Üzemeltetési költségek áthárítása

Kérdés: Önkormányzati hivatal és a kormányhivatal közös használatában van a hivatal egyik ingatlana, melynek üzemeltetője a hivatal, használója a kormányhivatal, amely üzemeltetési megállapodás alapján viseli a felmerülő üzemeltetési, fenntartási és javítási költségek rá eső részét az ingatlan tekintetében. A költségek a használt terület arányában átszámlázásra kerülnek. Továbbá átadásra került a kormányhivatal részére egy gépjármű, amelynek a felelősségbiztosítását, casco biztosítását, cégautóadóját a kormányhivatal mint üzembentartó, használó fizeti az átszámlázás alapján. Az ingatlant mint parkolót használja közösen a hivatal és a kormányhivatal. A parkoló megközelíthetősége érdekében úthasználati díjat fizet a hivatal egy külső szervezet részére. A külső szervezet a számlában nem számít fel áfát, mivel a szervezet az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerint mentes az adó alól a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása. A hivatal az adókötelessé tételt választotta ugyan az ingatlan-bérbeadásra, de a kormányhivatal az ingatlanrész használatáért bérleti díjat nem fizet, csak a közösen használt ingatlan költségeit osztják meg. Az Áfa-tv. 86. §-ának (2) bekezdése értelmében: "Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható: ... b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra." A polgármesteri hivatal az általános áfaszabályok szerint adózik, az ingatlan bérbeadását adókötelessé tette. Milyen módon kell átszámláznia az üzemeltetési költségeket a hivatalnak a kormányhivatal felé, üzemeltetési költségként, illetve közvetített szolgáltatásként? Az átszámlázást milyen áfakulcs felszámításával teheti meg, ha a fentiek alapján ezen ügylet közvetített szolgáltatás, illetve milyen áfakulccsal, ha szolgáltatásnak minősül? Válaszukban szíveskedjenek kitérni az áfa felszámítása nélkül bejövő úthasználati díj, a használatba adott gépjármű cégautóadója és a felelősség, illetve a cascodíjak átszámlázásáról! A közvetített szolgáltatás továbbszámlázásáról a Költségvetési Levelek 317. számában, az 5634., és a Költségvetési Levelek 311. számában, az 5521. számú válaszban a továbbszámlázás esetén eltérő áfatartalmat írnak, az egyikben, ha az önkormányzat áfás, akkor mindent 27%-os áfatartalommal kell továbbszámlázni. A másik válaszban azt írják, hogy azzal az áfatartalommal, amivel a bejövő számlát kapja az önkormányzat. Kérem a fenti eset alapján a pontosítást!
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak szerint: a Játv. 2. §-a szerint a települési önkormányzatok azon vagyona és vagyoni értékű joga, amely a jogszabály által meghatározott, átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosítja, 2013. január 1-jén - a feladat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Idősek otthonának ingyenes használatba adása, majd ingyenes visszavétele

Kérdés: Költségvetési szervünk az idősek bentlakásos ellátását biztosítja. A feladatellátást, terveink szerint, egy egyesület venné át, várhatóan a 2022. év nyarán. Az átadás államháztartáson kívüli szervezet részére történik, bérleti díjat nem számolunk fel, haszonkölcsön-szerződéssel kerülne átadásra az ingatlan és az ingóság is. Az átvevő közhasznú szervezet, az átadott épület továbbra is a mi tulajdonunk marad.
Az átadással kapcsolatban felmerült kérdéseink:
a) Az átadást követően kinek a nyilvántartásában, mely mérlegsorokon kell szerepelnie az érintett vagyontárgyaknak, hogyan történik az értékcsökkenés/értékvesztés elszámolása, valamint a leltározás hogyan működik?
b) Kis értékű eszközök: az átadott kis értékű eszközöket leltár alapján adjuk át. Ki tartja nyilván ezek után mennyiségileg?
c) Visszavétel során: ha 2032. évben visszavesszük az épületet, a térítésmentes átadás akkor sem jár áfafizetési kötelezettséggel? Hiszen az önkormányzat nem közhasznú szervezet?
Részlet a válaszából: […] a)-b) A kérdés szerint az ingatlant és az ingóságokat a közhasznú szervezet haszonkölcsön-szerződés alapján használhatja. Nem adják tulajdonba, nem történik térítés nélküli átadás. Így az ingatlant és az ingóságokat egyaránt a tulajdonos, az önkormányzat könyveiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Ingyenes használatban lévő önkormányzati épület rezsije

