. pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...által a munkavállalók számára biztosított olyan szolgáltatás (ideértve a berendezés, eszköz használatát is), amelynek forrása az Európai Unió valamely pénzügyi alapja, és az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás, feltéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

EU-s forrásból finanszírozott konferenciaszervezés adózása

Kérdés: Európai uniós pályázatból konferenciákat szervezünk testvérvárosainkkal mind külföldön, mind Magyarországon egyaránt. A résztvevőknek nyújtott étkezés, szállás, utazás ebben az esetben adóköteles-e?
Részlet a válaszából: […] ...például az Szja-tv. 1. számú melléklete alapján:- a két- és többoldalú nemzetközi megállapodások alapján, valamint európai uniós és hazai költségvetési forrásból finanszírozott nemzetközi oktatási, képzési, kutatás-fejlesztési és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:  

EU-s támogatásból finanszírozott beruházás műszaki ellenőri díja

Kérdés: Európai uniós forrásból intézményünk vissza nem térítendő támogatásban részesül. A?támogatási szerződés mellékletét képező projekt költségvetése alapján a műszaki ellenőri szolgáltatás költsége a járulékos feladatok között - nem pedig a beruházási tevékenységek között -, igénybe vett szolgáltatásként került megtervezésre. A számviteli elszámolás során azonban az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján a műszaki ellenőri tevékenységről szóló számla a bekerülési érték részeként a beruházások között került elszámolásra. A projekthez kapcsolódó könyvvizsgálat megállapította a projekt szerinti költségkategóriához viszonyított eltérést. Kérdésünk, hogy a projekt könyvviteli elszámolása során eltérhetünk-e a projekt költségvetése szerinti költségkategóriától, vagy a számviteli előírásoktól történő eltérés mellett biztosítanunk kell a projekt költségvetésével való egyezőséget?
Részlet a válaszából: […] A műszaki ellenőr díjazása az Áhsz. 15-16. §-a alapján a bekerülési érték részét képezi az idegen kivitelezővel végzett beruházásnál. Ezt a Magyar Államkincstár által kiadott 2016. 12. havi időközi költségvetési jelentés elkészítéséhez írt útmutató is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.
Kapcsolódó címkék:  

Európai uniós pályázat

Kérdés: Európai uniós forrásból intézményünk (központi költségvetési szervként) vissza nem térítendő támogatásban részesül, melynek befejezési és pénzügyi teljesítési határideje 2017. 06. 30.
A támogatási szerződés alapján intézményünk a támogatás teljes összegét támogatási előleg formájában megigényelte, a leutalás is B1603, illetve B2503 ERA kódokon érkezett. A kapott támogatási előleget teljes összegében - a felhasznált résztől függetlenül - a költségvetési számvitel szerint a 0916, illetve 0925 főkönyvi számlákon, míg a pénzügyi számvitel szerint a 922, illetve 923 főkönyvi számlákon számoltuk el. Helyesen jártunk el? A fel nem használt összeget a költségvetési számvitelben a kötelezettségvállalások között mutatjuk ki. A fel nem használt összeget kapott előlegként ki kell-e mutatnunk? Az első kifizetési kérelem 2017-ben kerül benyújtásra, a mérlegkészítés időpontjáig nem várható annak jóváhagyása, így a teljes felhasznált összeghez sem lesz jóváhagyott kifizetési kérelem. Problémánk, hogy ha bevételről előlegre átkönyveljük, akkor az év végén nem lesz meg a fedezete a kötelezettségvállalásainknak.
Részlet a válaszából: […] Amikor a támogatási előleg megérkezik, akkor ezt a következők szerint kell könyvelni:Támogatási előleg megérkezéseA) PÉNZÜGYI SZÁMVITEL- beérkezett támogatási előleg felhalmozásra3312193, 3313293, 332232   3512- felhalmozási támogatási követelés előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
5