Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

12 találat a megadott internethasználat tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Internetszolgáltatás továbbszámlázása

Kérdés: Önkormányzatunk mobil(telefon)flotta-előfizetéssel rendelkezik. Egy - az önkormányzat nevére szóló - telefonszámla érkezik havonta, amely tartalmazza és részletezi az összes flottatag telefon-előfizetését (kb. 40 db-ot). Vannak belső telefon-előfizetések, amelyek az önkormányzati hivatalhoz tartoznak, és vannak "külsős" telefonszámok, amelyek dolgozók, képviselők előfizetései. A "külsős" telefondíjakat mint közvetített szolgáltatást beszedjük az előfizetőktől. Mindenki megkapja az adott telefonszámhoz tartozó számlarészletező másolatát, és nyugtát állítunk ki a befizetett összegről (ami megegyezik a számlarészletezőn szereplő összeggel). 2020. január 1-jétől előfizetőicsomag-váltás történt, az új csomag alacsonyabb telefondíjat és egy internet-előfizetési díjat is tartalmaz (forgalmi díjat nem, vagy csak mininálisat kell fizetni).
A Költségvetési Levelekben már többször szó volt arról, hogy az internetszolgáltatást nem lehet 5%-os áfával továbbszámlázni. Kérdésünk az lenne, hogy akkor a továbbiakban nem szedhetjük be egy az egyben az egyes telefonszámokhoz tartozó számlarészletezőkben kimutatott összeget, hanem az internetszolgáltatások díját is 27%-os áfával kellene számolni? Továbbra is elegendő lenne a befizetésekről nyugtát kiállítani, vagy helyesebb lenne számlát?
Részlet a válaszból: […]mobilinternet-előfizetés. A telefontársaság szolgáltatási csomagban nyújtja a kétféle szolgáltatást, ezért az internet nem tekinthető önálló szolgáltatásnak a továbbszámlázáskor, vagyis 27%-os áfamértékkel számlázható tovább. Az Áfa-tv. 159. §-ának (1) bekezdése szerint az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany az Áfa-tv. 165. §-ának (1) bekezdése szerint abban az esetben, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a 163. § (1) bekezdésének a) pontjában, illetve a 164. § (1) bekezdésének a) pontjában említett időpontig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel vagy többcélú utalvánnyal maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri. Ilyen esetben gondoskodnia kell nyugta kibocsátásáról az Áfa-tv. 166. §-ának (1) bekezdése szerint.Nyugtaadás tehát csak abban az esetben lehetséges, ha a teljesítéssel egyidejűleg készpénzben vagy készpénz-helyettesítő eszközzel (bankkártya) történik a számla kiegyenlítése, és a magánszemély nem kér számlát. Amennyiben a számlák kiegyenlítése bérből történő levonással,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5154
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Internet, telefon és közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: Költségvetési szervként működő intézményben (kormánytisztviselők) flottás telefonnal rendelkeznek a kollégák, mely internetet is tartalmaz. A TK kifizeti a számlát, melyben a telefon 27%, az internet 5% áfát tartalmaz. Mi a teljes, munkavállalói részt 27%-os áfával számlázzuk tovább a dolgozónak, tehát nem bontjuk meg 27%-ra és 5%-ra. A közüzemi díjak továbbszámlázása esetén csak 27%-os áfával számlázhatunk tovább, mert azt az Áfa-tv. kimondja. Helyesen cselekszünk a telefon továbbszámlázása esetében?
Részlet a válaszból: […]adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is. Ha azonban az igénybe vett szolgáltatás beépül valamely más tevékenységbe, annak járulékos költsége lesz, akkor a fő szolgáltatás adómértékével kell számlázni. Ilyen eset például, amikor a bérlők részére a bérlemény közüzemi költségeit vagy az ingatlan közös költségét számlázzák. A fő szolgáltatás a bérbeadás, ezért ha a bérbeadást áfamentesen végzi az adóalany, akkor a bérlőt terhelő közüzemi költségeket is adómentesen kell számlázni, ha viszont 27%-os áfamértékkel számlázza a bérbeadást, akkor valamennyi közüzemi költséget, az 5%-os távhőt és az áfát nem tartozó közös költséget is 27%-os áfamértékkel kell számlázni.Továbbszámlázás esetén, amikor ugyanazt a szolgáltatást számlázza ki az eladó, főszabály szerint ugyanazt az adómértéket kell alkalmazni, mint amit az eredeti szolgáltató alkalmazott, de ez alól számos kivétel van. Ha a továbbszámlázó alanyi adómentes, akkor nem háríthat át áfát továbbszámlázás esetén sem. Szintén eltérő adómértéket kell alkalmazni távhőszolgáltatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5005

