Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott ingyenes szolgáltatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Ingyenes szolgáltatáshoz kapcsolódó áfa

Kérdés: Intézményünk egy önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv, egy múzeum. Alaptevékenységei közé tartozik a múzeumi kiállítási tevékenység, mely feladat a kulturális javakra alapozott hazai vagy külföldi állandó, időszakos vagy vándorkiállítások, tárlatok szervezésével, rendezésével (beleértve a tudományos előkészítést, tématerv-, illetve forgatókönyvírást és -bírálatot), továbbá a kiállítások rendezését és bemutatását közvetlenül szolgáló grafikai-tervezési, installálási, ügyeletesi tevékenységekkel összefüggő feladatok ellátása. A múzeum az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítja meg. A?szervezett kiállításokat a nyilvántartásaink szerint a látogatók közel 45%-a ingyenesen látogatja, vannak jogszabály alapján meghatározott ingyenességek (70 év felettiek, 6 éven aluliak pl.), és vannak saját, belső utasítás alapján adott ingyenes esetek is (pl. különböző tagsági kártyával rendelkezők, vagy a múzeumnál dolgozók családtagjai, egyéb tiszteletjegyek). Továbbá a megnyitókon is ingyenesen tekinthetik meg a látogatók a kiállításokat.
Kérdéseink:
- Az Áfa-tv. 14. és 69. §-ai alapján kell-e az ingyenes szolgáltatás után áfát fizetnünk, mi az áfa alapja?
- Kell-e az ingyenes szolgáltatásokról számlát kiállítani?
- Hogyan tudnánk szabályosan a kiadások teljes áfáját levonni? A kiadás több, mint a bevétel.
- Az ingyenes látogatások esetében, ha minden esetben megfizetjük a teljes árú jegyár áfáját, akkor visszaigényelhetjük-e minden (figyelembe véve az áfatörvény szabályozásait, hogy melyek a nem levonható tételek), a kiállítások megvalósítása érdekében igénybe vett szolgáltatás, vásárolt termék áfáját?
Részlet a válaszból: […]levonásba, azonban figyelembe kell venni, hogy a kérdéses esetben a beszerzéskor az arányszám nem állapítható meg, nem tudható, hogy mennyi ingyenes, illetve fizetős látogató érkezik a múzeumba. Az adóhatóság elfogadja azt a gyakorlatot, hogy megfizetik az ingyenes szolgáltatásban részesülők után azt az áfát, amit a teljes árat fizetők után fizetnek, ezért az Önök által alkalmazott gyakorlat nem kifogásolható.A kiállításmegnyitókon katalógusok, prospektusok ingyenes átadására az Áfa-tv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint nem valósul meg önálló termék-átadás, a múzeumi szolgáltatás részeként azt segítik elő, ezért nem keletkeztet annak ingyenes átadása áfakötelezettséget. A kizárólag a kiállítás látogatói részére adott kiállításvezetők (tájékoztatók, katalógus) díját a látogatók a belépőjeggyel fizetik meg, azok a szolgáltatás teljesítését segítik elő, nem foghatók fel önálló termékként, így az átadásuk nem keletkeztet áfakötelezettséget, és a kapcsolódó áfa levonható.Az ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás után fizetendő áfa alapját az Áfa-tv. 69. §-a határozza meg. Ezen előírás szerint az adót a szolgáltatás érdekében felmerülő kiadások összege után kell megfizetni. A szolgáltatás érdekében felmerülő kiadásokat az üzemeltető tudja a működés körülményeinek ismeretében meghatározni. Az adóhatóság álláspontja szerint a funkcionális költségek - mint például rezsiköltség, bérleti díj, üzemeltetési költség - nem tekintendők az ingyenes szolgáltatás érdekében felmerült többletkiadásnak, ezért ezeket nem kell figyelembe venni az adóalap meghatározásánál. Közvetlenül kimutatható költség az ingyenes belépőjegyek vagy karszalagok költsége. Az adóhatóság egy múzeum ellenőrzése során elfogadta azt a gyakorlatot, hogy az ingyenes belépők részére nyomtatott jegy, illetve karszalag ára után fizették meg az áfát.Adóellenőrzési szempontból óvatosabb eljárás, az adólevonás oldaláról kezelik a kérdést. Az ingyenes látogatók/összes látogató arányában meghatározható az előzetesen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4768
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Ingyenes belépőjegy áfája

Kérdés: Intézményünk közfeladatot ellátó költségvetési szerv. Alaptevékenységünk keretében, jogszabályi előírásnak megfelelve, 6 éven aluli gyermeknek és 70 éven felüli nyugdíjasnak ingyenes belépést biztosítunk múzeumunkba, vagyis jogszabály által kötelezően előírt ingyenes szolgáltatást nyújtunk. (Ezen személyekre vonatkozóan egyébként ár sem kerül meghatározásra.) Helyesen járunk el, hogy kiadunk számukra nullaforintos jegyet, és megfizetjük a 27%-os áfát?
