Önkormányzati társulások tárgyieszköz-nyilvántartása

Kérdés: Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
Részlet a válaszából: […] 1. A társulási szerződésben kell rögzíteni, hogy a társulásban részt vevő tagok milyen vagyoni hozzájárulást nyújtanak a társulás alapításába. Ezzel a vagyonnal a társulás megszűnésekor vagy a tag kilépésekor el kell számolni. Az 1997. évi CXXXV. törvény 18. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Értékpapír kimutatása a mérlegben

Kérdés: Alapítványunk 6 havi lejáratú diszkontkincstárjegyet vásárolt augusztus hónapban, lejárat 2024. január hó. Vásárláskori érték 17 300 Ft, lejáratkori névérték 18 000 Ft. A bank által kiállított értékpapírszámla-kivonat szerint nyilvántartott értékpapír-állomány december 31-én várhatóan 17 800 Ft. Milyen értéken kell a mérlegben szerepeltetni az értékpapírt? El kell-e számolni a vásárlás és a fordulónap közötti árfolyamnyereséget, kell-e időbeli elhatárolásba vonni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 32. §-ának (2) bekezdése alapján aktív időbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni a (kamat-bevételekkel szemben elszámolt) névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont - hitelviszonyt megtestesítő, befektetett vagy forgóeszközként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

EU-s támogatások elszámolása

Kérdés: Társulásunk bölcsődei felújításra nyert EU-s támogatást. A támogatási szerződés megkötését követően folyósításra fog kerülni az előleg. Mivel fejlesztési célú támogatásról van szó, el kell határolni a kapott támogatásnak megfelelő összeget. Ezzel kapcsolatban lenne szükségem pontosításra. Jól tudom, hogy halasztott bevételre csak aktiváláskor a bekerülési értékkel megegyező összeget kell könyvelni? Mivel jelenleg nem tudom, hogy mennyi lesz a bekerülési érték a beruházás végén (1-2 év múlva), ezért a támogatás összegét a bevételek passzív időbeli elhatárolása soron tervezem nyilvántartani, és aktiváláskor a bekerülési értéknek megfelelő összeget átvezetni a halasztott bevételek közé. Helyes ez az elgondolás?
Részlet a válaszából: […] Igen, helyesen járnak el. Az Áhsz. 14. §-ának (12) bekezdése szerint az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása között kell kimutatni a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételeit (B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Költségvetési szerv speciális, jogutód nélküli megszűnése

Kérdés:

Egy költségvetési szerv speciális, jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatosan a megszüntető okiratban többek között az alábbiak szerepelnek:
– A költségvetési szerv megszüntetésének módja: Jogutód nélküli megszűnés az Áht. 11. §-ának (5)–(7) bekezdése szerint.
– A költségvetési szerv megszüntetésének oka: az adott költségvetési szerv fenntartói jogát egy közérdekű, közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény gyakorolja 2023. 07. 01. dátummal, így annak költségvetési szervi jogállása megszűnik. A költségvetési szerv által ellátott közfeladat ellátásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek az általános jogutód alapítványra szállnak át.
– A kötelezettségvállalás rendje:
A megszűnő költségvetési szerv által vállalható kötelezettségek köre és mértéke: a 2023. évre jóváhagyott költségvetésben szereplő kiemelt előirányzatok körében, a részére jóváhagyott 2023. június 30-án fennálló módosított előirányzat (személyi juttatások és járulékai, dologi és beruházási kiadások) erejéig.
A megszűnő költségvetési szerv általi kötelezettségvállalások határideje: 2023. június 30. A fentiek alapján a záró beszámoló elkészítéséhez az alábbi kérdésekre szeretnénk választ kapni:
1. Előirányzatok kezelése: kell-e az előirányzatokat – bevételi és kiadási – a teljesítés szintjére csökkenteni, vagy maradhat a 2023. 06. 30-án fennálló módosított előirányzat szintjén?
2. Kötelezettségvállalás: ki kell vezetni az előzetes kötelezettségvállalásokat – 2023. II. félévére, illetve a +3 évi kötelezettségvállalásokat –, vagy továbbra is kimutathatóak a záró beszámolóban?
3. 36: ki kell az összes 36-ost nullázni, vagy például a normálisan fizetendő áfán maradhat nem nulla érték?
4. Időbeli elhatárolások: ki kell-e vezetni az időbeli elhatárolásokat?

Részlet a válaszából: […] A megszűnés sajátos számviteli feladatait az Áhsz. 49/B. §-a szabályozza. A könyvelési elszámolást a 38/2013. NGM rendelet 1. melléklet XV. Fejezet A megszűnés címrendi módosítások könyvviteli feladatai A) A megszűnő költségvetési szervnél címe szerint kell elvégezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Támogatási előleg elszámolása

Kérdés:

Egy önkormányzat pályázatok révén többféle jogcímen állami támogatást kap működési, illetve felhalmozási célra államháztartáson belüli vagy államháztartáson kívüli szervezettől. A támogatások folyósítása jellemzően 100% előleggel történik. Az Ávr. 87. §-ának (1) bekezdése alapján a folyósított támogatási előleg is költségvetési támogatásnak minősül, így annak összegét a költségvetési támogatás fogadójánál költségvetési bevételként, a támogatás nyújtójánál költségvetési kiadásként kell elszámolni. A költségvetési számvitelben az előirányzatok és a pénzügyi teljesítés mellett az előleg elszámolási kötelezettségként (T044 – K006) is kimutatásra kerül, amely a "0"-s számlaosztályban a támogatóval történő elszámolásáig szerepel az önkormányzatnál. A pénzügyi számvitelben (elsődleges elszámolás) az előleget folyósításkor bevételként számolják el, majd átvezetik a passzív időbeli elhatárolások közé, ahonnan az általános szabályok szerint a költség/ráfordítás felmerülésekor oldják fel. A támogatási előlegek kezelésénél további kérdést vet fel, hogy a támogatások jelentős részét egy, az önkormányzat által létrehozott gazdasági társaság mint az Áht. 3/A. §-ának (2) bekezdése szerinti államháztartáson kívüli szervezet továbbadott támogatásként nyújtja. A támogatás itt is előleggel (100%) történik, utólagos elszámolási kötelezettséggel. A gazdasági társaság a támogatást előlegként kapta kormányhatározat alapján, utólagos elszámolási kötelezettséggel, amelyet – véleményünk szerint – helyesen a kötelezettségek között, míg az önkormányzatnak továbbadott támogatási előleget követelésként mutatja ki.
1. Szerepeltethető-e a (pénzügyi számvitelben – így a mérlegben) fentiek szerinti passzív időbeli elhatárolásként a támogatóval még el nem számolt támogatási előleg az Ávr. 87. §-a alapján, vagy az általános szabályok szerint a kötelezettségek között kellene kimutatni? Amennyiben a kötelezettségként történő kimutatás lenne helyes, kérjük, legyenek segítségünkre a helyes könyvelési tételek bemutatásával mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben.
2. Van-e különbség a támogatási előleg kezelésében amiatt, ha azt egy államháztartáson belüli vagy államháztartáson kívüli szervezet nyújtja?

Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 87. §-ának (1) bekezdése alapján a támogatási előleg is költségvetési támogatásnak minősül, és azokat az Áhsz. szerint a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről, illetve a B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

NEAK-támogatások elszámolása

Kérdés: A NEAK finanszírozási szerződés szerint – tárgyév végére (november, decemberre) – járó összegeket, amelyeket a tárgyévet követő év januárjában, februárjában kap meg a megyei kórház, a beszámolójában a követelések vagy az időbeli elhatárolások között kell, hogy kimutassa?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 43. § (13) bekezdése b) pontjának 2015. január 1-jétől történő módosításával megszűnt az a korlát, amely kimondta, hogy a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovaton követelést kizárólag a pénzügyi teljesítéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Valutapénztár árfolyam-különbözete

Kérdés: Önkormányzatunk mérlegének 3229 – Valutapénztár árfolyam-különbözete során nem jelentős összegű, tartozik jellegű egyenleg van, mely egy 2018-as gazdasági eseményből származik. A 2022. évet megelőző években további forgalom nem jelenik meg a számlán. A tárgyévben milyen könyveléstechnikai lehetőség van az árfolyam--különbözetet kivezetni a könyvekből?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 20. §-ának (10) bekezdése értelmében a külföldi pénzértékre szóló részesedések, értékpapírok, a valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a követelések és kötelezettségek – a követelés jellegű sajátos elszámolások és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Előző évi juttatások kimutatása

Kérdés: A 2021 decemberében kifizetett hóközi juttatások a 3661-es főkönyvi számlán kerültek kimutatásra. A 3661-es főkönyvi számlán szereplő összeget a 2021. évi maradványkimutatás tartalmazza. Hogyan kell helyesen elszámolni a 2022-es évben költségként a K1-es rovatokon a 3661-es főkönyvi számlán szereplő összeget?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 48. §-ának (9) bekezdése alapján a decemberben kifizetett illetmények, munkabérek összegét, ideértve az egyébként a K1101. rovaton elszámolandó más kifizetéseket is, a 3661. december havi illetmények, munkabérek elszámolásai könyvviteli számlán kell kimutatni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Hitelezői igénybejelentés nyilvántartása

Kérdés: Intézményünk (költségvetési szerv) számlavezetője a jelenleg végelszámolás alatt álló Sberbank volt. Sajnos minket nem érint az OBA-kártalanítás, ezért a végelszámoló felé benyújtottuk a hitelezői igénybejelentésünket. Miként kell nyilvántartani és lekönyvelni a bankban zárolt összeget?
Részlet a válaszából: […] Könyvelési teendő akkor keletkezik, ha 2022-ben lezárul a végelszámolás, és az önkormányzat nem kapja meg a teljes követelését, akkor el kell végezni a pénzeszköz veszteségként történő leírását. Az Áhsz. 15. mellékletének alapján a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Egyesülettől térítésmentesen kapott képzőművészeti alkotások

Kérdés: Egy önkormányzat átveheti-e egy egyesülettől térítésmentesen kapott képzőművészeti alkotásokat (festmények, képek, kiállítási tárgyak) befejezetlen beruházásként úgy, hogy azt térítésmentesen átadja az irányítása alá tartozó költségvetési szervének, egy művelődési háznak? Tiltja-e valamilyen jogszabály, hogy ily módon a művelődési ház tulajdonába kerüljenek a tárgyak? Hogyan történik az átadás-átvétel számviteli elszámolása? Milyen értéken kell ezeket az analitikában, illetve a könyvelésben nyilvántartásba venni?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat átveheti térítésmentesen az egyesülettől a kérdésben szereplő eszközöket, és azokat használatbavétel nélkül átadhatja az irányítása alá tartozó költségvetési szervnek. Az egyesülettől történő térítésmentes átvételt a 38/2013. (IX. 19.) NGM...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
1
2
3
9