1386 talált cikk a juttatás kifejezésre

Kérdés: Az alapítványunk alapító okirat szerinti feladata az idősek otthona munkavállalói részére szakmai továbbképzések, utak, tapasztalatcserék szervezése. A szakmai út során elszámolt étkezés adózás szempontjából minek minősül (reprezentáció, béren kívüli juttatás, adómentes juttatás), ha a szállásköltség tartalmazza az étkezés költségét is, illetve, ha külön számlán kerül elszámolásra? Szintén alapító okirat szerinti feladat az intézmény népszerűsítése. Adózási szempontból minek minősül az intézmény bemutatását szolgáló rendezvényen meghívott vendégek, külső partnerek részére nyújtott étkezés?

Kérdés: Önálló költségvetési szervként működő egyetem vagyunk. Amennyiben saját foglalkoztatottnak szeretnénk elismerésként, nagyobb értékű (300.000 Ft) tárgyjutalmat – emlékérem, díszkard stb. – adni, élhetünk-e a felbruttósítás lehetőségével annak érdekében, hogy a munkatársnak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? A juttatási szabályzatban rögzítenénk, hogy a tárgyjutalom/természetbeni juttatás mellé X összegű pénzjuttatás/keresetkiegészítés is jár (ami az adótehernek felel meg). A felbruttósítás – költségvetési szerv esetében – ütközik-e bármilyen adójogi vagy államháztartási korlátozásba? A jogszabályoknak megfelel-e a fenti megoldás az adótartozás átvállalására?

Kérdés: Költségvetési szervként együttműködési megállapodást szeretnénk kötni egy vállalkozással. Az együttműködés keretében a vállalkozás forrást biztosítana egy kiadvány létrejöttéhez, a kiadványt, könyvbemutatót saját kommunikációs csatornáin népszerűsítené, és segítené konferenciák, kereskedelmi bemutatók szervezését. A költségvetési szerv vállalása, hogy kedvezményeket (ingyenes belépés, szolgáltatási díjból kedvezmény), valamint a kiadványból meghatározott példányszámot biztosítana a vállalkozás részére. Ilyen esetben a támogatás összege ellenérték fejében nyújtott támogatásnak minősül, a vállalkozás áfás számla ellenében teljesít a költségvetési szerv részére, mely B402 és B406 rovatokon kerül kimutatásra, vagy az együttműködés ellenérték nélkülinek minősül, és B65 rovaton szükséges könyvelni a támogatás teljes összegét?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozójának fia 2026. június hónapban érettségizett, a Magyar Államkincstár értesítése alapján a családi pótlékot 2026. 07. 31-ig kapta. A gyermek ősztől Franciaországban tanul tovább. Abban az országban ősztől kapja a családi pótlékot. Ilyen esetben, mivel európai uniós tagállamról van szó, a francia családi pótlék alapján jár a családi kedvezmény Magyarországon?

