Adómentes természetbeni étkeztetés I.

Kérdés: Létezik-e még az úgynevezett kötelező étkezés konyhai dolgozók, óvónők, kollégiumi nevelők, napközis tanárok esetében? Helyesen jár-e el az intézmény akkor, ha a kötelező étkezésre hivatkozással az ott érintett dolgozóinak a természetben nyújtott étkezés értékéből 4000 forint/hó kedvezményt, míg az e körbe nem tartozóknak 2000 forint/hó értékű, fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalványt juttat?
Részlet a válaszából: […] ...a Szja-tv. szerinti természetbeni étkeztetés. Annak a kérdésnek az eldöntése nem adójogi kérdés, hogy a munkáltató az adómentes juttatás melyik formáját választja.Felhívjuk a kérdező figyelmét, hogy ezzel a témával a 7. lapszám 204. és a 8. lapszám 217...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 1.

Adómentes természetbeni étkeztetés II.

Kérdés: Saját üzemeltetésű melegkonyha hiányában akkor valósulhat meg a természetbeni étkeztetés, ha a munkáltató valamely, a munkaközi szünetben elérhető közelségben lévő melegétkezést nyújtó szolgáltatóval "megállapodást" köt. Ha az intézménynek van saját melegkonyhája, mi helyettesíti a megállapodást, hiszen saját magával kellene megállapodnia?
Részlet a válaszából: […] Saját melegkonyha esetén a munkáltatónak nyilván nem kell "megállapodást" kötnie. Amennyiben a konyhát nem egy "külső" cég üzemelteti, akkor a dolgozóknak az étkezési díjból adott engedmény, kedvezmény azon értéke minősül adómentes természetbeni étkeztetésnek, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 1.

Üres álláshely értelmezése

Kérdés: A 217/1998. Korm. rendelet 2. § 29. pontjában definiálja a tartósan üres álláshely fogalmát. Hogyan kell ezt értelmezni: az életben vannak olyan helyzetek, mint pl. tartós betegállomány, dolgozó nő esetében a szülési szabadság, a dolgozó fizetés nélküli szabadsága. A távollévő dolgozó esetében hogyan kell vizsgálni, hogy üres és betöltetlen-e az állás? Egybefüggően kell-e nézni, eléri-e a 4 hónapot, vagy éves viszonylatban össze kell adni azokat az időszakokat, amikor betöltetlen az álláshely?
Részlet a válaszából: […] ...a költségvetési szervet nem illeti meg az az összeg, amely a tartósan, 4 hónapot meghaladó üres álláshely személyi juttatási előirányzata és munkaadókat terhelő járuléka volt.A kérdéses 4 hónap meglétének tényét folyamatában kell vizsgálni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 1.

Gyermekek étkeztetéséhez nyújtott támogatás

Kérdés: A gyermekek étkeztetési támogatásával kapcsolatosan – a közoktatásban gyermekétkeztetést igénybe vevők részére – kiadott oktatási miniszteri közlemény felsorolja az érintett kört, a mértéket, a további támogatási szempontokat, de pénzügyi-számviteli, adózási kérdésekkel nem foglalkozik.Hogyan kell kezelni a központi költségvetés által, az önkormányzaton keresztül nyújtott támogatást? Ha térítésidíj-csökkentésként kell kezelni, nem növekednek a saját bevételek. 2002. szeptembertől azt a gyakorlatot vezettük be, hogy a térítési díjat a korábbi normatív támogatás figyelembevételével fizettük meg, és az érintettek külön kapták meg a rendelkezésre álló keret erejéig a támogatást mint "segélyt". Helyes volt-e ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...ellátottak étkeztetéséhez nyújtott étkeztetési támogatás nem pénzbeli juttatás, hanem a fizetendő térítési díjat kell ezzel a támogatással csökkenteni. Ezt a támogatást nem segélyként kell kifizetni.Mindezek alapján ez az eljárás nem volt helyes.Az ellátottak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 1.

Tanulási időn kívül foglalkoztatott tanuló díjazásának adókötelezettsége

Kérdés: Saját tanulónknak rendszeres megbízást és díjazást szeretnénk adni (oktatási időn kívül végzett) munkájáért, de nem szünidőben. Milyen formában és keretek között van erre lehetőségünk, és a tevékenység ellenértékeként kifizetett összeg adókötelezettsége hogyan alakul?
Részlet a válaszából: […] ...oktatási intézményben tanulási időn kívül foglalkoztatott tanuló juttatásának adókötelezettségét az oktatási intézmény és a tanuló között létrejött szerződés határozza meg. Munkaszerződés esetén a munkaviszonyból, megbízásos jogviszony esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 1.