Részlet a válaszból: […]fizetik meg az ingyenes szolgáltatás után az áfát.Az ingyenes szolgáltatások akkor keletkeztetnek áfafizetési kötelezettséget, ha volt az ügylet tárgyával kapcsolatban áfalevonási jog. Ebben az esetben az adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerült. Ez alatt azt kell érteni, hogy azok után a többletkiadások után kell az áfát megfizetni, amelyek a 6 éven aluli, illetve a 70 éven felüli látogatók miatt keletkeztek. Ez azonban a gyakorlatban nem, vagy nehezen mérhető.Elvi szinten jobban megfelelne az Áfa-tv. 120. §-ában foglaltaknak, ha a múzeum beszerzéseinek áfáját arányosan helyeznék levonásba, azonban figyelembe kell venni, hogy a kérdéses[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4719
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Adólevonási jog gyakorlása ingyenes rendezvény esetén, valamint reklámtevékenység megítélése

Kérdés: Egy 100 százalékban önkormányzati tulajdonú társaság a nagyközönség számára ingyenesen látogatható kulturális vagy sportrendezvényeket szervez. Az ingyenes rendezvényekkel kapcsolatban közvetlenül felmerült költségek áfatartalma levonásba helyezhető-e akkor, ha a társaságnak a rendezvénnyel összefüggésben kizárólag a szponzori díjakból van áfaköteles bevétele?
A társaság önállóan vagy a tulajdonos önkormányzat által szervezett kulturális, illetve sportrendezvény társszervezőjeként rendezett eseményeken értékes tombolanyeremények sorsolását tervezi. A?nyereménytárgyak egyedi értéke esetenként elérheti, fődíj esetén pedig meghaladja a 70?000-80?000 forintot. A tombolatárgyakat vállalkozások ajánlják fel. A tombola darabját 500-800 forintért fogják árulni. A sorsoláson elhangzik a vállalkozás neve, illetve a rendezvényen a vállalkozások elhelyezhetik szóróanyagaikat, reklámtáblájukat. A felajánló nevének említése a sorsoláson, illetve a szórólapok, reklámtáblák elhelyezésének engedélyezése reklámszolgáltatásnak minősül? Ha igen, akkor társszervezés esetén mind a társaságnak, mind az önkormányzatnak számlakibocsátási kötelezettsége keletkezik. A feleknek ebben az esetben milyen értékben kell számlázni, illetve tombolatárgyak átadása tekinthető-e a reklámszolgáltatás ellentételezésének? Ha a reklámszolgáltatást a piaci értéken kell kiszámlázni, akkor a nyereménytárgyakat átadók is piaci értéken fogják kiszámlázni, tekintettel az Áfa-tv. 66. §-ának rendelkezésére?
Részlet a válaszból: […]vállal kötelezettséget, az adóköteles szolgáltatásnyújtásnak minősül, ebből következően a reklámtevékenységhez közvetlenül kapcsolódó beszerzések áfája levonásba helyezhető.II. A Reklámtv. 3. §-ának d) pontja határozza meg a gazdasági reklám fogalmát. E rendelkezés szerint "gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket - (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul (a továbbiakban: reklám)".A törvény indokolása rögzíti, "hogy a tájékoztatás lehetséges céljai (áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítása; a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítése; áru vagy árujelző ismertségének növelése) a fogalomnak vagylagos elemei, tehát ha bármelyik cél önmagában kimutatható, a tájékoztatás, közlés, megjelenítési mód reklámnak minősül. Mindazonáltal egy vállalkozásnak vagy annak tevékenységének bemutatása csak azáltal válik reklámmá, ha ez közvetlenül összefügg a vállalkozás árui értékesítésének előmozdításával, a vállalkozás nem ilyen célú megnyilvánulásairól (így pl. társadalmi kötelezettségvállalásáról, jótékonysági akcióiról) vagy pusztán a létezéséről való híradás nem tekinthető gazdasági reklámnak. Ugyanígy, egy áruról való tényszerű tájékoztatás sem feltétlenül reklám, amennyiben annak közvetlen kapcsolata az értékesítés előmozdítására irányuló szándékkal nem mutatható ki".A fentiek alapján álláspontunk szerint önmagában az, hogy a vállalkozás neve elhangzik a rendezvényen a sorsolás során - feltéve, hogy ez a támogató, felajánló, illetve tevékenysége reklámozására alkalmatlan -, nem tekinthető reklámtevékenységnek a társaság részéről. A szórólapok, reklámtáblák elhelyezésének engedélyezése véleményünk szerint attól függően minősül a Reklámtv. 