Emlékmű nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk emlékművet készíttetett. A szerződésben szerepel, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet részére a kortárs képző- és iparművészeti alkotások dokumentálása céljából adatot szolgáltat. Az emlékművet egy parkban állították fel. A fentiek alapján ez kulturális javaknak minősül? Tárgyi eszközként vagy egyéb építményként kell a vagyonnyilvántartásban szerepeltetni? Hány százalék értékcsökkenést számolhatunk el rá?
Részlet a válaszából: […] A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7. §-a 10. pontjának meghatározása szerint a kulturális javak az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Képzőművészeti alkotás

Kérdés: Önkormányzatunk egy iparművész egyéni vállalkozóval készíttetett műkőből domborművet több millió forint értékben, amely a helyi kilátóépület falára került ünnepélyes keretek között kifüggesztésre. Az elkészült dombormű képzőművészeti alkotásnak minősül-e, mely után nem számolható el terv szerinti értékcsökkenési leírás? Az Szt. ugyanis nem határozza meg a képzőművészeti alkotás fogalmát, így nem tudjuk, milyen szempontoknak kell megfelelni, illetve, hogy egy alkotás képzőművészeti alkotás-e vagy sem? Kérjük, sorolják fel azokat a szempontokat, ami alapján egy alkotás képzőművészeti alkotásnak minősül!
Részlet a válaszából: […] Az Szt. nem határozza meg a képzőművészeti alkotás fogalmát, így konkrét válasz a kérdésre nem adható, máshol fellelhető meghatározásokból lehet esetleg elindulni. A képzőművészet a Magyar értelmező kéziszótár szerint tágabb értelmezésben olyan művészet, amelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Egyesülettől térítésmentesen kapott képzőművészeti alkotások

Kérdés: Egy önkormányzat átveheti-e egy egyesülettől térítésmentesen kapott képzőművészeti alkotásokat (festmények, képek, kiállítási tárgyak) befejezetlen beruházásként úgy, hogy azt térítésmentesen átadja az irányítása alá tartozó költségvetési szervének, egy művelődési háznak? Tiltja-e valamilyen jogszabály, hogy ily módon a művelődési ház tulajdonába kerüljenek a tárgyak? Hogyan történik az átadás-átvétel számviteli elszámolása? Milyen értéken kell ezeket az analitikában, illetve a könyvelésben nyilvántartásba venni?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat átveheti térítésmentesen az egyesülettől a kérdésben szereplő eszközöket, és azokat használatbavétel nélkül átadhatja az irányítása alá tartozó költségvetési szervnek. Az egyesülettől történő térítésmentes átvételt a 38/2013. (IX. 19.) NGM...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Adományként kapott vagyontárgyak

Kérdés: Önkormányzatunk egy magánszemélytől adományként kapott egy képzőművészeti alkotást (szobor, 15 millió forint értékben) és egy egyéb építményt (esőbeálló, 1,3 millió forint értékben). A műalkotás és az építmény az átadás napjától az önkormányzat vagyonát képezi. Hogyan kezeljük a két vagyontárgyat (nyilvántartásba vétel, értékcsökkenés, egyéb eredményszemléletű bevétel)?
Részlet a válaszából: […] A térítés nélkül kapott eszközök nyilvántartásba vételét a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet I. melléklet III. Fejezet Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások Növekedések rész A) Térítés nélkül, ajándékként, hagyatékként kapott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Márványtábla számvitele

Kérdés: Műemlék jellegű épületre készített és elhelyezett emlék márványtábla könyvviteli elszámolása hogyan történjen?
Részlet a válaszából: […] 1. Az Áhsz. 10. §-ának (5) bekezdése szerint a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközként olyan eszközt lehet kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet tartósan, legalább egy éven – a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a mérleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Értékcsökkenés

Kérdés: A külterületi földutak után kell-e értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 1. számú mellékletének 4. pontja szerint a külterületi földutak után nem számolnak el értékcsökkenést.Nem számolható el értékcsökkenési leírás azon eszközre, amelyre a Szt. szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Műtárgyak állományba vétele

Kérdés: Ezúton kérném a szakmai válaszukat, segítségüket, esetleg állásfoglalásukat. Intézményünk egy múzeum, 2014-ben műtárgyat vásárol adásvételi szerződéssel, kiállítási céllal, ezt a költségvetésből fizeti 100 ezer Ft feletti vagy alatti összeggel. Minek kell tekinteni, tárgyi eszköznek vagy szakmai anyagnak? A múzeum külön nyilvántartást vezet a műtárgyakról.
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. szerint a műtárgyakat is a többi eszközhöz hasonlóan kell minősíteni aszerint, hogy éven belül vagy éven túl használódik-e el. Ha a minősítés eredménye az éven túli elhasználódás lesz, akkor az adott eszközt, így a műtárgyakat is tárgyi eszköznek kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Terv szerinti értékcsökkenés elszámolási szabályai

Kérdés: Kérem, szívesedjenek összefoglalni, hogy hogyan változott 2014. január 1-jétől az értékcsökkenés elszámolása!
A 200 000 Ft alatti eszközöket minden esetben a tárgyi eszközök között kell kimutatni és az értékcsökkenést egy összegben elszámolni? Vagy továbbra is van mérlegelési lehetősége a szervezetnek, hogy csak abban az esetben kell az 1-es számlaosztályban elszámolni a beszerzést, ha a költségvetési szerv tartósnak minősíti az eszköz használatát, egyébként készletbeszerzés K311, K312 rovatokon?
Részlet a válaszából: […] A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését a tényleges használatnak megfelelően negyedévente kell elszámolni. A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenési kulcsait a társasági adóról és osztalék­adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-tv.) 2. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

"Szabadfoglalkozású" művészek adó- és járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Az önkormányzat képzőművésszel okleveleket és különböző képzőművészeti alkotásokat (kisplasztika, érmék stb.) készíttetett. A művész nem egyéni vállalkozó, magánszemély, aki adószámmal rendelkezik, tevékenységéről számlát állított ki. Nyilatkozatban jelölte, hogy művészeti tevékenységéből származó jövedelme után a személyi jövedelemadót egyénileg fizeti meg, így személyijövedelemadó-előleget nem vontunk a díjazásból. Társadalombiztosítási vagy más egyéb közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik-e a kifizetőnek ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] A művészeti, alkotói tevékenységet önálló tevékenységkeretében folytató magánszemélyek egy része nem választja az egyéni vállalkozóijogállást. Az ún. szabadfoglalkozású művész adószámmal rendelkezik, és számlátállít ki, ugyanakkor nem minősül egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.

Életjáradéki szerződéssel átvett képzőművészeti alkotások állományba vétele

Kérdés: Milyen bekerülési értéket kell meghatároznunk egy tulajdonjog átruházása fejében kötött életjáradéki szerződésre, mely képzőművészeti alkotások tulajdonjogáért havi fix összegű járadékot biztosít a művésznek? A rendelkezésünkre álló piaci érték alapján számítást végeztünk, s megállapítottuk, hogy a járadék összegét kb. 90 évig kellene folyósítanunk, hogy a piaci érték összegét elérje.
Részlet a válaszából: […] A képzőművészeti alkotások és a fix összegű életjáradékösszegét a főkönyvi könyvelésben nem kell egymással szembeállítani.Abban az esetben, ha az életjáradék folyósításánakmegkezdésével egyidejűleg a képzőművészeti alkotásokat a költségvetési szervtulajdonba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.
1
2