Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

64 találat a megadott juttatás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Kifizetőt terhelő adók dolgozói juttatások után
Kérdés: Szakmai segítséget szeretnénk kérni az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése, a 70. § "Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások", valamint a 71. § "Béren kívüli juttatások után az adót a kifizetőt terheli" jogszabály értelmezésére. A saját dolgozóknak nyújtott ingyenes vendéglátást (étkezés) terheli-e járulékfizetési kötelezettség? Költségvetési szerv vagyunk, intézményünk minden évben egyszer megvendégeli saját dolgozóit (pl. pedagógusnap, köztisztviselői nap stb.), beépítettük a csapatépítő tréninget, ahol szintén ebédet kaptak munkatársaink. A számla a munkáltatónk nevére szól. Szerintünk mindkét juttatási forma után kell járulékot fizetni.
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
- Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
- idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
- sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
- végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint - legfeljebb a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben - résztvevőnként azonos értékű ajándék, továbbá az ilyen rendezvényeken ingyenesen közreműködők részére biztosított étkezési szolgáltatás.Amennyiben az önkormányzati rendezvény megfelel a nyilvánosság követelményeinek, akkor is csak a helyben fogyasztott étel és a rendezvényen ingyenes közreműködők, fellépők kaphatnak adómentesen étkezést.A virágcsokor, akár rendezvény keretében adják, akár nem, vagy reprezentációs ajándékként, üzleti ajándékként, vagy csekély értékű ajándékként adózik. Például a dolgozóknak adott nőnapi virág csekély értékű ajándék. Mindegyik esetben egyes meghatározott juttatásként adóköteles. A terem díszítésére felhasznált virág után nem keletkezik adófizetési kötelezettség.Nyilvános rendezvény keretében adott ajándék adómentességének feltétele, hogy minden résztvevő azonos értékű ajándékot kapjon, tehát pl. gyereknap alkalmával minden gyerek kap egy tábla csokoládét.Az idős emberek köszöntésénél, ha a szépkorúak köszöntésére gondoltak, akkor a jogszabály alapján adott pénzjuttatás adómentes, de a virág, csokoládé már csekély értékű ajándékként az egyes meghatározott juttatás szabályai szerint adóköteles.Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.22 pontja szerint adómentes a közoktatásban részt vevő (óvodástól középiskoláig, ideértve a szakképző intézményt is) gyermek, tanuló részére a tanulmányi kirándulás, táborozás, tanulmányi verseny alkalmával adott nem pénzbeli juttatás, ideértve az iskolai könyvjutalmat is; továbbá adómentes az előbbi rendezvényeken a gyermekek, tanulók felügyeletét ellátó magánszemély a jelenlétének, közreműködésének biztosításához szükséges feltételek biztosításaként nem pénzbeli (ideértve különösen az utazást, szállást, étkezést) formában kap.Amennyiben a kérdésben említett sportrendezvény megfelel az önkormányzat által szervezett nyilvános rendezvény keretében adott juttatásnak, vagy az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.22. pontjában foglalt feltételeknek, akkor adómentes. Ha az adómentességi feltételek nem állnak fenn, akkor csekély értékű ajándékként kell adózni.A végzős diákoknak ingyenesen adott strandbelépőre, amennyiben közoktatási intézmény tanulóiról van szó, értelmezhető az Szja-tv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5323
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2. találat: Egészségügyi dolgozók egyszeri juttatása
Kérdés: A 275/2020. (VI. 12.) Korm. rendeletben meghatározottak alapján fizettük ki az egyszeri, rendkívüli juttatást. Még nem mindenki számára egyértelmű, hogy a kifizetésre került összeget melyik rovatra kell könyvelni, és emiatt szeretném a megerősítésüket, miszerint a vállalkozó orvosok részére ez az összeg kifizetői oldalon a K51208-as rovaton (Működési célú támogatás nyújtás egyéb vállalkozásnak) jelenik meg, amely főkönyvi számlán a katás vállalkozás esetén a bruttó összeg, nem katás esetében a K123-as rovaton az 500 ezer forint nettó összege, alkalmazottak esetében pedig a K1101-es rovaton, utóbbi két esetben a levont munkáltatói járulékok a K2-es rovaton. A kifizetések alapján bevételi rovat: B16-005.
