133 talált cikk a jóváírás kifejezésre

Kérdés: 2025. december 2-án kifizetésre került egy 30% előleget tartalmazó számla, azonban a számlán tévesen voltak a dátumok feltüntetve (előre kiállította a partner a számlát), 2025. november 24. volt a teljesítés és a kiállítás dátuma, a fizetési határidő pedig 2025. december 08. volt. Most javíttatni szeretnénk vele a kézi számláját, és ebben szeretnénk állásfoglalást kérni, hogy ennek mi a szabályos módja, mik legyenek a helyes dátumok a bizonylaton (a teljesítés napja az előleg beérkezésének napja, a kelte szintén az kellene, hogy legyen, illetve a fizetési határidő mi legyen a bizonylaton előleg esetén)! Olvastuk, hogy kézi számla esetében, amennyiben nem módosítja az adót vagy adóalapot (adó alól mentes szolgáltatásról szól a számla), úgy az is elfogadott, hogy a rossz adat áthúzásra kerül, és fölé kell írni a helyes adatokat, mivel azonban már lezárt gazdasági évről van szó, nem vagyunk biztosak benne, hogy ez az eljárási mód használható.

Kérdés:

Az önkormányzat 2024. évben szerződést kötött egy egyéni vállalkozóval külső szakértői szolgáltatás elvégzésére, aki az általános szabályok szerint adózott a szerződés megkötésének időpontjában (2-es volt az adószáma). A szerződés alapján előleg kifizetésére is sor került 2024. évben. A kifizetett előleget könyveltük, szerepel az önkormányzat könyveiben 36514 főkönyvi számon, az áfa értéke pedig a 36413 főkönyvi számon. 2026-ban ez az egyéni vállalkozó elvégezte a szerződésben vállalt feladatát, be szeretné nyújtani a végszámláját, de már alanyi adómentesként (1-es adószámmal). A szerződés módosítására nem került sor az alanyi adómentességgel kapcsolatban. Mi ilyenkor a helyes eljárás? Hogyan kell kiállítania a végszámláját, milyen adattartamú számlát vagyunk kötelesek befogadni? Ha alanyi adómentesként állít ki végszámlát, akkor hogyan kell kikönyvelnünk az előleget és annak áfáját a végszámla benyújtását követően?

Kérdés: Önkormányzatunk termékeket vásárolt egy webáruháztól, a teljes vételárat a cég pro forma számlája alapján elutalta előre. A cég kiállította a pénzügyi teljesítés dátumával a tételes vevői számláját, melyet ő végszámlának tekint. A Ptk. szerinti teljesítés még nem történt meg, ugyanis a termékeket majd csak egy hónap múlva fogja szállítólevél kíséretében átadni a futárszolgálatnak, amint őhozzá is beérkezik valamennyi termék. Kérésünkre sem fog/tud nullás végszámlát kiállítani a tényleges birtokbaadás dátumával, szerintük a szállítólevél bizonyítja az átadást. Véleményünk szerint a pénzügyi tranzakciót igazoló számla adóügyileg előlegszámla, még ha a nevéből nem is ez derül ki, ugyanis a tényleges teljesítést megelőzően íródott jóvá a cég számláján. Több cég jár el hasonlóképpen, s nehezen, vagy egyáltalán nem tudjuk meggyőzni őket, hogy még egy bizonylatot állítsanak ki 0 forintról. Mikor járunk el szabályosan? Ha később, a birtokba adáskor a kapott szállítólevélre kivezetjük az adott előleget, és lekönyveljük tényleges teljesítésként a kiadást, vagy már a pénzügyi tranzakciót igazoló számla alapján történjen ez meg?

Kérdés: Közfoglalkoztatásban a mezőgazdasági/értékteremtő programokban a dologi kiadások áfája nem támogatott. Az értékesített termékek után áfafizetésre vagyunk kötelezettek, a beszerzett dologi kiadások után áfát igénylünk vissza. Abban az esetben, ha a visszaigényelhető áfa meghaladja a fizetendő áfa összegét, a különbözet megilleti az önkormányzatot? Visszaigényelhető és felhasználható az áfakülönbözet?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja Revolut megtakarítási számlával rendelkezik, éves kamatot kap, a kamat jóváírásakor a litván előírások szerint 15 százalék adót kell fizetnie. A fennmaradó összegre vonatkozóan keletkezik-e Magyarországon bármilyen adókötelezettsége?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja egy külföldi banknál tartós befektetési (értékpapír-) számlával rendelkezik. A számla 2023-as gyűjtő-évű. A számláján devizakészpénz és devizában kibocsátott értékpapírok, jellemzően kötvények vannak. A számláját várhatóan a hároméves periódus lejárta előtt fel kívánja törni. A lekötési hozamot kamatjellegű vagy árfolyamjellegű számítással kell megállapítani? Azaz a hozamot devizában kell kiszámolni, és a feltörés napján érvényes devizaárfolyammal számítani át forintra, vagy a hozamot a feltörés napján érvényes deviza-árfolyammal kiszámított forintérték és a számla feltöltésekor érvényes devizaárfolyammal kiszámított forintérték különbözete adja?

Kérdés:

Az önkormányzat a falunapra egy szerbiai székhelyű zenekar fellépését rendelte meg. A zenekarnak nincs magyar adószáma. A rendezvény helyszíne Magyarország. A zenekar euróban állítja ki a számlát (nem előlegszámla készül). A rendezvény időpontja augusztusban volt, a fellépés díját előre kellett kifizetni júliusban. Jól gondoljuk, hogy ebben az esetben az önkormányzat mint a szolgáltatás igénybe vevője kötelezett az általános forgalmi adó megfizetésére? Mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség, és milyen árfolyamot kell alkalmazni az adókötelezettség megállapítása során?

Kérdés: Önkormányzatunk saját fenntartású nyitott uszodát üzemeltet a nyári időszakban. Az uszodába történő belépőjegy vásárlása az uszoda helyszínén történik, ahol pénztárgépet üzemeltet az önkormányzat. A kialakult gyakorlat és a belső szabályzat szerint az adott napon beszedett bevételt az uszoda pénztárosa másnap csekken befizeti az intézmény számlájára, mely 2-3 nap múlva jelenik meg a bankszámlakivonaton. A gazdasági esemény könyvelési tétele jelenleg:
T B402 – K 321 A bevétel intézményi pénztárba történő bevételezése
T 321 – K 363
T 363 – K 331 A bankszámlán történő jóváírás
Helyes-e a bevált gyakorlat és annak könyvelése, vagy célszerűbb lenne, ha az uszodában beszedett bevétel másnap az intézményi pénztárba kerülne bevételezésre (a pénztárgép nyugták alapján), és így a könyvelési tétele a T B402 – K 321 lenne?

Kérdés: Szabályos-e az a gyakorlat, ha terembérlet díját a tényleges igénybevétel előtt átutalással rendezi a bérlő, és majd a jóváírás után pár nappal nyugta kerül róla kiállításra? Amennyiben nem helyes ez a gyakorlat, hogy tudnánk a bizonylatadási kötelezettségünket teljesíteni az átutalással befizetett bérleti díjak után?

Kérdés: Költségvetési szervünk informatikai terméket vásárolt, amelyre az értékesítő díjbekérőt állított ki. A díjbekérő alapján az ellenérték átutalásra került. Az átutalást követően kaptunk egy díjbekérő alapján kiállított számlát. A számla sora a megvásárolt terméket tartalmazza értékkel, de nem kerül feltüntetésre a már kifizetett díjbekérő összege negatív előjellel. Hogyan kell pontosan eljárni a díjbekérő/előlegszámla/végszámla kiállítása során?