Előzetes írásbeli kötelezettségvállalás

Kérdés: Az Ávr. 53. §-ának (1) bekezdése szerint törvény vagy e rendelet eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely
a) értéke a kétszázezer forintot nem éri el,
b) a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás, a külföldi pénzértékben vállalt kötelezettség árfolyamvesztesége, vagy
c) az Áht. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségnek minősül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kifizetésre e rendeletnek a kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás) és nyilvántartására vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendjét a kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában rögzíti.
Önkormányzatunknál a 200 000 forintot el nem érő kifizetések esetében az előzetes írásbeli kötelezettségvállalás nem szükséges, szóbeli kötelezettségvállalás elég. Ezzel kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni arra vonatkozóan, hogy ilyen esetekben a kötelezettségvállalás és a pénzügyi ellenjegyzés milyen módon dokumentálható szabályszerűen?
Elegendő és szabályszerű eljárásnak minősül-e, ha a 200 000 forintot el nem érő kifizetés esetében a beérkezett számlán kerül feltüntetésre a kötelezettségvállaló, a pénzügyi ellenjegyző és a teljesítésigazoló aláírása, a megfelelő dátumokkal?
Ilyen esetben nem probléma, ha a számla kiállítása 2026. 09. 02-án megtörtént, de a pénzügyi ellenjegyzés csak 2026. 09. 03-án valósul meg? Ha nem, hogyan lehetne ezt szabályosan kezelni?
Az ASP 112-es menüpontjából szükséges kinyomtatni a Követelések/Kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása dokumentumát, vagy elég, ha a számlán szerepel a pénzügyi ellenjegyző, kötelezettségvállaló, teljesítés-igazoló aláírása dátummal?
Önkormányzatunknál a bankkártyás vásárlásokhoz belső bizonylatot alkalmazunk, megjelöljük a rovatot, ahova a számla majd könyvelésre kerül, és hogy az összeg rendelkezésre áll. A pénzügyi ellenjegyző ezen a bizonylaton aláírásával igazolja, hogy a szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. Ilyen esetben a kötelezettségvállalás a számlán történik, vagy ezen a bizonylaton?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Áht. 37. §-ának (1) bekezdése alapján a kormány rendeletében foglalt kivételekkel kötelezettségvállalásra csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban kerülhet sor. Ezen főszabály alóli kivételek körét az Ávr. 53....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Önkormányzati nonprofit társaság közfeladat-ellátása

Kérdés: Egy 100%-ban önkormányzati tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság az önkormányzat által kiszervezett közfeladatokat lát el, többek között közétkeztetési, valamint közterület-fenntartási és -kezelési feladatokat. A társaság a közfeladatok ellátása mellett egyéb, piaci jellegű tevékenységet is végez. Az önkormányzat a közfeladatok ellátásához kapcsolódóan a társaság részére havi rendszerességgel működési támogatást biztosít, amely a társaság működésével összefüggő költségek fedezetéhez járul hozzá. A közétkeztetési feladatok ellátása során a társaság az önkormányzat, illetve annak intézményei részére havonta, az elkészített és kiszolgált ételadagok alapján számlázza a szolgáltatást. Az egységárak meghatározása önköltségszámítás alapján történik, amelynek során a közétkeztetés teljes költsége – többek között a közétkeztetésben foglalkoztatott munkavállalók bére és járulékai, az alapanyagköltség, valamint az egyéb közvetlen és közvetett költségek – figyelembevételre kerül. A közétkeztetésben foglalkoztatott munkavállalók teljes bérköltségének fedezetét ugyanakkor az önkormányzat külön működési támogatás formájában biztosítja a társaság részére.
A gyakorlatban tehát a következő finanszírozási elemek jelennek meg:
– az önkormányzat működési támogatást biztosít a társaság részére, amelyből a közétkeztetésben foglalkoztatott munkavállalók bérköltsége is finanszírozásra kerül;
– a társaság az önkormányzat részére szolgáltatási díjat számláz az elkészített ételadagok után;
– a szolgáltatási díj egységárának alapjául szolgáló önköltségszámítás a közétkeztetés teljes költségét tartalmazza, így a bérköltséget is.
A központi költségvetési támogatás elszámolása során az önkormányzatnak a gyermekétkeztetésre vonatkozó mindenkori költségvetési törvényi és kincstári előírásoknak kell megfelelnie. Az irányadó rendelkezések szerint a gyermekétkeztetés támogatása az étkeztetés teljes önköltségéhez kapcsolódhat, illetve vásárolt szolgáltatás esetén a szolgáltatási díj ellentételezésére is szolgálhat. A felmerült szakmai kérdés az, hogy a fenti konstrukció esetében jogszerű és szakmai-lag megfelelő-e, hogy a közétkeztetésben foglalkoztatott munkavállalók bérköltsége:
– az önkormányzat által a társaság részére nyújtott működési támogatásból finanszírozásra kerül,
– ugyanakkor ugyanez a bérköltség a közétkeztetési szolgáltatás teljes önköltségének részeként az ételadagok egységárának kalkulációjában is megjelenik, és ezen egységár alapján a társaság az önkormányzat felé szolgáltatási díjat számláz.
Az alábbi kérdésekben várjuk véleményüket:
– Megvalósulhat-e ebben a konstrukcióban jogi, számviteli vagy támogatáselszámolási szempontból kettős finanszírozás vagy túlkompenzáció?
– Az önköltségszámítás során a társaság által ténylegesen viselt teljes bérköltséget akkor is az önköltség részének kell-e tekinteni, ha annak fedezetét az önkormányzat külön működési támogatás formájában biztosítja?
– A működési támogatást az önköltségszámítás során költségcsökkentő tételként kell-e figyelembe venni, vagy az önköltséget a ténylegesen felmerült teljes költségek alapján kell meghatározni, és a támogatást csak a finanszírozási/kompenzációs számításban kell figyelembe venni?
– Amennyiben a teljes bérköltség az önköltség része maradhat, milyen módon szükséges a működési támogatás és a szolgáltatási díj együttes finanszírozási hatását bemutatni annak igazolására, hogy nem történik túlfinanszírozás?
– Van-e jelentősége annak, hogy a társaság nonprofit, 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, illetve hogy a közétkeztetési feladatot az önkormányzat által kiszervezett közfeladatként látja el?
– Az önkormányzat oldalán a központi költségvetési támogatás elszámolása szempontjából milyen dokumentációval, költségfelosztással és számítással lenne megfelelően alátámasztható a konstrukció?
– Szükségesnek látják-e a működési támogatás, a közétkeztetési szolgáltatási díj, illetve az önköltségszámítás rendszerének módosítását, és ha igen, milyen finanszírozási modellt tartanak jogszerűnek és ellenőrzés során megfelelően védhetőnek?
– Különösen fontos számunkra annak megítélése, hogy a jelenlegi gyakorlat önmagában jogszabályellenesnek tekinthető-e, vagy megfelelő költség- és finanszírozási kimutatással, illetve a támogatás és a szolgáltatási díj együttes elszámolásával jogszerűen fenntartható.
Tájékoztatásul jelezzük, hogy a társaság korábbi működését több alkalommal hatósági ellenőrzés is érintette, és az ellenőrzések során a fenti gyakorlat kapcsán kifogás nem merült fel. A kérdés most a finanszírozási és elszámolási rendszer szakmai felülvizsgálata miatt került ismételten napirendre. A bemutatott konstrukció a hatályos jogszabályok és támogatás-elszámolási szabályok alapján fenntartható-e, illetve milyen esetleges korrekciókat tartanak szükségesnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Európai Bíróság C-280/00. sz. ügy az Európai Unió Bíróságának (EUB) 2003. július 24-én hozott alapvető jelentőségű ítélete, az úgynevezett Altmark ügyben a bíróság lefektette az általános érdekű gazdasági szolgáltatások (közfeladat) finanszírozásának alapelveit...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Ajándéknak minősülő tárgyjutalom utáni adókötelezettség

Kérdés:

Önálló költségvetési szervként működő egyetem vagyunk. Amennyiben saját foglalkoztatottnak szeretnénk elismerésként, nagyobb értékű (300.000 Ft) tárgyjutalmat – emlékérem, díszkard stb. – adni, élhetünk-e a felbruttósítás lehetőségével annak érdekében, hogy a munkatársnak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? A juttatási szabályzatban rögzítenénk, hogy a tárgyjutalom/természetbeni juttatás mellé X összegű pénzjuttatás/keresetkiegészítés is jár (ami az adótehernek felel meg). A felbruttósítás – költségvetési szerv esetében – ütközik-e bármilyen adójogi vagy államháztartási korlátozásba? A jogszabályoknak megfelel-e a fenti megoldás az adótartozás átvállalására?

Részlet az állásfoglalásából: […] ...módszert elfogadja. A felbruttósításnak jogszabályi akadálya nincs, ha ez a megoldás megfelel a belső szabályzatuknak is, és a fedezet a költségvetésükben rendelkezésre áll, akkor nincs akadálya a felbruttósításnak.(Kéziratzárás: 2026. 09....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:    

Kapott óvadék könyvelése

Kérdés: Intézményünk (költségvetési szerv) bérleti díjat szed irodák kiadása miatt, emiatt a bérleti szerződésben leírtak alapján a bérlőktől óvadékot kap. Hogyan könyveljük a kapott óvadékot?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...48. §-a (8) bekezdésének i) pontja alapján a követelésjellegű sajátos elszámolások között kell kimutatni a letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átadott pénzeszközöket, valamint a szerződés megerősítésével, szerződésszegéssel kapcsolatban nem véglegesen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:  

Bevételek utalványozása és érvényesítése

Kérdés: Az önkormányzat és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek esetében a bevételek utalványozása és érvényesítése milyen esetben kötelező, és milyen dátummal kell, hogy megtörténjen?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az egységes rovatrend B813. Maradvány igénybevétele rovatain elszámolandó finanszírozási bevételek teljesítését, ésd) a fedezetkezelői számláról, valamint – a fedezetkezelői számlára történő átutalás esetén – az építtetői...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Horgászjegy áfája

Kérdés:

A haltermelési létesítmény a Hhtv. 2. §-ának 11. pontja alapján nem minősül halgazdálkodási vízterületnek. A haltermelési létesítményre a Hhtv. 44. §-ának (2) bekezdése alapján területi jegy nem adható ki, mivel az csak nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre adható. A haltermelési létesítmény üzemeltetője nem minősül halgazdálkodásra jogosultnak, mert a Vhr. 1. §-ának 6. pontja alapján halgazdálkodásra jogosult az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási jogának hasznosítására – a Hhtv.-ben meghatározott módon – jogosult természetes vagy jogi személy.
Ezen jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel, ha a haltermelési létesítmény üzemeltetője, haszonbérlője a taván horgászatra jogosító napijegyet, éves horgászjegyet árusít, az eladás áfaköteles-e? Ha igen, milyen áfakulccsal kell történnie? Ha áfaköteles, kérhető-e erre mentesség? Befolyásol-e valamit, ha az üzemeltető áfakörös (az adószámának a harmadik, kötőjel előtti számjegye 2-es)? Befolyásol-e valamit az áfafizetés kérdésében az, ha az üzemeltető horgászegyesület?

Részlet az állásfoglalásából: […] ...a tagjainak teljesített olyan szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelynek kizárólagos vagyoni fedezete az alapszabállyal összhangban meghatározott, minden tagra kötelező tagsági díj, egyéb hozzájárulás, a kapott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:    

Elektromos közlekedési eszköz besorolása

Kérdés: Önkormányzatunk elektromos háromkerekű triciklit vásárolt, melynek végsebessége 45 km/h. Motortípusa: kefe nélküli egyenáramú motor. A vezető része fedett borítással rendelkezik. Milyen főkönyvi számra kell könyvelni? Gép-berendezésként vagy járműként szükséges a könyvekben szerepeltetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...meghatározott feltételnek;f) amelyre a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet fennáll.Ha a kérdésben szereplő háromkerekű tricikli a fenti előírásoknak megfelel, akkor járművek közé kell besorolni, ha nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 2.
Kapcsolódó címkék:    

Polgármesteri kötelezettségvállalás korlátozása

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete az SzMSz-ben a kötelezettségvállalás rendjét szabályozta. A 2026. évi költségvetési rendelettervezet szerint az önkormányzat költségvetésének 1,7 milliárd forint a főösszege.
Az SzMSz az alábbi szabályozást tartalmazza:
7. a költségvetésben meghatározott célokra maximum nettó 1.000.000 forintig történő kötelezettség vállalása,
8. a működés biztonsága érdekében – az éves tervben nem szereplő feladatok végrehajtása során – nettó 1.000.000 forint összegig történő kötelezettség vállalása,
10. megrendelések kiadása nettó 1.000.000 forint összegig.
Úgy gondoljuk, hogy indokolt és jogszerű a kontroll fenntartása az előre nem tervezett, rendkívüli feladatok esetében, külön összeghatár alkalmazásával. Azonban e szabályozás nem eredményezheti a költségvetési rendeletben jóváhagyott kiadási előirányzatok végrehajtásának indokolatlan korlátozását. Az Áht. 36. §-ának (1) bekezdése rögzíti azt az alapelvet, miszerint kötelezettségvállalás kizárólag a jóváhagyott költségvetési rendeletben szereplő kiadási előirányzatok mértékéig történhet. Az Áht. 36. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni a szükséges fedezet rendelkezésre állásáról, míg az Áht. 37. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a kötelezettségvállalás érvényességének feltétele a pénzügyi ellenjegyzés. Amennyiben a 7., 10. pontban szabályozott kötelezettségvállalásra és megrendelésre vonatkozó korlátozás összege (1.000.000 Ft) nem változik, akkor minden 1.000.000 forintot meghaladó megrendelés kötelezettségvállalás esetében külön képviselő-testületi döntés szükséges, ami véleményünk szerint hatalmas terhet ró az önkormányzatra, és az adminisztrációs terheket is növeli. A képviselő-testület ekkora mértékű korlátozása jogszerű-e a kötelezettségvállalás, megrendelések tekintetében? Korlátozhatja-e a képviselő-testület az elfogadott, jóváhagyott költségvetési rendelet után a polgármester kötelezettségvállalását az önkormányzat tekintetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Mötv. 42. §-a szerint a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:1. a rendeletalkotás;2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás.A Mötv. 68. §-ának (4)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 24.
Kapcsolódó címkék:  

Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés:

Önkormányzatunk 2023. évben ingyenesen átadta a víziközművagyont az állam részére. Ezzel párhuzamosan a korábbi üzemeltető felé kiszámlázott használati díjat (követelésünket) is ki kellett vezetni a könyvelésből. A használati díjból származó követelésünk többéves, amelynek áfája a korábbi években bevallásra, illetve befizetésre került. Mivel a számlák már nem lesznek kiegyenlítve – a könyvelésből mint követelést ki kell vezetni –, a befizetett áfaösszeg visszaigényelhető a NAV-tól?

Részlet az állásfoglalásából: […] ...ekként számol el nyilvántartásában az alábbi okok valamelyike alapján:a) a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi,b) a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 10.
Kapcsolódó címkék:    

Letétek kezelése

Kérdés:

Központi költségvetési szervként olyan feladatokat is ellátunk, melyek kisajátításokkal kapcsolatosak. Ezekben az esetekben földterület kisajátítását (K62) és a földterülethez kapcsolódó kártalanítást (K355) állapít meg az illetékes kormányhivatal. Az alapeset az, ha a jogosultat elérjük, és a kisajátítási és kártalanítási összeget sikeresen kifizetjük (bankszámlára vagy postai úton). A kormányhivatal által kiállított határozatok alapján 2 alapvető típust különböztetünk meg a letétekkel kapcsolatosan. A határozatban szereplő jogcímek: forgalmi érték, termésérték, járulékos költség, jogmegszűnés.
1. típus. Közvetlen kormányhivatali letétbe helyezés: Határozat alapján közvetlenül letétbe kell helyezni a kisajátítás és kártalanítás összegét az illetékes törvényszéknél. Egy lépés van: a kisajátítás és a kártalanítás letétbe helyezése az illetékes törvényszéknél. Amennyiben a törvényszék eljár, úgy a letéti összeget már a törvényszék fizeti meg a jogosult részére, ha ez a kifizetés valamilyen oknál fogva meghiúsul, akkor a letéti összeget a 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet 10. §-ának (2) bekezdése alapján visszautalja az intézmény részére. „A jogosult a teljesítési letét kiadását az elévülési időn belül követelheti. A letevő az elévülést követően a teljesítési letét visszaadását kérheti.”
2. típus. Sikertelen teljesítés utáni eljárás: Határozat alapján a kártalanítás és kisajátítás összege bankszámlára vagy lakcímre (jellemzően lakcímre) utalás meghiúsulását követően kerül letétbe helyezésre az illetékes törvényszéknél. A Kstv. 21. § (6) bekezdés g) pontja is kimondja, hogy ha a kártalanítás postai úton történő kifizetése eredménytelen, a kártalanítási összeget bírósági letétbe kell helyezni az illetékes törvényszéknél (régi határozat alapján), a törvényszék vagy később teljesít a jogosultnak, vagy – ha ez nem történik meg – a megőrzési idő lejárta után visszautalja az összeget az intézmény részére.
1. lépés: kisajátítás és kártalanítás kiutalása a jelenlegi tulajdonos/jogosult részére.
2. lépés: az összeg visszaérkezik, a tulajdonos/jogosult nem veszi át (ez lehet éven belül, illetve éven túl is).
3. lépés: letétbe helyezés az illetékes törvényszéknél. Ha eljár a törvényszék, akkor az összeget ő utalja ki a jogosult részére.
4. lépés: megőrzési időn túl a letét visszautalása a törvényszéktől az intézmény részére. A fenti jogszabályhely alapján.
Kérjük, a fentiekben bemutatott esetek egyes részleteit, lépésről lépésre szíveskedjenek megadni, hogy javaslatuk alapján a kapcsolódó könyvelések hogyan történjenek, illetve hogyan kell eljárni, ha
– az illetékes törvényszék utalja a jogosult részére a kisajátítás összegét,
– az illetékes törvényszék több év után visszautalja a letét összegét?
További kérdésünk a kisajátítás útján szerzett területek eszközmodulban való szerepeltetése, mikor történjen meg (ha a kisajátítási határozat véglegessé válik, de a kártalanítás összege bírósági letétben van)? Többször előfordul, hogy a kisajátított eszközöket át kell adnunk más költségvetési szerv részére. Egy projekt több kisajátítással jár együtt, a letétbe helyezett összegeket hogyan szükséges kezelni?

Részlet az állásfoglalásából: […] ...48. §-a (8) bekezdésének i) pontja alapján a követelés jellegű sajátos elszámolások között kell kimutatni a letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átadott pénzeszközöket, valamint a szerződés megerősítésével, szerződésszegéssel kapcsolatban nem véglegesen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 10.
1
2
3
…
31