Behajtási díj áfája

Kérdés: A Kkt. 33/F. §-a szerint: „A korlátozott forgalmú övezetben megengedett legnagyobb öss-ztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű korlátozott forgalmú övezetbe történő behajtása a helyi önkormányzatok területén – az országos közút kivételével – hozzájárulási díj megfizetéséhez köthető. A behajtási hozzájárulás kiadása érdekében a behajtási hozzájárulás regisztrációs díjait és a behajtási díjakat, megfizetésük módját, a díjmentességre jogosultak körét, valamint a díjkedvezményeket a helyi önkormányzat képviselő-testülete – a fővárosban a fővárosi közgyűlés – rendeletben állapíthatja meg. Az így befolyt díjak a helyi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat bevételét képezik.” Az önkormányzat rendeletet alkotott, meghatározta a behajtási díj mértékét, melyet önkormányzati hatósági ügy keretében vet ki. A behajtási díj áfakötelezettségével, áfamentességével kapcsolatosan kettő ellentétes tartalmú állásfoglalást adtak ki. A Költségvetési Levelek 372. számában a 6617-es kérdés szerint az önkormányzat tulajdonosként jár el ez esetben, ezért a behajtási díj áfaköteles. A Költségvetési Levelek 373. számában a 6676-os válasz értelmében ennek ellenkező álláspontjára jutottak: közhatalmi tevékenység, és a behajtási díj áfamentes.
Kérem szíves állásfoglalásukat arról, hogy az önkormányzati rendeletben meghatározott és önkormányzati hatósági eljárás keretében kivetett behajtási díj áfaköteles tevékenységnek minősül-e. Kérem a két közzétett állásfoglalás közötti ellentmondás feloldását.
Részlet a válaszából: […] ...szempontok érdekében rendelhetők el.Behajtási engedély alatt vélhetően bizonyos forgalomszabályozási jellegű korlátozások alóli felmentést kell érteni, például egy meghatározott össztömeget, méretet, tengelyterhelést meghaladó járművekre vonatkozóan, vagy az ún...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

GYED-ről visszatérő vezető munkatárs

Kérdés: A GYED-ről történő visszatérés kapcsán – köztisztviselői jogviszonyban, korábbi csoportvezetői megbízással – milyen jogai és kötelezettségei vannak egy anyukának a munkakör, a vezetői státusz, bérezés esetén? A munkáltatónak vissza kell-e adnia a vezetői megbízást? Tekintettel arra, hogy a csoportvezetői megbízása évente, minden év első negyedévében kerül megújításra: a GYED időtartama alatt ez jogilag minek minősül? Megszűnt, szünetelt, vagy csak nem került megújításra?
Visszatéréskor kötelesek-e az aktuális bértábla szerint besorolni őt, figyelembe venni az időközbeni illetményemeléseket? Mikortól részesülhet személyi illetményben? A visszatérésekor új vezetői megbízásról kell-e dönteni, vagy a korábbi gyakorlat folytatásáról? A távollét alatt határozott időre betöltött státusz jogilag milyen minősítés alá esik, ez ideiglenes szervezési megoldásnak vagy szervezeti átalakításnak tekinthető-e, és a határozott idő lejártakor köteles-e a munkáltató a státuszt számára felszabadítani? Elutasíthatja-e a részmunkaidőt a munkáltató a vezetői státuszra hivatkozva?
Részlet a válaszából: […] ...tapasztalatának egyébként megfelelő – beosztotti munkakört jelöl meg. [Ez esetben viszont az érintett 4 munkanapon belül kérheti a felmentését a Kttv. 48. § (7) bekezdése alapján.] Ha nem minősül vezetői munkakörnek, csak – a munkakör változatlanul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Összevont szociális ágazati pótlék

Kérdés: A 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben kormányzati funkción foglalkoztatott közalkalmazottak jogosultak-e az összevont szociális ágazati pótlékra? Jelenleg a Humán Család- és Gyermekjóléti Szolgálat intézményvezetője vagyok. A kinevezésem 2027. május 14-ig szól. A munkáltatóm a szolgálatot működtető Humán Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményi Társulás Társulási Tanácsának elnöke. Én jelenleg intézményvezetőként a szolgálat 15 dolgozójának vagyok a munkáltatója. 2024. 12. 23. napjával a nők 40 éves öregségi nyugdíjával nyugdíjba mentem úgy, hogy a munkáltatóm által a „Foglalkoztatói nyilatkozat” kitöltésével a nyugdíj mellett tovább dolgozom (szociális intézmény).
1. Ha a kinevezésem végéig, vagyis 2027. május 14-ig dolgozom csak, akkor van-e felmentési idő? Ha igen, mennyi, és hogyan kell kivenni? Én 2020. 09. 14. napján kaptam a közalkalmazotti 30 éves jubileumi jutalmat, amely 3 havi bért jelentett. Ha 2027. május 14-én végleg elmegyek nyugdíjba, akkor jár-e az ún. kedvezményes jubileumi jutalom, amely 40 éves és 5 havi bérrel jár? Ebben az időpontban már megvan a legalább 35 éves közalkalmazotti jogviszonyom.
2. A kinevezésem végén, 2027. május 14-én, miután nem szándékozom megpályázni az intézményvezetői állást, más lesz az intézményvezető. Ha folyamatosan tovább szeretnék dolgozni nyugdíj mellett, akkor az új intézményvezető lesz az én munkáltatóm, nem a társulás elnöke, és ha ő is alkalmazni akar, akkor ő is aláírja a „Foglalkoztatói nyilatkozatot”, akkor én mint családsegítő dolgoznék. Ebben az esetben jár a kedvezményes jubileumi jutalom? Ha nem, akkor a 40 éves közalkalmazotti jutalom a tényleges 40 év közalkalmazotti jogviszony után jár, tehát 2030-ban?
3. Törvényszerű-e, ha 2027. május 14-ig dolgozom, és akkor megszüntetem a munkaviszonyomat, és jár a kedvezményes 40 éves jubileumi jutalom, majd újra munkaviszonyt létesítek még ugyanebben az évben ezen a munkahelyen?
Részlet a válaszából: […] ...a vezetői megbízása jár le 2027. május 14-én, akkor külön kell intézkedni a jogviszonya megszüntetéséről. Ez történhet munkáltatói felmentéssel (felmentési idő mellett), az Ön lemondásával vagy akár közös megegyezéssel. Tehát e kérdése a kinevezésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Főállású polgármesteri jogviszony betöltése

Kérdés: Polgármesterünk a tisztségét önkormányzatunknál társadalmi megbízatásban látja el. Főállású jogviszonyában – vállalkozási szférában – 2025 augusztusától felmentési idejét tölti, a munkavégzés alól teljes egészében mentesítették. A felmentési idejének lejárta – egyben a főállású munkaviszonyának a vége – 2026. április 15. Polgármester úr 2026. január 1-jétől – természetesen a képviselő-testület döntése alapján – főállású polgármesterként kívánja betölteni ezt a tisztséget. A főállású polgármesteri jogviszony betöltésének van-e valamiféle munkajogi akadálya, vagyis a két jogviszony párhuzamosan fenntartható-e (2026. január 1-jétől 2026. április 15-ig)? Tudomásunk van egy Pécsi Törvényszék által kiadott döntésről, 102.K.700.577/2023/16/I számon. Ezt a törvényszéki döntést figyelembe kell-e vennünk a mi esetünkben? Településünk 3000 főnél kisebb lakosságszámú település.
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 64. §-ának (1) bekezdése alapján van arra lehetőség, hogy a társadalmi megbízatásúként megválasztott polgármester e tisztségének betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Felmentési idő számítása közalkalmazott nyugdíjazása esetén

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszony esetén, ha 65 évesen a közalkalmazott nyugdíjba vonul, a felmentési idő számításakor beleszámít-e az előző közalkalmazotti jogviszonyában töltött idő, vagy csak a jelenlegi jogviszonya kezdete? A felmentési bér számításakor csak az alapbért kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 33. §-ának (1)–(2) bekezdése szerinti felmentés esetén a felmentési idő 60 nap és 8 hónap között lehet. A 60 napos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött 5–30 év után 1–6 hónappal hosszabbodik meg (vagy ennél többel, ha a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Közalkalmazottak magatartási szabályainak megsértése