3. találat: Internet-hozzáférési szolgáltatás adómértékének csökkenése 2018. január 1-jétől

Kérdés: Áttekintve a 2018-ra vonatkozó törvénymódosításokat, örömmel értesültünk, hogy az internet áfája 18 százalékról 5 százalékra csökken. 2018. január 1-jétől valóban már csak 5 százalékos általános forgalmi adó terheli az internetszolgáltatást?
Részlet a válaszból: […]először alkalmazni, amelyek tekintetében a fizetés esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja 2017. december 31-ét követő időpont, ha a teljesítés időpontját az 58. § szerint kell megállapítani,b) az a) pont alá nem tartozó esetekben akkor kell először alkalmazni, amikor a 84. § szerint megállapított időpont 2018. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.Az átmeneti rendelkezés figyelembe veszi, hogy az internet-hozzáférési szolgáltatást jellemzően folyamatosan teljesített, az Áfa-tv. 58. §-a szerinti ügyletként nyújtják. Amennyiben tehát az internet-hozzáférési szolgáltatás teljesítési időpontját az 58. § szerint kell megállapítani, akkor az Áfa-tv. 312. §-ának a) pontja értelmében az 5 százalékos adómérték azon internet-hozzáférési szolgáltatás tekintetében alkalmazható először,- amelynek az elszámolási időszaka 2017. december 31-ét követően kezdődik, és- amely tekintetében a fizetés esedékessége,- valamint a számla vagy nyugta kibocsátásának időpontja is 2017. december 31-ét követő időpontra esik.Minden más esetben, azaz amikor a teljesítés időpontját nem az 58. § alapján kell meghatározni, az 5 százalékos adómértéket azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adófizetési kötelezettség (az Áfa-tv. 84. §-a szerint megállapított időpont) 2018. január 1-jén vagy az azt követő napon keletkezik. A 84. § (1) bekezdése kimondja, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4647
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Internetszolgáltatási díj továbbszámlázása

Kérdés: Az internethasználat költségét a dolgozóinknak továbbszámlázzuk. A továbbszámlázásnál mint költségvetési intézmény alkalmazhatjuk-e a 18%-os áfakulcsot, vagy a 27%-os adómértékkel kell számolnunk?
Részlet a válaszból: […](közvetített) szolgáltatást, mint amilyen adómértékkel az eredeti szolgáltató számlázott. Ez alól a szabály alól van néhány kivétel, pl. ha a továbbszámlázó alanyi adómentes, vagy a teljesítési hely nem belföldre esik.A kérdéses
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4505
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Internetszolgáltatás továbbszámlázása