Kérdés: Hivatalunk a Játv. alapján ingyenesen, közhatalmi tevékenység végzésére átengedte a hivatal épületében lévő helyiségét, mivel az adott feladat ellátása kikerült a hivatal által ellátandó feladatok közül. Az üzemeltetési költségek megtérítésére megállapodást kötött az adott szervvel, mely keretében a fenntartási költségek (közüzemi díjak, szemétszállítás díja stb.) továbbszámlázásra kerülnek. A hivatkozott törvény 2. §-a rögzíti, hogy a feladat ellátását biztosító vagyontárgyak ingyenesen kerülnek a hatáskörök új gyakorlója kezelésébe. A 2. § (3) bekezdése rögzíti, hogy e tevékenységek (többek között a vagyontárgy ingyenes biztosítása) az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján közhatalmi tevékenységgel azonos megítélés alá esnek. Álláspontunk szerint a kötelezően állami használatba kerülő vagyontárgy biztosítása nem minősül bérletnek, így a továbbszámlázott üzemeltetési költségeket nem tekintjük járulékos költségnek, mivel nem bérletnek minősülő főszolgáltatáshoz kapcsolódnak. A fentiek alapján 27%-os áfakulccsal számlázzuk tovább a felmerült költségeket. Ebben az esetben a hivatalunk a közüzemi díjak továbbszámlázása során helyesen alkalmazta-e a szolgáltatások eredeti áfakulcsát?
Részlet a válaszából: […] A Játv. 2. §-a értelmében a települési önkormányzatok azon vagyona és vagyoni értékű joga, amely a jogszabály által meghatározott, átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosítja, 2013. január 1-jén - a feladat ellátásának időtartamára - az állam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Építési telek ingyen

Kérdés: Kis önkormányzat, mely nem áfaalany, építési telket ad ingyen a fiataloknak. Az áfát meg kell fizetnie az önkormányzatnak a forgalmi érték után? Ha egy kis összegért kiszámlázza a vevőknek a telket, akkor kell áfát fizetnie? Ha igen, az áfát a számla nettó összege után vagy a forgalmi érték után kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. alapvetően az ellenértékes ügyleteket adóztatja. Az ingyenes termékátadás, szolgáltatás csak feltételhez kötötten lesz adóköteles, akkor a termék beszerzéséhez, előállításához vagy a szolgáltatás-nyújtáshoz kapcsolódóan előzetesen felszámított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Idegen tulajdonon végzett beruházás

Kérdés: Az önkormányzat a helyi katolikus gimnázium megépítése során az engedélyes tervek, műszaki ellenőri feladatok, közműcsatlakozási díjak és csapadékvíz-elvezetés kiadásait fedezte. Ez az összeg 85 millió forint, melyet az önkormányzat beruházásként tart nyilván. Az ingatlan tulajdonosa az egyházmegye. Mi az a jogszabály, amelyre hivatkozva át tudja adni az önkormányzat az idegen tulajdonon végzett beruházást az egyházmegyének? Kötelező az átadás? Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 108. §-ának (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható egyház, egyházi jogi személy részére hitéleti feladatai elősegítése, vagy az általa végzett állami, önkormányzati - így különösen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Helyiségek ingyenes használatba adása

Kérdés: Egy kormányhivatal az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdése l) pontjának hatálya alá tartozik, nem választott adókötelessé tételt az ingatlan-bérbeadás tekintetében. Egy másik költségvetési szervvel évek óta több megállapodással rendelkezik helyiség ingyenes használatba adásáról. A megállapodások értelmében az ingyenesen használatban lévő helyiségrészre eső üzemeltetési költségre havi átalánydíjat (közüzemi díjat) fizet a használatba vevő fél. A megállapodások szerint a tárgy-évet követő év április 30. napjáig elszámolást készítenek a felek, és a számlákkal alátámasztott tételes elszámolás alapján határozzák meg az előző évre ténylegesen fizetendő közüzemi díjak összegét.
a) Amennyiben a költségvetési szerv az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja hatálya alá tartozik, abban az esetben az ingatlan-bérbeadást áfamentesen kellene számlázni. Jelen esetben azonban bérleti díjat nem számlázunk, csak a használat során felmerült közüzemi díjakat. Ebben az esetben a közüzemi díjak felveszik-e a bérleti díj áfatartalmát (jelen esetben mentes), vagy pedig közvetített szolgáltatásnak minősülnek (27%-os áfatartalommal)?
b) Amennyiben a számlák helytelen áfakulccsal kerültek kiállításra, azokat visszamenőleg javítani kell?
c) Amennyiben igen, ezt az áfabevallások ön-ellenőrzésével tehetjük meg, vagy pedig az Áfa-tv. 153/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetendő adót csökkentő tételként vehetjük figyelembe?
Részlet a válaszából: […] a) Az Áfa-tv. 259. §-ának (4) bekezdése meghatározza, hogy e törvény alkalmazásában mikor történik bérbeadás. E fogalommeghatározás szerint az Áfa-tv. alkalmazásában bérbeadásnak minősül a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Konyhai eszközök, berendezések ingyenes átadása

Kérdés: A költségvetési törvény előírásai alapján a közétkeztetést az önkormányzat intézményének kell ellátni. A konyhai eszközöket, berendezéseket ingyen átadjuk az intézménynek. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. alapvetően az ellenértékes ügyleteket adóztatja. Az ingyenes termékátadás akkor keletkeztetnek adófizetési kötelezettséget, ha az átadott eszközzel kapcsolatban volt adólevonási joga az átadónak. Hangsúlyozandó, hogy nem az a körülmény keletkezteti az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Közterület-használati díj elengedése

