Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

18 találat a megadott ingatlanberuházás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Önkormányzati ingatlanvásárlás

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant vásárolna, melynek tulajdoni lapján "kivett beépítetlen terület" megnevezés szerepel. Az ingatlan olyan övezetben fekszik, ahol az adásvétel időpontjában önkormányzati rendeletünk szerint változtatási tilalom van életben, vagyis az ingatlan nem beépíthető.
1. A fentiek tükrében adásvételkor áfafizetési kötelezettség felmerül?
2. Ha a későbbiek folyamán (az adásvételt követően valamikor) feloldásra kerül a változtatási tilalom, akkor keletkezik-e utólag önkormányzatunknak áfafizetési kötelezettsége?
Önkormányzatunk áfaalany!
Részlet a válaszból: […]közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m, továbbá amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak,b) telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál (építési terület), és amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak.Az építési telek tehát áfaköteles. Az építési teleknek nem minősülő földterület fő szabály szerint nem áfaköteles, de ha az eladó választott adókötelezettséget az ingatlanértékesítésre, akkor áfás.Ahhoz, hogy építési teleknek minősüljön az ingatlan, a fogalommeghatározás minden elemének teljesülni kell, így annak a feltételnek is, hogy a település beépítésre szánt részén kell elhelyezkednie az ingatlannak. A birtokbaadáskor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5376
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Jóteljesítési garancia

Kérdés: Központi költségvetési szerv 2020-ban ingatlanberuházást végzett. A beruházás elkészült. A vállalkozói szerződésben szereplő vállalkozói díj 5%-át intézményünk jóteljesítési garancia címén visszatartotta, kifizetésére 2021-ben kerülhet sor. A szállító a vállalkozási díj 95%-át intézetünknek kiszámlázta, amit át is utaltunk a jogosult bankszámlájára. A jóteljesítési garancia összege a könyvelésünkben jelenleg nem végleges kötelezettségként szerepel. Megítélésünk szerint a beruházást a beruházás tényleges fizikai elkészültekor (2020-ban) a teljes bekerülési értéken, 100%-os értékben kell aktiválnunk. A jóteljesítési garancia összege mikor és hogyan kerül a végleges kötelezettségvállalásba, mikor és hogyan könyvelem a beruházási számlára? Év végén hogyan kezelem az intézeti maradványban?
Részlet a válaszból: […]számvitelben a 3678. Letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközök, biztosítékok könyvviteli számlával szemben kell megszüntetni (T4216 - K3678), és ezzel egyidejűleg a költségvetési számvitelben el kell számolni a teljesítést. Az Ávr. 150. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának kell tekinteni a költségvetési szerv költségvetési évi kiadási előirányzataira vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos, az Áht. 4/A. §-ának (5) bekezdése szerinti kifizetést. Idetartoznak a pénzeszközök olyan változásai, amelyeket nem lehet bevételként és kiadásként elszámolni, mert előlegként nem jelentik azok végleges felhasználását, az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt átmenetileg nem számolhatók el, továbbá a pénzeszközök közötti pénzforgalommal, a letéti és más megőrzésre, biztosítékul átvett pénzeszközök kezelésével, az államháztartáson belüli támogatások vagy a bevételek beszedésének, kiadások teljesítésének lebonyolításával kapcsolatosak. Ennek alapján - véleményünk szerint - a jótállási biztosítékként visszatartott összeg része a kötelezettségvállalással terhelt maradványnak. (Kéziratzárás: 2020. 10. 26.)   Helyesbítés (megjelent a Költségvetési Levelek 303.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5316

3. találat: Óvoda üzembe helyezése

Kérdés: Önkormányzatunk egy új óvodát építtetett. A műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv dátumával, vagy az azt követően kapott hatósági engedélyek kiállításának napjával szükséges aktiválnunk az épületet?
Részlet a válaszból: […]rendeltetésszerűen használatba venni, ha biztosítottak a működés műszaki, illetve jogi, hatósági feltételei, valamint az eszközt ténylegesen használni is fogják. Az egyéb feltételek megléte mellett a használatbavételi engedély megadását megelőzően lefolytatott használatbavételi eljárás akkor tekinthető elegendőnek a beruházás során megvalósított eszközök aktiválásához, ha a használatbavételi eljárásról valamennyi érintett szakhatóság által aláírt, elfogadott jegyzőkönyv készült, amelyben a szakhatóság mindent rendben lévőnek talált, és a szakhatóság jelezte a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5243
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Fordított áfás ingatlanvásárlás

