Turizmusfejlesztési hozzájárulás

Kérdés: Központi költségvetési szervként működő intézményünk bérelt ingatlanban üdültetést biztosít saját dolgozói és hozzátartozóik részére. Külső vendég részére nem kerül meghirdetésre az üdülési lehetőség. Álláspontunk szerint a 173/2003. Korm. rendelet értelmében ez a tevékenység nyereség- és vagyonszerzési cél nélküli szolgáltatás, amely után a fizetendő díj megállapítása önköltségi alapon történik. A NAV honlapján található, "A kereskedelmi szálláshely--szolgáltatás általános forgalmi adómértéke 2020. január 1-jétől 5 százalékra csökken, valamint e szolgáltatás után turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik" tájékoztató értelmében az üdülők szálláshely-szolgáltatása (függetlenül attól, hogy a szolgáltatást igényjogosultak és azok hozzátartozói vagy más személy veszi igénybe) kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősül. Ez alapján pedig a szolgáltatás után turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettség keletkezik. Jól értelmezzük a tájékoztató alapján, hogy az általunk nem üzleti céllal végzett közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás után is meg kell fizetni a turizmusfejlesztési hozzájárulást? Van-e más olyan kötelezettségünk, amely az üdültetési szolgáltatás után keletkezik?
Részlet a válaszából: […] A turizmusfejlesztési hozzájárulás tárgya az Áfa-tv. 3. számú melléklet II. részének 3. és 5. pontja szerinti szolgáltatás ellenérték fejében történő nyújtása. Ez a törvényhely határozza meg, hogy a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfamértéke jelenleg 5%. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Iparterület kialakításával összefüggő kiadások áfája

Kérdés: Önkormányzatunk pályázatot ad be iparterület kialakítására. Azokkal a tevékenységekkel kapcsolatban, amikhez kötődően áfafizetési kötelezettsége van az önkormányzatnak, a kiadások utáni áfát vissza tudjuk igényelni. A pályázati támogatási igényt attól függően bruttó vagy nettó módon kell beadnunk, hogy az áfát a kiadásokkal kapcsolatban vissza tudjuk-e majd igényelni. Sajnos nekünk nem egyértelmű ez most. Ami nehezíti a kérdés eldöntését, hogy az áfát az iparterület kialakításával kapcsolatban vissza tudja-e az önkormányzat igényelni, hogy a kiadások most jelentkeznének az önkormányzatnál, a bevétel viszont csak évek múlva, és a bevétel azon túl, hogy évek múlva jelentkezik csak, még ráadásul mint iparterület-értékesítés fordított áfás is, tehát az áfát nem az önkormányzatunk fizeti majd a NAV felé, hanem a vásárló? A pontos kérdés az lenne, hogy az áfa ezzel az iparterület kialakításával kapcsolatos kiadásoknál visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] A közölt információk tükrében önkormányzatuknak az áfalevonási, ezen keresztül -visszaigénylési jogát az alapozhatja meg, ha a projekt megvalósításával kialakított ipari terület használata, egyéb módon történő hasznosítása - köztük értékesítése - áfaköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Új közlekedési eszköz magánszemély általi Közösségen belüli értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk egyik képviselője 2022 júliusában magánszemélyként vásárolt egy személygépkocsit, amelyet szeretne eladni. Vevőt is talált rá, egy német magánszemélyt, aki az új közlekedési eszköz beszerzésén kívül - ami, ha jól tudjuk, gazdasági tevékenységnek minősül - nem folytat semmilyen gazdasági tevékenységet, nem adóalany Németországban. Az eladó is magánszemélyként értékesíti a személygépkocsit, semmilyen vállalkozási, gazdasági tevékenységet nem folytat. Az értékesítéshez már rendelkezik közösségi adószámmal.
Az eladás során a NAV honlapján található "Az új közlekedési eszközök Közösségen belüli beszerzésének és értékesítésének alapvető szabályai 2022" című információs füzet alapján szeretne eljárni, amelyben foglaltak szerint a személygépkocsi 6 hónapos koráig, illetve 6000 km futásteljesítményig újnak minősül (és minden egyéb követelménynek is megfelel). A fentiekkel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy hogyan tudja az eladó az értékesítést az Áfa-tv. szabályainak megfelelően lebonyolítani? Ha jól tudjuk, az értékesítés adómentes, és a német vevőnek kell megfizetnie az áfát Németországban. Mi a módja annak, hogy a gépjármű Németországba történő értékesítését követően Magyarországon a beszerzés kapcsán a korábbi eladó által felszámított, már megfizetett áfát levonásba helyezhesse?
Részlet a válaszából: […] Új közlekedési eszköznek az Európai Unió (Közösség) tagállamai közötti értékesítése esetén - melynek eredményeként az új közlekedési eszköz az egyik tagállamból a másik tagállamba kerül - a célország szerinti adóztatás elve érvényesül. Az eladó értékesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Személygépkocsi-értékesítés áfája

