3 találat a megadott késedelmi pótlék tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének 365-öd (1 naptári napra jutó) része.A 2019. január 1-jét követően benyújtott önellenőrzések esetén az önellenőrzési pótlék mértéke változatlanul minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hogy a bevallásban megjelölt kötelezettség határidőre megérkezett-e. Ha csak az esedékességi időpont után terhelik meg a folyószámlát, akkor a pótlékot a számítógép előírja, és a folyószámla-értesítő megküldésekor értesülhet róla az adózó. Jelen esetben tehát úgy tűnik, hogy jogszerű volt a pótlék felszámítása. Az adóhatóságnak a - folyószámlán - késedelmi pótlék előírásakor nincs lehetősége arra, hogy vizsgálja, milyen körülmények vezettek a mulasztáshoz, miért történt a késedelmes fizetés. A pótlék felszámítása tehát egy objektív folyamat, abba beavatkozni nem lehet. A pótlék megküldésekor azonban az adózó vitathatja annak felszámítását. Nem lehet késedelmi pótlékot felszámítani arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta. Igazolásnak azonban csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok (pl. árvíz, tűzvész) idézte elő. A hitelintézet hibája nem minősül elháríthatatlan külső oknak. Az adózó a hitelintézetet mint "teljesítési segédet" veszi igénybe, ezért a hitelintézet hibájáért helytállni köteles. Mégis méltánytalannak tűnik, hogy az adózó jelen esetben pótlékot fizessen. Milyen megoldás lehetséges? Az Art. lehetővé teszi a késedelmi pótlék elengedését, méltányossági eljárás keretében. A méltányosság gyakorlásának alapvető feltétele azonban, hogy a keletkezett "kár" - jelen esetben a pótlék - megtérülése más forrásból nem várható. Bár az adóhatóság[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megfizetését). Ha a magánszemély a termőföldnek nem minősülő ingatlan-bérbeadás jövedelmének megállapítására az önálló tevékenységre vonatkozó adózási szabályokat választja, akkor a jövedelem a bérleti díjból, az ahhoz hozzáadott költségtérítésből, a költségek levonásával (tételes költségelszámolással) vagy a 90 százalékos jövedelemhányad alkalmazásával határozható meg. Ekkor a bérbeadásból származó jövedelem után az összevont adóalap részeként az adótábla kulcsainak figyelembevételével kell az adót megállapítani, és a kifizető által levont (vagy a bérbeadó által megfizetett) adót az adóbevallásban adóelőlegként kell figyelembe venni. A magánszemély ezen választása esetén a kifizető által levont vagy a magánszemély által megfizetett 20 százalék adó adóelőlegnek minősül. Amennyiben a magánszemély nem az összevont adóalap részeként kíván adózni, úgy az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme nem része az összevont adóalapnak, és így a megszerzett bevétel egésze - ideértve a rezsiköltségekre kapott bevételt is - jövedelemnek számít, azaz a bevétellel szemben költség nem érvényesíthető, és e jövedelem után kell a 20 százalék adót megfizetni. Nem kell az adót levonnia a kifizetőnek abban az esetben, ha a magánszemély az ingatlan-bérbeadást egyéni vállalkozóként végzi, vagy fizető-vendéglátóként a tételes átalányadózást választotta, vagy falusi vendégfogadóként írásban nyilatkozik, hogy az ebből a tevékenységből származó bevétele az évi 600 ezer forintot nem haladja meg. Abban az esetben azonban, ha a falusi vendégfogadásból származó bevétel ezt az értékhatárt túllépi, akkor a teljes bevételt jövedelemnek tekintve a 20 százalékos adót a kifizetőnek meg kell állapítania és le kell vonnia. A 20 százalék mértékű adót a bérbeadással összefüggésben a magánszemély részére kifizetett bevételek együttes összegéből kell levonni, amelyek például a következők lehetnek: 1. a bérleti díj, 2. a kapott költségtérítés összege, 3. a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök (ideértve a selejtezett tárgyi eszközöket is) értékesítésekor[…] részlet vége a válaszból.