Lakóingatlan eladása és vétele

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója, ha 1 éven belül elad egy lakást, pl. 40.000.000 forintért, és vásárol egy régi házat 24.000.000 forintért a párjával 1/2 arányban, milyen adókötelezettség merül fel?
Részlet a válaszából: […] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 21. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján magánszemély vagyonszerző esetén az illeték alapja lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző öt éven belül vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:      

Cserét pótló vétel illetékkedvezménye

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja ingatlant vásárolt. Ha cserét pótló vétel kedvezményét érvényesített, és nem sikerül 1 éven belül értékesíteni a másik lakástulajdont, mik a jogkövetkezmények?
Részlet a válaszából: […] Az Itv. 21. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint magánszemély vagyonszerző esetén az illeték alapja lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző öt éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Elévült adótartozások törlése

Kérdés: Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék esetében – amennyiben a végrehajtáshoz való jog az Avt. 19. §-ban foglaltak alapján elévült – az elévült adótartozás és a hozzá kapcsolódó késedelmi pótlék adózói adószámláról (ASP Adó Szakrendszer) történő törléséhez szükséges a képviselő-testület hozzájárulása/döntése, vagy az elévült tételek jegyzői hatáskörben törölhetők?
Részlet a válaszából: […] Az 1991. évi XX. törvény 140. §-a (2) bekezdésének r) pontja értelmében a köztartozások elévülés miatti törléséről a jegyző adóügyi feladat- és hatáskörében dönt. Ennek alapján véleményünk szerint nem szükséges képviselő-testületi döntés az elévült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:    

Késedelmes adó-visszatérítés

Kérdés: Az önkormányzatunknak helyiiparűzésiadó-visszafizetési kötelezettsége van, előre látjuk, hogy valószínűleg késve tudjuk ezt visszafizetni. Ezért az Art. 65. §-a értelmében késedelmi kamatot kell fizetnünk az utalásnál. Az adózóknál a helyi iparűzési számlájukon nyilvántartó programból technikailag csak az eredeti túlfizetés utalható kamat nélkül. A kamatot az önkormányzat költségvetési számlájáról utaljuk külön feljegyzés alapján? Ha a kamatot külön utaljuk, akkor ebben az esetben van-e kiutalási összeghatár, mert a kiutalási összegtől függően a kamat összege változó?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 145. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a helyi önkormányzat a fizetési számlájához kapcsolódóan a következő alszámlákkal rendelkezhet: a helyi adók és a települési adó befizetésére adónemenként külön adóbeszedési alszámla, a késedelmi pótlék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:    

Jubileumi jutalom kifizetésének utalványozása

Kérdés: Önkormányzatunk intézményének vezetője elhalálozott. Új vezető még nincsen kinevezve. Az intézménynek két intézményvezető-helyettese van: az egyik helyettes részére jubileumi jutalom kifizetése esedékes, miközben a másik helyettes a felmentési idejét tölti. Az utalványozásról szóló belső szabályzatban utalványozásra (az egykori) vezető által írásban csak a két helyettes van felhatalmazva. Az intézmények esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. A fenti kivételes szituációban kinek van jogköre a jubileumi jutalom kifizetésének utalványozására?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. és az Ávr. előírásai szerint utalványozó a kötelezettségvállaló vagy az általa írásban felhatalmazott személy. Mindig szükséges gondoskodni arról, hogy a gazdálkodási jogkört gyakorlóknak legyen helyettesük. Ez szükséges az összeférhetetlenségi szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Szállítói számla befogadása

Kérdés: Helyesen járunk-e el, amikor a szállítói számlát visszaküldjük amiatt, hogy pl. a 2022. október 19-én intézetünkbe beérkezett szállító számlájának a fizetési határideje 2022. szeptember 30. volt?
Részlet a válaszából: […] A számla kötelező tartalmi elemeit az Áfa-tv. 168. §-a tartalmazza, ezek között a fizetési határidő nem szerepel. A fizetési határidő alapvetően a felek megállapodásán múlik.A számlát akkor lehet a partnernek visszaküldeni, ha nem teljesült az ügylet, amit számláztak;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Adóelőleg mérséklése

Kérdés: Már csak néhány nap van a társaságiadó-előleg esedékességéig, ha be is nyújtjuk a kérelmet, nem fogja az adóhatóság az esedékességig elbírálni, és véglegessé biztosan nem válik a határozat, ezért a módosítás sem fog felkerülni az adószámlánkra, tehát meg kell fizetnünk a "jelenlegi" előleget, különben tartozásunk keletkezik, amely kizárja a kedvező elbírálást, és még késedelmi pótlékot is kell fizetnünk. Adjunk be egy fizetési halasztási kérelmet is, és akkor nem lesz pótlék? Lehet, hogy az adóhatóság az előlegmódosítást csak a határozat kiadása után esedékes határidők tekintetében engedélyezi?
Részlet a válaszából: […] Az adóelőleg-mérséklést az Art. 69. §-a szabályozza: "Az adózó az adóelőleg esedékességének időpontjáig benyújtott kérelmében az általa bevallott adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.
Kapcsolódó címkék:      

Adószámla-kivonat

Kérdés: A NAV évente, október 31-ig küld a jogszabály alapján adószámla-kivonatot az adózóknak. A folyószámlánk egyenlege "0". Lehet, hogy ezért nem kaptunk postai úton kivonatot az előző évben?
Részlet a válaszából: […] A NAV-nál nyilvántartásba vett valamennyi személy, jogi személy, gazdasági társaság rendelkezik adószámlával. Az adószámla az adóazonosító jel, illetve az adószám kiállításával egy időben jön létre. A NAV mindenkinek adószámlát vezet, aki– adóköteles tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.
Kapcsolódó címkék:    

Végrehajtáshoz való jog elévülése

Kérdés: Az Avt. 19. §-ának (1) bekezdése szerint a tartozás és a meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el. Ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Milyen eljárási rendet kell követnie az önkormányzati adóhatóságnak, ha ezen jogszabály szerint az általa nyilvántartott adótartozás végrehajtásához való jog elévült? Elévültnek kell tekinteni a tartozást, és törölnie kell a tartozást terhelő késedelmi pótlékkal együtt, vagy csak végrehajtási cselekmény nem kezdeményezhető ezen tételekre?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzati adóhatóság végrehajtási tevékenysége során a következő jogszabályokat alkalmazza:– az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (Avt.),– az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.
Kapcsolódó címkék:    

Önellenőrzési pótlék pótlékolása

Kérdés: Önellenőriztük az elmúlt évi bevallásunkat. A korábbi bevallásban kevesebb adót vallottunk be, ezért önellenőrzési pótlékot is számolnunk kellett. Az önellenőrzést benyújtottuk, az adót befizettük, az önellenőrzési pótlékot kiszámítottuk, de a befizetése elmaradt. Az önellenőrzési pótlék későbbi befizetése esetén további pótlékot kell fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] Az önadózás rendszerében az adózónak lehetősége van arra, hogy a korábbi időszakban benyújtott bevallását az Art. 54-57. §-ai szerint korrigálja (önellenőrzés). Az önellenőrzéssel olyan helyzetet teremthetünk, mintha eredetileg is helyes bevallást adtunk volna be. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.
1
2
3