Streamingszolgáltatás számlázása

Kérdés: Egy magyar cég (társaság) streamingszolgáltatást nyújt Magyarországon, illetve az Európai Unión belül is magánszemélyeknek. Az áfát a MOSS egyablakos rendszeren keresztül vallja be és fizeti meg. A streamingszolgáltatásról szükséges-e számlát kiállítani, vagy elegendő számviteli bizonylat kiállítása?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadása során vélelmezzük, hogy az említett streamingszolgáltatás az Áfa-tv. 45/A. §-a (1) bekezdésének c) pontja, valamint a Héa-irányelv 58. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti elektronikus úton nyújtott szolgáltatásnak minősül.Az Áfa-tv. 45/A. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

A számlán szereplő fizetési mód

Kérdés: Egyre több helyen előkerül a számlázással kapcsolatos kérdések között a számlán szereplő fizetési mód szerinti kiegyenlítésének kötelezősége, ugyanis a feltüntetett fizetési mód csak tájékoztató jellegű, így a készpénzes számlát lehet átutalással és fordítva is teljesíteni. Pl. "Hihetetlen ugyan, de a számla fizetési módja nem kötelező eleme a számlának. Ez gyakorlatilag a könyvelőnek szóló útmutató, hogy ezt a számlát valószínűleg azzal a fizetési móddal bocsátották ki. Azért csak »valószínűleg«, mert arra sincs semmilyen előírás, hogy egy »készpénz«-fizetési módú számlát valóban készpénzzel egyenlítettek ki, és persze egy átutalásos számlával is beballaghat a vevő a cég telephelyére azért, hogy azt készpénzzel kifizesse." Az Áfa-tv. 169. §-a alapján valóban nem kötelező tartalmi eleme a számlának a fizetési mód. Ugyanakkor az Áfa-tv. 176. §-ában szabályozott egyszerűsített számlára vonatkozik az a szabály, hogy a készpénzfizetéssel egyidejűleg állítható ki.
Ha a készpénzes számla - amit alapvetően egy azonnali teljesítésű ügyletnek kellene tekinteni - későbbi dátummal lesz kiegyenlítve, akkor a szállítónál hiány keletkezik. Mi az irányadó jogszabály, mennyire átjárható a fizetési mód, a gyakorlatban átutalásos számla készpénzzel történő teljesítésére van példa, és ez fordítva is igaz?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített számlát (a köznyelvben készpénzfizetési számla) és a számlát (teljes adattartalmú számla) meg kell különböztetni egymástól.Az Áfa-tv. 165. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Dolgozónak kiadott készpénzellátmány

Kérdés: Egyik dolgozónk készpénzellátmányt kapott utólagos elszámolásra, majd a megvásárolni kívánt terméket nem készpénzzel, hanem bankkártyával (saját, magánbankkártyával) fizette ki. Helyesen járt-e el a dolgozó, hogy a felvett készpénz helyett magán-/saját bankkártyájával fizetett, illetve a költségvetési szerv elfogadhatja-e, hogy az így keletkezett számlán a készpénzes fizetési mód helyett bankkártyás fizetés szerepel? Belső szabályzatunk alapján csak akkor vásárolhat a dolgozó, ha van nála kiadott ellátmány utólagos elszámolásra. Továbbá a készpénzes elszámoláshoz felrögzíthető-e az a számla, amelyen bankkártyás fizetési mód szerepel?
Részlet a válaszából: […] A pénzkezelési szabályzat tartalmát nem határozza meg jogszabály, azt a sok évtizedes gyakorlat és a helyi sajátosságok alapján kell minden szervezetnek kialakítani. A pénzkezelési szabályzatok többek között azt szabályozzák, hogy milyen beszerzésekre lehet előleget kiadni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Házipénztárból történő készpénzkifizetés

Kérdés: Mikor lehetséges házipénztárból készpénzkifizetés? Tilos-e a házipénztárból munkabérrel összefüggő kifizetést eszközölni?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 85. §-a kimondja, hogy a bevételek beszedésekor, a kiadások teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni. A kiadások készpénzben történő teljesítésére csak jogszabályban szabályozott esetekben kerülhet sor. A kiadások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 5.

Pénzkezelés szabályai

Kérdés: Pénzkezelési szabályzatunk fenntartói iratminta alapján készült, mely nincs figyelemmel a helyi sajátosságokra. Szabályzatunkat szeretnénk úgy módosítani, hogy megfeleljen mind a jogszabályi előírásoknak, mind a gyakorlatnak. Költségvetési szervünk 59 intézmény fenntartását látja el, akik rendszeresen kapnak kis összegű, váratlan kiadásaik fedezetére ellátmányt. Az ellátmánnyal 30 napon belül elszámolnak. Ezen intézmények területileg szétszórtan, többségük a központtól távol helyezkedik el. Az ellátmányokat az intézmények jellemzően a kincstári számláról átutalva postai úton kapják, vagy közvetlenül a meghatalmazottak csekkel, készpénzben veszik fel a kincstárból. A központban nagyon csekély készpénzforgalom fordul elő, melyet 1?db kincstári kártya használatával, vagy az intézményekhez hasonlóan ellátmányból fedezünk. A központunkban sajnálatosan jelenleg nincs is alkalmas helyiség pénztár működtetésére. Jelentős ráfordításokkal és a bérbeadó hozzájárulásával lenne csak kialakítható. Fenti körülmények okán jelenleg nincs házipénztárunk. Jelenleg az ellátmányok kiutalása, illetve a fel nem használt összeg csekken történő befizetése banki pénzforgalmi könyveléssel történik. Az ellátmány-elszámolás pedig pénzforgalom nélkül technikai bankon keresztül valósul meg. Úgy gondoljuk, hogy jelenlegi gyakorlatunk az adminisztratív terheket is jelentősen csökkenti. Jelenlegi gyakorlatunk (nincs házipénztár) megfelel-e a számviteli alapelveknek és a törvényi előírásoknak? Ha nem, akkor mi lenne a legegyszerűbb megoldás sajátos helyzetünkre?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 14. §-a (5) bekezdésének d) pontja írja elő, hogy a számviteli politika keretében el kell készíteni a pénzkezelési szabályzatot. A pénzkezelési szabályzat tartalmi követelményeit a Szt. 14. §-ának (8) bekezdése határozza meg az alábbiak szerint:A pénzkezelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Készpénzes számla

Kérdés: A polgármesteri hivatalhoz külföldi vendégek jöttek. Egyik intézményünk főzött nekik, amiről számlát kértek. Május 20-a a kiállítás dátuma, a teljesítés 24-25-ei, a készpénzes fizetés pedig 25-ei. Ebben az esetben hogy kell kiállítani a számlát? Milyen dátumokkal? Kiállítható-e a számla korábban, mint ahogy a vevő fizet?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 163. §-ának (1) bekezdése szerint az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb a teljesítésig, de legfeljebb az attól számított észszerű időn belül köteles gondoskodni. A számla kelte minden esetben az a nap, amelyen a számlát ténylegesen kiállítják. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Utalványozás, pénztárbizonylat

Kérdés: Minisztériumunk a kötelezően előírt programot használja. Pénztári kifizetés esetén a kiadási pénztárbizonylaton nem szerepel az érvényesítés és utalványozás. Ezeket az utalványrendelet tartalmazza. Ezt belső ellenőrként megkifogásoltam. A?gazdasági vezető tájékoztatása szerint a program így működik, a kiadási pénztárbizonylaton nincs lehetőség érvényesítésre. A kiadási bizonylaton ezért fel is van tüntetve, hogy utalványrendelettel együtt érvényes. Azaz csak utalványrendelettel lehet érvényesíteni és utalványozni a kifizetést. A?kiadási utalvány (azaz a rögzített számla) pénztárba való beemelésével a pénzkészletet csökkenti a rendszer, ezért az utalványrendelet pénztárba való beemelése előtt kerül sor a számla érvényesítésére és utalványozásra. Felmerült a kérdés, hogy az Ávr. 59. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak ez a gyakorlat megfelel-e?
Részlet a válaszából: […] Először azt kell vizsgálni, hogy a kifizetés az Ávr. 53. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelel-e. Abban az esetben, ha a megrendelés értéke nem haladja meg az Ávr. 53. §-ának (1) bekezdésében meghatározott - jelenleg 200 000 forintos - összeget, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Költségvetési szerv számlái feletti rendelkezésre jogosult személyek köre

Kérdés: Költségvetési szerv számlák feletti rendelkezésre jogosultjai között szerepelhet-e olyan személy, aki nem alkalmazottja a költségvetési szervnek? Létezik erre vonatkozó jogszabály?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 80. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint a kincstár szabályzatban állapítja meg a kincstár által vezetett fizetési számlák feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának feltételeit, módját, a kincstárban alkalmazott fizetési módokat, a fizetési megbízások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Egyszerűsített készpénzfizetési számla

Kérdés: Önkormányzatunk mint kedvezményezett egy támogatásból megvalósuló egyhetes rendezvényhez kapcsolódóan a gyerekek részére kiosztásra került apró marketingtárgyakat rendelt. A rendezvényt megvalósító intézmény a helyi művelődési ház. A vállalkozó a rendelt tételt a megrendelés alapján a rendezvény utolsó napján átadta, azonban annak díjáról a teljesítést követő 4. napon állított ki egyszerűsített készpénzfizetési számlát, melyet a kiállítás napján a megvalósító intézménynek adott át. A számla az önkormányzat pénztárából a kiállítás napján nem került kifizetésre. Szabályosan kifizethető-e fenti számla később, mint a számla kelte és benyújtása? Milyen szabályok vonatkoznak az egyszerűsített, illetve a készpénzfizetési számlára, a számla kelte egybe kell essen a teljesítés, valamint a kifizetés dátumával? Mire kell figyelemmel lenni a teljesítés, a számla kelte és a kifizetés dátumai vonatkozásában? A rendezvény napján a szervezési feladatok mellett nem mindig van lehetőség a számlázást nyomon követni, előfordul, hogy a megvalósító intézménnyel jó partneri viszonyban lévő vállalkozók átadják a megrendelt tételeket, de a készpénzfizetési számlát csak később állítják ki, és mire a számla az önkormányzathoz kerül, kifizetése is csak később történik meg. Hogyan járjunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] Egyszerűsített készpénzfizetési számlát az eladó akkor állíthat ki az Áfa-tv. 176. §-a (1) bekezdésének b) pontja és a 165. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján, ha a vevő az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítésig készpénzzel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Tehergépkocsik behajtási engedélye

Kérdés: Önkormányzatunk rendelete alapján a településen a magánépítkezések során nagy tömegű tehergépkocsik behajtására külön engedélyt ad a rendeletben meghatározott minimális díj ellenében, mely jelenleg áfamentesként van meghatározva. Mint önkormányzat, milyen kormányzati funkción és milyen rovaton kell elszámolni, illetve ez az engedély fejében beszedett díj áfaköteles-e?
Részlet a válaszából: […] Az adómentes szolgáltatásokat, értékesítéseket az Áfa-tv. 85. és 86. §-a sorolja fel. Ezek között nem található olyan adómentes jogcím, amely alapján az áfamentesség megalapozható lenne. A tehergépkocsik behajtási engedélye áfaköteles szolgáltatás, amelyről számlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.
1
2
3