Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

37 találat a megadott járulékfizetési kötelezettség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Biztosítás elbírálása megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás esetén, társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság

Kérdés: Megbízásos szerződéssel dolgozom, a munkáltató nem fizet utánam semmit? Amennyiben én magam után fizetem a 6810 Ft járulékot, számíthatok-e nyugdíjra?
Részlet a válaszból: […]teljesítésére irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésétől a teljesítésig eltelt időtartamot, ha sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja nem állapítható meg, akkor a díj kifizetéséig (esedékességéig) eltelt időtartamot kell figyelembe venni. Ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, illetőleg a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból - ideértve az előleget is - a személyijövedelem­adó-előleg alapjának számításánál jövedelemként figyelembe vett összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.Amennyiben tehát Ön a megbízási szerződés alapján fennálló jogviszonya szerint biztosítottnak minősül, a kifizető levonja a 16% személyi jövedelemadót, 10% nyugdíjjárulékot, 3% pénzbeli és 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot, valamint megfizeti a 27% szociális hozzájárulási adót. Ebben az esetben Ön jogosult a társadalombiztosítási ellátásokra, tehát nyugdíjra jogosító szolgálati időt is szerez. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy ha a megbízási szerződés alapján fennálló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében elért, nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.Ha a megbízási joviszonya alapján Ön nem válik biztosítottá, a kifizető Öntől csak személyi jövedelemadót von. Ez utóbbi esetben Ön - ha csak ezen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3695
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Hallgatóknak adott ajándék adókötelezettsége

Kérdés: Felsőoktatási intézmény hallgatói részére pólókat ad ajándékba különböző egyetemi rendezvényekre: sportnap, kari rendezvények. Ezek a pólók az egyetem nevével vannak ellátva. Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek-e, kell-e a kifizetőnek adót fizetnie?
Részlet a válaszból: […]bevétel, melyhez a magánszemélyek ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben jutnak, feltéve hogy az ajándékként átadott pólók egyedi értéke nem haladja meg a minimálbér 25%-át, azaz a 24 500 forintot. Az intézmény a hallgatók számára kari rendezvényekhez kapcsolódóan pólót juttat,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3494
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Temetési segély adókötelezettsége

Kérdés: Temetési segélyt szeretnénk kifizetni 30 000 Ft értékben az intézet munkavállalója részére közeli hozzátartozó elhalálozása miatt. Milyen adó- és járulékvonzata van a kifizetésnek a munkavállaló, illetve a munkáltató részéről?
Részlet a válaszból: […]egyik a másiktól származik.A közeli hozzátartozó ennél tágabb fogalom, amelyet a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. §-a szabályoz. E szerint közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.Abban az esetben, ha az elhalálozott a munkavállaló egyenes ágbeli rokona, a temetési segély adómentes juttatásnak minősül, adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség nem terheli sem a munkavállalót, sem a munkáltatót. Amennyiben a munkavállalójuk tágabb értelemben vett közeli hozzátartozójának halála miatt nyújtanak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3481

4. találat: Számítástechnikai eszköz használatának biztosításához kapcsolódó adózási előírások

Kérdés: Van-e bármilyen adó- és/vagy járulékvonzata annak, ha a felsőoktatási intézmény volt dolgozójának ingyenes használatra laptopot biztosít arra az időre, amíg vele oktatási tevékenység ellátására megbízási jogviszonyt létesít? Ugyanez a kérdés, amennyiben a használatra való átengedés professor emeritus részére történik, akivel az intézmény semmilyen jogviszonyban nem áll, és a juttatást nem tartalmazza semmilyen szabályzat sem. Kell-e ez után adót fizetni az intézménynek vagy a dolgozónak, ha igen, hogyan kell az adó alapját meghatározni?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve ha a törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg.Tekintettel arra, hogy a számítástechnikai eszköz, például laptop bizosítását a törvény nem határozza meg kifejezetten adóztatható körülményként, annak használatra történő biztosítása (ha nem kerül a magánszemély tulajdonába) nem keletkeztet bevételt abban az esetben, ha az a kifizető által megbízási szerződéssel foglalkoztatott személy részére történik a tevékenység ellátása érdekében.A személyi jövedelemadó alól mentes vagy bevételnek nem minősülő juttatások után sem a juttatót, sem a juttatásban részesülő magánszemélyt nem terheli sem személyijövedelemadó-, sem szociálishozzájárulásiadó-,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3479