3. §-ának d) pontja szerinti reklámnak, hogy a szponzor, támogató megrendelésére, a definícióban említett céllal - azaz termék vagy szolgáltatás értékesítésének vagy más módon történő igénybevétele előmozdításának céljával - történik-e a szórólapok, reklámtáblák kihelyezése. Az, hogy a konkrét esetben nyújt-e reklámtevékenységet a szervező, véleményünk szerint a felek szándéka, az elérni kívánt cél, valamint az eset összes körülménye alapján dönthető el.Amennyiben a felek úgy állapodnak meg, hogy a tombolatárgyak átadását tekintik a reklámszolgáltatás ellentételezésének (feltéve, hogy a szervező nyújt reklámszolgáltatást), akkor az Áfa-tv. 66. §-a alapján kell eljárni, és mindkét ügyletről számlát kell kiállítani. Az Áfa-tv. 66. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy "termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, és megtérítése sem pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4717
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Ingyenesen nyújtott szolgáltatás

Kérdés: Milyen könyvelési lépései vannak az adólevonási joggal rendelkező adóalanynak ingyenesen nyújtott szolgáltatásnál azért, hogy betartsuk az áfabevallás és a könyvelés egyezőségét?
Részlet a válaszból: […]előzetesen felszámított áfalevonási joga. Hangsúlyozandó, hogy az áfalevonási jognak az Áfa-tv. 120. §-a szerinti megléte keletkezteti az adófizetési kötelezettséget, nem pedig az a körülmény, hogy a levonási joggal élt-e ténylegesen az adóalany vagy sem.Az adó alapja az Áfa-tv. 69. §-a alapján az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. A kiadás alatt az adott szolgáltatásnyújtással kapcsolatos többletkiadások értendők, tehát pl. nem jelent kiadást épület-bérbeadás esetén az épület értékcsökkenési leírása, vagy az ingyenes használat nélkül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4693
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Közterület-használati díj elengedése

Kérdés: Szerződés alapján önkormányzatunk a rendeletében meghatározott mértékű összegben számlázza ki a közterületet használó vállalkozásoknak a közterület-használati díjat. Egyes esetekben a vállalkozó kérelmezi, hogy a díjat visszamenőleg csökkentsék le számára. Az önkormányzati rendelet indokolt esetben lehetővé teszi a kérelem alapján történő díjcsökkentést. Amennyiben a kérelemnek eleget tesz az önkormányzat, csökkenthető-e a korábban kiszámlázott adóalap és adó összege az Áfa-tv. 77. §-ában megfogalmazottak szerint, vagy más egyéb megfontolás alapján? Ha teljes mértékben elengedésre kerül a díj (a rendelet lehetővé teszi), akkor érvényteleníthetők-e a korábban kiállított számlák, illetve módosíthatóak-e azok az Áfa-tv. 69. §-ában meghatározott adóalapra? E kérdések további specifikációja, hogy amennyiben nem külső okokra (például időjárás miatti korlátozott tényleges közterület-használat stb.) hivatkozik a vállalkozó, hanem az anyagi problémáira, akkor lehetséges-e az adóalap és az adó csökkentése? Amennyiben a közterület-használati szerződés olyan módon kerül módosításra, hogy nem a korábbi díjak kerülnek csökkentésre, hanem a módosítást követő (jövőbeni) időszakok díjait csökkentik, akkor a csökkentett összeg lesz az adóalap, vagy az eredeti díjat kell továbbra is számlázni a vállalkozó részére? E tekintetben kérjük, hogy az Áfa-tv. 71. §-ában foglaltakat értelmezzék számunkra. Milyen módon kell eljárnunk akkor, ha a jövőbeni időszakra teljes mértékben elengedésre kerül a díjfizetés a szerződés módosításának következtében?