Kérdés: Kormányhivatalunk szeretné értékesíteni a hat éve saját használatra vásárolt személygépkocsiját. A beszerzéskor az előzetesen felszámított áfa nem került levonásra, mivel azt az alaptevékenységükhöz, a közhatalmi feladatok ellátásához használtuk. Jelenleg az eszköz 0 Ft értéken szerepel nyilvántartásukban. Az eladáskor piaci értéken szeretnék értékesíteni a gépkocsit. Az értékesítést általános forgalmi adó terheli-e vagy sem, tekintettel arra, hogy
- alaptevékenységük nem tartozik sem az Áfa-tv. 85. §-ának (1) bekezdése, sem a 86. §-ának (1) bekezdése alatt meghatározott tevékenységek körébe,
- az értékesítést megelőzően a személygépkocsihoz kapcsolódó előzetesen felszámított adót nem az Áfa-tv. 124. és 125. §-ainak rendelkezései miatt nem vontuk le,
- nem adóköteles termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás érdekében használták, egyéb módon hasznosították az eszközt.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 87. §-a úgy rendelkezik, hogy mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, haa) az értékesítést megelőzően a terméket kizárólag a 85. § (1) bekezdése, vagy a 86. § (1) bekezdése szerint adómentes termékértékesítéshez és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Szociális otthon energetikai korszerűsítése

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában levő idősek szociális otthonán energetikai korszerűsítésre szeretne az önkormányzat közel 300 millió forintos pályázatot benyújtani. Az épület önkormányzati tulajdonban van, az idősgondozás önként vállalt feladat. Az önkormányzat áfakörös. Az idősek otthona 2-es adószámú ugyan, de alaptevékenységet végez. Az idősek otthona az önkormányzat saját intézményeként működik, állami finanszírozással. Önkormányzatunk tulajdonosa a szociális otthonnak mint ingatlannak. Nincs bérleti jogviszony a használatra, térítést nem fizet érte az idősek otthona. Van-e lehetőség arra, hogy az önkormányzat a beruházás áfatartalmát valamilyen úton vissza tudja igényelni?
Részlet a válaszából: […] Az áfalevonási jog, ezen keresztül az áfa-visszaigénylési jog akkor illethetné meg az önkormányzatot mint tulajdonost és beruházót, ha az ingatlant áfaköteles termékértékesítésben és/vagy szolgáltatásnyújtásban megtestesülő gazdasági tevékenysége körében használná,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Önkormányzati sportlétesítmény hasznosítása

Kérdés: Egy helyi önkormányzat a tulajdonában álló sportlétesítményeket a következők szerint hasznosítaná. Az önkormányzat egy társaságnak ("A" társaság) adóalapot képező ellenérték fejében hasznosítási jogot engedne. E hasznosítási jog keretében az "A" társaság saját nevében kötne szerződéseket (bérbeadás, jegyértékesítés), melyekből saját bevételt szerezne. Az önkormányzat a sportlétesítmények üzemeltetésével, működtetésével egy másik társaságot ("B" társaság) bízna meg. A "B" társaságnak nem lenne hasznosítási joga, feladata kizárólag a sportlétesítmények üzemeltetése (takarítás, őrzés, karbantartás stb.). A sportlétesítmények fenntartási költségei (pl. a közüzemek díjai) is a "B" társaságot terhelnék. A "B" társaság a fenntartási szolgáltatásról adóval terhelt számlát bocsátana ki az önkormányzat felé. A fenntartási szolgáltatásának árába/díjába költségként beépítésre kerülnének a fenntartási költségek, valamint a közüzemi költségek is. Az önkormányzat levonhatja-e a "B" társaság által rá átterhelt előzetesen felszámított adót, illetve a "B" társaság levonhatja-e a tevékenységéhez kapcsolódóan felmerült előzetesen felszámított adót?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 120. §-ának a) pontja értelmében, abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Kórházi alapítvány tevékenységének minősítése

Kérdés: Kórház által létesített alapítvány alaptevékenysége (célja) az alapító okirat szerint a kórház betegellátási színvonalának emelése, eszközbeszerzések, készletbeszerzések, képzések formájában. Az alapítvány az általa alapcélra beszerzett eszközöket a kórház részére bérbe adja önköltségi áron, nyereség realizálása nélkül, határozott időre, amelynek lejártával az eszközt az alapítvány a kórház részére ingyenes használatba adja. Az alapítvány a befolyt bérleti díjat újabb alapcél szerinti orvostechnológiai fejlesztésre (pl. eszközbeszerzés) használja fel. Az alapítvány alapcél szerinti tevékenységének minősül-e az alapító okiratban foglalt alapcélra beszerzett eszközök hasznosítása, bérbeadása a kórház számára, vagy az gazdasági-vállalkozási tevékenységnek tekintendő? [A 2011. évi CLXXV. törvény (Civil-tv.) 2. § 11. b) pontja alapján véleményünk szerint alapcél szerinti tevékenységnek minősül, nem meríti ki a gazdasági-vállalkozási tevékenység fogalmát.]
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint az alapítvány alapító okirat szerinti alaptevékenysége a kórház betegellátási színvonalának emelése, eszközbeszerzések, készletbeszerzések, képzések formájában. A Civil-tv. 2. §-ának 11. pontja szerint gazdasági-vállalkozási tevékenység: a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Közművelődési feladatokat ellátó társaság áfa-visszaigénylése

Kérdés: Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság, amely a tulajdonos önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás keretében közművelődési feladatokat lát el. A működési költségeinek fedezetére az önkormányzat működési célú támogatást nyújt részére, amely a működési költségeinek 80%-át fedezi (munkabér, járulék, közüzem, rendezvények költségeinek finanszírozására). Közművelődési feladatok ellátásán felül a társaság a szabad kapacitását értékesíti, bevétele származik ingatlan-bérbeadásból, rendezvényszervezésből (esküvő és temetés), technikai eszközök bérbeadásából (hang- és fénytechnikai eszközök, mobil színpad stb.), színházi előadások és koncertek jegyértékesítéséből. Kereskedelmi és vendéglátási tevékenységet is folytat, büfét üzemeltet. A bevételei után felszámítja az áfát.
Az áfa-visszaigényléssel kapcsolatosan hogyan jár el helyesen a társaság:
1. Visszaigényelheti-e az áfa összegét arányosítással az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerinti levonási hányad alkalmazásával? Amennyiben igen, a levonási hányad nevezőjében teljes összegben kell-e szerepeltetni az önkormányzati működési célú támogatás összegét, vagy csökkenthető a támogatás összege a munkabérre és járulékaira fordított összeggel?
2. A társaság nem igényelheti vissza az áfát, mivel közfeladatot lát el, és a működési költségeinek 80%-át önkormányzati támogatásból fedezi?
3. A tételes elkülönítés szabályai szerint visszaigényelheti az áfát azon beszerzéseihez kapcsolódóan, melyekből áfás bevétele származik (pl. büfékészlet, illetve esküvő és temetés szervezése)?
4. A társaság csak abban az esetben jogosult áfa-visszaigénylésre, ha az önkormányzati támogatás egy része (bér, egyéb személyi jellegű kiadásokra és járulékokra fordított összeggel csökkentve) ellenérték fejében történő szolgáltatásnak minősül, és a nonprofit társaság áfás számlát állít ki a tulajdonos önkormányzat felé "közművelődési feladatok elvégzéséről?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 120. §-ának a) pontjában megfogalmazott főszabály szerint abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Útvonalengedély-kiadással kapcsolatos tevékenység

Kérdés: Önkormányzatunk a közigazgatási területét érintő útvonalengedélyre kötelezett igénybe vevők és közterületek körét, és a közútkezelői/útfenntartási hozzájárulás mértékét rendeletalkotási jogkörében eljárva, önkormányzati rendeletben állapította meg. E rendelet rögzíti az útfenntartási hozzájárulás mértékét és az útvonalengedélyhez tartozó illeték díját, mely az önkormányzat illetékbevételi számlájára fizetendő. Az útvonalengedély-kiadással kapcsolatos tevékenységet az önkormányzat az áfaszabályozás szerinti közhatalmi tevékenységnek - vagyis nem gazdasági tevékenységnek - tekinti, az e tevékenységből származó bevétel után áfát nem számít fel, számlát nem bocsát ki. Helyes ez az értelmezés?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése értelmében nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Mezőőri járulék

Kérdés: Az önkormányzat az ügyfelek számára előírt mezőőri járulék megállapításáról határozatot hoz. Szükséges-e számlát is kiállítani az ügyfél részére a mezőőri járulékról, vagy elegendő a határozat?
Részlet a válaszából: […] A mezőőri járulék mértékét a települési vagy fővárosi kerületi önkormányzat állapítja meg rendeletben az 1997. évi CLIX. törvény felhatalmazása alapján. A mezőőri járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A mezőőri járulékot az önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
1
2
3
31