5. találat: Munkaterápiás jutalom

Kérdés: Kell-e a munkarehabilitációs programban részt vevő személy részére kifizetett munkaterápiás jutalom után a kifizetőnek járulékot fizetni? Kell-e erről a magánszemélynek adóbevallást adni?
Részlet a válaszból: […]kifizetett munkaterápiás jutalom, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szoc-tv.) szerinti munkarehabilitációs díj.Az adómentes juttatások után sem a kifizetőt, sem a magánszemélyt nem terheli adó-, illetve járulék-, szociálishozzájárulásiadó-fizetési
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. május 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3438

6. találat: Gólyabáli ellátás adó- és járulékkötelezettsége

Kérdés: Egyetemünk diákjait kollégiumban szállásolja el. Ezzel kapcsolatban kollégiumi díjat szed be a diákoktól. Évfolyam végén a pénzmegtakarításból (a kollégiumi díjból) a diákok "bográcsos bulit" rendeznek, és ehhez megvásárolják a hozzá való élelmiszereket (húst, zöldséget, fűszereket stb.), italokat, amik több tízezer forintot is kitesznek. Kérdésem, hogy ez a vásárlási számla szja- és járulékköteles-e, vagy vásárolt élelmezés alatt el lehet-e számolni? Kérdésem továbbá, hogy a "szokásos" gólyabáli ellátás vásárolt élelmezésben elszámolható-e, vagy ezt is adó és járulék terheli (1,19-szerese után)? (Ennek költségei az egyetemet terhelik, a diákok nem fizetnek semmilyen költséget!)
Részlet a válaszból: […]bekezdésének b) pontja szerinti egyes meghatározott juttatásnak minősül. <br> A bruttó számlaösszeg 1,19-szerese után 16% szja- és 27% ehofizetési kötelezettség terheli az egyetemet.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3328
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Választott tisztségviselők járulékkötelezettsége

Kérdés: Polgármesteri hivatal által nyugdíjas önkormányzati képviselő és nyugdíjas bizottsági tagok részére számfejtett tiszteletdíj esetén milyen járuléklevonások terhelik a tiszteletdíjat?
Részlet a válaszból: […]hozzájárulási adót kell utána fizetnie.A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj-tv.) 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében a kifizetett tiszteletdíjak akkor teszik a választott tisztségviselőket biztosítottakká, ha a tárgyhavi kifizetés a minimálbér harminc százalékát eléri.A Tbj-tv. 25. §-a értelmében a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. november 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3305

8. találat: Nevelőszülőnek fizetett nevelési díj és külön ellátmány adózása

Kérdés: Intézményünk a helyettes szülőknek a következő kifizetéseket teljesíti, amennyiben gyerme­ket helyeznek el náluk.
Nevelési díj: 28 500 x 120% = 34 200/30 nap = 1140 Ft/nap
Ellátmány: 34 200 x 12 hó = 410 400 x 25% = 102 600/365 nap = 281 Ft/nap
Nevelőszülői díj: 15 000 Ft/hónap
A fenti kifizetéseket terheli-e adó vagy járulék, mit és mennyit vonjunk le a fenti összegekből?
Részlet a válaszból: […]helyettes szülői jogviszony - a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével - a működtető és a helyettes szülő között, a gyermek(ek) átmeneti gondozása-nevelése céljából, jogokat és kötelezettségeket tartalmazó, írásba foglalt megállapodás alapján létrejövő jogviszony. Ugyanezen törvény 66/P. §-ának (1) bekezdése szerint a helyettes szülő gondozási, nevelési feladatának ellátásáért a helyettes szülői jogviszony létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott, a nevelőszülővel azonos mértékű díjazásra jogosult. A nevelőszülői díj mértékét a mindenkori éves költségvetési törvény határozza meg. Az Szja-tv. 1.3. pontja alapján adómentes a nevelési díj és a nevelőszülőt a nevelési díj mellett megillető külön ellátmány. Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 1.7. pontja szerint adómentes a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély, anyasági támogatás és gyermeknevelési támogatás, valamint a gyerme­kek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nevelőszülői díj. A nevelési díj, az ellátmány[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3160

9. találat: Reprezentáció

Kérdés: Önkormányzati választások alkalmával a helyi választási iroda és a szavazatszámláló bizottság tagjait a választás napján étkeztetésben részesíti a polgármesteri hivatal (reggeli, ebéd, vacsora). Az étkezők között vannak hivatali dolgozók, akik megbízási szerződés alapján végzik a munkájukat, a bizottsági tagok között pedig vannak külsősök, akik az elvégzett munkájukért tiszteletdíjat kapnak, és vannak olyan tagok is (pártdelegáltak), akik semmilyen juttatásban nem részesülnek. A fenti személyek étkeztetése minősülhet-e reprezentációnak, illetve ha nem, akkor milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az egyes csoportok után a polgármesteri hivatalnak?
Részlet a válaszból: […]kerülhető el a résztvevők társadalmi normák szerint szokásosan elvárt ellátása. Így tehát nem reprezentációs alkalom a munkahelyi névnapi, nőnapi köszöntés, &#187;újévi koccintás&#171; stb. (ezek ugyanis nem függenek össze a juttató tevékenységével). Ugyanakkor elfogadható alkalmak különösen a piaci szereplők körében az üzleti tárgyalások, közgyűlések, felügyelőbizottsági, igazgatósági ülések, a közintézményeknél az olyan hivatali munkaértekezletek, amelyeken különböző hivatali egységek képviselői vesznek részt, a társintézményekkel folytatott hivatalos egyeztetések, bármely juttató esetében az adott szakmát érintő rendezvények (bemutatók, kiállítások, fogadások, sajtótájékoztatók, kongresszusok, konferenciák, konzultációk, továbbképzések), a diplomácia területén a nemzetközi gyakorlat alapján is szokásos reprezentációs alkalmak, az egyházaknál a hitélet minden olyan eseménye, ahol a hívők és a nem hívő jelenlevők vendéglátásban részesülnek." A reprezentálás tehát akkor felel meg a törvényi fogalmaknak, ha eseményhez, rendezvényhez kötődik, vagyis az olyan "vendéglátás", amely a munkavállalók, tagok előírt szokásos munkavégzése közben felmerült igényeket elégíti ki (pl. a napi rendszeres kávézás, étkezés, italautomata-használat), nem értelmezhető reprezentációnak. Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2774

10. találat: Ügyvédi díj elszámolása

Kérdés: Bíróságként a kirendelt ügyvédnek meghatalmazott védői díjat kellene kifizetnünk, de az ügyvéd tevékenységét átmenetileg szünetelteti, ezért nem áll módjában számlát kiállítani. A védői tevékenység ideje 2007. és 2008. évben volt, a megállapító végzés 2010 májusában emelkedett jogerőre. Kérdésünk, hogy számla nélkül kifizethető-e az ügyvéd számára a járandóság? Ha igen, milyen levonások terhelik?
Részlet a válaszból: […]57. § rendelkezései alapján az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése kezdőnapjától - az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel - a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett bevételnek, az igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek minősül, amelyet az egyéni vállalkozó a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában vesz figyelembe. A szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően befolyó bevételre, felmerülő kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha az ügyvéd nem szünetelteti, hanem megszüntette az egyéni vállalkozói tevékenységét, akkor az Szja-tv. 10. sz. melléklet II. 3. pontja szerint szintén önálló tevékenységnek minősül a vállalkozás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2734
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 37 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést