Gyermekétkeztetési térítési díj

Kérdés: Önkormányzatunk eddig bruttó összegben állapította meg a gyermekétkeztetés térítési díját a mindenkori önkormányzati rendeletében. Ezt a gyakorlatot a kormányhivatal megkifogásolta, szerintük a térítési díjat nettó összegben kell meghatározni. Ennek értelmében módosítottuk a rendeletet, amelyben már nettó díjak szerepelnek. A nettó díjak meghatározásánál figyelembe vettük a következő jogszabályt:
A 328/2011. Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés alapján: "Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni." Például ahol a nyersanyagnorma alapján a nettó térítési díj 492 Ft-ra jött ki, ott nettó 490 Ft-ban állapítottuk meg a díjat, mivel a fenti kormányrendelet alapján a díjakat kerekítve kell meghatározni. Tekintettel arra, hogy az áfakulcs 27%, így a bruttó térítési díj nem lesz kerek szám.
A példában vett 490 Ft-os díjnál a bruttó térítési díj 622 Ft lenne. Azonban a 328/2011. Korm. rendelet 5. §-a (2) bekezdésének első fordulata alapján (1 és 2 forintos címletű érmék bevonása) véleményünk szerint a bruttó díjat is kerekítenünk kellene, így 620 Ft-ot kellene számláznunk. Azonban ha a számlára bruttó 620 Ft-ot írunk, annak a nettója 488 Ft, ami nem egyezik meg a rendeletben rögzített 490 Ft-tal.
1. A 328/2011. Korm. rendelet 5. §-a (2) bekezdésének alapján a nettó vagy a bruttó térítési díjat, vagy mindkét díjat (a nettót és a bruttót is) kell kerekíteni?
2. Amennyiben mindkét díjat kerekítenünk kell, hogyan kell kiállítani a számlát, hogyan kell elszámolni a kerekítési különbözetet?
Részlet a válaszából: […] ...árral, mert nem tartalmazza az áfát.A Gyvt. előírásai szerint kell megállapítani. A Gyvt. 151. §-ának (4) bekezdése szerint a gyermekétkeztetés személyi térítési díját az intézményvezető a (3) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Szociális ágazati összevont pótlék

Kérdés: Az éves költségvetési beszámoló "11/E-11/C. űrlap 9. sorának elszámolása" űrlapjának 08. sora a következőkre vonatkozóan adatot kér az önkormányzattól, illetve ezáltal az általa fenntartott költségvetési szervünktől:
"3. melléklet 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék (11/A. űrlap 18. sor 4. oszlopában szereplő) értékéből az intézményi gyermekétkeztetésben foglalkoztatottakra fordított összeg."
Ez alapján egyértelmű lenne az alábbi kérdésünkre a válasz, azonban a 257/2000. Korm. rendelet 1. §-ának 1-3. bekezdései nem említik azt, hogy a rendelet hatálya kiterjed a gyermekétkeztetésre. Jogosult-e teljes összegű szociális összevont pótlékra az az intézményi közalkalmazott (szakács, konyhai kisegítő, élelmezésvezető, adminisztrátor, raktáros, sofőr munkakörben), aki a kinevezésén "096015 - Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben" kormányzati funkcióra van besorolva? A gyakorlatban a közétkeztetési központunk nagyobb részben gyermekétkeztetésre és idősek otthonaira (102023 és 102024 COFOG) főz, kisebb részben szociális étkeztetésre (107051 COFOG), munkahelyi étkeztetésre (096025 COFOG). A kiadások a 6-os számlaosztályba kerülnek lekönyvelésre, majd a felosztás adagszám-arányosan történik. Tudomásunk van olyan hasonló szolgáltatóról, aki évek óta kifizeti a juttatást. A különbség annyi, hogy ők 102031 Idősek nappali ellátása COFOG-ra tették kinevezésen a konyhai dolgozókat. Ezt a kormányzati funkciót nevesíti a jogszabály, tehát jogos a kifizetés, más kérdés, hogy nappali ellátásra a konyhájuk egyáltalán nem főz.
Részlet a válaszából: […] ...támogatásra, aki a Kjt. végrehajtási rendelet 15/B. §-a alapján kiegészítő pótlékra jogosult.Véleményünk szerint az intézményi gyermekétkeztetés többféle tevékenységet foglalhat magában, de ebből csak azon tevékenység, feladat körében foglalkoztatott után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Gyermekétkeztetés áfája