Részlet a válaszból: […]a teljesítést követően adnak a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül a 71. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti árengedményt".Az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének említett pontjai a következőképp fogalmaznak:"Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele:a) az olyan ár- és díjengedmény vagy ár- és díjvisszatérítés (a továbbiakban együtt: árengedmény), amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak; illetőlegb) a korábban beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény vagy más, szintén a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény."Az önkormányzat által adott árengedmény (visszamenőleges csökkentés) abban az esetben tartozik a 71. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontja alá, amennyiben a teljesítést megelőzően már ismertek azok a feltételek, amelyek fennállta esetén (pl. meghatározott ideig történő közterület-használat) az önkormányzat a közterület-használati díjat visszamenőlegesen csökkenti. A 71. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti üzletpolitikai célú árengedményre vonatkozó további feltételeket az Áfa-tv. 71. §-ának (2) bekezdése határozza meg. Amennyiben az önkormányzat a közterület használatára vonatkozó szerződés módosítása nélkül biztosítja a visszamenőleges csökkentést, és az árengedmény megfelel a 71. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában írtaknak, akkor az adóalap utólag csökkenthető az Áfa-tv. 77. §-ának (3) bekezdése alapján. [Általánosságban elmondható, hogy amennyiben az önkormányzat a közterület-használati díj csökkentésének feltételeit rendeletben, mindenki számára megismerhető módon szabályozza, akkor egy ilyen megoldás megfelelhet a 71. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában írtaknak, de ez csak a konkrét eset valamennyi körülményének vizsgálata alapján állapítható meg.]A fent leírtak érvényesek arra az esetre is, ha a vállalkozó nem külső okokra, hanem anyagi problémákra hivatkozva kéri a díjcsökkentést.B) Amennyiben az önkormányzat visszamenőlegesen teljes egészében elengedi, és egyúttal vissza is téríti a közterület-használati díjat, akkor a 77. § (1) bekezdése alapján kell eljárni. Ez azt jelenti, hogy a szerződés módosítása és az ellenérték teljes összegének visszatérítése mellett az önkormányzatnak az ügylet teljesítését tanúsító számlát érvénytelenítenie kell [Áfa-tv. 78. § (1) bekezdés a) pont].Árengedményről ugyanakkor nem beszélhetünk olyan esetben, amikor az "engedmény" eredményeként az ügylet lényegében ellenérték nélkülivé válik, az adóalap pedig nullára csökken. Az ilyen eset ingyenes termékértékesítésnek/szolgáltatásnyújtásnak minősül, amelyre vonatkozóan az árengedményekre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, hanem az ingyenes termékátadásra/szolgáltatásnyújtásra vonatkozó rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni [Áfa-tv. 11. § (1) bekezdés, 14. § (1)-(2) bekezdés].Az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy "ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából időlegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen használja, illetőleg azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése szerint "szintén ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás, ha az adóalany saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg".Abban az esetben, ha az önkormányzatot az ingyenesen használatba adott közterülettel kapcsolatban adólevonási jog illette meg (ideértve azt az esetet is, ha megillette az adólevonási jog, de azzal nem élt), akkor ez ingyenesen nyújtott szolgáltatásnak minősül, amely az Áfa-tv. hatálya alá tartozik. Az adó alapját ebben az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4252
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Közterület-használati díj elengedése

Kérdés: Szerződés alapján egy önkormányzat ügyfelem a rendeletében meghatározott mértékű összegben számlázza ki a közterületet használó vállalkozásoknak a közterület-használati díjat. Egyes esetekben a vállalkozó kérelmezi, hogy a díjat visszamenőleg csökkentsék le számára. Az önkormányzati rendelet indokolt esetben lehetővé teszi a kérelem alapján történő díjcsökkentést. Amennyiben a kérelemnek eleget tesz az önkormányzat, csökkenthető-e a korábban kiszámlázott adóalap és adó összege az Áfa-tv. 77. §-ában megfogalmazottak szerint, vagy más egyéb megfontolás alapján? Kérdés továbbá, hogy ha teljes mértékben elengedésre kerül a díj (a rendelet lehetővé teszi), akkor érvényteleníthetők-e a korábban kiállított számlák, illetve módosíthatók-e azok az Áfa-tv. 69. §-ában meghatározott adóalapra? E kérdések további specifikációja, hogy amennyiben nem külső okokra (például időjárás miatti korlátozott tényleges közterület-használat stb.) hivatkozik a vállalkozó, hanem az anyagi problémáira, akkor lehetséges-e az adóalap és az adó csökkentése? Amennyiben a közterület-használati szerződés olyan módon kerül módosításra, hogy nem a korábbi díjak kerülnek csökkentésre, hanem a módosítást követő (jövőbeni) időszakok díjait csökkentik, akkor a csökkentett összeg lesz az adóalap, vagy az eredeti díjat kell továbbra is számlázni a vállalkozó részére? E tekintetben kérjük, hogy az Áfa-tv. 71. §-ában foglaltakat értelmezzék számunkra. Milyen módon kell eljárnunk akkor, ha a jövőbeni időszakra teljes mértékben elengedésre kerül a díjfizetés a szerződés módosításának következtében?
