Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

16 találat a megadott ingyenes használatba adás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Konyhai eszközök, berendezések ingyenes átadása

Kérdés: A költségvetési törvény előírásai alapján a közétkeztetést az önkormányzat intézményének kell ellátni. A konyhai eszközöket, berendezéseket ingyen átadjuk az intézménynek. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk?
Részlet a válaszból: […]áfafizetési kötelezettséget, hogy az átadó szervezet élt-e az adólevonási joggal, hanem az, hogy az áfatörvény szerint volt lehetősége a beszerzési áfát levonásba helyezni, akár tételesen, akár arányosan. A közétkeztetésből származik adóköteles bevétele az étkeztető szervezetnek, ezért az Áfa-tv. 120. §-a alapján van levonási joga is. Ebből következően az átadott konyhai eszközök átadáskori piaci értéke áfaalapot képez.Az Áfa-tv. 17. §-a (3) bekezdésének h) pontja alapján nem kell adót fizetni a költségvetési szerv[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4436
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Kompenzálás - ingyenes átadás

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló eszközön egy nagy értékű berendezést kellett kicserélni, amit az üzemeltető cég fizetett ki. Az eszköz értékét részben a bérleti díj tartozásával szemben akarjuk kiegyenlíteni. A fennmaradó részt ingyenesen átadná. Milyen áfavonzata van az ingyenes ügyletnek? Hogyan kell számlázni? A számlán meg kell-e bontani az ingyenesen átadott ellenértékrészt és a kompenzációval kiegyenlített részt?
Részlet a válaszból: […]eszközértékesítés azáltal, hogy az ellenérték egy részét bérbeadási szolgáltatással egyenlítik ki, nem tekinthető ingyenes ügyletnek. Egy adott termék nem osztható meg ingyenes, illetve nem ingyenes ügyletre. A kompenzáció egyfajta kiegyenlítési módot jelent.A számlán a kompenzációval kiegyenlített, illetve a fennmaradó ellenértéket nem kell megbontani, nem lehet egy ügyletről két számlát kiállítani, és nem is szükséges külön soron szerepeltetni a két összeget. Véleményünk szerint az a helyes eljárás, ha a cég termékértékesítésként áfásan számlázza az önkormányzatnak az eszköz piaci értékét. Önkormányzat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3913
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Számítástechnikai eszköz használatának biztosításához kapcsolódó adózási előírások

Kérdés: Van-e bármilyen adó- és/vagy járulékvonzata annak, ha a felsőoktatási intézmény volt dolgozójának ingyenes használatra laptopot biztosít arra az időre, amíg vele oktatási tevékenység ellátására megbízási jogviszonyt létesít? Ugyanez a kérdés, amennyiben a használatra való átengedés professor emeritus részére történik, akivel az intézmény semmilyen jogviszonyban nem áll, és a juttatást nem tartalmazza semmilyen szabályzat sem. Kell-e ez után adót fizetni az intézménynek vagy a dolgozónak, ha igen, hogyan kell az adó alapját meghatározni?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve ha a törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg.Tekintettel arra, hogy a számítástechnikai eszköz, például laptop bizosítását a törvény nem határozza meg kifejezetten adóztatható körülményként, annak használatra történő biztosítása (ha nem kerül a magánszemély tulajdonába) nem keletkeztet bevételt abban az esetben, ha az a kifizető által megbízási szerződéssel foglalkoztatott személy részére történik a tevékenység ellátása érdekében.A személyi jövedelemadó alól mentes vagy bevételnek nem minősülő juttatások után sem a juttatót, sem a juttatásban részesülő magánszemélyt nem terheli sem személyijövedelemadó-, sem szociálishozzájárulásiadó-,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3479

