374 talált cikk a felmentés kifejezésre

Kérdés: Köztisztviselő kollégám 2026. április 7. napjával tölti be 65. életévét, és szeretne öregségi nyugdíjba menni. Kérte, hogy április 6. napjával szüntessük meg a köztisztviselői jogviszonyát. Véleményünk szerint ez esetben a Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján felmentéssel kell megszüntetni a jogviszonyát, s így jár neki a felmentési idő is. Ugyanakkor a Kttv. 60. §-ának (10) bekezdése szerint, ha nem kívánjuk őt tovább foglalkoztatni, akkor jogviszonya annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a szükséges szolgálati időt megszerezte. Ez április 30. Helyesen értelmezzük a jogszabályt, hogy kollégánk esetében április 30. napjával szüntethető meg felmentéssel a jogviszony, öregségi nyugdíjra való hivatkozással?

Kérdés:

A Kkt. 33/F. §-a szerint: „A korlátozott forgalmú övezetben megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű korlátozott forgalmú övezetbe történő behajtása a helyi önkormányzatok területén – az országos közút kivételével – hozzájárulási díj megfizetéséhez köthető. A behajtási hozzájárulás kiadása érdekében a behajtási hozzájárulás regisztrációs díjait és a behajtási díjakat, megfizetésük módját, a díjmentességre jogosultak körét, valamint a díjkedvezményeket a helyi önkormányzat képviselő-testülete – a fővárosban a fővárosi közgyűlés – rendeletben állapíthatja meg. Az így befolyt díjak a helyi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat bevételét képezik.” Az önkormányzat rendeletet alkotott, meghatározta a behajtási díj mértékét, melyet önkormányzati hatósági ügy keretében vet ki. A behajtási díj áfakötelezettségével, áfamentességével kapcsolatosan kettő ellentétes tartalmú állásfoglalást adtak ki. A Költségvetési Levelek 372. számában a 6617-es kérdés szerint az önkormányzat tulajdonosként jár el ez esetben, ezért a behajtási díj áfaköteles. A Költségvetési Levelek 373. számában a 6676-os válasz értelmében ennek ellenkező álláspontjára jutottak: közhatalmi tevékenység, és a behajtási díj áfamentes.
Kérem szíves állásfoglalásukat arról, hogy az önkormányzati rendeletben meghatározott és önkormányzati hatósági eljárás keretében kivetett behajtási díj áfaköteles tevékenységnek minősül-e. Kérem a két közzétett állásfoglalás közötti ellentmondás feloldását.

Kérdés: A GYED-ről történő visszatérés kapcsán – köztisztviselői jogviszonyban, korábbi csoportvezetői megbízással – milyen jogai és kötelezettségei vannak egy anyukának a munkakör, a vezetői státusz, bérezés esetén? A munkáltatónak vissza kell-e adnia a vezetői megbízást? Tekintettel arra, hogy a csoportvezetői megbízása évente, minden év első negyedévében kerül megújításra: a GYED időtartama alatt ez jogilag minek minősül? Megszűnt, szünetelt, vagy csak nem került megújításra?
Visszatéréskor kötelesek-e az aktuális bértábla szerint besorolni őt, figyelembe venni az időközbeni illetményemeléseket? Mikortól részesülhet személyi illetményben? A visszatérésekor új vezetői megbízásról kell-e dönteni, vagy a korábbi gyakorlat folytatásáról? A távollét alatt határozott időre betöltött státusz jogilag milyen minősítés alá esik, ez ideiglenes szervezési megoldásnak vagy szervezeti átalakításnak tekinthető-e, és a határozott idő lejártakor köteles-e a munkáltató a státuszt számára felszabadítani? Elutasíthatja-e a részmunkaidőt a munkáltató a vezetői státuszra hivatkozva?