Részlet a válaszból: […]K123. Egyéb külső személyi juttatások rovaton javasoljuk elszámolni. A közreműködői szerződés alapján foglalkoztatott szolgáltatóknak történő kifizetések államtitkári tájékoztatás alapján támogatásnak minősülnek, számla kibocsátása ezzel kapcsolatban nem lehetséges, így annak elszámolására a K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre rovatot javasoljuk.A NEAK tájékoztatása alapján a NEAK a támogatást a szociális hozzájárulási adó összegével együtt utalja. Azokban az esetekben, ahol a foglalkoztatói, közreműködői jogviszony alapján nem szociálishozzájárulásiadó-kötelezettség merül fel (pl. egyéni vagy társas vállalkozónál a kata, kiva), ott az érvényesítendő közteher összege használható fel. Értelmezésünk szerint ez azt jelenti, hogy a közreműködői szerződés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5286
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3. találat: Belépőjegy, utaztatás a táborban
Kérdés: Szociális intézményünk családsegítő szolgálat kereteiben a rászoruló gyerekeknek tábort szervez. A tábor keretein belül szeretnének elutazni a közeli városba, ahol moziba is mennének. Az utaztatás (buszjegy), illetve a mozibelépő költségeit milyen rovaton lehet elszámolni, illetve van-e ezek után valamiféle pluszadóteher?
Részlet a válaszból: […]közvetetten is - valamely alrendszeréből, az egyházi jogi személy forrásából, a köznevelési intézmény vagy a szakképző intézmény saját bevételéből a gyermek, tanuló a tanulmányi kirándulás, táborozás, tanulmányi verseny alkalmával kap (ideértve az iskolai könyvjutalmat is).A fent említett rendezvényeken a gyermekek, tanulók felügyeletét ellátó magánszemély a jelenlétének, közreműködésének biztosításához szükséges feltételek biztosításaként nem pénzbeli (ideértve különösen az utazást, szállást, étkezést) formában kap juttatást.Az előzőek alapján a táborozás keretében fizetett utazás, mozi adómentes, nem terheli sem személyi jövedelemadó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5280
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Emelt összegű cafeteria
Kérdés: A Költségvetési Levelek 292-es számában, az 5208-as kérdésre adott válaszuk az emelt összegű SZÉP-kártya-juttatással kapcsolatos. A mi önkormányzatunk nem emelte fel a cafeteriakeret összegét, így 2020-ban is bruttó 200 ezer forintot kap minden dolgozó. A válasz elolvasása után úgy értelmezzük ezt a változást, hogy a járvány miatti jogszabály-módosítások hatására a bruttó 200 ezer forint helyett nettó 200 ezer forint illet meg minden dolgozót június 30-ig. Jól értelmezzük a választ, vagy az csak a felemelt 400 ezer forintos összeg esetében jelent nettó összeget? Önkormányzatunknál március elején kapták meg a dolgozók az éves bruttó 200 ezer forintos juttatás 50%-át, most júniusban lenne esedékes az összeg másik fele. Így nettó 162 613 forint illetné meg a dolgozókat, figyelembe véve a szochómentességet is. A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet 4. §-a szerint a Kvtv. 58. §-ának (4) bekezdésétől eltérően a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten - az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott juttatások - adott juttatások együttes nettó összege - törvény eltérő rendelkezése hiányában - 2020-ban nem haladhatja meg a 400 000 forintot.
Részlet a válaszból: […]meghosszabbította december 31-ig.A kormányrendeletben meghatározott keretösszeg maximális keretösszeg, nem kötelező felemelni. Arra is van lehetőség, hogy a munkáltató a felszabaduló szociális hozzájárulási adót, amit korábban betervezett, átcsoportosítsa a dolgozóknak adható juttatás megemelésére.A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében közzétett szabályok nem visszamenőleges hatályúak, tehát az április 21. előtt adott juttatásokra a költségvetési törvény 58. §-a szerinti bruttó 200 000 forint időarányos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5234
5. találat: Ruházati költségtérítés felhasználásának igazolása
Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk, és adunk ruházati költségtérítést a dolgozóinknak. A szabályzatunkban előírtuk, hogy a ruhákról az intézmény nevére szóló számlát kell hozni. A ruházati költségtérítés összevonandó jövedelemként adózik. Van-e értelme előírni, hogy számlával számoljanak el a dolgozók, jelent-e adózásban különbséget, ha nem számoltatjuk el a dolgozókat a ruhapénzzel?
Részlet a válaszból: […]szerint kellett volna adóztatni.2019-től a ruházati költségtérítés minden esetben jogviszonyos bérjövedelemként adózik, így jogosan merülhet fel a kérdés, hogy kell-e számlával igazoltatni a juttatás felhasználását. A személyijövedelemadó-törvény szabályainak változása miatt az adóztatásra nincs befolyással az a körülmény, hogy a ruhapénzről kérnek-e számlát vagy sem, számlával történő elszámoltatás esetén és számla nélkül is összevonandó jövedelemként adózik.A munkáltatók ennek ellenére továbbra is előírják a számlával történő elszámoltatást. Ennek hiányában ugyanis a juttatás célja szerinti felhasználás nem igazolható. A munkáltató azzal a céllal adja a juttatást, hogy a munkavállalók öltözködési kiadásaihoz hozzájáruljon. Gyakran elő is írnak öltözködési elvárásokat (minisztériumokban öltöny, kosztüm, esetleg fehér blúz stb.), mindennapi viseletre, vagy bizonyos hivatali események[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5212
6. találat: Emelt összegű SZÉP-kártya-juttatás
Kérdés: 2020. április 21-én a Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet, amely a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazását írja elő: a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves maximális cafeteriakeretét 400 ezer forintban határozzák meg. Nálunk a 200 ezer forint kifizetésre került. Az ezen jogszabály alapján kifizetésre kerülő 200 ezer forint cafeteria nettó vagy bruttó módon értelmezhető? A jogszabály úgy írja, hogy nettó 200 ezer forint. A félreértést az okozza, hogy a következő sorban már azt írják, hogy nem kell levonni a szochót.
Részlet a válaszból: […]költségvetési szerv -aa) évi 400 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;ab) a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;ac) évi 400 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.(3) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho-tv.) 1. §-a (4) bekezdésének a) pontjától eltérően nem terheli adókötelezettség a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget.(4) A (3) bekezdés szerinti adómentesség e kormányrendelet hatálybalépésétől a 2020. június 30-ig adott juttatások tekintetében alkalmazható.4. § Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 58. §-ának (4) bekezdésétől eltérően a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten - az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott juttatások - adott juttatások együttes nettó összege[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5208
7. találat: Reprezentáció állami támogatásból
Kérdés: A társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből egy állam tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság támogatást kap többek között szakmai programok szervezésére (diákok részére). A rendezvényeken történő vendéglátás reprezentáció keretében valósul meg. Ebben az esetben a reprezentáció után van-e adófizetési kötelezettsége a társaságnak?