Kérdés: Kjt. hatálya alatt álló intézmény dolgozója nem az intézményben elvárható magatartási szabályoknak megfelelően viselkedik kollégáival (tiszteletlen, kiabálva kommunikál). Milyen jogi lépést tehet a munkáltató a közalkalmazottal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...I. 10.354/2017.).Ha a visszás magatartás a figyelmeztetések ellenére folytatódik, sor kerülhet a Kjt. 33/A. §-a alapján rendkívüli felmentésre: „I. Munkaviszony felmondását megalapozza, ha a dolgozó rövid időszakon belül többször is konfliktushelyzetekbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Nyugdíjazott köztisztviselő továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Önkormányzati hivatalunknál dolgozó köztisztviselő 65 éves korában szeretne nyugdíjba menni. Jár-e neki felmentési idő? Van-e jogszerű lehetőség a nyugdíj melletti továbbfoglalkoztatására, de nem köztisztviselőként, hanem az Mt. alapján történő foglalkoztatással?
Részlet a válaszából: […] ...annak jár, akinek a közszolgálati jogviszonya munkáltatói felmentéssel szűnik meg. A felmentésre a Kttv. 63. §-ának (1) bekezdésében felsorolt okokból munkáltatói mérlegelés alapján kerülhet sor, a (2) bekezdésben felsorolt valamely ok felmerülése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Nagyszülői pótszabadság

Kérdés: A Púétv. a 2024. január 1-jei bevezetésével megváltoztatta a köznevelésben foglalkoztatottak jogviszonyát, közalkalmazottból köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókká váltak a pedagógusok és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkaköröket betöltő munkavállalók, akikre a fenti törvény vonatkozik. Köznevelési dolgozó lett a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony hatálya alá nem tartozó, nevelést-oktatást, óvodában nevelést közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló és a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló, akik az Mt. hatálya alá kerültek. Van-e kezdeményezés arra vonatkozóan, hogy a közoktatási szféra munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozóit is megillethesse a nagyszülői pótszabadság joga a családbarát szemlélet alapján? Megilleti-e a nagyszülői pótszabadság a köznevelési dolgozót a fentiek alapján?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik arról, hogy a köznevelési dolgozó részére járó végkielégítés összegének, szabadságának, jubileumi jutalmának és a felmentési idejének megállapítására a Kjt. 2023. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.A törvény bevezetése óta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Közalkalmazott szabadsága

Kérdés: Adott egy közalkalmazott, aki a felmentési idejét a tárgyévben kezdi meg (2025), mentesítése a munkavégzés alól szintén a tárgyév (2025) októberében kezdődik, de a tárgyévet követő év (2026) januárban ér véget. Ilyenkor a tárgyévet követő év (2026) januárra járó időarányos szabadságot még a tárgyévben szükséges kiadni a munkavégzés alóli mentesítés előtt?
Részlet a válaszából: […] ...is irányadó – 115. §-a (2) bekezdésének f) pontja és az ott hivatkozott 55. § (1) bekezdésének n) pontja alapján a felmentési idő alatti munkavégzés alóli mentesülés időtartamára szabadság jár. Tehát jelen esetben a 2026. évi szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Felmentési idejét töltő közalkalmazott munkakörének ellátása

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalónk munkaviszonya a „női 40 év” életkor betöltése okán nyugdíjazás miatt megszüntetésre kerül. Felmentési ideje – mivel több mint 30 év jogviszonnyal rendelkezik – 8 hónap. Felmentési idejére mentesül a munkavégzés alól. Mikortól lehet a dolgozó állását betölteni, már a munkavégzés alóli mentesítés idejétől, vagy csak attól az időponttól, amikor a munkaviszonya ténylegesen megszűnik? Milyen lehetőségek állnak a munkáltató rendelkezésére ez alatt a 8 hónap alatt abban az esetben, ha az állás csak attól az időtől tölthető be, amikor a dolgozó munkaviszonya megszűnik, ha a dolgozó olyan feladatot lát el, amelyhez megfelelő szakmai tudás szükséges, és nem oldható meg a helyettesítés?
Részlet a válaszából: […] ...akadálya nincs annak, hogy a felmentési idejét töltő kolléganő munkájának folyamatos ellátása érdekében új kollégát alkalmazzanak, hiszen sem a Kjt., sem az Mt. nem rendelkezik álláshelyekről. Tehát csak a munkáltató költségvetési, finanszírozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
1
2
3
38