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt egy cégtől egy régi beépített ingatlant. A szerződésben az szerepel, hogy az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján áfafizetési kötelezettséggel nem jár. Az eladó áfamentes számlát állított ki. A pénzügyi osztályunk észlelte, hogy az eladó az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja és 88. §-ának (4) bekezdése alapján az értékesítés tekintetében adókötelessé tételt választott. Önkormányzatunk áfaalany. Jól gondoljuk, hogy fordított adózással adófizetési kötelezettségünk keletkezik?
Részlet a válaszból: […]alól, azonban az eladó választhat áfakötelezettséget az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve (4) bekezdése alapján. Ha az eladó áfakötelezettséget választott, és a vevő is áfaalany, akkor az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti fordított adózás szabályait kell alkalmazni, vagyis a vevő fizeti az áfát.Az adóalany ingatlanértékesítésre és bérbeadásra történt választása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján (www.nav.gov.hu) az adóalanyok lekérdezése menüpont alatt ellenőrizhető. A szerződéskötés előtt szükséges ezt az ellenőrzést elvégezni, mert fordított adózás alá eső ügyletek esetében a vevőt terheli az áfabevallási és -befizetési kötelezettség.A fordított áfás ügyletről az eladó áfát nem tartalmazó számlát állít ki, de a fordított adós ügylet nem adómentes.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4969
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

5. találat: Zöldmunka

Kérdés: Intézményünk adásvételi szerződést kötött ingatlan (földterület) vásárlására. A földterületet bevetett állapotban vettük (a 2018. évi termés már bennünket illet meg), és a szerződés magában foglalta a zöldmunkák értékét is külön kiemelve. Ennek értékét is a K62-re kell könyvelni?
Részlet a válaszból: […]eredményeként a bor közvetlen önköltségi értékének meghatározásánál három részterület határozható meg:1. A fentebb említett fitotechnikai műveletek (ebben van a zöldmunka is)2. Feldolgozási munkák, amelyeket a borász irányít. Ilyenek a válogatás, a bogyózás, a préselés, az áztatás, a must és a törköly elválasztása, az erjedés stb.3. Palackozás és kiszerelésA 2000. évi CXLIII. törvény szerint 500 m2 vagy annál nagyobb méretű, szőlővel összefüggően beültetett terület, amelyet szőlő előállítása céljából művelnek. Az ültetvény a számviteli törvény szerint egyéb építménynek minősül. A telepítése, kialakítása mellett a károkozók elleni védekezés, az ápolás, a pótlás egyaránt beruházás lesz, amely beruházást a termőre forduláskor kell a tárgyi eszközök, azon belül is az ingatlanok között előállítási költségen aktiválni.Az Szt. 14. §-ának (5) bekezdése bizonyos értékhatár elérése esetén az önköltségszámítási szabályzat elkészítését kötelezővé teszi. Ha az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot meghaladja, vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot eléri, abban az esetben a tárgyévet követő évtől kezdve a saját előállítású termékek önköltségét az utókalkuláció módszerével kell megállapítani.Ezt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4724

6. találat: Önkormányzat és az egyház közötti ingatlan-csereszerződés

Kérdés: Az önkormányzat és az egyház ingatlan-csereszerződést kötött. A csereszerződésben az önkormányzat 1/1 tulajdonú ingatlanát adta el, az egyház pedig 2/3 tulajdonát (1/3 már az önkormányzaté volt). Az ingatlan-értékbecslő és igazságügyi szakértő által készített értékbecslés szerint a csere tárgyát képező ingatlanok értékét egyformán állapította meg. A szerződés szerint nincs egymás felé fizetési kötelezettség. Az önkormányzati 1/1 tulajdonú ingatlan könyv szerinti értéke több, mint az értékbecslés által megállapított. Szabályosan hogyan kell levezetni az ingatlancsere folyamatát (könyvelését)?
Részlet a válaszból: […]adóval)  T36412 - K4216  d) Előleg utáni levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó rendezése   T4216 - K36411e) Le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó (előleg utáni általános forgalmi adóval)  T36414 - K4216  f) Előleg utáni le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó rendezése  T4216 - K36413  g) Le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó átvezetése (előleg utáni általános forgalmi adó nélkül)     T8435 - K36414  5. A számla kiegyenlítése a költségvetési számvitel szerint   a) Nettó összeg (előleg nélkül)   T05623/ -   K003 05633/05643     b) Általános forgalmi adó (előleg utáni általános forgalmi adó nélkül)  T05673 -   K003  6. A számla bruttó összege kiegyenlítése a pénzügyi számvitel szerint (előleg nélkül)   T4216 -   K32/337. Pénzügyi teljesítéskor keletkezett árfolyamveszteség a költségvetési számvitel szerint  a) Kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként   T0022 -   K053542   b) Teljesítésként  T053543 -   K003  8. Pénzügyi teljesítéskor keletkezett árfolyamveszteség a pénzügyi számvitel szerinta) Kötelezettségként   T8553 -   K4213  b) Teljesítésként   T4213 -   K32/33  9. Pénzügyi teljesítéskor keletkezett árfolyamnyereség a költségvetési számvitel szerint:a) Nettó érték  T0021   -   K05622/ T05622/   05632/05642  5632/05642   T0022  10. Pénzügyi teljesítéskor keletkezett árfolyamnyereség a pénzügyi számvitel szerintAz értékesítés számviteli elszámolása a következő:T4216 - K9353  1. Bevételi előirányzatok elszámolása   B) KÖLTSÉGVETÉSI SZÁMVITEL  eladási ár áfa nélkül   001   09/52/1 09/53/1  kiszámlázott áfa   001   09/406/12. Szerződéskötés, megrendelésA) PÉNZÜGYI SZÁMVITEL   ř   řB) KÖLTSÉGVETÉSI SZÁMVITEL   ř   ř3. Tárgyi eszköz átadása a vevőnekA) PÉNZÜGYI SZÁMVITEL  - B érték kivezetése  8412-8416   1211, 1311, 1411, 1511halmozott terv szerinti értékcsökkenés kivezetése  1291, 1391, 1491   8411terven felüli értékcsökkenés kivezetése  12811, 13811,   8411  14811, 1581  kapcsolódó PIE kivezetése  4432   9421- kapcsolódó értékhelyesbítés kivezetése  415   126, 136, 1464. Vevő felé számla kibocsátásaSzámlázott (készpénzért értékesített) eladási ár elszámolása követelésként4a) Számlázott (készpénzért értékesített) eladási ár adóköteles tevékenységhez kapcsolódóan kiszámlázott ávávalA) PÉNZÜGYI SZÁMVITEL  e/bevétel áfa nélkül   3515   92312-92314   kiszámlázott áfa   3514   3642   B) KÖLTSÉGVETÉSI SZÁMVITEL   eladási ár[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4469

7. találat: Ingatlanberuházással kapcsolatban felmerült áfa levonhatósága

Kérdés: Egy egyesület a látványcsapatsport-támogatás pályázaton elnyert összeg felhasználása segítségével új sportcsarnokot építtet. A csarnok megvalósítása részben az említett támogatásból, részben önkormányzati kölcsönből, valamint saját erő bevonásával valósul meg. A kivitelezőtől kapott számlákat az Áfa-tv. 142. §-a alapján a fordított adózás szabályai szerint vallják be. Az elkészült csarnokot az egyesület értékesíti az önkormányzat ingatlanüzemeltető vállalkozásának (üzemeltető), mivel az egyesületnek sem szakértelme, sem erőforrása nincs az üzemeltetési tevékenységre. Az értékesítés áfa felszámításával valósulna meg, mivel az egyesület az ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra adókötelezettséget választ az Áfa-tv. 88. §-a alapján. Az egyesületnek használati joga és jelzálogjoga maradna az elkészült épületen, ezzel biztosítva a látványcsapatsport-támogatás céljainak megfelelő hosszú távú használatot. Az egyesület a csarnokot a teljes üzemeltetési idő egy meghatározott részében kívánja használni, ezért erre az időre bérelni fogja az üzemeltetőtől. A maradék időben az üzemeltető hasznosíthatja az ingatlant, de az ő kötelessége gondoskodni a hasznosíthatóság alapvető feltételeiről (pl. fűtés, világítás, takarítás, őrzés stb.). Az itt vázolt ügylettel kapcsolatban a kérdésem az, hogy helyesen jár-e el az egyesület, amikor a kivitelezőtől kapott számlákról benyújtandó adóbevallásban az általa felszámított adó mellett ugyanazt az összeget levonásba is helyezi, mivel az ingatlan-bérbeadásra és -értékesítésre adókötelezettséget választott, és így az értékesítés áfa felszámításával valósul majd meg?
Részlet a válaszból: […]mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet termék beszerzéséhez - ideértve a termék Közösségen belüli beszerzését is -, szolgáltatás igénybevételéhez - ideértve az előleget is, ha az adót a 140. § a) pontja szerint a szolgáltatás igénybevevője fizeti - kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított.Amennyiben az egyesület az ingatlant adókötelesen értékesíti az üzemeltető részére, és az ingatlant egyéb olyan tevékenység keretében, amely adólevonásra nem jogosít, nem használja, hasznosítja, a rendelkezésre álló információk alapján - amennyiben az adólevonási jog egyéb törvényi feltételei is fennállnak - az egyesületet megilleti a fordított adózás szabályai szerint megállapított adó levonásának joga, amelyet az Áfa-tv. 119. §-ának (1) bekezdése alapján már abban az adóbevallásban levonásba helyezhet, amelyben a kivitelezőtől kapott számlák alapján megállapított általános forgalmi adót fizetendő adóként feltüntette.Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja kimondja, hogy mentes az adó alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynekja) első rendeltetésszerű használatbavétele még[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4393
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Építménybontás költségeinek elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk 8-8 millió Ft értékben (telek és épület együtt) vásárolt ingatlanokat abból a célból, hogy azokat elbontja, a helyükre pedig közösségi teret létesít. A bontás költségeit felhalmozási vagy működési kiadásként könyveljük-e le? Az épület elbontásából adódó ingatlan értékét mekkora mértékben és hogyan vezessük ki a nyilvántartásunkból?
Részlet a válaszból: […]beszerzése, létesítése ro-va--tok-hoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási szám-lákon végleges kötelezettségvállalásként, más fi-- ze---té-si kötelezettségként nyilvántartott vételára, ki--sajátítás útján szerzett ingatlan esetén a kártalanítás összege.A költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályokból a bontásra vonatkozó számviteli szabályok egyértelműen nem olvashatók ki.Ezért javasolni tudjuk és jó megoldásnak látszik, hogy építési telek (földterület) és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba (az épület, építmény rendeltetésszerűen nem hasznosítható), akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4380
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Adásvételi szerződés

Kérdés: Januárban adásvételi szerződést kötöttünk egy ingatlanra, amit akkor ki is fizettünk. Most kiderült, hogy végrehajtási jogot jegyeztek be az eladó tulajdoni hányadára. Az eladó, aki a vételárat megkapta, nem tudja visszafizetni a pénzt. A kérdésem az lenne, hogy a K62 ingatlanok beszerzése ERA kódról hová kell ilyenkor elvezetni a kifizetett összeget?
Részlet a válaszból: […]fizetni, és ezen túl az ingatlan vételárát sem.Ami bizonyos, hogy nem jártak el kellő körültekintéssel, gondossággal, a kifizetett összeg visszaszerzése bizonytalan.Amikor az ingatlan adásvételi szerződését januárban megkötötték, akkor a januári tulajdoni lap bejegyzéséből ki kellett volna derülnie annak, hogy az eladónak tartozása van, amit nem fizet, melynek következtében végrehajtás indult ellene. Olyan szerződést szoktak ilyenkor kötni, hogy a vételárból ki kell egyenlítenie az eladónak a tartozását, és tehermentesíteni kell az ingatlant. Nyilván ez nem történt meg, és ezért indították el a végrehajtást.Ha jól értelmezzük a kérdező által leírtakat, akkor ebből a végrehajtásijog-bejegyzésből adódóan nem került a tulajdoni lapon átírásra a tulajdon a vevő nevére.Kérdés, hogy ha a vevő az ingatlan teljes vételárát megkapta a vevőtől, akkor abból miért nem tudja kifizetni a fennálló tartozását, hogy a végrehajtási jog megszűnjön, továbbá érthetetlen, hogy az eladó miért nem tudja visszafizetni a kérdező által kifizetett összeget.Feltételezhető, hogy a szerződésnek nem megfelelően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4051
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Ingatlanberuházással és -hasznosítással kapcsolatos áfa

Kérdés: Ügyfelünk egy kézilabda-egyesület (a továbbiakban: egyesület), amely kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet folytat. Kizárólag gyerek és serdülő korosztályok edzésével és versenyeztetésével foglalkozik. Az egyesület a látványcsapatsport-támogatás pályázaton elnyert összeg felhasználása segítségével új sportcsarnokot építtet. A csarnok megvalósítása részint az említett támogatásból, részint önkormányzati kölcsönből, valamint saját erő bevonásával valósul meg. A kivitelezőtől kapott számlákat az egyesület az Áfa-tv. 142. §-a alapján a fordított adózás módszerével vallja be. Az elkészült csarnokot az egyesület üzemeltetés céljából bérbe adja az önkormányzat ingatlanüzemeltető vállalkozásának (üzemeltető), mivel az egyesületnek sem szakértelme, sem erőforrása nincs az ilyen jellegű tevékenységre. A bérbeadás áfa felszámításával történne, tekintve hogy az egyesület az ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra adókötelezettséget fog választani. Az egyesület a csarnokot a teljes üzemeltetési idő kis részében kívánja használni, ezért erre az időre visszabérli az üzemeltetőtől. A maradék időben az üzemeltető hasznosíthatja az ingatlant, de az ő kötelessége gondoskodni a hasznosíthatóság alapvető feltételeiről (pl. fűtés, világítás, takarítás, őrzés stb.). A fent vázolt tényállással kapcsolatban a következő kérdéseink merültek fel:
1. Helyesen jár-e el az egyesület, amikor a kivitelezőtől kapott számlákról benyújtandó adóbevallásban az általa felszámított adó mellett ugyanazt az összeget levonásba is helyezi, mivel az ingatlan-bérbeadásra és -értékesítésre adókötelezettséget választott, és így az üzemeltetésre bérbeadás áfa felszámításával valósul meg?
2. Helyesen jár-e el az egyesület, ha az alaptevékenységére tekintettel a visszabérlés áfatartalmát nem helyezi levonásba, ellenben a teljes üzemeltetésre bérbeadás áfatartalmát bevallja és meg is fizeti?
Részlet a válaszból: […]kimondja, hogy az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeinek sérelme nélkül, az (1) bekezdés szerinti adólevonási jog legkorábban a vállalkozásán belül végzett saját beruházás eredményeként előállított tárgyi eszköz rendeltetés­szerű használatbavételekor keletkezik.Abban az esetben, ha az előállított tárgyi eszköz tekintetében az adóalanyt részben vagy egészében nem illetné meg az adólevonás joga (mert az eszközt részben vagy egészében az Áfa-tv. 85. § és/vagy 86. §-ában szabályozott tevékenységekhez használja), a vállalkozásában végzett saját beruházás eredményeképpen előállított tárgyi eszköz megvalósítása érdekében beszerzett termékeket, igénybe vett szolgáltatásnyújtásokat terhelő előzetesen felszámított adó tekintetében az adólevonás jogával ez az adóalany csak az eszköz üzembe helyezésének időpontjában élhet. Azaz akkor, amikor a beruházás üzembe helyezése (rendeltetésszerű használatbavétele) okán az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján adófizetési kötelezettsége keletkezik.Részbeni adólevonási jog esetében ez azt jelenti, hogy a beruházás üzembe helyezésekor helyezheti levonásba teljes egészében a beruházás során keletkezett előzetesen felszámított adót az Áfa-tv. 120. §-ának b) pontja alapján. A beruházás üzembe helyezésekor a 11. § (2) bekezdésének a) pontja alapján keletkező fizetendő adót, és e fizetendő adóból az Áfa-tv. 120. §-ának e) pontja alapján - az Áfa-tv. 123. §-ában foglaltakra is figyelemmel - részben levonható adó összegét is azonos adómegállapítási időszakban kell elszámolni, mégpedig abban az időszakban, amelybe a beruházás üzembe helyezése esik.Az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében az adót a termék beszerzője fizeti. Az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja termékértékesítésnek minősíti az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadását a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre.Amennyiben a szóban forgó beruházás nem minősül saját rezsis beruházásnak, és az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja alá tartozik, az adófizetési kötelezettség a 142. § (1) bekezdésének a) pontja alapján az egyesületet terheli. Figyelemmel arra, hogy az egyesület az adóköteles tevékenység (ingatlan üzemeltetésre történő bérbeadása) mellett adómentes - sportolással kapcsolatos - tevékenységet is folytat, az adólevonási jogot az Áfa-tv. 123. §-ában foglaltak alapján, az előzetesen felszámított adó megosztásával gyakorolhatja.Az ingatlan üzemeltetésbe adásával (bérbeadásával) kapcsolatban a következőkre hívjuk fel szíves figyelmét. A bérbeadás (bérbevétel) fogalmát az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja határozza meg. E szerint bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4023
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 18 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést