Kisteherautó beszerzése

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában lévő közhasznú kft., mely áfaalany, új kisteher-autót kényszerül beszerezni. Ehhez nem rendelkezik elegendő forrással. Hogyan tud az önkormányzat forrást biztosítani a kft. részére anélkül, hogy áfát kelljen fizetni utána? Tagi kölcsön is szóba jöhet ez esetben, vagy csak az apport?
Részlet a válaszából: […] A képviselő-testület hatásköre eldönteni, hogy milyen módon, illetve milyen formában kívánja támogatni a kft. kisteherautó-beszerzését. A tagi kölcsön nem áfaköteles, mivel nem véglegesen adott pénzeszköz, az apport sem áfaköteles, de ez tőkeemelést jelent, amihez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Fejlesztési célú támogatás

Kérdés: Önkormányzatunk 2020. november hónapban fejlesztési célú támogatást kapott (nem uniós), melynek felhasználására 2021-ben kerül sor. A pénzügyi számvitelben 2020-ban időbeli elhatárolásként lekönyveltük a támogatás teljes összegét: T 9233 - K 443. 2021-ben történik a beruházás megvalósítása, aktiválás után az elszámolt értékcsökkenéssel csökkentjük az elhatárolást mindaddig, amíg az aktivált érték van. Eddig jól könyveltünk? A fejlesztési támogatás összegében szerepelt áfa, ami viszont nem képezi a beruházás részét, viszont a fejlesztési támogatás része, ezért az elhatárolásban benne van. Az áfa nélküli összeget kellett volna elhatárolni? Ha igen, akkor most csökkenteni kell az elhatárolást, mert a végén az áfa összegével nem fogunk egyezni?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 14. §-ának (14) bekezdése alapján az Szt. 45. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint halasztott bevételként kell kimutatni a fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás összegét. Az Szt. 45. §-a (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Önkormányzat részére nyújtott fejlesztési támogatás

Kérdés: Önkormányzatunk részére gazdasági társaság szeretne fejlesztéséhez támogatást adni. Elfogadhatja-e ezt az önkormányzat konkrét cél megjelölése nélkül? Ha elfogadhatja, a támogatási szerződés alapján kell-e számlát kiállítani? Ha igen, áfásan vagy áfa nélkül? Az önkormányzat áfaalany.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 65. §-a alapján termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében az adó alapja - ha e törvény másként nem rendelkezik - a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap, vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Önkormányzati intézmény által adott támogatás

Kérdés: Kérdések: 1. Nemzetiségi önkormányzat iskola és óvoda fenntartója. Az intézmények részére utalt működési támogatásból a fenntartott intézmények, sportegyesület részére sportcsarnok építéséhez pénzt szeretnének átadni. (Az önkormányzattól és az intézményektől független egyesület - nem államháztartási fenntartású - látványcsapatsport-támogatásból valósítja meg a sportcsarnok építését, amelyhez az önrész forrása lenne az intézményektől kapott pénzeszközátadás.) Az iskolában tanuló és az óvodás gyermekek részére a felépült sportcsarnokban szeretnék majd a sportfoglalkozásokat és a tornaórák egy részét megtartani. Jogszerűen adhat-e át nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézmény ilyen címen pénzeszközt sportegyesület részére?
2. Csak költségvetési támogatásban részesülő intézményekben dolgozók részére a részükre megállapított illetményen túl adható-e jutalom, ha igen, akkor milyen feltételekkel? Az intézményeknek nincs saját bevétele, csak az átlagbéralapú támogatás a forrása az illetményeknek.
Részlet a válaszából: […] 1. Az Áht. 3. §-ának (3) bekezdése szerint az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik a nemzetiségi önkormányzat által alapított, általa irányított költségvetési szerv. Ez azt jelenti, hogy az államháztartási törvény; annak végrehajtási rendelete, az Ávr...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Vagyonkezelésbe adott épület energetikai korszerűsítése

Kérdés: Önkormányzatunk TOP támogatást nyert épületek energetikai korszerűsítésére, napelemes rendszer telepítésével. A rendszerek megvalósításra kerültek a tankerületnek vagyonkezelésbe adott épületek esetében is.
1. Helyesen járunk-e el, ha épületet beruházásként kívánjuk aktiválni (meglévő épület értékének növelésével)? Ha helyesen épületberuházás, akkor a vagyonkezelői szerződést módosítani szükséges-e? (Ezen épületeket jelenleg a nullás számlaosztályban tartjuk nyilván.)
2. A kapott fejlesztési támogatást halasztott bevételként el kell-e számolni, ha igen, annak feloldása hogyan történik? (Nem az önkormányzatunk számolja el az értékcsökkenést.)
Részlet a válaszából: […] A napelemes rendszer minősítésénél azt kell figyelembe venni, hogy az adott rendszer annak az épületnek a fűtését, melegvíz-ellátását, árammal való ellátását biztosítja-e, amely épületen azt elhelyezték, vagy más épületek részére is biztosítja az energiával való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Fejlesztési támogatás elszámolással