Kérdés: A 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben kormányzati funkción foglalkoztatott közalkalmazottak jogosultak-e az összevont szociális ágazati pótlékra? Jelenleg a Humán Család- és Gyermekjóléti Szolgálat intézményvezetője vagyok. A kinevezésem 2027. május 14-ig szól. A munkáltatóm a szolgálatot működtető Humán Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményi Társulás Társulási Tanácsának elnöke. Én jelenleg intézményvezetőként a szolgálat 15 dolgozójának vagyok a munkáltatója. 2024. 12. 23. napjával a nők 40 éves öregségi nyugdíjával nyugdíjba mentem úgy, hogy a munkáltatóm által a „Foglalkoztatói nyilatkozat” kitöltésével a nyugdíj mellett tovább dolgozom (szociális intézmény).
1. Ha a kinevezésem végéig, vagyis 2027. május 14-ig dolgozom csak, akkor van-e felmentési idő? Ha igen, mennyi, és hogyan kell kivenni? Én 2020. 09. 14. napján kaptam a közalkalmazotti 30 éves jubileumi jutalmat, amely 3 havi bért jelentett. Ha 2027. május 14-én végleg elmegyek nyugdíjba, akkor jár-e az ún. kedvezményes jubileumi jutalom, amely 40 éves és 5 havi bérrel jár? Ebben az időpontban már megvan a legalább 35 éves közalkalmazotti jogviszonyom.
2. A kinevezésem végén, 2027. május 14-én, miután nem szándékozom megpályázni az intézményvezetői állást, más lesz az intézményvezető. Ha folyamatosan tovább szeretnék dolgozni nyugdíj mellett, akkor az új intézményvezető lesz az én munkáltatóm, nem a társulás elnöke, és ha ő is alkalmazni akar, akkor ő is aláírja a „Foglalkoztatói nyilatkozatot”, akkor én mint családsegítő dolgoznék. Ebben az esetben jár a kedvezményes jubileumi jutalom? Ha nem, akkor a 40 éves közalkalmazotti jutalom a tényleges 40 év közalkalmazotti jogviszony után jár, tehát 2030-ban?
3. Törvényszerű-e, ha 2027. május 14-ig dolgozom, és akkor megszüntetem a munkaviszonyomat, és jár a kedvezményes 40 éves jubileumi jutalom, majd újra munkaviszonyt létesítek még ugyanebben az évben ezen a munkahelyen?

Kérdés: Polgármesterünk a tisztségét önkormányzatunknál társadalmi megbízatásban látja el. Főállású jogviszonyában – vállalkozási szférában – 2025 augusztusától felmentési idejét tölti, a munkavégzés alól teljes egészében mentesítették. A felmentési idejének lejárta – egyben a főállású munkaviszonyának a vége – 2026. április 15. Polgármester úr 2026. január 1-jétől – természetesen a képviselő-testület döntése alapján – főállású polgármesterként kívánja betölteni ezt a tisztséget. A főállású polgármesteri jogviszony betöltésének van-e valamiféle munkajogi akadálya, vagyis a két jogviszony párhuzamosan fenntartható-e (2026. január 1-jétől 2026. április 15-ig)? Tudomásunk van egy Pécsi Törvényszék által kiadott döntésről, 102.K.700.577/2023/16/I számon. Ezt a törvényszéki döntést figyelembe kell-e vennünk a mi esetünkben? Településünk 3000 főnél kisebb lakosságszámú település.

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszony esetén, ha 65 évesen a közalkalmazott nyugdíjba vonul, a felmentési idő számításakor beleszámít-e az előző közalkalmazotti jogviszonyában töltött idő, vagy csak a jelenlegi jogviszonya kezdete? A felmentési bér számításakor csak az alapbért kell figyelembe venni?

Kérdés: Kjt. hatálya alatt álló intézmény dolgozója nem az intézményben elvárható magatartási szabályoknak megfelelően viselkedik kollégáival (tiszteletlen, kiabálva kommunikál). Milyen jogi lépést tehet a munkáltató a közalkalmazottal szemben?

Kérdés: Önkormányzati hivatalunknál dolgozó köztisztviselő 65 éves korában szeretne nyugdíjba menni. Jár-e neki felmentési idő? Van-e jogszerű lehetőség a nyugdíj melletti továbbfoglalkoztatására, de nem köztisztviselőként, hanem az Mt. alapján történő foglalkoztatással?

Kérdés: A Púétv. a 2024. január 1-jei bevezetésével megváltoztatta a köznevelésben foglalkoztatottak jogviszonyát, közalkalmazottból köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókká váltak a pedagógusok és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkaköröket betöltő munkavállalók, akikre a fenti törvény vonatkozik. Köznevelési dolgozó lett a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony hatálya alá nem tartozó, nevelést-oktatást, óvodában nevelést közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló és a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló, akik az Mt. hatálya alá kerültek. Van-e kezdeményezés arra vonatkozóan, hogy a közoktatási szféra munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozóit is megillethesse a nagyszülői pótszabadság joga a családbarát szemlélet alapján? Megilleti-e a nagyszülői pótszabadság a köznevelési dolgozót a fentiek alapján?

Kérdés: Adott egy közalkalmazott, aki a felmentési idejét a tárgyévben kezdi meg (2025), mentesítése a munkavégzés alól szintén a tárgyév (2025) októberében kezdődik, de a tárgyévet követő év (2026) januárban ér véget. Ilyenkor a tárgyévet követő év (2026) januárra járó időarányos szabadságot még a tárgyévben szükséges kiadni a munkavégzés alóli mentesítés előtt?