Kérdés: Az intézmény központi költségvetési szervként működik, gazdálkodását a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott előirányzatok alapján végzi. Az elmúlt időszakban az egyik igazságügyi alkalmazottjának szolgálati jogviszonya közös megegyezéssel megszűnt. Az érintett alkalmazott a jogviszony megszűnésének időpontjában hatályos tanulmányi szerződéssel rendelkezett. A szolgálati jogviszony megszüntetésére a „Megállapodás igazságügyi alkalmazott szolgálati jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetéséről” elnevezésű okirat alapján került sor, amelyet a munkáltató és az igazságügyi alkalmazott írt alá. A megállapodás rendelkezik a tanulmányi szerződés alapján fennálló visszafizetési kötelezettség mértékéről, és annak alapján az igazságügyi alkalmazottat a tandíj és a távolléti díj 25%-ának visszafizetésére kötelezi. Ezzel összefüggésben ugyanakkor nem készült külön okirat, amely a követelés részbeni elengedéséről, illetve a visszafizetési kötelezettség ilyen mértékű meghatározásának indokáról rendelkezett volna, és amely pénzügyi ellenjegyzéssel ellátásra került volna.
A fentiek alapján az alábbi kérdésekben kérjük véleményüket:
– Keletkezik-e az intézmény javára követelés a tanulmányi szerződés alapján a tandíj és a tanulmányi szerződés alapján kifizetett távolléti díj tekintetében?
– Amennyiben igen, milyen feltételek mellett és milyen mértékben gyakorolható méltányosság a visszafizetési kötelezettség alóli részleges vagy teljes mentesítés során?
– Megalapozhatja-e önmagában a munkáltatói döntés a követelés részbeni elengedését, vagy ehhez minden esetben szükséges az érintett munkavállaló írásbeli méltányossági kérelme?
A gazdálkodási terület álláspontja szerint a tanulmányi szerződés rendelkezései alapján az intézmény javára követelés keletkezik, amelyre figyelemmel alkalmazandóak az Áht. 97. §-ában foglalt rendelkezések. Ennek értelmében a költségvetési szerv követeléséről kizárólag jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén, különös méltánylást érdemlő körülmények alapján mondhat le.
Az érintett ügyben az igazságügyi alkalmazott írásbeli méltányossági kérelmet nem terjesztett elő. Tudomásunk szerint ugyanakkor szóbeli kérés alapján a nettó távolléti díj, valamint a tandíj 75%-ának megfizetése alól mentesült.
Az intézményvezető álláspontja szerint a tanulmányi szerződésben foglalt visszafizetési kötelezettség alóli részleges vagy teljes mentesítés mértékének meghatározása munkáltatói jogkörbe tartozik.
Az érintett tanulmányi szerződés szerint a támogatás az oktatási és vizsganapokra biztosított munkavégzés alóli mentesítésre és a tandíj megfizetésére terjed ki. A tanulmányok időtartama: 2025. szeptember 19. napjától 2027. július 15. napjáig.
A tanulmányi szerződés releváns rendelkezései az alábbiak:
„A képzés ideje alatt, illetve a tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiállításának dátumától számított 1,5 évig a munkáltatóval fennálló igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyát rendes felmondással nem szünteti meg.”
„A 4. pontban biztosított szabadidő és a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára az igazságügyi alkalmazottat távolléti díj illeti meg.”
„Amennyiben az igazságügyi alkalmazott a 3. pontban meghatározott kötelezettségeit elmulasztja, valamint, ha az igazságügyi alkalmazott a szolgálati jogviszonyát a jelen szerződés hatálya alatt megszünteti, továbbá, ha lényeges szerződésszegést követ el, az intézmény jogosult a jelen szerződéstől elállni, és a támogatást a jövőre nézve megszüntetni. Jogosult továbbá az általa nyújtott támogatás összegét visszakövetelni az igazságügyi alkalmazottól. A visszakövetelés összege arányos, ha az igazságügyi alkalmazott a jelen szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le.”
Az intézmény gazdálkodási szabályzatának tanulmányi támogatásokra vonatkozó rendelkezései:
„Tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás (igazságügyi alkalmazott, valamint az intézmény tagja részére)
7. § (1) Az Iasz. 38. § (1) bekezdés f) pontjába nem tartozó szakmai képzés és továbbképzés, önképzés, valamint idegennyelvi képzés, továbbképzés céljára, tanulmányi szerződés alapján nyújtható támogatás, amennyiben azt az intézmény szakmai érdeke indokolja.
(2) A tanulmányi szerződés rendelkezései a vonatkozó jogszabályokon alapulnak azzal, hogy az intézményi érdek rövid indokolását e szerződésben rögzíteni kell.
(3) Nem nyújtható támogatás a munkakör betöltéséhez szükséges képzettség, képesítés megszerzése céljából.
(4) Támogatásban a legalább két éve szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazott, valamint az intézmény tagja is részesülhet. Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén ennek hiányában is megállapítható a támogatásra való jogosultság.
(5) A pótvizsgára való felkészülésre, a pótvizsga napjára munkáltatói támogatás (pl. utazás, szállás, tanulmányi szabadság) nem nyújtható.
(6) Tanulmányi szerződés hatálya alatt álló igazságügyi alkalmazottal, intézményi taggal újabb tanulmányi szerződés nem köthető.
(7) A visszafizetési kötelezettség alól – különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén – az intézmény elnöke felmentést adhat, illetve egyéves időtartamra részletfizetést engedélyezhet.
(8) Az (1)–(7) bekezdésben foglalt rendelkezések hatálya nem terjed ki az Mt. 55. § (1) bekezdés g) pontja szerinti rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülésre, a távollét idejére járó illetményre való jogosultság megállapítására.
(9) A tanulmányi ösztöndíj – az iskolarendszeren kívüli képzés kivételével – képzési, továbbképzési és idegennyelvi képzési támogatás biztosítható adóköteles juttatás formájában az Szja-tv. 1. § (10) bekezdésében meghatározott feltételek szerint, amelynek adó- és járulékterheit a munkáltató írásbeli kötelezettségvállalással átvállalhatja.
(10) A beosztás, illetve munkakör ellátásának hatókörében a tevékenység ellátásának feltételeként iskolarendszeren kívüli képzési támogatás adómentes juttatás formájában biztosítható az Szja-tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerint.”
A hivatkozott jogszabályi és belső szabályozási rendelkezésekre figyelemmel kérjük szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a fenti ügyben jogszerűen mellőzhető-e a követelés érvényesítése, illetve milyen feltételek mellett alkalmazható a visszafizetési kötelezettség alóli részleges vagy teljes mentesítés.

Kérdés: Tényállás: Intézményünk, egy református egyházkerület szeretetszolgálata, egyházi fenntartású, nem állami szociális intézmény. Foglalkoztatottjaink az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban állnak. Ugyanakkor az Szt. 94/L. §-ának (4) bekezdése okán a munkavállalókra kógens módon alkalmaznunk kell a Kjt. 55–80. §-ában rögzített előmeneteli és illetményrendszeri szabályokat. Érintett munkavállalónk megszakítás nélkül a szociális, illetve közigazgatási szférában dolgozik 1986. jú-lius 1. napja óta. Intézményünkhöz 2023. október 1-jén került jogutódlással. A munkavállalót lakóhelyén 2024. október 1. napjával főállású polgármesterré választották, amelyre tekintettel az intézményünknél fennálló munkaviszonya fizetés nélküli szabadság igénybevétele mellett állt fenn. A munkavállaló a korábbi munkahelyeit, az intézményünknél töltött időt és az aktív polgármesteri idejét
(2024. 10. 01. – 2026. 06. 20.) összeszámítva a 40 évnyi (14 600 nap) jubileumi jutalomra jogosító időt 2026. június 20. napján érte el (ebből az időtartamból az aktív polgármesteri idejét nálunk fizetés nélküli szabadságon töltötte). Ezt követően, 2026. június 21. napjával megszerezte a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára („nők 40”) való jogosultságot is. A fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló elektronikus levélben azzal a kéréssel fordult a munkáltatóhoz, hogy 2026. július 1. napjával munkavállalói jogviszonyát szeretné megszüntetni, ezzel egyidejűleg kéri a jubileumi jutalom kifizetését. Intézményünk írásbeli hiánypótlás keretében kívánta felhívni a munkavállalót, hogy nyilatkozatát pontosítsa, és tegye egyértelművé, pontosan milyen jogcímen kéri a munkaviszony megszüntetését, mivel a „megszüntetni szíveskedjen” formula önmagában joghatás kiváltására alkalmatlan, nem értelmezhető. Mielőtt azonban az írásbeli felhívást megküldtük volna, a munkavállaló kiegészítő nyilatkozatot tett. Ebben korábbi kérelmét fenntartva kifejezetten rögzítette: „A munkavállalói jogviszonyom 2026. július 1. napjával közös megegyezéssel megszüntetni szíveskedjen.” A munkáltató ezt a kifejezett, közös megegyezésre irányuló kezdeményezést elfogadja, így a felek közötti munkaviszony az Mt. 64. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 2026. július 1. napjával, közös megegyezéssel megszűnik. Melyik munkáltató köteles kifizetni a 40 éves jubileumi jutalmat ebben az esetben? A szeretetszolgálat, ahol a dolgozó évek óta fizetés nélküli szabadságon van, vagy az önkormányzat, ahol a 40. év elérésének pillanatában aktív, főállású polgármesterként dolgozik? Beszámít-e a fizetés nélküli szabadság alatt máshol (polgármesterként) töltött idő az intézményünknél lévő jogosító idejébe? Tekintettel arra, hogy a munkavállaló naptári napra pontosan elérte a 40 évet, terheli-e kifizetési kötelezettség a szeretetszolgálatot abban az esetben, ha a munkavállaló a nők 40 éves nyugdíjjogosultságára hivatkozva saját maga kéri a jogviszonya megszüntetését kifejezetten közös megegyezéssel? Értelmezhető-e úgy a jogszabály, hogy a mi intézményünknél a jogosultsági ideje a fizetés nélküli szabadság miatt nyugvópontra került, és a kifizetés emiatt kizárólag az aktív jogviszonyában esedékes? A fentiek tükrében jogszerűen megtagadhatja-e a szeretetszolgálat a kifizetést, és ha igen, milyen jogi érveléssel és adminisztratív lépésekkel kell a munkaviszonyt lezárnia, hogy egy esetleges munkaügyi perben védve legyen?

Kérdés: Intézményünk a sportolást támogató kezdeményezésként szerződést kötött egy szolgáltatóval, aki sportolási lehetőséget nyújt a rendelkezésére álló edzőtermekben.
A fentiekkel kapcsolatban további lényeges információk:
– a szolgáltató csak névre szóló belépőkártyákat tudott biztosítani a dolgozók részére,
– a juttatást nem kívánta a teljes állomány igénybe venni,
– a dolgozóknak e tekintetben nincs semmiféle térítési kötelezettségük,
– a szolgáltató a szerződés szerint az intézmény nevére számlát állít ki, ami alapján kiegyenlítésre kerül a szolgáltatás értéke.
Ebben az esetben a költségeket milyen rovatkódra kell elszámolni, illetve a juttatás ezen formája milyen közteherviselési kötelezettségekkel jár?

Kérdés: Önkormányzatunk gesztora annak a szociális társulásnak, amely fenntartja a szociális intézményt mint költségvetési szervet. A társulás munkaszervezeti feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el. A szociális intézmény tekintetében felmerült az az igény, hogy az intézmény vezetője kizárólag a személyi juttatások és a járulék előirányzata felett rendelkezzen. Az egyéb előirányzatok tekintetében az államháztartási törvény rendelkezéseit figyelembe véve ez esetben kihez telepíthető az előirányzat felett történő rendelkezés?

Kérdés: A SZÉP-kártya fel nem használt részének intézményünk részére történő visszautalásából származó bevételre vonatkozóan helyes-e, ha a bevételt a B411/7 rovatra könyveljük mint „Következő évek személyi juttatás visszatérítés”? Amennyiben nem, melyik a gazdasági esemény helyes bevételi rovata?

Kérdés: Közös hivatalunk 5 önkormányzat és az általuk fenntartott összesen 7 intézmény, 2 társulás és az általuk fenntartott 2 intézmény, 4 roma önkormányzat tekintetében látja el a hivatali és munkaszervezeti feladatokat. Gazdasági szervezettel csak a közös önkormányzati hivatal rendelkezik. Az Áht. 10. §-át figyelembe véve a felsoroltak közül egy intézmény az, amely önálló gazdasági szervezetet is alapíthat, de az irányító szerv döntése alapján ez esetben is a közös hivatal látja el a gazdasági szervezet feladatait. A központi költségvetés a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához felhasználási kötöttséggel feladatfinanszírozást biztosít. A közös hivatalnál foglalkoztatottak bére és járuléka munkaköri leírás alapján annak a feladatnak a COFOG-jára kerül könyvelésre, amely feladatot az adott kolléga végzi (pl. aki az óvodával foglalkozik, az az óvodai COFOG-ra, aki a szociális ellátással, az a szociális COFOG-ra), és a költség elszámolásra kerül az adott kötelező önkormányzati feladatfinanszírozása terhére. Az utóbbi időben olyan értelmezés is napvilágra látott, amely arról szól, hogy a közös hivatalban felmerült költségek nem számolhatóak el az óvoda, szociális ellátás feladatfinanszírozásának terhére. Véleményünk szerint a költségvetési törvény, amikor meghatározza a közös hivatalok létszámát, ezzel összefüggésben a feladatellátás finanszírozását, akkor figyelembe veszi az ellátott önkormányzatok számát/-lakosságszámát, a nemzetiségi önkormányzatok számát, ugyanakkor nem veszi figyelembe azt, hogy a közös hivatal hány intézménynek látja el a feladatát. Ebből kifolyólag esetünkben figyelembe vesz 5 önkormányzatot, figyelembe vesz 4 nemzetiségi önkormányzatot, és nem veszi figyelembe azt, hogy ezen túlmenően még 2 társulás és 9 intézmény/költségvetési szerv esetében is ellátja a gazdasági, jogi feladatokat. Esetünkben a költségvetési törvényben meghatározott létszámon felül 12 fő van foglalkoztatva, és ennek a 12 főnek a személyi juttatása kerül elszámolásra a feladatfinanszírozás terhére. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy a fentieket figyelembe véve helyes-e az általunk kialakított elszámolási mód a feladatfinanszírozás terhére.