4. találat: Építési telek ingyenes átadásának áfája

Kérdés: Önkormányzatunk kizárólagos tulajdonában lévő építési telkek értékesítésével foglalkozó társaság több építési telek tulajdonosa. A társaság az építési telkek beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát a továbbértékesítési célra tekintettel levonásba helyezte. A társaság egy együttműködési megállapodás keretében az egyik tulajdonában lévő építési telket ingyenesen egy építési vállalkozó rendelkezésére bocsátja, aki az építési telken a megállapodásban meghatározott paraméterekkel épületet épít fel. Az épület elkészülését követően a felek közösen értékesítik az építési telket, valamint az épületet. Tekintettel a tulajdonviszonyokra, az építési telket a társaság, míg az épületet az építési vállalkozó fogja értékesíteni. A társaságnak az építési telek (épület felépítése érdekében) építési vállalkozónak történő rendelkezésére bocsátásakor keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége, különös tekintettel az Áfa-tv. 14. §-ára? Ha igen, a társaság milyen bizonylat kiállítására kötelezett?
Részlet a válaszból: […]kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg.Az idézett törvényhely alapján az adófizetési kötelezettség keletkezésének feltétele többek között az, hogy az adóalany a terméket vállalkozásából időlegesen kivonva, azt:- saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére, vagy- általában, vállalkozásától idegen célok elérésére használja vagy adja másnak a használatába.Az adott esetben az említett feltétel nem valósul meg, tekintve hogy a termék (építési telek) átadásának célja a társaság vállalkozási célja érdekében, azaz az (építési) telek értékesítése érdekében történik.Megjegyezzük továbbá, hogy a közölt információk alapján az, hogy a társaság és az építési vállalkozó közötti építési telek átadása kapcsán a társaság részesül-e valamely - az Áfa-tv. 259. §-ának 6. pontja szerint - <br> ellenértékben, nem állapítható[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3342

5. találat: Lakás-bérbeadási céllal felújított önkormányzati ingatlan

Kérdés: Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő ingatlant a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 3. §-a (1) bekezdésének 19. bd) alpontjának megfelelően 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társasága részére vagyonkezelésbe adná annak érdekében, hogy a társaság az ingatlan teljes körű felújítását követően az ott kialakításra kerülő lakásokat bérbeadás útján hasznosítsa. A felújításhoz szükséges fedezet egy részét a 2012/21/EU bizottsági határozatnak megfelelő támogatásként adná az önkormányzat. A másik megoldási lehetőség, hogy az önkormányzat saját hatáskörben a teljes fedezet biztosításával valósítaná meg az építési beruházást, és azt követően adná vagyonkezelésbe a lakásokat magában foglaló ingatlant. A fenti konstrukciókkal kapcsolatban az alábbi adójogi kérdések merültek fel:
1. Az Mhötv. 109. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint az önkormányzat rendeletében foglaltak alapján a vagyonkezelésbe adás történhet ellenérték fejében vagy ingyenesen. A vagyonkezelői jog ingyenes alapítása esetében keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
2. Az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdése alapján a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Amennyiben a vagyonkezelői jogot visszterhesen alapítják a felek, és annak ellenértékét az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdésén túli beruházásban határozzák meg, úgy keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
3. Amennyiben a vagyonkezelő - idegen tulajdonban lévő ingatlanon végzett beruházásként - valósítja meg az építési beruházást, akkor az azzal kapcsolatos áfát visszaigényelheti-e?
Részlet a válaszból: […]hasznosítja a beszerzett terméket, szolgáltatást. Az ingyenes termékértékesítés (Áfa-tv. 11. §), illetve ingyenes szolgáltatás (Áfa-tv. 14. §) akkor keletkeztet az átadónál áfa­fizetési kötelezettséget, ha az előállítással, beszerzéssel kapcsolatos áfát levonásba helyezték. Az Áfa-tv. 120. §-ának előírásaiból adódóan, ha előre tudják, hogy az ingatlant ingyenesen fogják átadni, akkor az a helyes eljárás, ha a felújítással kapcsolatos költségek áfáját nem helyezik levonásba. Ha az ingatlan létesítésével, felújításával, karbantartásával, fenntartásával kapcsolatban a korábbi években az önkormányzat áfát vont le, akkor az ingyenes vagyonkezelésbe adás, használatba adás miatt keletkezik adófizetési kötelezettség. Az ingyenes átadásoknál az adó alapja szolgáltatásnyújtás esetében az az összeg, amely a teljesítés érdekében kiadásként felmerült, termékértékesítés esetében a teljesítéskor megállapított beszerzési ár, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási érték. 2. Ha a vagyonkezelői jogot visszterhesen alapítják, és annak ellenértékét a vagyonkezelő az általa végzett kötelezőn felüli beruházással egyenlíti ki, akkor az áfa alapjának meghatározásakor mindkét ügyletet önállóan kell figyelembe venni, szokásos piaci áron (Áfa-tv. 66. §). 3. A harmadik kérdésnél figyelembe kell venni, hogy a beruházás értékét az önkormányzatnak kell a könyveiben aktiválni, hiszen az önkormányzat az ingatlan tulajdonosa. A vagyonkezelő az értéknövelő beruházásokat piaci értéken (feltehetően bekerülési értéken) számlázza áfásan az önkormányzatnak. Ebből következően a beruházás áfáját levonásba helyezheti. Nem kerülhetjük ki, hogy reagáljunk a kérdés azon kitételére, miszerint az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3204

6. találat: Piacépítés

Kérdés: Önkormányzatunk meglévő piacépületet bontott le, a földterület felét értékesítette, ezzel összefüggésben az áfát megfizette. A földterület másik felén új piacot kívánunk létesíteni. A piacépület a polgármesteri hivatal könyveiben kerül nyilvántartásba. A kivitelezői szerződéseket a polgármesteri hivatal kötötte, így a számlák annak nevére érkeznek. Az önkormányzat átszervezése folytán az eddig a polgármesteri hivatalhoz tartozó, azzal egy gazdálkodási egységet alkotó - önállóan működő költségvetési szerv - Városüzemeltetési Szolgálatot önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervvé alakították át 2011-ben. A Városüzemeltetési Szolgálat fogja a piacon a bérleti díjakat (adóköteles) és egyéb bevételeket beszedni saját nevében, a bevételek a saját költségvetésének bevételeit fogják képezni. A piacépület a polgármesteri hivatal könyveiben kerül aktiválásra, de az intézmény részére térítésmentesen át kell adni, mert biztosítani kell a vagyont az önkormányzati feladatellátáshoz. A beruházás során felszámított áfa levonásba helyezhető-e, illetőleg az ingyenes átadás miatt felmerül-e adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]felszámított áfát levonásba helyezheti-e a polgármesteri hivatal. Az adólevonási jog szabályozásával kapcsolatosan mindenekelőtt az Áfa-tv. 120. §-ában foglaltakra kell figyelemmel lenni, melynek értelmében az adóalanyt olyan mértékben illeti meg a beszerzéseihez kapcsolódóan elő­zetesen felszámított adó levonásának joga, amely mértékben azt adóköteles, illetve adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységéhez használja, hasznosítja. Tekintettel arra, hogy a polgármesteri hivatal a beszerzésekkor már tisztában volt azzal, hogy a kész ingatlant ingyenesen fogja a Városüzemeltetési Szolgálatnak átadni, vagyis az Áfa-tv. alkalmazásában gazdasági tevékenységen kívüli célra fogja hasznosítani, nem vált jogosulttá az adólevonási jog gyakorlására. Az ellenérték nélküli átadás alkalmával levonható adó hiányában az Áfa-tv. 11. § (1) bekezdésének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3084

7. találat: Közműberuházás áfája

Kérdés: Egy társaság ingatlanfejlesztéseket végez. Ennek keretében közműveket is létrehoznak, amely közműveket számunkra mint önkormányzatnak ingyenesen átadnak. Kérdésünk nem közvetlenül minket érint, hanem a társaságot. A társaság élhet-e adólevonási jogával az ingyenesen átadott közmű beruházása során előzetesen felszámított adó vonatkozásában?
Részlet a válaszból: […]érdekében használja, egyéb módon hasznosítja. Az új Áfa-tv. 2. §-ának a) pontja szerint adót kell fizetni az adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatása után. Mivel az adóalany előre tudja, hogy a közműveket ingyenesen át fogja adni, tehát nem ellenérték fejében teljesített termékértékesítést, vagyis nem adóköteles termékértékesítést végez, ezért az adóalany nem jogosult azok építése kapcsán rá átterhelt adó levonására. Ilyenkor az Áfa-tv. 11. § (1) bekezdésének záró feltétele hiányában - azaz hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg - az adó­alanynál az ingyenes átadásra tekintettel áfafizetési kötelezettség sem keletkezik. Előfordulhat, hogy az adóalany a beruházás során még nem tudja egyértelműen elkülöníteni, hogy a létrehozott eszköz mely része, annak milyen aránya kerül a későbbiekben ingyenes átadásra. Ez esetben az adóalany az ingyenesen átadandó közmű építéséhez használt beszerzések, szolgáltatások rá átterhelt adóját levonásba helyezheti. Ha ezt követően az adóalany a közművet átadja ingyenesen, az ügylet az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3057