Kérdés: Önkormányzatunk továbbszámlázza az internetet. Megtehetjük-e a kedvezményes 18%-os áfakulccsal, ha olyan vállalkozásnak állítjuk ki a számlát, amellyel van bérleti szerződés, illetve nincs bérleti szerződés, csak a rezsit számlázzuk a részükre? Nem lakóingatlan-bérbeadás tekintetében áfaalanyok vagyunk.
Részlet a válaszból: […]összegének meghatározása elkülönített mérőóra segítségével vagy pedig vetítési alappal került meghatározásra.A bérbeadás során felmerült közüzemi szolgáltatások ugyanis nem önmagukban, önállóan minősülnek, hanem a bérbeadáshoz szorosan kapcsolódnak (a bérbeadás teljesítéséhez elengedhetetlenül szükségesek), hiszen amennyiben a bérlő nem veszi bérbe az ingatlant, rá áthárítható közüzemi költség föl sem merül, ezért a közüzemi költségek a bérbeadás adóalapjának részét képezik, és nem számlázhatók önálló szolgáltatásként (még akkor sem, ha a szolgáltatás mérése az adott bérleményben elkülönített mérőórával történik).Az internethasználat díja a közös költséggel azonos megítélés alá esik, mivel az ingatlan használata, bérbevétele nélkül az adott ingatlannal kapcsolatban áthárítható internethasználati díj sem merülne fel, azaz az internethasználat továbbszámlázása sem kezelhető önálló szolgáltatásként, ebből következően - az áfa tekintetében - a közüzemi költségekkel megegyezően osztja a főszolgáltatás, azaz a bérbeadás adójogi sorsát. Mindezek alapján az Áfa-tv. 3/A. számú mellékletének II. 3. pontja alá tartozó, kedvezményes, 18 százalékos adómértékkel adózó internet-hozzáférési szolgáltatás továbbszámlázása során az internethasználat díját nem lehet a kedvezményes 18 százalékos adómértékkel továbbszámlázni.Amennyiben önkormányzatuk az Áfa-tv. 88. §-a alapján adókötelezettséget választott a lakóingatlanok bérbeadására, a bérleti díjat a rezsiköltségekkel és az internethasználat díjával együtt 27 százalékos áfával kell a bérlőnek számlázniuk. Amennyiben nem választottak adókötelezettséget az ingatlan-bérbeadási tevékenységre, akkor az az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésnek l) pontja értelmében mentes az adó alól, s ebből következően a közüzemi költségek, valamint az internethasználat díja mint a bérbeadás adóalapjába tartozó tételek, nem viselnek áfa terhet.2. Abban az esetben, ha önkormányzatuk csak a rezsit számlázza tovább, az alábbiak szerint kell eljárni.Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja határozza meg a bérbeadás, -vétel fogalmát. E rendelkezés szerint bérbeadás, bérbevétel alatt a bérleti szerződésen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4482

6. találat: Képviselői költségtérítés

Kérdés: Helyi önkormányzat esetében döntés született arról, hogy a helyi önkormányzati képviselők juttatásaiként az internetszámlát (saját nevükre szólót) az önkormányzat megtéríti. Kérdésem, hogy az internet-költségtérítést szükséges-e feladni számfejtésre - állományba nem tartozók juttatásaiként - ebben az esetben, és van-e adó-, illetve járulékvonzata az önkormányzat részére, vagy sem? Több esetben kezelik úgy a könyvelők, hogy automatikusan az 52226-os főkönyvi számlaszámra könyvelik, számfejtés nélkül.
Részlet a válaszból: […]meg kell térítenie részére. Az önkormányzat nevére kiállított számla nem képez bevételt, illetve jövedelmet a képviselőnél, mivel a képviselői feladat ellátásához szükséges kiadásokat az önkormányzat a saját költségvetéséből fizeti a tervezett el­ő­­irányzat terhére. Ezért szól az önkormányzat nevére a kiadásokról a számla. Ekkor az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdés szerint a tevékenység ellátásával összefüggésben felmerült kiadások nem keletkeztetnek bevételt.A képviselő saját nevére szóló számla viszont nem tartozik ebbe a körbe.A másik lehetőség a költségátalány választása, amikor a nem önálló tevékenység bevételével szemben az Szja-tv. 3. sz. mellékletének I. 25. pontjában felsorolt költségeket tudja elszámolni.A költségekről kiállított számláknak a képviselő nevére kell szólniuk. A képviselőnek az adóelőleg levonásakor nyilatkoznia kell arról, hogy az átalány hány százalékát számolja el költségként, majd ezeket a számlákat kell gyűjtenie egész évben, és év végén az adóbevallás készítésekor kell ezekkel a számlákkal elszámolnia. Ha nem tudja igazolni a költségeket, akkor a nem igazolt rész a képviselő részére nem önálló tevékenységből származó jövedelem lesz, amely adó- és járulékköteles lesz.Tételes költségelszámolás választása esetén a kép­viselő a nevére szóló számlákkal tételesen számol el. Amikor a képviselő költségtérítést kap, akkor az így kapott összeg a képviselői tevékenységből, mint az önálló tevékenységből származó bevétel részét képezi. Ekkor az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben a költséget el kell számolni. Ha a tételes költségelszámolást választja, akkor a képviselőnek nyilatkoznia kell, hogy a bevétellel szemben mekkora összegű költséggel fog elszámolni tételesen. Ezek a költségek akkor számolhatók el valós, igazolt kiadásként, ha azok valóban a képviselő tevékenységének ellátásával összefüggésben merültek fel. A tételes költségelszámolás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3467
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Internetutalvány juttatása

