Beruházás önkormányzati intézményen

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában van egy óvoda és bölcsőde egyesített intézmény. Az önkormányzat vagyonrendelete szerint az "önkormányzati intézmények gyakorolhatják annak a törzsvagyonnak a használati jogát, amely az adott önkormányzati intézmény alapító okiratában és vagyonkimutatásában szerepel". Továbbá az intézményeknek kell gondoskodni ezen vagyontárgyak állagmegóvásáról, karbantartásáról és felújításáról. A tulajdoni lap szerint a tulajdonos az önkormányzat. Az intézmény könyveiben azonban szerepel a telek és az épület értéke is, azok az intézmény beszámolójában szerepelnek. A problémát az idei év elején az okozza, hogy egy nagy összegű beruházást szeretne a testület az ingatlanon elvégeztetni, mert a megnövekedett gyermeklétszám miatt két új csoportot kell létrehozni. A tervező költségvetés szerint a várható összköltség nettó 200 millió forint.
Ki írja ki a közbeszerzési eljárást, az önkormányzat, az óvoda vagy közösen? A szerződést ki írja alá, a polgármester vagy az intézményvezető? Az önkormányzat vagy az óvoda költségvetésében szerepeljen a szükséges felhalmozási előirányzat? A jelenlegi gyakorlat (miszerint a tulajdonos az önkormányzat, de az intézmény könyveiben szerepel a vagyon értéke) helyes-e?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 10. §-ának (2) bekezdése értelmében az éves költségvetési beszámoló mérlegében a költségvetési szerv a saját tulajdonában álló, a pénzügyi lízing keretében átvett és a vagyonkezelésbe kapott nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Ingatlanátalakítás, -felújítás, -korszerűsítés áfája

Kérdés: 2016-ban vásároltunk egy "kivett lakóház, udvar" megnevezésű ingatlant. Az ingatlan egy 540 m2 telken álló, 300 m2 alatti lakóépület/ház. Az 1987-ben épült épületnek, illetve az ingatlannak soha nem volt használatbavételi engedélye. Az eladónak a lakcíme oda volt bejelentve, de ismereteink szerint nem lakott ott életvitelszerűen.
Az ingatlanon 2017-ben átalakítási, korszerűsítési és felújítási munkák kezdődtek, amely munkák nem engedélykötelesek, hanem bejelentéskötelesek voltak. Az építéshatósági bejelentést megtettük, az e-naplót szabályszerűen megnyitottuk. A kivitelezés az épület 300 m2 alatti jellegét nem érintette, az alapterület nem változik. Az épületet ugyanakkor szerkezetig visszabontattuk, azon jelentős átalakítási, korszerűsítési és felújítási munkák kerülnek elvégzésre. 2019 májusában a generálkivitelező szerződésszegést követett el, ennek okán a generálkivitelezési szerződéstől visszamenőleges hatállyal elálltunk.
Ezt követően az ingatlanpiacon kialakult helyzet miatt 2021-ig az építési munka állt. 2021 májusában az átalakítási, korszerűsítési, felújítási, építési munkák befejezésére új generálkivitelezési szerződést kötöttünk egy másik generálkivitelező céggel. Mivel az ingatlannak korábban soha nem volt használatbavételi engedélye, a 300 m2 alatti, a jelen átalakítási, korszerűsítési, felújítási, építési munkák esetén 5 százalékos vagy 27 százalékos adómértéket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Kérdésük megválaszolásához a megfelelő kiindulópontot "Az új lakások, lakóingatlanok értékesítésének adómértéke" című 2021/1. Adózási kérdés adja, mely a NAV honlapján elérhető.Az Áfa-tv. 82. §-ának (2) bekezdése és 3. számú melléklete I. részének 2021....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Új építésű lakóingatlan áfája

Kérdés: Főigazgatóságunk európai uniós támogatásból 300 négyzetméter alatti alapterületű lakóházakat épít ellátottjai részére. Az építéssel kapcsolatos egyszerű bejelentés időpontja 2020. október 6-a volt. 2020-ban az új építésű ingatlanok áfamértéke 27% volt. 2020-ban a kivitelező részére előleg került kifizetésre 27%-os áfakulccsal. Az Áfa-tv. változása lehetővé teszi 2021. 01. 01. - 2022. 12. 31-ig az 5%-os áfamérték alkalmazását. A beruházás a 2020. évben kezdődött meg, és a 2021. évben fog befejeződni. Ebben az esetben a 2021-es évben kifizetésre kerülő vállalkozói díjat 5%-os vagy 27%-os áfa terheli?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 82. §-ának (2) bekezdése és 3. számú melléklete I. részének 2021. január 1-jétől 2022. december 31-éig hatályos 50-51. pontjai alapján az áfa mértéke az adó alapjának 5 százaléka- az olyan többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.
Kapcsolódó címkék:      

Önkormányzatok illetékmentessége

Kérdés: Ha egy helyi nemzetiségi önkormányzat vásárol ingatlant, kell-e illetéket fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Az Itv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a helyi önkormányzatok és azok társulásai teljes személyes illetékmentességben részesülnek. A jogszabály szövege azonban a helyi nemzetiségi önkormányzatokra külön nem tér ki, ezért kérdés, hogy azok a helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.
Kapcsolódó címkék:      

Önkormányzati ingatlanvásárlás

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant vásárolna, melynek tulajdoni lapján "kivett beépítetlen terület" megnevezés szerepel. Az ingatlan olyan övezetben fekszik, ahol az adásvétel időpontjában önkormányzati rendeletünk szerint változtatási tilalom van életben, vagyis az ingatlan nem beépíthető.
1. A fentiek tükrében adásvételkor áfafizetési kötelezettség felmerül?
2. Ha a későbbiek folyamán (az adásvételt követően valamikor) feloldásra kerül a változtatási tilalom, akkor keletkezik-e utólag önkormányzatunknak áfafizetési kötelezettsége?
Önkormányzatunk áfaalany!
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján mentes az adó alól a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését.Az építési telek fogalmát az Áfa-tv. 259. §-ának 7. pontja határozza meg. E szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.
Kapcsolódó címkék:    

Jóteljesítési garancia

Kérdés: Központi költségvetési szerv 2020-ban ingatlanberuházást végzett. A beruházás elkészült. A vállalkozói szerződésben szereplő vállalkozói díj 5%-át intézményünk jóteljesítési garancia címén visszatartotta, kifizetésére 2021-ben kerülhet sor. A szállító a vállalkozási díj 95%-át intézetünknek kiszámlázta, amit át is utaltunk a jogosult bankszámlájára. A jóteljesítési garancia összege a könyvelésünkben jelenleg nem végleges kötelezettségként szerepel. Megítélésünk szerint a beruházást a beruházás tényleges fizikai elkészültekor (2020-ban) a teljes bekerülési értéken, 100%-os értékben kell aktiválnunk. A jóteljesítési garancia összege mikor és hogyan kerül a végleges kötelezettségvállalásba, mikor és hogyan könyvelem a beruházási számlára? Év végén hogyan kezelem az intézeti maradványban?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a szerződés szerinti teljesítés megtörtént, azt önök elfogadták, abban az esetben a szállítónak a számlát a tényleges teljesítésnek megfelelő összegről, vagyis a 100%-ról kell kiállítani, és a jóteljesítési garancia csak a pénzügyileg rendezendő összegből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Óvoda üzembe helyezése

Kérdés: Önkormányzatunk egy új óvodát építtetett. A műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv dátumával, vagy az azt követően kapott hatósági engedélyek kiállításának napjával szükséges aktiválnunk az épületet?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény alapján az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja, vagyis az az időpont, amikor az eszközzel az üzemszerű tevékenység megkezdésre kerül.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Fordított áfás ingatlanvásárlás

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt egy cégtől egy régi beépített ingatlant. A szerződésben az szerepel, hogy az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján áfafizetési kötelezettséggel nem jár. Az eladó áfamentes számlát állított ki. A pénzügyi osztályunk észlelte, hogy az eladó az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja és 88. §-ának (4) bekezdése alapján az értékesítés tekintetében adókötelessé tételt választott. Önkormányzatunk áfaalany. Jól gondoljuk, hogy fordított adózással adófizetési kötelezettségünk keletkezik?
Részlet a válaszából: […] A beépített ingatlanok értékesítése főszabály szerint mentes az adó alól, kivéve az új, beépítés alatt álló, félkész ingatlanokat. Új ingatlannak azok az ingatlanok számítanak, amelyeknél a használatbavételi engedély kiadásától vagy a tudomásulvételi eljárástól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Zöldmunka

Kérdés: Intézményünk adásvételi szerződést kötött ingatlan (földterület) vásárlására. A földterületet bevetett állapotban vettük (a 2018. évi termés már bennünket illet meg), és a szerződés magában foglalta a zöldmunkák értékét is külön kiemelve. Ennek értékét is a K62-re kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az intézmény adásvételi szerződésében a zöldmunka külön kiemelve szerepel. A zöldmunka a szőlőültetvényen végzett munka. Igaz, hogy a kérdező nem említi a szőlőültetvényt, de a zöldmunka okán vélelmezhető, hogy szőlőtermesztésről és szőlőültetvényről szól a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Önkormányzat és az egyház közötti ingatlan-csereszerződés

Kérdés: Az önkormányzat és az egyház ingatlan-csereszerződést kötött. A csereszerződésben az önkormányzat 1/1 tulajdonú ingatlanát adta el, az egyház pedig 2/3 tulajdonát (1/3 már az önkormányzaté volt). Az ingatlan-értékbecslő és igazságügyi szakértő által készített értékbecslés szerint a csere tárgyát képező ingatlanok értékét egyformán állapította meg. A szerződés szerint nincs egymás felé fizetési kötelezettség. Az önkormányzati 1/1 tulajdonú ingatlan könyv szerinti értéke több, mint az értékbecslés által megállapított. Szabályosan hogyan kell levezetni az ingatlancsere folyamatát (könyvelését)?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat és az egyház közötti csereszerződést adásvételként kell kezelni. Az önkormányzat ezáltal egyben vevő és eladó is, továbbá az egyház is egyben vevő és eladó is lesz. Az önkormányzatnak figyelembe kell vennie azt, hogy az Nvt. 13. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.
1
2
3