86 talált cikk a kártérítés kifejezésre

Kérdés: Dolgozónk 2008. január 9-én tölti be a reá irányadó előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt (60 évet). Mivel törvényileg már csak az idén van arra lehetőség, hogy munkaviszonyának megtartása mellett menjen el nyugdíjba, ezért szeretne korengedménnyel nyugdíjba menni az idei évben. Úgy tudjuk, erre lehetősége van abban az esetben, ha a munkáltató megállapodást köt vele a korengedményes nyugdíjazásról, és nyilatkozatban vállalja, hogy a korengedményes nyugdíj idejére járó nyugdíj összegét és a postaköltséget egy összegben befizeti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elkülönített számlájára [181/1996. (XII. 6.) Korm. rend.]. Intézményünk bérszámfejtését központilag a Magyar Államkincstár végzi. Kérdésünk az, hogy a munkáltató által befizetett nyugdíj- és postaköltség könyvelési tételei melyek?

Kérdés: Önkormányzatunk egy ingatlanát az elmúlt hónapban lopásból származó komoly kár érte. Az ingatlan védelmét biztosító cég – a szerződésben meghatározottak szerint – kártérítés megfizetésére kötelezett. Kell-e nekünk a kártérítés miatt áfás számlát kibocsátani?

Kérdés: A kisajátításról szóló törvényerejű rendelet 2005. április 6-ai hatállyal beépített módosítása értelmében a kisajátítást megelőző kártalanítás során kifizetett vételár adó- és illetékmentes. Kérdés, hogy vajon ez áfamentességet is jelent-e?

Kérdés: Egy volt munkatársunk munkaviszonyának felmondása miatt bírósághoz fordult. A bíróság a munkaviszony jogellenes megszüntetését állapította meg, és visszamenőlegesen az elmaradt munkabér, továbbá kéthavi átlagkereset megfizetésére kötelezte a hivatalt. Értelmezésünk szerint ez a kéthavi átlagkereset is bérjövedelem, amelyből le kell vonnunk az adóelőleget.

Kérdés: Intézményünk az Mt. hatálya alá tartozik. Megtehetjük-e, hogy pl. ápolót, mentálhigiénés asszisztenst, takarítót határozott időre foglalkoztatunk? Egy-egy szerződést 6 hónapra kötnénk, melyet szükség esetén többször meghosszabbítunk, de az 5 évet nem meghaladóan. Helyes az eljárásunk? Nyugdíjas munkavállaló esetében is alkalmazható ez az eljárás?

Kérdés: 2005. évben nyilatkoztatni kellett a munkatársakat, hogy a tárgyévben hideg- vagy melegétkezési utalványt kérnek. Mindenki 8000 Ft-os melegétkezési utalványt kért. Néhány munkatárs április, illetve május 1-jével felmondott. Szerintem a felmentési időre csak hidegutalvány jár, mert tárgyhóban egy napot sem töltenek a munkahelyen. Azonban ők ragaszkodnak a nyilatkozatukhoz, mely szerint egy évben csak egyféle utalványt kaphatnak, tehát a kért meleget. Kinek van igaza?

Kérdés: Intézményünk befejezte raktára leltározását. A leltári eltérések könyvelésében bizonytalanok vagyunk. Hogyan számoljuk el a leltári hiányt, és mit könyveljünk a csökkent értékű elfekvő textilneművel kapcsolatban, ha azok értéke 612 000 forint, és az értékbecslő szerint legfeljebb az eredeti érték 70 százalékáért értékesíthető?

Kérdés: A bíróság kötelezett bennünket egy munkavállalónk munkaviszonyának jogellenes megszüntetése miatt hathavi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére, mivel volt alkalmazottunk nem kérte eredeti munkakörébe történő visszahelyezését. Vita van közöttünk, mert a volt dolgozó kártérítésként kéri kifizetni a megítélt összeget. Valóban adóköteles a kifizetés?

Kérdés: Felsőoktatási intézményben (központi költségvetési szerv) a revízió kifogásolta az 50 ezer forint alatti tárgyi eszközök leltárhiánylistáját, amelyben csak darabszámban tüntettük fel a hiányt, tételesen értékben nem. Szeretnénk teljes körű magyarázatot kapni – törvényi hivatkozással – az 50 ezer forint egyedi beszerzésű eszközökre vonatkozóan:- az Szt. melyik paragrafusa vonatkozik erre a kérdésre,- milyen analitikus nyilvántartást kell vezetni (mennyiségben, értékben, mindkettőt?),- milyen időközönként kell leltározni,- a leltárhiányt hogyan kell elszámolni?

Kérdés: Intézményünk egyik dolgozója üzemi baleset következtében elhunyt. Mivel a balesetet az egyik berendezés meghibásodása okozta, és a hibás működésre a dolgozó korábban felhívta a figyelmet, de a munkáltató elmulasztotta annak kijavíttatását, a balesetért a munkáltató felelős, felelősségét el is ismerte. Peren kívüli tárgyalások során a munkáltató megállapodott a hozzátartozókkal, hogy viseli a temetés összes költségét, egyösszegű fájdalomdíjat fizet, és a dolgozó gyermeke számára felsőfokú tanulmányai befejezéséig rendszeres havi juttatást biztosít. Milyen adóteher mellett kerülhet sor az említett összegek kifizetésére?