Kérdés: Munkáltatónk béren kívüli juttatásként internetutalványt ad dolgozóinak. A számlával történő elszámolás során milyen adattartalommal kell rendelkeznie a számlának? Megfelelő-e, ha a számlából nem tűnik ki az utalvány regisztrációjának ténye, azonban az igen, hogy az internet díja mennyi, és hogy eléri vagy esetleg meghaladja a juttatott utalvány értékét? A regisztrációról a számla mellé, a szolgáltató által megküldött elismervényt tud hozni a dolgozó.
Részlet a válaszból: […]legfeljebb három hónapon belül - számlával kell elszámolnia a magánszemélynek az utalvány felhasználásáról. A havi ötezer forintos utalvány juttatásánál nincs annak jelentősége, hogy a munkavállaló hány havi számlát egyenlít ki az utalvánnyal. Elfogadható az is, ha a munkavállaló többhavi utalvánnyal fizet ki egyhavi internetszolgáltatást. Ugyanakkor nem teljesül a törvényi feltétel akkor, ha a munkavállaló a januári internetszámláját a júliusban kapott utalvánnyal egyenlíti ki (a három hónapos szabály miatt). Az elszámolás feltétele, hogy a munkavállaló legfeljebb három hónapon belül számlával számoljon[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. szeptember 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2982
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Internetszámla megtérítése

Kérdés: 2010. évi cafeteriarendszerben internethasználatot is megjelöltem. A mellékelt számla alapján kérem válaszukat, mivel a körjegyző a számla kifizetését 2010-ben nem engedi, arra hivatkozva, hogy a számlázott időszak előző év, pedig elöl a teljesítési idő 2010. 02. 04. Elfogadható, illetve kifizethető-e 2010. évi cafeteriakeretemből a mellékelt számla? A jegyző logikája szerinti kifizetés esetén minden évben 2 havi (11-12. hónap) internetszámlát nem tudok érvényesíteni, pedig elöl a teljesítés 01-02. hó.
Részlet a válaszból: […]az internetszolgáltatás valamely kábelhálózaton keresztül történik, úgy az adott szolgáltató számlájában (például a televíziós előfizetéstől) elkülönítetten feltüntetett, csak az internet igénybevétele érdekében fizetendő összeg ("csomag", havi átalánydíj) átvállalása lehet személyijövedelemadó-mentes. Ha az internetezés vezetékes telefonon keresztül bonyolódik, a számlázott forgalmi díj magában foglalja a telefonszámla internetforgalmát is, amely jellemzően elkülönítetten szerepel, függetlenül attól, hogy a telefon normál, ISDN, ADSL vagy egyéb adatátvitellel működik. A hivatkozott jogszabályi hely nem rendelkezik arról, hogy milyen teljesítésű internetszámlák téríthetők meg adómentesen a munkavállaló számára, pusztán annyi kikötést tesz, hogy a havi díjat, forgalmi díjat, modem biztosítását térítheti. Álláspontunk szerint, amennyiben a cafeteria[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2748
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Internetszolgáltatás átvállalása

Kérdés: Alapítványunk egyik alkalmazottja 2009 decemberéig saját nevére vett igénybe internetszolgáltatást. 2009 decemberétől azonban költségeit alapítványunk vállalta át. A telekommunikációs cégtől igénybe vett, 2009. december havi szolgáltatásról kiállított számlát nem alapítványunk, hanem munkatársuk nevére állították ki annak ellenére, hogy a jelzett hónapban már alapítványunk fizette a számlát. 2010. januártól a számlák rendben a nevünkre érkeztek, de a szolgáltatás nyújtója nem hajlandó a decemberi számlát javítani, mivel szerinte erre csak a kiállítást követő 90 napon belül van lehetőség, mi pedig későn vettük észre a hibát. Valóban nincs lehetőség a javításra?
Részlet a válaszból: […]szóló X. fejezetében foglalt szabályok alapján az adóalany köteles termékértékesítéseiről, szolgáltatásnyújtásairól az adóalany igénybevevő részére számlát kibocsátani. Az Áfa-tv. 169. §-ában foglaltak szerint a számla kötelező tartalmi eleme a szolgáltatást igénybe vevő neve és címe. Amennyiben azonban a számla ezt az adatot nem vagy hibásan tartalmazza, úgy az nem felel meg a jogszabályban foglalt előírásoknak, következésképpen korrekcióra szorul. A hibás bizonylat korrekciója ilyen esetben az Áfa-tv. 170. §-ában foglaltak szerinti számlával egy tekintet alá eső okirattal, vagy pedig az eredeti számla sztornírozásával és egy új számla kiállításával történhet. A leírtakból nem állapítható meg, hogy az internetszolgáltató munkatársuk részére kizárólag internetszolgáltatást nyújtott-e az adott hónapban, vagy más szolgáltatásokat is igénybe vett. Amennyiben az internetszolgáltatásról kiállított számla más (pl. televízió, telefon) szolgáltatásokat is tartalmaz, mely szolgáltatások igénybevevője is a munkatársuk, a számla korrekciója úgy történik, hogy az eredeti számlára való hivatkozással egy számlával egy tekintet alá eső okiratot állítanak ki, melyen a szolgáltató az internetszolgáltatás ellenértével csökkenti az adóalapot, és egy új számlát állít ki az internetszolgáltatásról a cég nevére. Ha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2674

10. találat: Adómentes internethasználat

Kérdés: Intézményünk a lehetőségeihez mérten támogatást nyújt a munkavállalók internet-előfizetéséhez. Már több munkavállalónk jelezte, hogy mobilinternetre szeretné a szerződését átváltani. Ebben az esetben is lehet adómentes támogatást adni?
Részlet a válaszból: […]igénybe vehető asztali számítógéppel vagy laptoppal is. Az internethez való csatlakozás pedig történhet USB-modemmel, illetve adatkártyával vagy mobiltelefonnal mint modemmel. A mobiltelefonok vezeték nélküli internetelérést biztosító funkciói (pl. a wap) szintén internetszolgáltatásnak minősülnek. Az Szja-tv. szerinti adómentesség nem függ attól, hogy az internethez való hozzáférés milyen módon valósul meg, a hivatkozott rendelkezés zárójeles részében lévő felsorolás csupán példálózó jellegű. Így bármilyen formában valósul is meg az internet-hozzáférés, annak költségét a munkáltató részben vagy egészen átvállalhatja adómentesen. Figyelni kell azonban arra, hogy a mobiltelefonon (wap vagy web'n'walk szolgáltatással) megvalósuló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2065
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 12 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést