Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott fuvarozás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Úthasználati díjat terhelő áfa levonása, úthasználati díj továbbszámlázása

Kérdés: Egy Szlovákiában letelepedett, flottakezeléssel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó társaság szolgáltatási szerződés keretében kezeli a jellemzően szállítmányozással foglalkozó ügyfelek flottáit.
1. A társaság által megvásárolt úthasználati díj az ügyfelek részére történő továbbszámlázás során járulékos szolgáltatásként beépül a flottakezelési szolgáltatás adóalapjába, így a társaság egyetlen, összetett szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. A Héa-irányelv 44. cikkének szabályaival összhangban a társaság által nyújtott flottakezelési szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatást igénybe vevő adóalany letelepedési helye határozza meg, azaz jól gondoljuk, hogy a társaságnak nem merül fel Magyarországon áfakötelezettsége az úthasználati díj közvetítésével összefüggésben?
2. A társaság az útdíjat saját nevében, de az ügyfelek részére fizeti meg, és azt flottakezelési szolgáltatása keretében továbbszámlázza ügyfelei részére. Helyesen látjuk, hogy az Áfa-tv. 125. §-a (1) bekezdésének d) pontja, illetve a 247. § (3) bekezdése alapján a társaság jogosult az útdíjon felszámított áfa visszaigénylésére?
3. A társaság előző pontban említett áfa-visszaigénylési jogosultságát nem befolyásolja, ha az ügyfelek részére kiállított számlákon "flottakezelési szolgáltatás" kerül feltüntetésre (mely magában foglalja a továbbszámlázott úthasználati díjak összegét is), azaz nem szükséges külön utalni a számlán az úthasználati díj áthárítására?
4. Amennyiben mégis szükséges a számlán utalni az útdíj áthárítására, elegendő-e a számlán csupán annak tényét jelezni, hogy a flottakezelési szolgáltatás ellenértéke tartalmazza az úthasználati díjat is, vagy azt külön sorban, konkrét értékkel kell szerepeltetni?
Részlet a válaszból: […]járulékos jellegűnek tekinthető-e, az adott ügylet összes körülményei alapján kell eldönteni. Az Európai Unió Bíróságának a közösségi szinten harmonizált áfa vonatkozásában kimunkált ítélkezési gyakorlata szerint "egyes esetekben több, alakilag különálló olyan szolgáltatást, amelyet külön-külön nyújtanak, és amelyek ennek megfelelően önmagukban adókötelesnek vagy adómentesnek minősülhetnek, egységet képező ügyletnek kell tekinteni abban az esetben, ha e szolgáltatások egymástól nem függetlenek. Egységet képező ügyletnek tekinthető különösen az, amikor az adóalany által teljesített két vagy több művelet, illetve cselekmény annyira szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy azok objektíve egyetlen osztatlan gazdasági ügyletet alkotnak, amelynek elemekre bontása erőltetett lenne. Ez az eset áll fenn akkor is, ha egy vagy több szolgáltatás egyetlen fő szolgáltatást alkot, és a további szolgáltatás vagy szolgáltatások egy vagy több, a fő szolgáltatás adójogi sorsát osztó járulékos szolgáltatást képeznek. Különösen valamely szolgáltatást akkor kell járulékosnak tekinteni a fő szolgáltatáshoz képest, ha az nem önálló célként jelenik meg az ügyfelek számára, hanem arra szolgál, hogy a szolgáltatásnyújtó fő szolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni (Field Fisher Waterhouse ítélet, C-392/11, EU:C:2012:597, 17. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat)." (A C-42/14. számú Wojskowa-ügyben hozott ítélet 31. pontja.)Álláspontunk szerint az úthasználati díj közvetítésével kapcsolatos szolgáltatás tekintetében elmondható, hogy az kiegészíti a fő tevékenység, azaz a flottakezelési szolgáltatás megvalósulását, továbbá az a feltétel is teljesül, hogy a közvetített szolgáltatás nem önálló célként jelenik meg a társaság ügyfelei számára, hanem arra szolgál, hogy a szolgáltatásnyújtó fő szolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni, valamint arra, hogy a társaság minél teljesebb körű szolgáltatást tudjon nyújtani az ügyfeleinek.Mindezek alapján egyetértünk véleményével, mely szerint az útdíjszolgáltatás megfelel a melléktevékenységre vonatkozó kritériumoknak, így járulékosan kapcsolódik a társaság által nyújtott fő szolgáltatáshoz, a flottakezelési szolgáltatáshoz, és a Héa-irányelv 78. cikkének b) pontja [az Áfa-tv. 70. § (1) bekezdésének b) pontja] alapján annak adóalapjába tartozik. Ebből következően az útdíjszolgáltatás osztja a fő szolgáltatás adójogi sorsát, és az útdíjszolgáltatás teljesítési helyét is a flottakezelési szolgáltatás teljesítési helye határozza meg.A Héa-irányelv 44. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy az adóalany - aki ilyen minőségében jár el - részére nyújtott szolgáltatás teljesítési helye az a hely, ahol a szolgáltatást igénybe vevő adóalany gazdasági tevékenységének székhelye, állandó telephelye, állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Tekintve, hogy a flottakezelési szolgáltatást a Héa-irányelv egyik speciális teljesítésihely-szabálya alá sem lehet besorolni, így arra az általános szabályt megfogalmazó 44. cikk (1) bekezdését alkalmazni kell. Ebből következően az útdíjszolgáltatás a komplex szolgáltatás részeként ott teljesül, ahol a szolgáltatást igénybe vevő adóalany gazdasági céllal letelepedett.Abban az esetben, ha a társaság magyar ügyfeleknek is nyújt flottakezelési szolgáltatást - melynek teljesítési helye a Héa-irányelv 44. cikke [valamint az Áfa-tv. ugyanezen szabályt megfogalmazó 37. § (1) bekezdése alapján] alapján Magyarországon van -, a társaságnak ez esetben sem keletkezik adókötelezettsége Magyarországon, tekintve, hogy a szolgáltatás igénybevétele után a magyar ügyfelek fogják az áfát megfizetni az Áfa-tv. 140. §-ának a) pontja alapján. Mindezek alapján a társaságnak Magyarországon nem kell adóalanyként bejelentkeznie.2. Az Áfa-tv. 247. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjai az alábbi rendelkezést tartalmazzák:"Abban a mértékben, amilyen mértékben a belföldön nem letelepedett adóalany által belföldön beszerzett, importált terméket és belföldön igénybe vett szolgáltatásta) a 121. §-ban felsorolt ügyletek érdekében használják, egyéb módon hasznosítják, illetőlegb) olyan ügyletek érdekében használják, egyéb módon hasznosítják, amelyek esetében a 139-141. §-ok szerint a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője az adófizetésre kötelezett,a belföldön nem letelepedett adóalany jogosult a termék beszerzését, importját és szolgáltatás igénybevételét terhelő előzetesen felszámított adó [120. § a), c) és d) pontjai] visszatéríttetésére. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése rögzíti, hogy az előzetesen felszámított adó levonására vonatkozó rendelkezések közül a 119., 124-128., 153/C. és 153/D. §-okat, valamint a 204. § (2) bekezdését az adó-visszatéríttetési jogra is megfelelően alkalmazni kell.Az Áfa-tv. 124. §-a (2) bekezdésének f) pontja kimondja, hogy a 120. és 121. §-októl függetlenül nem vonható le az úthasználati szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó. Az adólevonási jogot korlátozó ezen rendelkezés alól azonban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5078

2. találat: Láncügylet áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Társaságunk belföldi vevőnek értékesít terméket, azonban a termék nem kerül belföldi vevőhöz. A belföldi vevőnk a terméküket exportként továbbértékesíti úgy, hogy a termék rendeltetési helye harmadik ország, közben Magyarországon vámoltatja. A fuvarköltséget a belföldi vevő viseli, ő szervezi a fuvart. Társaságunk áfás számlát állít ki a belföldi vevőnek. Helyesen járunk el, illetve kell-e áfát fizetnünk az ügylet után?
Részlet a válaszból: […]értékesítőként adott megrendelést.A 27. § (3) bekezdése kimondja, hogy "az (1) bekezdésben meghatározott termékértékesítések közül azokra, amelyeka) megelőzik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van;b) követik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van".Az Áfa-tv. 27. §-ának idézett rendelkezései értelmében láncügyletek esetén, vagyis amikor a terméket többször értékesítik oly módon, hogy az áru az első értékesítőtől közvetlenül a láncban utolsóként szereplő, végső vevő felé kerül leszállításra, az Áfa-tv. 26. §-ának szabályát, mely szerint a fuvarozással párosuló termékértékesítés teljesítési helye a fuvarozás megkezdésének a helye, pusztán egy értékesítésre vonatkozóan lehet alkalmazni, mégpedig a fuvarozással érintett ügylet eladója által teljesített értékesítésre.A levelében megadott információk szerint a fuvart a közbenső értékesítő, azaz a belföldi vevő mint beszerző szervezi, ő viseli a fuvarköltséget. Ebből következően a fuvarozással érintett ügyletnek - amelyre a 26. §-t alkalmazni kell - a társaságuk és a belföldi vevő közötti ügylet minősül. Amennyiben a fuvar Magyarországról indul, társaságuk értékesítésének teljesítési helye Magyarország. A belföldi vevő értékesítésének teljesítési helyét - mivel az követi társaságuk értékesítését, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. §-t kell alkalmazni - a 27. § (3) bekezdésének b) pontja alapján kell meghatározni. E szabály alapján a belföldi vevő értékesítésének teljesítési helye a fuvarozás befejezésének állama, azaz a harmadik állam.Az első, belföldi teljesítési helyű termékértékesítés kapcsán felmerülhet az Áfa-tv. 98. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabály alkalmazhatósága. A 98. § (1) bekezdése kimondja, hogy mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése a Közösség területén kívülre, feltéve, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozásáta) az értékesítő maga vagy - javára - más végzi;b) a (3) és (4) bekezdésben, illetőleg a 99. és 100. §-ban meghatározott további feltételek szerint a beszerző maga vagy - javára - más végzi.A 98. § (3) bekezdése szerint az (1) bekezdés b) pontja - a 99. és 100. §-ban meghatározott eltéréssel - abban az esetben alkalmazható, ha ezzel összefüggésben a beszerző nem telepedett le belföldön, letelepedés hiányában pedig, ha lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön.Amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5007
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

3. találat: Szállítmányozási tevékenységgel kapcsolatos áfakérdések

Kérdés: A Költségvetési Levelek 276. számában 4972. sorszámon megjelent kérdéshez a következő kiegészítést tenném. A szállítmányozási tevékenységet végző magyar cég más fuvarozó-cégeket bíz meg az importált termék USA-ból magyarországi megrendelő telephelyére juttatásával. Ezek részben külföldi (EU-s és nem EU-s), részben magyar fuvarozócégek. A külföldi cégek áfa nélkül számlázzák le az általuk elvégzett szállítási tevékenységet, jogszabályra [a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv)] hivatkozva. A konténerek hajóról történő átrakása rendszerint Hamburgban történik, és innen vasúton, illetve közúti szállítással (esetleg logisztikai központot igénybe véve) jut el az importált termék a magyarországi megrendelő telephelyére. A Hamburgból a magyarországi elosztóbázisig vasúton történő szállítást a vasúttársaságok közösségi fuvarnak minősítik, és áfát számítanak fel (nem veszik figyelembe, hogy ez a szállítás termékimporthoz kapcsolódik).
A magyarországi elosztóbázisról a megrendelő telephelyére történő szállítást némely fuvarozócég EU-n belüli szállításnak minősít, és áfát számol fel az általuk kibocsátott számlában, némely magyar fuvarozó pedig áfa felszámítása nélkül (termékimport adóalapjába beépülő járulékos költség) állítják ki számlájukat a magyar szállítmányozócég részére. A hajóraklevélen, a német vámhatározaton és egyéb, a szállítást végigkísérő okmányokon (Master "Bill of Lading") mindenütt szerepel a végső rendeltetési hely, ami az USA telephelye Magyarországon. Ismereteim szerint volt olyan alvállalkozó fuvarozócég, amely év közben változtatta meg a számlázását, ugyanazt a tevékenységet korábban áfamentesen, majd áfa felszámításával számlázza le. Tudomásom van arról is, hogy a terméket importáló magyar cég két különböző szállítmányozócéget is megbíz azonos áru USA-ból Magyarországra történő szállításával (minden körülmény ugyanaz), és az egyik cég a teljes fuvarszakaszt (közösségen kívüli és belüli szakaszt) áfa felszámításával számlázza le, míg az itt említett cég áfamentesen. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatás ellenértéke beépüljön a termék-import adóalapjába, a fuvarozó abban az esetben alkalmazhatja az adómentességet, amennyiben az általa nyújtott szolgáltatás az importált termék adóalapjába az Áfa-tv. 74. §-a és/vagy a 75. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerint beépül, valamint a fuvarozó (alvállalkozó) rendelkezik az adómentesség igazolásához szükséges dokumentumokkal.A Héa-irányelvnek a külföldi társaságok által hivatkozott, a kérdésben is említett szabályai (44. és 196. cikkek) a teljesítés helyére és az adófizetésre kötelezett személyére vonatkozó szabályok. Ezen szabályok közül a 44. cikk [Áfa-tv. 37. § (1) bekezdés] természetesen relevanciával bír, ugyanakkor csak azt mutatja meg, hogy az ügylet hol teljesül, és ebből következően melyik ország áfaszabályait kell alkalmazni az ügyletre vonatkozóan. Tekintve, hogy a szolgáltatást igénybe vevő magyar szállítmányozócég magyarországi gazdasági célú letelepedése okán a fuvarozási szolgáltatás Magyarországon teljesül, az ügyletre az Áfa-tv.-t kell alkalmazni.Az Áfa-tv. 93. §-ának (2) bekezdése értelmében [Héa-irányelv 144. cikk: "A tagállamok mentesítik az adó alól a termékimporthoz kapcsolódó olyan szolgáltatások nyújtását, amelyek értéke a 86. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében az adóalap részét képezi."], főszabály szerint a fuvarozók szolgáltatásai adómentes ügyleteknek minősülnek, azonban az adómentesség igazolásához szükséges dokumentumokkal a fuvarozóknak rendelkezniük kell, mivel csak ezek alapján győződhet meg a fuvarozó arról, hogy az általa teljesített ügylet az Áfa-tv. 74. §-a és/vagy a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4991
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,