126 cikk rendezése:
121. cikk / 126 Pszichiátriai gondozó átsorolása
Kérdés: A pszichiátriai gondozóban foglalkoztatott dolgozó 1988-ban "pszichiátriai ápoló és gondozó" szakképesítést szerzett, így a 3/2001. EüM rendeletet figyelembe véve a "D" fizetési osztályba nyert besorolást. A dolgozó – tanulmányi szerződéssel támogatva – 2003. évben "ápoló" szakképzettséget igazoló bizonyítványt szerzett. Kötelezhető-e a munkáltató az "E" fizetési osztályba történő átsorolásra, annak ellenére, hogy jelenlegi munkakörében az utóbb szerzett végzettségre nincs szükség, és a 16/2004. EszCsM rendelet a "pszichiátriai gondozó" munkakör szakmai feltételeként a "szakképzett gondozó" személyi feltételt állapítja meg?
122. cikk / 126 Vezetői pótlék mértéke
Kérdés: Fővárosi kerületi önkormányzathoz tartozó művelődési intézmény vagyunk, önálló gazdálkodási jogkörrel. Az intézmény igazgatója magasabb vezetőként 225%-os illetménypótlékot kap. A gazdasági vezetőnek, aki az intézményvezetőnek a helyettese is (más kinevezett helyettese nincs) hány %-os vezetői illetménypótlékot kell kapnia? A gazdasági vezető az előírt képesítési követelményeknek megfelel, és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik.
123. cikk / 126 Közalkalmazott besorolása
Kérdés: Idősek otthonában ápoló-gondozói munkakörbe csak érettségivel és a munkakörre előírt szakképesítéssel rendelkező dolgozót milyen fizetési osztályba kell besorolni alkalmazása esetén?
124. cikk / 126 Egyes kifizetések hallgatói munkadíjként történő minősítése
Kérdés: 2004-ben módosult az Szja-tv. 3. § 72. i) pont rendelkezése, mely alapján már csak olyan tevékenység lehet adóterhet nem viselő járandóság, amely oktatás, kutatás, valamint az e tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ha olyan hallgatóval kötnek megbízási szerződést, aki a hallgatói munkadíjra jogosult, de az intézmény egyéb bevételi forrásból fizeti, pl. terembérbeadásból, és a feladat teremfelügyelet, és a megbízó azt igazolja, hogy nem a hivatkozott paragrafus i) pontjában meghatározott tevékenység ellenértékét fizeti ki, akkor a szerződést megbízási szerződésként (önálló tevékenység) vagy hallgatói munkadíjként (egyéb jövedelem) kell megítélni? További kérdésünk az, hogy hogyan kell megállapítani az adókötelezettséget, ha a hallgató 2003-ban megkötött szerződése alapján 2003-ban elvégzett tevékenysége ellenértékeként 2004-ben szerez hallgatói munkadíjat, valamint hogyan kell eljárni, ha a hallgató egyszerre több hónapra járó hallgatói munkadíjnak minősülő kifizetésben részesül?
125. cikk / 126 Nyelvvizsga alóli mentesítés
Kérdés: Melyik jogszabályban található, hogy 40 éves kor betöltése esetén nem kell nyelvvizsga a diploma megszerzéséhez, és pontosan hogyan kell ezt értelmezni?
126. cikk / 126 Mérlegképes könyvelői, adótanácsadói képesítéssel rendelkező közalkalmazott besorolása
Kérdés: A közalkalmazottak által betölthető munkaköröket a Kjt. fizetési osztályokba sorolja be. A 257/2000. Korm. rendelet a főkönyvelői munkakört az "F" fizetési osztályba sorolja be. Mérlegképes könyvelői, adótanácsadói képesítéssel, 29 éves szakmai gyakorlattal rendelkező főkönyvelőt hová kell sorolni, mert a mérlegképes könyvelői képesítés felsőfokú szakképesítést ad, amely általában az "E" fizetési osztályba sorolható. A dr. Tálné dr. Molnár Erika által kiadott "Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény a gyakorlatban KJT" című könyvben azonban a következő okfejtés található: "Az iskolai végzettség, képzettség alól a jogszabály alapján véglegesen mentesített közalkalmazottat a mentesített iskolai végzettség szerinti fizetési osztályba kell sorolni." Ez tehát azt jelenti, hogy például a 150/1992. Korm. rendelet 16. § szerint véglegesen mentesített és felsőfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező gazdasági magasabb vezetőt az "F" fizetési osztályba kell besorolni annak ellenére, hogy az csak középfokú iskolai végzettséggel és felsőfokú tanfolyami képzettséggel rendelkezik. (10 éves szakmai gyakorlat mellett.)