Kérdés: A 2017. évi beszámoló ellenőrzés során a belső ellenőrzés észrevételezte, hogy a passzív időbeli elhatárolás között a fejlesztési célra kapott támogatást eddig a felhasználáskor szüntettük meg. Az ellenőr javaslata szerint az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése alapján a fejlesztésként megvalósított eszköz bekerülési értékének költségként, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az időbeli elhatárolást az értékcsökkenés negyedéves elszámolásakor szüntetem meg? Pl. Uniós beruházásnál, több 100 millió Ft esetén ez hány év alatt szüntethető meg a 2-3%-os leírási kulcs alkalmazásával? Helyes ez az elgondolás, amikor a bevételként elhatárolt összeget már a kivitelezőnek kifizettem, vagyis elköltöttem?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 14. §-ának (14) bekezdése szerint a mérlegben a halasztott eredményszemléletű bevételek között az Szt. 45. §-ának (1) és (2) bekezdése szerintieket kell kimutatni azzal, hogy az Szt. 45. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti fejlesztési célra kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Működési célú és felhalmozási célú támogatás

Kérdés: Egészségügyi szolgáltató B16 Működési támogatás címen az OEP-től támogatást kap a konyha felújítására, melyet kis és nagy értékű tárgyi eszköz, valamint anyag vásárlására fordít a támogatási szerződés szerint. A nagy értékű tárgyi eszköz támogatására kapott összeget el kell-e határolni időbelileg (és visszacsöpögtetni az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelően), annak ellenére, hogy nem felhalmozási célú a támogatás?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a támogatást előlegként kapják, és működési célú támogatást kapnak, de megállapodás szerint vagy annak módosításaként felhalmozási célra is felhasználható a támogatás, és még nem tudják, hogy az előleg beérkezésekor mennyi fog működési és mennyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

OEP működési célú támogatása

Kérdés: Az OEP működési célú támogatást nyújt az egészségügyi intézmény részére, a támogatási szerződésben lehetővé teszi, hogy a támogatás fejében az intézmény tárgyi eszközöket is beszerezzen. Az intézménynek át kell-e csoportosítani a tárgyieszköz-beszerzésre fordított támogatásrészt felhalmozási célú támogatásra, és el kell határolni a támogatást az értékcsökkenés arányában? Ha nem kell átcsoportosítani, akkor az elhatárolást sem kell megképezni?
Részlet a válaszából: […] Biztos válasz az OEP működési célú támogatási szerződésének részletes ismerete hiányában nem adható. Nem ismert, hogy milyen módon és feltételekkel engedélyezi a működési támogatásból a tárgyieszköz-beszerzést. Nem ismert, hogy éven belül elhasználódó tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.

Állami támogatás elhelyezhetősége lekötött betétbe vagy befektetési jegybe

Kérdés: Önkormányzatunk 2015. évben felújításra pályázaton vissza nem térítendő állami támogatást nyert, amelyet teljes egészében meg is kaptunk 2015-ben. A beruházás kb. 4 hónap múlva (2016. év tavaszán) kezdődik. Kérdésem, hogy amíg felhasználásra nem kerül a támogatás, addig lekötött betétbe vagy befektetési jegybe elhelyezhető-e az összeg?
Részlet a válaszából: […] A fejlesztési célú támogatást hosszú távú fejlesztési céljai megvalósításának érdekében kapták, és jövőre vonatkozó kötelezettségvállalásokat kell teljesíteniük a pályázatok feltételeként. Ezek a támogatások többnyire vissza nem térítendő támogatások, s mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Nonprofit kft. részére nyújtott önkormányzati támogatás áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Ügyfelem egy önkormányzati tulajdonban lévő egyszemélyes nonprofit kft., amelyet az önkormányzat településgazdálkodási feladatok ellátására hozott létre. Az alapító önkormányzat a cég alapító okiratában meghatározta a kft. feladatait, melyek a következők: település közterületeinek tisztán tartása, közterületi fák, zöldnövényzet, valamint parkok kezelése, gondozása. Az önkormányzat a kft. képviselő-testület által jóváhagyott éves költségvetése alapján a képviselő-testület határozatában meghatározott támogatást nyújt a kft. alapfeladatainak ellátására. A támogatás egy része működési támogatás, amelyet a kft. az alapító okiratában meghatározott zöldterület-karbantartási feladatokra kap. Másrészt az önkormányzat fejlesztési támogatást biztosít a zöldterület-karbantartási feladatok elvégzéséhez szükséges eszközök (fűnyírók, tehergépkocsik) pótlására. Az önkormányzat a fejlesztési támogatás költségvetésben meghatározott célnak megfelelő felhasználását ellenőrzi. A kft. a beszerzett eszközök áfáját nem helyezi levonásba. A fenti feladatokon túl a kft. eseti megrendelések alapján karbantartási feladatokat, illetve a helyi újság szerkesztésével kapcsolatos feladatokat is ellát, amelyek azonban nem tartoznak a kft. alapító okirat szerinti alapfeladatai közé, és ezek vonatkozásában az önkormányzat támogatást nem nyújt. Az alapfeladatokon túl elvégzett tevékenységek általános forgalmi adóval növelten kerülnek bizonylatolásra az önkormányzatnak. Az előzőeken túl a kft. lakossági megrendelésre fűnyírási, egyéb zöldterület-karbantartási feladatokat is elvégez, amelyeket szintén áfával növelten számláz a szolgáltatást igénybe vevők részére. A fentiekkel kapcsolatban kérdésem, hogy az önkormányzat által a nonprofit kft. részére folyósított működési és fejlesztési támogatás az Áfa-tv. 65. §-a alapján adóalapot képez-e, és köteles-e az önkormányzat azután áfa fizetésére?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 65. §-a szerint "termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja - ha e törvény másként nem rendelkezik - a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.
1
2