Részlet a válaszból: […]ha a teljesítést követően adnak a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül a 71. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjai szerinti árengedményt".Az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének említett pontjai a következőképpen fogalmaznak:"Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele:a) az olyan ár- és díjengedmény vagy ár- és díjvisszatérítés (a továbbiakban együtt: árengedmény), amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak; illetőlegb) a korábban beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény vagy más, szintén a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény".Az önkormányzat által adott árengedmény (visszamenőleges csökkentés) abban az esetben tartozik a 71. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontja alá, amennyiben a teljesítést megelőzően már ismertek azok a feltételek, amelyek fennállta esetén (pl. meghatározott ideig történő közterület-használat) az önkormányzat a közterület-használati díjat visszamenőlegesen csökkenti. A 71. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti üzletpolitikai célú árengedményre vonatkozó további feltételeket az Áfa-tv. 71. §-ának (2) bekezdése határozza meg. Amennyiben az önkormányzat a közterület használatára vonatkozó szerződés módosítása nélkül biztosítja a visszamenőleges csökkentést, és az árengedmény megfelel a 71. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában ír­taknak, akkor az adóalap utólag csökkenthető az Áfa-tv. 77. §-ának (3) bekezdése alapján. [Általánosságban elmondható, hogy amennyiben az önkormányzat a közterület-használati díj csökkentésének feltételeit rendeletben, mindenki számára megismerhető módon szabályozza, egy ilyen megoldás megfelelhet a 71. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában írtaknak, de ez csak a konkrét eset valamennyi körülményének vizsgálata alapján állapítható meg.]A fent leírtak érvényesek arra az esetre is, ha a vállalkozó nem külső okokra, hanem anyagi problémákra hivatkozva kéri a díjcsökkentést.B) Amennyiben az önkormányzat visszamenőlegesen teljes egészében elengedi és egyúttal vissza is téríti a közterület-használati díjat, akkor a 77. § (1) bekezdése alapján kell eljárni. Ez azt jelenti, hogy a szerződés módosítása és az ellenérték teljes összegének visszatérítése mellett az önkormányzatnak az ügylet teljesítését tanúsító számlát érvénytelenítenie kell [Áfa-tv. 78. § (1) bekezdés a) pont].Árengedményről ugyanakkor nem beszélhetünk olyan esetben, amikor az "engedmény" eredményeként az ügylet lényegében ellenérték nélkülivé válik, az adóalap pedig nullára csökken. Az ilyen eset ingyenes termékértékesítésnek/szolgáltatásnyújtásnak minősül, amelyre vonatkozóan az árengedményekre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, hanem az ingyenes termékátadásra/szolgáltatásnyújtásra vonatkozó rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni [Áfa-tv. 11. § (1) bekezdés, 14. § (1)-(2) bekezdés].Az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy "ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából időlegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen használja, illetőleg azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve hogy a termék vagy annak alkotórészei­nek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint "szintén ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás, ha az adóalany saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg".Abban az esetben, ha az önkormányzatot az ingyenesen használatba adott közterülettel kapcsolatban adólevonási jog illette meg (ideértve azt az esetet is, ha megillette az adólevonási jog, de azzal nem élt), akkor ez ingyenesen nyújtott szolgáltatásnak minősül, amely az Áfa-tv. hatálya alá tartozik. Az adó alapját ebben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4194
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Tiszteletjegy elszámolása

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a tiszteletjegyet?
Részlet a válaszból: […]szerint a tiszteletjegy biztosítása meghatározott esetekben járulék- és áfaköteles, de mivel az Áhsz. külön szabályt nem tartalmaz a tiszteletjegy főkönyvi könyvelésben történő kimutatására, így nem lehet sem jegybevételnek, sem reprezentációnak (ajándék) kimutatni. Az Áhsz.-ben külön kijelölésre nem kerülő vélelmezett könyvileges elszámolásokat a főkönyvi könyvelésben nem lehet kimutatni. A megállapított járulék- és adófizetés alapját célszerű lenne a 0. számlaosztályban kimutatni, olyan értéken, mint a tiszteletjegy értéke[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3501
Kapcsolódó tárgyszavak: ,