Kérdés: Szerződés alapján önkormányzatunk a rendeletében meghatározott mértékű összegben számlázza ki a közterületet használó vállalkozásoknak a közterület-használati díjat. Egyes esetekben a vállalkozó kérelmezi, hogy a díjat visszamenőleg csökkentsék le számára. Az önkormányzati rendelet indokolt esetben lehetővé teszi a kérelem alapján történő díjcsökkentést. Amennyiben a kérelemnek eleget tesz az önkormányzat, csökkenthető-e a korábban kiszámlázott adóalap és adó összege az Áfa-tv. 77. §-ában megfogalmazottak szerint, vagy más egyéb megfontolás alapján? Ha teljes mértékben elengedésre kerül a díj (a rendelet lehetővé teszi), akkor érvényteleníthetők-e a korábban kiállított számlák, illetve módosíthatóak-e azok az Áfa-tv. 69. §-ában meghatározott adóalapra? E kérdések további specifikációja, hogy amennyiben nem külső okokra (például időjárás miatti korlátozott tényleges közterület-használat stb.) hivatkozik a vállalkozó, hanem az anyagi problémáira, akkor lehetséges-e az adóalap és az adó csökkentése? Amennyiben a közterület-használati szerződés olyan módon kerül módosításra, hogy nem a korábbi díjak kerülnek csökkentésre, hanem a módosítást követő (jövőbeni) időszakok díjait csökkentik, akkor a csökkentett összeg lesz az adóalap, vagy az eredeti díjat kell továbbra is számlázni a vállalkozó részére? E tekintetben kérjük, hogy az Áfa-tv. 71. §-ában foglaltakat értelmezzék számunkra. Milyen módon kell eljárnunk akkor, ha a jövőbeni időszakra teljes mértékben elengedésre kerül a díjfizetés a szerződés módosításának következtében?
Részlet a válaszából: […] A közterület-használati díj visszamenőleges csökkentését, illetve a közterület-használati díj elengedését külön-külön kell vizsgálni.A) Abban az esetben, ha az önkormányzat visszamenőlegesen csökkenti a közterület-használati díjat a vállalkozó kérelmére, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Közterület-használati díj elengedése

Kérdés: Szerződés alapján egy önkormányzat ügyfelem a rendeletében meghatározott mértékű összegben számlázza ki a közterületet használó vállalkozásoknak a közterület-használati díjat. Egyes esetekben a vállalkozó kérelmezi, hogy a díjat visszamenőleg csökkentsék le számára. Az önkormányzati rendelet indokolt esetben lehetővé teszi a kérelem alapján történő díjcsökkentést. Amennyiben a kérelemnek eleget tesz az önkormányzat, csökkenthető-e a korábban kiszámlázott adóalap és adó összege az Áfa-tv. 77. §-ában megfogalmazottak szerint, vagy más egyéb megfontolás alapján? Kérdés továbbá, hogy ha teljes mértékben elengedésre kerül a díj (a rendelet lehetővé teszi), akkor érvényteleníthetők-e a korábban kiállított számlák, illetve módosíthatók-e azok az Áfa-tv. 69. §-ában meghatározott adóalapra? E kérdések további specifikációja, hogy amennyiben nem külső okokra (például időjárás miatti korlátozott tényleges közterület-használat stb.) hivatkozik a vállalkozó, hanem az anyagi problémáira, akkor lehetséges-e az adóalap és az adó csökkentése? Amennyiben a közterület-használati szerződés olyan módon kerül módosításra, hogy nem a korábbi díjak kerülnek csökkentésre, hanem a módosítást követő (jövőbeni) időszakok díjait csökkentik, akkor a csökkentett összeg lesz az adóalap, vagy az eredeti díjat kell továbbra is számlázni a vállalkozó részére? E tekintetben kérjük, hogy az Áfa-tv. 71. §-ában foglaltakat értelmezzék számunkra. Milyen módon kell eljárnunk akkor, ha a jövőbeni időszakra teljes mértékben elengedésre kerül a díjfizetés a szerződés módosításának következtében?
Részlet a válaszából: […] A közterület-használati díj visszamenőleges csökkentését, illetve a közterület-használati díj elengedését külön-külön kell vizsgálni.A) Abban az esetben, ha az önkormányzat visszamenőlegesen csökkenti a közterület-használati díjat a vállalkozó kérelmére, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 3.

Kompenzálás - ingyenes átadás

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló eszközön egy nagy értékű berendezést kellett kicserélni, amit az üzemeltető cég fizetett ki. Az eszköz értékét részben a bérleti díj tartozásával szemben akarjuk kiegyenlíteni. A fennmaradó részt ingyenesen átadná. Milyen áfavonzata van az ingyenes ügyletnek? Hogyan kell számlázni? A számlán meg kell-e bontani az ingyenesen átadott ellenértékrészt és a kompenzációval kiegyenlített részt?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 66. §-a alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén, ha az ellenértéket nem pénzben fejezték ki, nem pénzzel, hanem termék értékesítésével, szolgáltatás nyújtásával egyenlítik ki, mindkét ügyletet önállóan kell figyelembe venni azzal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.
1
2
3