Zöldítési támogatás utáni adózás

Kérdés: Dolgozónk házastársa tag egy társas vállalkozásban. A társas vállalkozás által a törvényben nevesített jogcímeken (pl.: termőföld használatának átengedése, a társas vállalkozás által átengedett költség fedezetére vagy fejlesztési célra adott támogatásnak nem minősülő mezőgazdasági támogatás) a tagoknak juttatott összegek után nem keletkezik adókötelezettség, feltéve, hogy a különböző jogcímeken a tagoknak adómentesen átadott összegek az adóévben összesítve nem haladják meg az 50 millió forintot. A zöldítési támogatás kifizethető-e adómentesen a fentiek alapján?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú melléklete 4.37. pontjának b) alpontja értelmében adómentes az az összeg, amelyet a társas vállalkozás tagja kap a társas vállalkozástól, a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, költségek fedezetére vagy fejlesztési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Bértámogatás felhasználása

Kérdés: Az óvodai nevelésre több jogcímen kapunk bértámogatást és működési támogatást. Eddig az volt a tendencia, hogy az intézmény éves bér- és járulékösszege meghaladta a bértámogatás összegét. Így a működésre kapott összeg egy része a bérre lett elhasználva. 2024-ben, úgy tűnik, megfordul a tendencia. A beszámoló eddig nem tért ki ennek elkülönítésére. Jelen esetben kb. 3 millió forintról beszélünk, egy 75 milliós intézményi költségvetésnél. A bérre kapott állami támogatásnak egy részét felhasználhatjuk-e működési dologi kiadásokra?
Részlet a válaszából: […] A 1615/2023. Korm. határozat 6. pontjában a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények fenntartóit, hogy az általuk fenntartott köznevelési intézményekben foglalkoztatott tanárok számára 2024. január 1-jére visszamenőleg biztosítsanak átlagos 32,2%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Vélelmezett értékesítőre vonatkozó szabályok alkalmazhatósága

Kérdés: Egy társaság fő üzleti tevékenysége ajándéktárgyak összeszerelése és értékesítése. Az értékesítés magánszemély vásárlók és adóalanyok részére egyaránt történik. A társaság Magyarországon munkavállalókat foglalkoztat, gazdasági tevékenységét egy általa bérelt magyarországi raktárépületben és a hozzá tartozó irodahelyiségben folytatja. E tevékenység keretében a társaság elkészíti (legyártja) a későbbiekben értékesített termékeket. Az ajándéktárgyakat Kínából és Dél-Koreából importált alapanyagok felhasználásával a társaság alkalmazottai készítik el, szükség esetén raktározzák azokat. Az elkészült késztermékeket kiszállítják a megrendelőknek. A társaság nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió más tagállamaiban letelepedett adóalany és magánszemély vevők részére is folytat értékesítést. A kiszállítást a társaság által megbízott magyar adóalany vállalkozók végzik. A társaság a kapcsolódó adminisztrációs terhek könnyítése érdekében nem kíván külön áfaregisztrációkat létrehozni azon tagállamokban, amelyekben magánszemélyek felé végez értékesítést, így a közösségi távértékesítései kapcsán az ún. egyablakos rendszeren keresztül tervezi a vonatkozó adminisztratív és adókötelezettségeinek rendezését. A jövőben a társaság – informatikai és technikai megfontolásokból – a kanadai kapcsolt vállalkozásának honlapján működő e-kereskedelmi felületen ("webshop") keresztül tervezi termékeit értékesíteni. A kanadai kapcsolt vállalkozás a webshop működtetése érdekében egy külső (kanadai) szolgáltatóval kötött szerződést, amely alapján a szolgáltató biztosítja azt a szoftveres hátteret, amely segítségével a saját honlapon működő webshop egyszerűen létrehozható, a kanadai kapcsolt vállalkozás honlapjába integrálható. A webshop tehát a kanadai kapcsolt vállalkozás honlapján keresztül lesz elérhető, ugyanakkor a szolgáltató szoftvere biztosítani fogja (ún. "hosted service" keretében), hogy azon a vásárlók képesek legyenek a termékeket megrendelni és kifizetni. A termékek jellemzőit, így különösen azok árát illetően a társaság és a kanadai kapcsolt vállalkozás dönthet majd. A szolgáltatóval kötött szerződéses feltételek alapján a társaságok igény szerint egyéb kapcsolódó bővítményeket, funkciókat is vásárolhatnak a honlapjukon működő webshophoz (pl. ilyen – vásárlásösztönzési célból – a kuponnal való fizetés lehetővé tétele, kimutatások, marketingeszközök megrendelése). A szolgáltató díjszabása alapján a kanadai kapcsolt vállalkozás a webshop működtetésével kapcsolatban havi díjat, valamint az adott időszaki tranzakciók mértéke után arányos díjat köteles fizetni. A díjakat a kanadai társaság – a rá eső rész mértékéig – a társaságra fogja terhelni, így a webshop üzemeltetésének anyagi terheit közösen viselik. A szolgáltatóval kötött megállapodás szövegezése alapján a megrendelő (a kanadai kapcsolt vállalkozás) mint bolttulajdonos ("store owner") lesz definiálva.
A fentiekkel kapcsolatban, a vonatkozó uniós és magyar áfaszabályok értelmében platformnak minősülhet-e
a) a kanadai kapcsolt vállalkozás honlapja a társaság vonatkozásában, illetve
b) a külső (kanadai) szolgáltató, mint a webshop technikai üzemeltetője, a kanadai kapcsolt vállalkozás vonatkozásában,
és a platformokra vonatkozó áfaszabályokat, elsődlegesen az Áfa-tv. 12/C. § (2) bekezdését kell-e esetükben alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A rendelkezésre bocsátott információk alapján a társaság a Közösség más tagállamaiban és Magyarországon egyaránt letelepedett adóalany, amely termékeket értékesít, és közösségi távértékesítései kapcsán a vonatkozó adminisztratív és adókötelezettségeit az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Támogatás bekerülési értéke

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, devizabankszámlánkon Erasmus+ támogatást kezelünk. A támogatási szerződés dátuma és a beérkezés dátuma eltér egymástól. Melyik napi árfolyammal kell számolni a támogatásbekerülési értékeket? Kiadás többnyire szerződéssel keletkezik, dologi, személyi kifizetések. A szerződés, kifizetés sem egy napon keletkezik. Milyen árfolyamon kell nyilvántartani az előzetes, végleges kötelezettségvállalásokat? A teljesítési értéket milyen értékkel kell könyvelni? A személyi juttatásokat (ösztöndíj, tanári mobilitás megélhetési kiadása, megbízási díjak) a KIRA rendszerben milyen értékkel kell feladni?
Részlet a válaszából: […] Az elszámolásnál különbséget kell tenni, attól függően, hogy az uniós támogatás folyósítása közvetlenül az Európai Unió valamely intézménye vagy valamely hazai közreműködő szervezet által történik.Az olyan támogatásokat, amelyeket közvetlenül az Európai Unió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Lakóház garázzsal történő bérbeadásának áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Az önkormányzatunk tulajdonában álló különféle ingatlanok egy részét az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság bérbeadás útján hasznosítja. A bérbe adott ingatlanok között van olyan, ahol az ingatlan részét képezi a garázs is (tehát a lakás céljára épült ingatlan és a garázs egy ingatlant képez, egybeépült), és a bérleti szerződésben az önkormányzat, azaz az önkormányzati tulajdonban álló társaság a lakóépületet a garázzsal együtt adja bérbe. Ilyen esetben, amikor egy ügylet keretében lakóingatlan és garázs bérbeadására is sor kerül, a garázs bérbeadását önálló ügyletként vagy adott esetben a lakóingatlan bérbeadásához kapcsolódó járulékos szolgáltatásként kell-e kezelni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja kimondja, hogy mentes az adó alól az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása. Az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható a közlekedési eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Közszolgáltatási szerződés alapján közfeladatot ellátó társaság adózása

Kérdés: Önkormányzatunk gazdasági társaságával (egy nonprofit zrt.-vel) közszolgáltatási szerződést kötött közfeladatok ellátására (parkfenntartás, útkarbantartás, ingatlan-karbantartás stb.). A közszolgáltatási szerződésben a közszolgáltatás nyújtásáért az önkormányzat kompenzációt nyújt. A kompenzációt két típusban határozta meg: számlás típusú kompenzációt (ahol a gazdasági társaság a tevékenységek ellátásáról áfás számlát állít ki az önkormányzat felé), illetve támogatás típusú kompenzációt, mellyel éves szinten el kell számolnia a társaságnak. A támogatás típusú kompenzáció felhasználását a társaság által benyújtott áfanyilatkozat szerint számolja el az önkormányzat, esetünkben a nyilatkozat szerint a kompenzált gazdasági tevékenységek tekintetében a társaság az áfát visszaigényli, tehát az önkormányzat a nettó költségeket veszi figyelembe, csak azt finanszírozza meg a társaság számára. Fontos körülmény, hogy a társaság egy-egy tevékenységét (egy-egy közszolgáltatást) mind számlás típusú, mind támogatás típusú kompen-zálásban részesít az önkormányzat. Tehát mind-egyik gazdasági tevékenységüknek van adóköteles bevétele. Helyesen jár-e el a gazdasági társaság, ha a közszolgáltatási tevékenységei érdekében felmerült áfát teljes egészében visszaigényli, mivel minden tevékenysége érdekében keletkezik adóköteles bevétele?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felsorolt tevékenységek a Mötv. szerint közfeladatnak minősülnek. Az önkormányzat a közfeladatot elláthatja államháztartáson kívüli gazdálkodónak történő kiszervezéssel. A kiszervezett feladat ellátása történhet szolgáltatásmegrendeléssel vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

EU-s támogatások elszámolása

Kérdés: Társulásunk bölcsődei felújításra nyert EU-s támogatást. A támogatási szerződés megkötését követően folyósításra fog kerülni az előleg. Mivel fejlesztési célú támogatásról van szó, el kell határolni a kapott támogatásnak megfelelő összeget. Ezzel kapcsolatban lenne szükségem pontosításra. Jól tudom, hogy halasztott bevételre csak aktiváláskor a bekerülési értékkel megegyező összeget kell könyvelni? Mivel jelenleg nem tudom, hogy mennyi lesz a bekerülési érték a beruházás végén (1-2 év múlva), ezért a támogatás összegét a bevételek passzív időbeli elhatárolása soron tervezem nyilvántartani, és aktiváláskor a bekerülési értéknek megfelelő összeget átvezetni a halasztott bevételek közé. Helyes ez az elgondolás?
Részlet a válaszából: […] Igen, helyesen járnak el. Az Áhsz. 14. §-ának (12) bekezdése szerint az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása között kell kimutatni a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételeit (B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Kerékbilincs alkalmazásával és a jármű elszállításával kapcsolatos költségek áfája

Kérdés: Önkormányzati rendészetünk – áfa hatálya alá tartozó költségvetési szerv – az 55/2009. IRM rendelet alapján intézkedéseket kíván végrehajtani, melyhez kapcsolódóan a magánszemély felé az IRM rendelet melléklete szerinti költséget kiszámlázza. Az IRM rendelet szerinti költségek áfaköteles költségek?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése értelmében nem minősül gazdasági tevékenységnek, és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Sportöltöző felújítása

Kérdés: A községünkben működő sportegyesület pályázati forrást nyert el egy sportöltöző felújítására. Abban az esetben, ha sem a pályázati elszámolási útmutató, sem pedig a támogatások elszámolásának szabályairól szóló kormányrendelet nem tartalmazza azt a kitételt, hogy nem számolható el az olyan számla, számviteli bizonylat, amelynek kiállítója és vevője (kiállító képviselője/vevő képviselője) ugyanaz a személy, akkor elvégezheti-e a kivitelezési munkát az egyesület vezető tisztségviselőjének a cége? Az ajánlatok bekérése, értékelése, elbírálása és a döntés a vezető tisztségviselő kizárásával történik (erre a belső beszerzési szabályzat lehetőséget biztosít az egyesületnél).
Részlet a válaszából: […] Az államháztartási törvény hatálya minden olyan, az államháztartáson kívülre folyósított pénzügyi támogatásról szóló egyedi döntésre kiterjed, amely az államháztartás alrendszereiből, európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Adó-visszatéríttetés díjának áfarendszerbeli megítélése

Kérdés:

Üzletünkben gyakran fordulnak meg harmadik országból érkező turisták, és közülük sokan élnek a külföldi utas részére biztosított áfamentességgel. Cégünk a külföldi utasok adó-visszaigénylésével kapcsolatos ügyintézést is végez (lap kitöltése, utas részére kiadása, illetve az adó kifizetése). A termékértékesítésekhez kapcsolódó ügyintézési szolgáltatásnyújtásról "ügykezelési díj" jogcímen állítunk ki áfamentes számlát a külföldi utasok részére. A visszaigényelt adó kifizetése a termékértékesítésről kiállított számlán szereplő vevőnek (a vevő meghatalmazottja részére) történik, ha bemutatja a vámhatóság igazolását. A teljes áfaösszeg kifizetésre kerül, erről kiadási bizonylat készül. Az adó-visszaigénylés ügyintézése kapcsán ügykezelési díjat számítunk fel a vevőnek, melyről külön számla készül. Az ügykezelési díj összege az adó-visszaigénylés összegének meghatározott százaléka, cégünk a kibocsátott számlákon áfamentességet tüntetett fel. Tehát külföldi utasoknak kifizetjük a teljes áfaösszeget, és ügykezelési díjat számítunk fel. Az egyszerűsítés miatt a kiadási bizonylaton és ügykezelési díjról kiállított külön számlán feltüntetett összegek különbsége kerül kifizetésre a külföldi utasok részére. A külföldi utasokat az üzletben elhelyezett többnyelvű táblákon és szórólapokon tájékoztatjuk az áfa-visszaigénylés feltételeiről, valamint az ügykezelési díj felszámításáról. Jogszerűen járunk el, amikor az ügykezelési díjról áfamentes számlát állítunk ki, tekintettel arra, hogy – álláspontunk szerint – az ügykezelési díjat a külföldi utas részére végzett áfamentes termékértékesítés járulékos költségének kell tekinteni az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján?

Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.
1
2
3
19