Részlet a válaszból: […]reprezentáció egyes meghatározott juttatásnak minősül azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerinti adómentes juttatásokat.Az adómentes jogcímeket az Szja-tv. 1. sz. melléklete határozza meg. A kérdés nem tartalmazza a rendezvény jellegét, ezért a szóba jöhető adómentes jogcímeket az alábbiakban soroljuk fel.Szja-tv. 1. sz. mellékletének 4.7. c) pontja: a két- és többoldalú nemzetközi megállapodások alapján, valamint európai uniós és hazai költségvetési forrásból finanszírozott nemzetközi oktatási, képzési, kutatásfejlesztési és kulturális mobilitási programok keretében belföldi és külföldi magánszemélyek részére folyósított ösztöndíj, egyéb juttatás, nyújtott kedvezmény.Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.22. pontja: a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával szervezett rendezvényhez, programhoz kapcsolódó utazás, szállás, étkezés értékének a támogatás összegét meg nem haladó része, továbbá az a juttatás, amelyet az államháztartás - a juttatás forrása alapján akár közvetetten is - valamely alrendszeréből, az egyházi jogi személy forrásából, a köznevelési intézmény vagy a szakképző intézmény saját bevételébőla) a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló kulturális, sport- és más hasonló rendezvény alkalmával nem pénzbeli formában kap, ideértve a rendezvényhez kapcsolódó utazást, szállást, étkezést és egyéb, a rendezvénnyel szokásszerűen együtt járó juttatást is;b) a gyermek, tanuló a tanulmányi kirándulás, táborozás, tanulmányi verseny alkalmával[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5179
8. találat: Önkormányzat által a lakosságnak adott iskolakezdési, óvodakezdési, karácsonyi támogatás
Kérdés: A Költségvetési Levelek 276. számában a 4961. számú kérdéssel kapcsolatban a következő kérdések merültek fel:
Ha az önkormányzat a településén belül települési támogatás keretében a Szociális tv. 45. §-a szerint valamilyen életkori kritérium vagy körülmény alapján pénzbeli támogatást ad, akkor azt milyen adókötelezettség terheli?
Ha a települési támogatás keretében a karácsonyi támogatást az iskolások és az óvodások részére egy mikuláscsomaggal nyújtja az önkormányzat, annak is van adóvonzata?
Részlet a válaszból: […]juttatást, akikkel az önkormányzat nem áll jogviszonyban) - a magánszemély oldalán személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség (kifizetőnek le kell vonni), a kifizető oldalán pedig szocho-fizetési kötelezettség keletkezik.A mikulásajándék tipikusan nem tartozik a települési támogatások közé. Az Szja-tv. 8.35. pontja alapján a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat által a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zárt körű), azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport-, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint - legfeljebb a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben - résztvevőnként azonos értékű ajándék, továbbá az ilyen rendezvényeken ingyenesen közreműködők részére biztosított étkezési szolgáltatás adómentes. Tehát ha egy mikulásünnepség keretében adják ezeket a csomagokat, legfeljebb a rendezvény összes költségének 10%-áig, résztvevőnként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5013
9. találat: Iskolakezdési támogatás nyújtása települési támogatásként
Kérdés: A Költségvetési Levelek 276. lapszámában a 4961. kérdésszám alatt megjelent válaszhoz kapcsolódóan szeretném megkérdezni, hogy a beiskolázási támogatás akkor is egyéb jövedelemnek minősül és adóköteles, ha azt önkormányzati rendelet állapítja meg mint települési támogatást?