Kérdés: Az intézményünk 2022. január 1-jétől ellátja az iskolai gyermekétkeztetési feladatokat is, az óvodai és bölcsődei mellett. A nyilvántartásaink alapján nem tudjuk elkülöníteni az ingyenes, 50%-os kedvezményes és teljes árat fizető étkezőkre vonatkozó beszerzéseket. A teljes beszerzés után levonásba helyezzük az áfát, ezért az ingyenes étkezők esetében pedig a Gyvt. szerint nyersanyagnormára mint adóalapra fizetendő áfát vallottunk. Az iskola esetében, amikor az étkező 50%-os támogatásra jogosult, szükséges-e a kedvezményre mint adóalapra fizetendő áfát vallanunk, tekintettel arra, hogy a beszerzés teljes áfatartalma levonásra kerül?
Részlet a válaszából: […] ...ami szerint a fizetendő adó erejéig lehet levonni az áfát. A gyermekétkeztető intézmények jellemzően visszaigénylő pozícióban vannak a gyermekétkeztetés vonatkozásában, egyrészt mert az 50%-os étkezőkre jutó beszerzési áfa teljes egészében levonható, másrészt azért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Önkormányzati ingatlanban végzett karbantartás

Kérdés: Önkormányzatunk önálló intézménye a gyermekétkeztetési intézmény. Törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett szerv. Az intézmény egy többfunkciós épületben van elhelyezve, az épület az önkormányzat tulajdona. Ebben az évben a gyermekétkeztetési intézményhez tartozó külső folyosó burkolatát javíttattuk, korlátját újíttattuk fel, melyet az önkormányzat részére számláztak. Az önkormányzatnál használhatjuk-e a 096015 COFOG-ot, elszámolható-e az intézményi gyermek-étkeztetés normatívával szemben?
Részlet a válaszából: […] ...2020. évi XC. törvény 2. melléklet 1.4.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcím szabályai alapján a támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat saját fenntartásában lévő költségvetési szerv útján, társult feladatellátás esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Főzőkonyha dolgozóit megillető ágazati pótlék

Kérdés: Egy helyi önkormányzati költségvetési szerv alapfeladatként látja el Szoc-tv. 62-64. §-ai szerinti szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, családsegítést, valamint az idősek nappali ellátását. Az intézmény főzőkonyhája biztosítja továbbá az önkormányzat területén lévő nevelési-oktatási intézmények részére a gyermekétkeztetést, szün-idei étkezést, munkahelyi étkeztetést. A főzőkonyha dolgozóira alkalmazandó-e a 257/2000. Korm. rendelet? Ezen végrehajtási rendelet 15/A. §-ában meghatározott szociális ágazati összevont pótlék megilleti-e a főzőkonyha közalkalmazottait?
Részlet a válaszából: […]

A főzőkonyha dolgozóit is megilleti a szociális ágazati pótlék, amennyiben a kormányrendelet hatálya egyébként kiterjed az intézményre. A kérdés alapján ez utóbbi teljesül.

(Kéziratzárás: 2022. 01. 05.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Gyermekétkeztetés

Kérdés: Intézményünknél gyakran előfordul - különösen az ingyenesen étkező gyermekek esetében -, hogy a gyermek betegsége vagy egyéb ok miatti távolmaradása esetén nem mondják le az óvodai vagy iskolai étkeztetést, így az étel előállításra kerül. Az őszi-téli időszakban az ilyen "feleslegesen" lefőzött étel adagszáma akár a napi 10-15 adagot is elérheti, amely előállítási költsége intézményünk esetében éves szinten már jelentősnek mondható. Ha a gyermek betegsége vagy egyéb ok miatt nem vesz részt az óvodai nevelésben, iskolai oktatásban, és nem mondja le az étkezést, ételhordóban elviheti-e az ételt a szülő vagy a törvényes képviselő? Ebben az esetben számításba vehető-e a központi költségvetésből nyújtott állami támogatás igénylésénél? Amennyiben igen, kell-e igazolni, illetve hogyan igazolható az igénybevétel/elvitel ténye? Ha az állami támogatásnál nem vehető számításba, akkor az intézménynél a "feleslegesen" lefőzött étel miatt keletkezett többletköltség áthárítható-e - az egyébként ingyen étkező - gyermek szülőjére vagy törvényes képviselőjére, mivel neki felróható okból keletkezett a többletköltség? Ha igen, milyen jogcímen?
Részlet a válaszából: […] ...328/2011. Korm. rendelet 13. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az intézményi és szünidei gyermekétkeztetést betegség vagy más ok miatt a gyermek nem veszi igénybe, a kötelezett az intézmény vezetőjénél, a szünidei gyermekétkeztetést biztosítónál bejelentia)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Munkahelyi étkeztetés

Kérdés: Az önkormányzat és intézményei azokon a helyeken, ahol gyermekétkeztetés van, az alkalmazottak esetében is csak a nyersanyagnormát térítteti meg. Keletkezik-e adófizetési kötelezettség a dolgozóval meg nem fizettetett rezsi miatt? Ha igen, akkor a meg nem fizetett rész után a munkáltató adózik, mintha egyes meghatározott juttatás lenne?
Részlet a válaszából: […] 2019-től a munkahelyi étkeztetéshez nyújtott munkáltatói támogatás bérként adózik.Béren kívüli juttatásnak az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján csak a SZÉP-kártya-juttatás minősül.Egyes meghatározott juttatás sem lehet, mert azokat az Szja-tv. 70....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Gyermekétkeztetés áfája