8. találat: Víziközmű ingyenes átadásának áfája

Kérdés: Az új Áfa-törvény 262. § (4) bekezdésének átmeneti szabályozása tekintetében merült fel problémánk. A víziközmű ingyenes átadásakor csak azoknál az átadott közműveknél lehet a régi szabályozást alkalmazni, amelyek átadása még 2008 előtti, vagy a 2008 után átadott víziközművek esetében is?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatásnak ellenérték nélkül történő nyújtása érdekében igazoltan szükséges termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele e törvény kihirdetésének napját (2007. november 16-át) megelőzően történt. Így abban az esetben, ha igazoltan olyan út építéséhez kapcsolódóan történt 2007. november 16-át megelőzően termékbeszerzés, szolgáltatás-igénybevétel, amely az elkészültét követően, törvényi kötelezettség alapján ingyenesen más tulajdonába adandó, akkor mind az út létrehozatala, mind annak ingyenes átadása tekintetében még a régi Áfa-tv. alkalmazandó. Tehát nem csak a 2007. november 16-át megelőző termékbeszerzések, igénybe vett szolgáltatások tekintetében alkalmazandók az ügylet tekintetében a régi Áfa-tv. előzőekben meghatározott rendelkezései, hanem azon termékbeszerzések, igénybe vett szolgáltatások tekintetében is, melyek 2007. november 16-a, illetve 2008. január 1-je után[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2689

9. találat: Térítésmentes eszközátadás

Kérdés: Felsőoktatási intézmény - áfaadóalanyként - térítésmentesen számítástechnikai eszközöket kap németországi társaságtól. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége az intézménynek?
Részlet a válaszból: […]termékértékesítés, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg. Az ingyenes termékátadás esetén a jelzett jogszabályhelynek megfelelően az Áfa-tv. hatálya alá tartozó termékértékesítés attól függően valósul meg, hogy a felsőoktatási intézmény részére történő ingyenes átadást megelőzően a termékkel összefüggésben levonási jog megillette-e az adóalanyt. Amennyiben a leírtak szerinti esetben a levonási jogát gyakorolta az adóalany az ingyenesen átadott termékekkel összefüggésben, az ingyenes átadáskor adófizetési kötelezettsége keletkezik. Az Áfa-tv. 138. § (1) bekezdésével összhangban ebben az esetben is a főszabály érvényesül, és a termékértékesítést végző adóalany az adófizetésre kötelezett. Ebben a kérdésben tehát a felek nem állapodhatnak meg. Az Áfa-tv. a 11. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó ügyletek tekintetében adó áthárításáról nem rendelkezik. Az ingyenes átadással összefüggésben fizetendő általános forgalmi adó összegét az ingyenes átadást végző saját forrásaiból is finanszírozhatja, illetve a felek megállapodhatnak úgy is, hogy azt az adófizetésre kötelezett átvevőre hárítja át. A termék ingyenes átadásával összefüggésben az Áfa-tv. 169. §-a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2637

10. találat: Víziközmű áfája

Kérdés: Önkormányzatunk 2007-ben ingyenesen vagyonkezelésbe adta a tulajdonában lévő víziközművet. A közmű építésével kapcsolatos áfát levonhatta. Az áfa 2008-as szabályozása alapján keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az önkormányzatnak? Esetlegesen bérbeadás megvalósul-e?
Részlet a válaszból: […]évi XCI. törvény 211. § (7), (19)-(20) és (24) bekezdések] okán az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: régi Áfa-tv.) 4/A. §-ának (1) bekezdése nem volt alkalmazható. Amennyiben az adott eset megfelel a valószínűsített tényállásnak, vagyis olyan közműberuházásról lenne szó, ahol a közmű 2007. november 16-át (az Áfa-tv. kihirdetését) megelőzően elkészült (vagy a beruházás nem valósult meg 2007. november 16-a előtt, de ahhoz kapcsolódóan az említett időpontot megelőzően termékbeszerzés vagy szolgáltatás-igénybevétel már történt), akkor az adójogi megítélés a következő: Ha az önkormányzat az ilyen közművet 2008. január 1-jét követően adja ingyenesen vagyonkezelésbe, akkor a vagyonkezelésbe adásra még a régi Áfa-tv. 9. § (3) bekezdésének a) pontja alkalmazandó az új Áfa-tv. 262. § (4) bekezdése alapján, vagyis ez esetben az ingyenes vagyonkezelésbe adás után az önkormányzatnak áfafizetési kötelezettsége nem keletkezik, a beruházást terhelő levonható áfát pedig a vagyonkezelésbe adás miatt nem kell utólag korrigálnia. A beruházás során korábban levont adó összegét csak az befolyásolhatja, ha az önkormányzat az elkészült közművet a vagyonkezelésbe adást megelőzően még adómentesen bérbe is adta (ekkor ugyanis a tárgyi eszközökre vonatkozó utólagos áfakorrekciós kötelezettsége merülne fel). Az Áfa-tv. 259. § 4. pontja értelmében a bérbeadás, -vétel a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. december 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2240
| 1 - 10 | 11 - 16 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést