189 cikk rendezése:
141. cikk / 189 Mérlegképes könyvelői végzettség a közalkalmazotti besorolásnál
Kérdés: Közalkalmazottak besorolásánál a mérlegképes könyvelői végzettség emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésnek minősül?
142. cikk / 189 Felsőfokú szakképesítés és felsőfokú végzettséget adó képzés elhatárolása
Kérdés: Szociális intézmény gazdasági vezetője vagyok 1980 óta. 1986 júliusában felsőfokú költségvetési szakvizsgát tettem (mérlegképes könyvelő). Az "E" osztályba soroltak. Munkahelyi döntésű illetményként kaptam meg az "F" fizetési osztály közötti különbözetet. Ezt 2008. január 1-jétől az önkormányzat elvette. Jól gondolom-e, hogy mivel 1986-ban szereztem ezt a felsőfokú szakvizsgát, az "F" osztályba történhet a besorolásom? Az oklevél nem tartalmaz OKJ-számot.
143. cikk / 189 Felsőfokú végzettséget adó képzés – felsőfokú szakképzés – szakirányú továbbképzés
Kérdés: 2000. november 14-i dátummal a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar szakközgazdászképzésén pénzügy- vállalkozási szakon főiskolai oklevelet szereztem másoddiplomaként. Kérdésem az lenne, hogy ez a végzettség a mostani szabályok szerint főiskolai szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettségnek minősül-e? A mérlegképes könyvelői végzettség valóban csak emelt szintű szakképesítésnek felel meg, és nem felsőfokú szakképesítésnek?
144. cikk / 189 Étkeztetési tevékenység áfája
Kérdés: Az új áfatörvény alapján hogyan alakul az étkezési tevékenység adózása 2008. január 1-jétől, illetve 2008. május 1-jétől? Az élelem áfáját hogyan igényelhetem vissza? A hivatal üzemeltet egy konyhát, onnan látjuk el élelemmel az óvodát, az iskolát, a külső étkezőket, a szociális étkeztetésben részesülőket és az alkalmazottakat. Kérdésem továbbá, hogy az önkormányzati telek értékesítése áfaköteles-e?
145. cikk / 189 Köztisztviselők képzettségi pótléka
Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom egy körjegyzőségen, ahol a jegyző szerint kormányrendelet írja elő, hogy a munkakör betöltéséhez mérlegképes végzettség szükséges. Ezért nem jár a képzettségi pótlék. Ezek szerint elképzelhető, hogy van egy emelt szintű végzettségem, és mégis a besorolás alapján annyi munkabér jár, mint egy sima gimnáziumi érettségivel rendelkező köztisztviselőnek?
146. cikk / 189 Iskolai étkeztetés
Kérdés: Iskolánkban a diákok étkeztetését úgy oldottuk meg, hogy az a diák, aki nálunk akar enni, befizeti az étkeztetés díját, mi pedig megrendeljük az ételt egy cégtől, amelyik gondoskodik az étel tálalásáról is. Az új Áfa-tv. szerint tárgyi adómentesnek minősül az iskolánk tevékenysége akkor is, ha nem mi készítjük az ételt, és nem mi szolgáljuk fel, hanem egy cég. Nem tudjuk, mi a helyzet akkor, ha nálunk étkeznek a tanárok és más külsős vendégek is. Az étkezéseik adókötelesnek minősülnek? Le lehet vonni az áfát, ha adóköteles?
147. cikk / 189 Közintézményekben zajló étkeztetés Áfa-tv. szerinti megítélése
Kérdés: A közintézményekben zajló étkeztetés áfakötelezettségéről az elmúlt időszakban több kérdés is érkezett, amelyekben olvasóink arról panaszkodtak, hogy a pénzügyminisztérium, illetve az adóhatóság munkatársai által tartott előadásokon egymásnak ellentmondó értelmezések hangzottak el. A kérdéssel kapcsolatban az adóhatóság honlapján 2008. február 2-a óta olvasható a következő iránymutatás. Az illetékes szakemberek tájékoztatása szerint elképzelhető, hogy az áfatörvény a hivatkozott rendelkezések tekintetében a közeljövőben módosulhat!
148. cikk / 189 Humánszervező egyetemi végzettség figyelembevétele iskolaigazgató besorolásánál
Kérdés: Általános iskola igazgatója elvégezte a közoktatási vezető szakirányú továbbképzést, mely pedagógus-szakvizsgával egyenértékű. Ez alapján "F" fizetési osztályból "G" fizetési osztályba került átsorolásra. Az igazgató további végzettséggel is rendelkezik, méghozzá humánszervező egyetemi végzettséggel. Ez alapján át lehet-e sorolni "H" fizetési osztályba?
149. cikk / 189 Egyházak társaságiadó-fizetési kötelezettsége
Kérdés: Egyházközségünk jogi személy, önálló adószámmal rendelkezik. Szervezeti egységei: lelkészi hivatal, oktatási (óvoda, gimnázium, diákotthon), szociális intézmény, és ezen intézmények ellátottai, dolgozói étkeztetését biztosító konyha (munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés). A konyha szabad kapacitásának kihasználásával kb. 80 vendég étkeztetését végezzük. Az intézmények részben önállóan gazdálkodó szervek, külön adószámuk, önálló bankszámlájuk nincs. Az egyházközség könyvvezetési kötelezettségének kettős könyvvitellel tesz eleget. Egyszerűsített éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása a 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján történik. Az eddigiek folyamán Tao-tv. 9. §-a alapján készítettük el az adóbevallást, a konyha bevételét vállalkozási bevételnek minősítettük (éves árbevétele meghaladja az 50 millió Ft-ot, ezért könyvvizsgálatot kértünk). Az egyházak és jogi személyiségeik (egyházközség) közhasznú besorolással nem rendelkezhetnek, de a társaságiadó-alapot a közhasznú szervezetekre vonatkozó adózási szabályok alapján állapíthatják meg, ezt a módszert követve jártunk el eddig mi is. – A fentiek alapján az egyházközség helyesen járt-e el a Tao-tv. alapján, amikor az étkeztetés árbevételét vállalkozási tevékenységként kezelte? Vagy, mint az alaptevékenységet (hitéleti, oktatási tevékenység folytatása) szolgáló kiegészítő tevékenység nem vállalkozási bevétel, így nem adóköteles tevékenység? Kedvezményezett tevékenységek: Az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező (jogi személyiségű) szervezeti egységét a kedvezményezett tevékenységek tekintetétben 2001. január l-jétől választási jog illeti meg. Ha az egyház jogi személyiségű szervezeti egysége él e választási joggal, akkor nem minősül vállalkozási tevékenységnek: a) a hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport-, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység folytatása, valamint az ilyen tevékenységekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás (az étkeztetés idetartozik-e).
150. cikk / 189 Fejlesztési támogatás gimnázium részére
Kérdés: Iskolánk vegyes típusú, gimnázium és szakközépiskola. Szakmai képzést közgazdasági szakközépiskolai orientációs képzéssel és érettségi utáni felsőfokú számviteli szakügyintéző képzés keretében folytatunk. Gimnáziumi osztályainkban minden évfolyamon folyik számítástechnikai oktatás. A szakmai képzés terén a beiskolázásunk az utóbbi években kevésbé sikeres, illetve a szakképzés struktúrája jelenleg átalakítás alatt van, ezért ebben az időszakban a bizonytalanság miatt a váltással célszerű lenne kivárni. Fogadhat-e az intézmény szakképzési hozzájárulást fejlesztési megállapodás alapján, ha csak gimnáziumi képzést folytatunk? Az intézménynek a technikai fejlesztésre más forrása nincs.
