88 cikk rendezése:
1. cikk / 88 Gépkocsivezető napidíja
Kérdés: Polgármesteri hivatalnál gépjárművezető munkakörben foglalkoztatott – Mt. hatálya alá tartozó – munkavállaló belföldi kiküldetése napidíjának megállapítása során a 437/2015. Korm. rendelet figyelembevételével milyen mértékű napidíjátalány állapítható meg?
2. cikk / 88 Idősek részére biztosított szociális étkezés
Kérdés: Az önkormányzat idősek részére szociális étkezést biztosít, melyet a szociális munkatársunk az otthonukba kiszállítja. A szociális étkezés áfaköteles, a kiszállítási díj is az? Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f) pontját hogyan kell értelmezni a szállítási díj vonatkozásában?
3. cikk / 88 Fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítés
Kérdés: Egy társaság az USA-ban bejegyzett elektronikai, szórakoztatóipari termékeket gyártó, értékesítő anyavállalatának Romániában bejegyzett fióktelepe, romániai székhellyel. A társaságot olyan román társaságnak kell tekinteni, amely Magyarországon nem rendelkezik magyarországi székhellyel, illetve gazdasági tevékenysége alapján bejelentkezésre (az áfa szempontjából) nem köteles. A társaság a közelmúltban szerződést kötött egy magyarországi székhelyű társasággal (magyar társaság), amely alapján az vállalta, hogy a magyar társaság tulajdonában álló stúdiókba speciális hangszórókat, mikrofonokat és keverőpultokat (berendezés) telepít, épít be. A berendezések értékesítése, telepítése magában foglalja a lábon álló hangszórók, mikrofonok telepítését, továbbá falakba, illetve mennyezetbe történő beépítését, kábelek fektetését, a falakon belüli huzalozást, kábelezést stb., a berendezések kalibrálását, szoftverek értékesítését, telepítését, tesztek elvégzését, amely munkafolyamat körülbelül 3-5 hetet vesz igénybe. A társaság egy magyar szolgáltatóval együttműködve végzi el ezt a tevékenységet a magyar társaság két telephelyén. A magyar szolgáltató a berendezések szállítását és telepítését is végzi. A társaság által elvégzett hangszórók, mikrofonok és keverőpultok értékesítése és telepítése mint termékértékesítés az Áfa-tv. 32. § szerinti fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítésnek minősül-e, és az Áfa-tv. 139. §-a alapján a fordított adózás szabályai szerint a beszerző köteles-e a termékértékesítés után felszámítani, bevallani, megfizetni az áfát?
4. cikk / 88 Szerencsejáték-ládák, közterületre kihelyezett automaták
Kérdés: Önkormányzatunk az ingatlan-bérbeadásra vonatkozólag az adómentességet választotta. A kimenő számlán a következők szerepelnek: bérbeadás, közterület-használati díj, rezsiköltség. Az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint „az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadására” nem alkalmazható az adómentesség. Az önkormányzat közterület-használat szabályozásáról szóló rendeletében így is van feltüntetve a „Szerencsejáték-ládák, közterületre kihelyezett automaták – az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés (Ft/db/hó + áfa)”. Egy ügyfélnek, egy számlában az alábbi 3 tételt áfásan, vagy áfamentesen, vagy vegyesen kell kiszámlázni?
– Közterületre kihelyezett automaták – az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés (Ft/db/hó + áfa) – közterület-használati díja – áfával,
– szerződés szerint további bérleti díjat fizet – áfamentesen,
– az automata által fogyasztott áramot tovább kell számlázni az ügyfélnek az MVM-számla alapján bérbeadásra vonatkozólag áfamentesen?
– Közterületre kihelyezett automaták – az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés (Ft/db/hó + áfa) – közterület-használati díja – áfával,
– szerződés szerint további bérleti díjat fizet – áfamentesen,
– az automata által fogyasztott áramot tovább kell számlázni az ügyfélnek az MVM-számla alapján bérbeadásra vonatkozólag áfamentesen?
5. cikk / 88 Külföldi kiküldetés
Kérdés: Az iskolánk foglalkoztatottjai között szerepelnek sofőrök is, tekintettel arra, hogy iskolabuszjáratot üzemeltetünk. Külföldi kiküldetés esetén a gépkocsivezetőknek járhat a 285/2011. Korm. rendelet szerinti 85 eurónak megfelelő forintösszeg adómentesen? Amennyiben tanárok is a sofőrökkel együtt külföldi kiküldetésen vannak, adó- és járulékfizetés szempontjából a FEOR-besorolás dönti el a napidíj adózásának mértékét?
6. cikk / 88 Vámtartozás részét képező importáfára vonatkozó adólevonási jog
Kérdés: Az alábbi, fuvarozókat, illetve címzetteket (raktározókat) terhelő importáfaköltség átterhelés, átszámlázás útján történő érvényesíthetősége, továbbá a termékek tulajdonosainak adólevonási joga kapcsán merültek fel az alábbi kérdések. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet (UVK) 233. cikkének (3) bekezdése elsődleges kötelezettként a fuvarozók, illetve másodlagos kötelezettként a címzettek esetében is előírja az áruk vám elé állításáért való felelősséget. A vám elé állítás elmaradása esetében az UVK 79. cikke alapján ilyen esetekben behozatali vámtartozás keletkezik. A kötelezettséget nem teljesítő, jelen esetben a fuvarozó és a címzett adósnak minősül, a vámhatóság megállapítja a vámot, importáfát és ezekkel egyetemben a vámbírságot is. A fuvaros vagy a címzett a hivatkozott kötelezettség megszegése esetében megfizeti az importáfát. Az importáfa levonása kapcsán azonban tartalmi és formai feltételt is megállapít az Áfa-tv. A fuvarozók/címzettek (jellemzően raktárosok) által a nyújtott szolgáltatás járulékos költségeként továbbszámlázott importáfa levonásba helyezhető-e a tulajdonosi oldalon?
7. cikk / 88 Kétszeres adóztatás problémája és annak elkerülése import-távértékesítés esetén
Kérdés: IOSS-azonosító számmal rendelkező kereskedőtől harmadik országból 150 euró ár alatti terméket vásároltam. A Magyar Posta arra való hivatkozással, hogy az IOSS-azonosító nem, vagy nem megfelelő módon jutott el hozzá, újfent kérte megfizetni az áfát, miközben a termék ellenértékének részeként már a megrendeléskor megfizettem az áfát a kereskedő állítása szerint. Ha a már kifizetett terméket nem veszem át, akkor elveszítem az ellenértéket, ugyanakkor kétszeresen sem szeretnék adót fizetni. Hol és hogyan tudnám rendezni az ügyet? A kereskedőhöz, a postához, esetleg az adóhatósághoz kell fordulnom a kérdésemmel? Kitől kérhetem vissza az áfát, ha megfizetem a posta felé?
8. cikk / 88 Termékértékesítéshez kapcsolódó szállítási díj
Kérdés: Intézményünk könyvet értékesít, melyet a vevő részére futárszolgálat segítségével házhoz szállíttat. A fuvarozást, futárszolgáltatást fő tevékenységként végző cég szállítási díjként számlázza ki minden esetben 27%-os áfatartalommal intézményünk részére. A termékértékesítéshez kapcsolódó szállítási díjat hogyan kell szerepeltetni a számlán? Az áfa tartalma a termékértékesítéshez igazodik, mint járulékos költség, azaz ha az értékesített terméken az áfakulcs 5% (például könyvértékesítés esetében), akkor a szállítási díjat is 5%-os áfatartalommal kell a számlán feltüntetni? Vagy az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint ez a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybe vevőjétől – mint az áthárított költség igazolt végső viselőjétől – kap, 27%-os áfatartalommal szerepeltethető a számlán, mint közvetített szolgáltatás? Ebben az esetben hogyan értelmezhető az Áfa-tv. 71. §-ának (4) bekezdése, miszerint: "Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásának további feltétele, hogy az adóalany a kapott összeget saját nyilvántartásában elkülönítetten és tételesen mutassa ki, továbbá ehhez kapcsolódóan adólevonási jogot ne gyakoroljon."
9. cikk / 88 Üzemanyag más tagállamban történő vásárlásának áfarendszerbeli megítélése
Kérdés: Egy közösségi adószámmal rendelkező, fuvarozási szolgáltatásokat nyújtó belföldi adóalany (társaság) a Közösség Magyarországtól eltérő tagállamaiban (például átutazás során) rendszeresen vásárol a tehergépkocsiba, adott esetben személygépkocsinak nem minősülő haszongépjárműbe gázolajat. A töltőállomáson az üzemanyag-vásárlásról számlát állítanak ki, melyen a vevő és az eladó közösségi adószáma is fel van tüntetve. A társaság alkalmazottja minden esetben jelzi, hogy a társaság gazdasági céllal kizárólag Magyarországon letelepedett cég (van közösségi adószáma is), tehát az eladó előtt ismert, hogy a saját tagállami szabályai szerint nem belföldi adóalanyt szolgál ki, ennek ellenére több esetben előfordult, hogy az eladó felszámította (és a számlán fel is tüntette) az adott tagállamban meghatározott mértékű hozzáadottérték-adót (áfát), melyet így a társaság megfizetett. Mi a helyes eljárás ebben az esetben? A kérdéses üzemanyag-beszerzés Közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül, vagy akkor jár el az Áfa-tv. előírásainak megfelelően a társaság, ha az áfabevallásban a fenti üzemanyag-vásárlással kapcsolatban fizetendő és levonható áfát nem szerepeltet, és azt az A60-as számú összesítő nyilatkozaton sem szerepelteti – mivel az üzemanyag-vásárlás nem minősül Közösségen belüli termékbeszerzésnek –, hanem az ELEKAFA nyomtatványon igényli vissza az áfát az illetékes tagállamtól?
10. cikk / 88 A Közösség más tagállamában igénybe vett szolgáltatás utáni adólevonási jog
Kérdés: Egy közösségi adószámmal rendelkező, teherfuvarozással foglalkozó belföldi adóalany (társaság) a Közösség egyik, Magyarországtól eltérő tagállamában az egyik tehergépkocsija futóművét javíttatta meg (nem gumiabroncsot vásárolt, egyértelműen szolgáltatást vett igénybe). A javítási szolgáltatásról kibocsátott számlán nincs feltüntetve a számlakibocsátó közösségi adószáma, de rajta van a társaság közösségi adószáma, valamint a számla hozzáadottérték-adót is tartalmaz, tehát nem héa-mentes (áfamentes) számlát bocsátott ki az eladó. Mi a teendője a társaságnak? Az Áfa-tv. vonatkozó szabályai alapján – véleményünk szerint – a társaság lenne az áfa megfizetésére kötelezett Magyarországon a fordított adózás szabályai alapján. Kell-e szerepeltetni az ügylet áfatartalmát az áfabevallásban mint közösségi szolgáltatás igénybevételének fizetendő áfáját, tekintve, hogy már egyszer megfizette az áfát a számlakibocsátónak?