Kérdés: A Költségvetési Levelek 287. számában az 5129. kérdés válaszában leírtak szerint jár el intézményünk is a gyermekétkeztetés tekintetében. Válaszuk vonatkozik-e egyházi fenntartású intézményként ránk is? Azaz levonásba helyezhetjük-e a szállító számlája alapján a teljes és 50%-os árat fizetők adagszámára jutó beszerzés teljes áfáját?
Részlet a válaszából: […] Az általános forgalmi adó szektorsemleges adónem, ami azt jelenti, hogy egyforma szabályok vonatkoznak az adóalanyokra, függetlenül attól, hogy költségvetési szervként, gazdasági társaságként vagy a civil szférában működnek.Azt a feltételt azonban nem lehet figyelmen kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Gyermekétkeztetés számlája

Kérdés: A Költségvetési Levelek 302. szám, 5365. kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni. Válaszukban azt írják, hogy a gyermekétkeztetés esetében az a helyes, ha a számla a gyermek nevére szól. Önkormányzatunk korábban ezen témában adószakértői állásfoglalást kért. Az adószakértő a NAV-val folytatott telefonos egyeztetést a témában, melynek kapcsán az alábbi választ kapta. Az Áfa-tv. 169. §-ának e) pontja szerint a számla kötelező adata a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybe vevőjének neve és címe. A szolgáltatás igénybe vevője valóban a gyermek, de ez a "főszabály", azazhogy akkor ő minősül a számlakibocsátás szempontjából vevőnek, nem vonatkozik a gyermekétkeztetés térítésidíj-számlájára az alábbiak miatt.
A Gyvt. 21. §-ának (1) bekezdése szerint: "Természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést kell biztosítani a gyermeket gondozó szülő, törvényes képviselő vagy nevelésbe vett gyermek esetén a gyermek ellátását biztosító nevelőszülő, gyermekotthon vezetője, illetve az Szt. hatálya alá tartozó ápolást, gondozást nyújtó intézmény vezetője kérelmére..."
A Gyvt. 146. §-ának (2) bekezdése szerint: "Az e törvényben meghatározottak szerint a térítési díjat ... az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő, ... az intézménynek fizeti meg."
Tehát a fentieknek megfelelően a szülő a megrendelő (kvázi szerződéskötő), így az a helyes eljárás, ha a szülő nevére szól a számla. Önkormányzatunk egy pilotban vesz részt, melynek része a gyermekétkeztetés számlázása is, ezért is kértünk szakértői állásfoglalást, hogy nehogy hibásan fejlesztessük le a rendszert (amihez később más önkormányzatok is csatlakozhatnak). Tekintettel arra, hogy az Önök által publikált válasz ellentmondásos az általunk kapott korábbi válasszal, és a NAV-tól kapott válaszok csak telefonon hangzottak el, így a témában szeretnénk Önöktől is választ kapni, hogy ténylegesen melyik eljárás a helyes.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 169. §-ának e) pontja szerint a számla kötelező adata a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybe vevőjének neve és címe. A vevő és a számlát kiegyenlítő fél személye elválhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Közétkeztetés áfája

Kérdés: Önkormányzatunk a diákok szünidei étkeztetésére szerződést kötött egy vállalkozóval. A vállalkozó az iskola melegítőkonyhájára szállítja az ételt, a gyerekek az iskola ebédlőjében fogyasztják el. A szerződésben a következő szerepel: "Önkormányzat által biztosított helyen helyben fogyasztják, de a külterületen lakóknál az elszállítás lehetősége biztosított."
A vállalkozó 5%-os áfamértékkel számláz. Egy NAV-os anyagban azt olvastam, hogy ahhoz, hogy az adott ügylet 5%-os adómérték alá tartozzon, a következő feltételeknek kell együttesen fennállnia:
- az Áfa-tv. szerinti szolgáltatásnyújtásnak kell megvalósulnia,
- ennek a szolgáltatásnak a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének 2002. szeptember 30-án érvényes besorolási rendje szerint SZJ 55.30.1 alá kell tartoznia,
- a szolgáltatásnak étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra kell vonatkoznia.
Jogszerű a vállalkozó által az 5%-os áfakulcs alkalmazása, vagy 27%-osnak kellene lennie?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 3. sz. melléklete II. részének 3 pontja szerint 5%-os áfamértékkel adózik az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (TESZOR'15 56.10-ből).A kérdéses esetben egyértelmű, hogy a vállalkozó az ételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.
1
2
3
10