A különböző jogcímeken adott munkáltatói juttatások adózási szabályai

Kérdés: A Ktv. 49/H §-a különböző jogcímű juttatások biztosítását teszi lehetővé a köztisztviselők részére. Ilyen a bővítéssel, a komfortfokozat növelésével nem járó lakásfelújításhoz nem hitelintézeten keresztül nyújtott, vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes kamatozású kölcsön, a lakhatási, családalapítási és szociális támogatás, az üdülési hozzájárulás. Ezen támogatások juttatásáról a hivatal közszolgálati szabályzata rendelkezik. Milyen adókötelezettséget eredményeznek az előzőekben felsorolt juttatások?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. a kérdésben említett juttatások adókötelezettségét nem azonosan rendezi. Van olyan juttatás, amelyik adómentes, mások adókötelesek, az adófizetési kötelezettség azonban egyes esetekben a magánszemélyt, más esetben pedig a munkáltatót terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Ruházati költségtérítés elszámolása

Kérdés: Az Szja-tv. 2003-tól adómentes bevételnek minősíti a Ktv. alapján a köztisztviselőket megillető ruházati költségtérítést. Mentesül-e ebben az esetben a köztisztviselő a számlával történő elszámolás alól?
Részlet a válaszából: […] ...címén kifizetett összeggel a magánszemélynek el kell számolnia, akkor az Szja-tv. 69. §-a szerinti adóköteles természetbeni juttatásról van szó, vagyis a 44 százalékos adót a munkáltatónak meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Munkaruha-juttatás elszámolása

Kérdés: A 15/1998. NM rendelet 3. § (6) bekezdése szerint a családgondozót munkaruha illeti meg: esőköpeny, kabát, sapka, kesztyű, utcai cipő, táska, ing, nadrág, öltöny. Ezen ruházatok az Szja-tv. 9.2. pontja szerint besorolhatók-e az adómentes juttatások körébe?A gyermekfelügyelők részére a fent említett rendelet szerint munkaköpeny és munkacipő jár. Ezen dolgozók esetében, amennyiben nem munkaruházati szaküzletben történt a vásárlás, hogyan ellenőrizhető, vajon valóban munkaruhát vett-e a kedvezményezett? Pl. Salamander üzletben vásárolt, a számlában "cipő" árumegnevezéssel jelzett terméket elszámolhatunk-e adómentes munkaruha-juttatásként?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.24. pontja alapján adómentes természetbeni juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállaló részére adott munkaruházati termék.A munkaruházati termék fogalmát az Szja-tv. 1. számú melléklet 9.2. pontja határozza meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Természetben nyújtott étkeztetés elszámolása

Kérdés: A 2200 forintos természetbeni étkezési hozzájárulást, mely egy hónapra szól, a munkáltató arányosan csökkentheti-e, ha a dolgozó a hónap nem minden napján veszi igénybe az étkezést? Megteheti-e a dolgozó, hogy csak a 2200 forint erejéig veszi igénybe az étkezést?
Részlet a válaszából: […] ...Ktv. 49/F §-a arról rendelkezik, hogy a köztisztviselő természetben nyújtott étkezésre vagy étkezési utalványra jogosult. A juttatás értékét az Szja-tv.-ben meghatározott adómentes természetbeni juttatásnak megfelelő értékben határozza meg. Az Szja-tv. 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Helyi utazási bérlethez kapcsolódó adókötelezettségek

Kérdés: A helyi utazási bérlet használata szorosan összefügg a munkavégzési kötelezettség teljesítésével (kézbesítő). A munkáltató nevére szóló számla mellett milyen adózási kötelezettség van? Mi a helyzet abban az esetben, ha a bérlet árának a felét a dolgozó fizeti meg, a másik felét pedig a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...helyi utazási bérlet juttatása (a számla a munkáltató nevére szól) fő szabály szerint az Szja-tv. 69. §-a alapján 44 százalékos személyi jövedelemadót viselő természetbeni juttatásnak minősül, mivel a személyes szükségletet akár részben is kielégítő dolog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.
1
125
126
127
129