136 talált cikk a kérelem kifejezésre

A közterület-használati díj és a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány (behajtási díj) az áfa hatálya alá tartozó bevétele az önkormányzatnak? A Költségvetési Levelek honlapján a témával kapcsolatban a mellékelt két cikket találtuk, és számunkra ellentmondásosnak tűnik a két álláspont.
Költségvetési Levelek 321. szám, 5693. „A közterület-használati díj az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot, nem kell számlázni, és nem jár áfafizetéssel, kivéve a parkolást.” 
Áfa-tv. 7. § (1) bekezdés: „Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.”
Mind a közterület-használati díj, mind a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány az önkormányzat helyi rendelete alapján kerül megállapításra. (Behajtási díjat eddig nem szedett az önkormányzat, annak beszedésére a májusi testületi ülésen elfogadott rendelet alapján válik jogosulttá.) A közterület-használati díj ez idáig az áfa hatályán kívüli bevételként került beszedésre. A Költségvetési Levelek 251. számában a 4586. sorszámú válasz szerint a behajtási költségátalány (behajtási díj) viszont áfafizetési kötelezettséget eredményez. Mindkét díj beszedésének alapja a helyi önkormányzati rendelet, melyet törvényi felhatalmazás alapján alkotott meg a képviselő-testület, mindkét esetben az önkormányzat vagyonának használatáért (közterület/közút) fizet az ügyfél, akkor miért más a megítélése az áfa szempontjából a két bevételnek? (Mindkét ügylet leginkább egy „bérleti szerződéshez” hasonlítható, hisz a vagyon átmeneti használatáért fizet az ügyfél, tényleges szolgáltatásnyújtás nem történik. Az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzatunk nem kérte, hogy az áfa hatálya alá tartozzon.) Az áfa szempontjából hogyan kell kezelni a rendelet alapján beszedett két önkormányzati bevételt? Ha eltérő a kezelésük áfa szempontjából, kérem, részletezzék, hogy pontosan mi okozza az eltérést.

Önkormányzatunk az ingatlan-bérbeadásra vonatkozólag az adómentességet választotta. A kimenő számlán a következők szerepelnek: bérbeadás, közterület-használati díj, rezsiköltség. Az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint „az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadására” nem alkalmazható az adómentesség. Az önkormányzat közterület-használat szabályozásáról szóló rendeletében így is van feltüntetve a „Szerencsejáték-ládák, közterületre kihelyezett automaták – az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés (Ft/db/hó + áfa)”. Egy ügyfélnek, egy számlában az alábbi 3 tételt áfásan, vagy áfamentesen, vagy vegyesen kell kiszámlázni?
– Közterületre kihelyezett automaták – az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés (Ft/db/hó + áfa) – közterület-használati díja – áfával,
– szerződés szerint további bérleti díjat fizet – áfamentesen,
– az automata által fogyasztott áramot tovább kell számlázni az ügyfélnek az MVM-számla alapján bérbeadásra vonatkozólag áfamentesen?

A 2011. évi CXXXII. törvény 51/B. §-ának (1) bekezdése alapján a magyar állam kisajátította az önkormányzat 2 felépítményes ingatlanját (hulladékudvar, kerítés, kivett iskolaépület). Az Országgyűlés úgy rendelkezett, hogy az önkormányzat tulajdonában álló, a 2. melléklet B) része szerinti ingatlanok e törvény erejénél fogva a Módtv. 4. hatálybalépésének napjával, a 2. melléklet A) része szerinti ingatlanok a Módtv. 4. hatálybalépését követő 60. napon köznevelési, valamint felsőoktatási feladatokkal összefüggő tevékenység ellátása céljára az állam tulajdonába kerülnek. Az ingatlanok forgalmi értékét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. független értékbecslő bevonásával, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. választása szerint piaci összehasonlító adatok elemzésén, hozamszámításon alapuló vagy költségalapú értékelési módszer alkalmazásával állapítja meg, és téríti meg az önkormányzat számára kártalanítás jogcímen a Módtv. 4. hatálybalépésének napjától számított 80. napig.
1. Ez az ügylet az Áfa-tv. szerint áfás vagy áfamentes ügyletnek minősül-e az ingatlanok Áfa-tv. szerinti besorolására való tekintettel? Ebben az esetben az ingatlanok forgalmi értékének megtérítése kártalanítás jogcímen az Áfa-tv. 13. § és 259. § 6. pontja alapján ellenértéknek minősül-e, vagy az ingatlanértékesítés szabályai szerint adózik?
2. Az MNV Zrt. részére kiállítandó számlán az Áfa-tv. szerint mi számít a teljesítés idejének jelen esetben? Mi a teljesítés ideje: az ingatlanok birtokba adásának napja vagy a számla kiállítását kérő rendelkező levél dátuma?
3. A birtokba adás napja 2024. 07. 23. és 2024. 07. 31. A földhivatali tulajdonjog-bejegyzés dátuma mindkét ingatlan esetében 2024. 06. 13. Az MNV Zrt. hivatalos értékbecslésről szóló kiértesítése még nem történt meg. A kártalanítás várható értéke: cca. 2,7 milliárd Ft, mely után a fizetendő áfa összege több mint 570 millió Ft. Amennyiben áfafizetési kötelezettség terheli a kártalanítás jogcímen kapott összeget, szükséges az önkormányzat tárgyhavi bevallását önellenőrizni, mely esetben önellenőrzési pótlékot vagyunk kötelesek fizetni? Van-e lehetőség arra, hogy – mivel a fenti helyzet nem az önkormányzatnak felróható okból állt elő – az önellenőrzési pótlék megfizetése alól felmentést kaphassunk? Amennyiben nincs erre lehetőség, átháríthatjuk-e ezt a fizetési kötelezettséget az MNV Zrt.-re?

Községi önkormányzatunk az Áfa-tv. 7. §-a szerinti közhatalmi tevékenységen túl gazdasági tevékenységet is végez, amely tevékenységére alanyi adómentességet választott az önkormányzat (a közhatalmi tevékenységen túli gazdasági tevékenységeinkből származó bevétel évek óta nem haladja meg az alanyi adómentesség 12 millió forintos értékhatárát). Ezen tevékenységünk keretében kizárólag belföldi partnereink vannak, külföldi teljesítési helyű ügyletek nem fordultak elő, azonban ilyen ügyletekre a jövőben sor kerülhet. Ismereteink szerint 2025. január 1-jétől változnak az alanyi adómentesség szabályai. Milyen változások várhatóak? Mennyiben érintik a módosítások önkormányzatunkat?