1355 talált cikk a juttatás kifejezésre

Kérdés: Intézményünk egyik munkatársa Németországba utazik azért, hogy egy ottani kórházban már alkalmazott gyógyítási eljárást elsajátítson. A külföldi (munkavégzéssel is járó) utazást intézményünk igazgatója rendelte el. A külföldi tartózkodás előreláthatólag több hónapig tart majd. Kérdésünk, hogy ez tartós kiküldetésnek számít-e, és ha igen, akkor milyen elszámolási (adóelőleg-levonási) szabályokat kell alkalmaznunk?

Kérdés: Munkavállalóink jutalmazását ajándékutalványok átadásával szeretnénk megoldani. Az utalvány bármely termék vásárlására felhasználható. A juttatás az elvégzett munka minőségétől függ. A jutalmazásból egyetlen munkavállalót sem zárunk ki, de a juttatás jutalmazási funkciójából adódóan nem biztos, hogy minden dolgozó kap utalványt. Az így adott ajándékutalvány természetbeni juttatásként kezelhető-e?

Kérdés: A 2003. évi XCV. tv. módosította a Ktv. 49. §-t. 2004. év közben a jogviszony megszűnésekor időarányosan jár-e az egyhavi különjuttatás a dolgozó részére?

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.33 pontja "....a munkáltató vagy szakszervezet által a tulajdonában, kezelésében lévő ...." kitételének értelmezésével kapcsolatosan. A fent említett melléklet "kezelésében lévő" kifejezése értelmezhető-e kizárólagosan a munkavállalók üdültetésére bérelt üdülőre? Elszámolhatja-e a munkáltató adómentes természetbeni juttatásként a munkavállalóknak és közeli hozzátartozóinak nyújtott üdülési szolgáltatások értékéből az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét, amennyiben egy, az általa eddig bérelt belföldi üdülőre "kezelői szerződést" köt? E kezelői szerződésnek milyen tartalmi elemekkel kell rendelkeznie?

Kérdés: Főiskolánk által felhasználói szerződés alapján kifizetett szerzői jogdíjból történő adóelőleg-levonásánál helyesen járunk-e el, ha a szerződésben megállapított teljes díjból 10 százalék költséghányad levonása után 38 százalék személyijövedelemadó-előleget vonunk le? Kérdésünk továbbá az is, hogy ha az egyik megbízott folyamatosan külföldön dolgozik, és magyarországi munkahelye, jövedelme nincs, csak itt bejelentett állandó lakcíme, akkor a kifizetéskor kell-e adóelőleget levonnunk?

Kérdés: A polgármesteri hivatal dolgozói közül többen a 6000 forintos étkezési hozzájárulást veszik igénybe. 1. Lehetséges-e, hogy több számlával számol el a dolgozó, és a számlák különböző melegétkeztetést biztosító vendéglátóegységektől származnak? 2. A dolgozónk egy hónapban 4500 forint értékű meleg ételt fogyaszt el, mely összegről számlát hoz. Ilyen esetben a fennmaradó 1500 forint elveszik, vagy átvihető-e a következő hónapra úgy, hogy éves szinten a 12 hó x 6000 forint összeghatárt ne lépje túl?

Kérdés: Üres CD és videokazetta elszámolható-e? A pedagógus nevére és lakcímére szóló számlát lehet csak elfogadni, nem jó a pedagógus neve és az intézmény címe?

Kérdés: Kötelezi-e valamilyen jogszabály az önkormányzatot, hogy a nem főállású anyakönyvvezetőnek (egyébként szociális előadó) a köztisztviselőket megillető ruházatiköltség-térítésen felül további ruházatiköltség-térítést fizessen?

Kérdés: Óvodánk külső konyhától vásárolja az ebédet, melynek nettó értéke 420 000 forint. Ehhez kapcsolódó bevételek: gyermekek térítési díja, felnőtt dolgozók térítési díja, illetve a hozzáadott természetbeni juttatás, önkormányzati térítés, összesen nettó értékben 260 000 forint. A 160 000 forint különbözetet (ami a törvény által biztosított kedvezményes és ingyenes étkeztetésből adódik) az intézmény finanszírozza. Az ehhez kapcsolódó beszerzést terhelő áfa összege 63 000 forint. Kell-e arányosítanom, vagy a teljes összeg levonható? Mi a teendő tárgyi eszköz beszerzésekor?

Kérdés: Intézményünk vezetője az elmúlt évben néhány hónapig Brüsszelben dolgozott EU-tisztviselőként. A 2003. évi adóbevallás benyújtása előtt érdeklődtünk az APEH-nál, hogy ezt a jövedelmet be kell-e vallani Magyarországon, tekintettel arra, hogy Brüsszelben a jövedelméből már levonták az adót. Azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az EU-tól kapott jövedelmet az adóbevallásban adóterhet nem viselő járandóságként kell bevallani. A 2004. évi XXVII. törvényben találtunk egy olyan rendelkezést, amely szerint 2003. január 1-jére visszamenőleg mentes az adó és minden egyéb közteher alól Magyarországon az Európai Közösségek tisztviselőjeként vagy alkalmazottjaként megszerzett, a közösségtől kapott bér, fizetés és minden egyéb térítés, juttatás. Most tanácstalanok vagyunk, mert az adóbevallást határidőre benyújtotta az érintett személy, és abban adóterhet nem viselő járandóságként fel is tüntette az EU-tól kapott jövedelmet. Így hátrány érte, hiszen a többi – Magyarországról származó – jövedelme után magasabb adókulccsal kellett adóznia. Nem értjük továbbá azt sem, hogy ez a visszamenőleges hatályú módosító rendelkezés miért csak az EU-csatlakozásunk napjáig volt érvényben.