Részlet a válaszból: […]alapján szociális rászorultság esetén a jogosult számára a képviselő-testület - az e törvényben és a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint - települési támogatást állapít meg (szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás).A Szociális tv. 45. §-ának (1) bekezdése szerint a képviselő-testület az e törvény rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint - pénzbeli vagy természetbeni formában - települési támogatást nyújt. Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen:a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,c) a gyógyszerkiadások viseléséhez,d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4996
10. találat: Kedvezményes strandbelépő juttatása
Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
Részlet a válaszból: […]vetítési alapra (költségek, árbevétel, eszközök) vetített - nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál;e) nyereségmegosztásos módszer, amelynek során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben;f) egyéb módszer, ha a szokásos piaci ár az a)-e) pontokban foglaltak alapján nem határozható meg.A szokásos piaci ár megállapítása során alkalmazott módszerek részletes szabályai a 22/2009. PM rendeletben, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségek részletes szabályai pedig a 32/2017. NGM rendeletben találhatók.2016-tól a kft.-nek a helyi iparűzési adóban is módosítani kell az adó alapját, ha a szokásos piaci ár elvétől eltérő módon állapították meg a kapcsolt felek között az ellenértéket.A feltett kérdésnek az áfára is van hatása. Főszabály szerint a termékek, szolgáltatások értékesítése esetén az adó alapja az a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kellene.Az Áfa-tv. 66. §-ának (2) bekezdése szerint az adó alapját pénzben kifejezve, a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani.Nem független felek (kapcsolt vállalkozások vagy munkáltató és munkavállaló) közötti termékértékesítés, szolgáltatás nyújtása esetén az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja (Áfa-tv. 67. §), amennyiben:- az ellenérték aránytalanul magas a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját egyébként az adólevonási jog nem egészben illeti meg,- az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét az adólevonási jog nem egészben illeti meg,- az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás piaci árához képest, és a termék értékesítőjét, a szolgáltatás nyújtóját az adólevonási jog nem egészben illeti meg, illetve bizonyos mentességre okot adó körülmény fennállása esetén.Az előzőektől függetlenül az ingyenes szolgáltatásnyújtást ellenérték fejében teljesített, vagyis áfafizetést keletkeztető gazdasági eseménynek tekinti az Áfa-tv. (14. §), ha az adóalany a vállalkozástól idegen célok elérésére ingyenesen használja, illetőleg azt másnak ingyenesen használatba adja, másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére átadja, feltéve, hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg. Ez utóbbi feltétel nyilvánvalóan fennáll, mivel a strandot üzemeltető áfaalany kft.-nek van adólevonási joga a strand üzemeltetésével kapcsolatban. A személyi jövedelemadót érintő kérdések A magánszemély bevételének meghatározása során az Szja-tv. 5. §-ának (4) bekezdéséből kell kiindulni, mely szerint a magánszemély bevételének tekinthető a termék szokásos piaci árából az a rész, melyet a munkavállalónak nem kell megfizetni. A termék szokásos piaci árát jövedelemadó szempontjából az Szja-tv. 3. §-ának 9. pontja határozza meg, mely meghatározására több módszer lehetséges. E rendelkezés alapján a megvásárolt termék szokásos piaci ára nem feltétlenül egyezik meg a kiskereskedelmi egységekben eladási árként feltüntetett értékkel.A termék szokásospiaciérték-meghatározásának egyik lehetséges módszere a viszonteladási árak módszere. E?módszer alkalmazásában egy termék szokásos piaci árának a termék független fél felé, változatlan formában történő értékesítés ellenértékének a viszonteladói költségekkel és a szokásos haszonnal csökkentett összegét tekinthetjük. Továbbá az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének w) pontja alapján nem minősül a magánszemély bevételének a szokásos piaci érték és a kedvezményes ár közötti különbözet akkor, ha a különbözet összege nem haladja meg a kifizető által a független felektől történő vásárlás során elért árengedmény összegét.A leírtak figyelembevételével, ha a dolgozók a vásárlásaik alkalmával legalább a termékek beszerzési, előállítási (önköltségi) árát megfizetik, akkor a munkavállalónak nem keletkezik jövedelme, ezáltal adó- és közteherfizetési kötelezettség sem keletkezhet. Amennyiben az előző szempontok figyelembevételével meghatározott árhoz képest kevesebbet fizet a munkavállaló, akkor a különbözetet a 2019. évtől az Szja-tv. 25. §-ának (1) bekezdése alapján a munkavállaló nem önálló tevékenységéből származó jövedelmének kell tekinteni. A magánszemély által megszerzett jövedelem megállapításához külön nyilvántartás vezetése is szükséges.Az önkormányzati strandbelépők esetében figyelembe kell venni, hogy a helyi lakosok részére kedvezményes árat szoktak megállapítani,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4993
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést