Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott készenléti díj tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Ügyelet, készenlét, rendkívüli munkaidő

Kérdés: Költségvetési intézményünkben bevett gyakorlat szerint a túlórára 150% óradíj, a készenlétre 20% óradíj került kifizetésre. Az új Mt. a bérpótlékok mértékét 50, 40 és 20%-ban határozza meg. Kérdésem egyrészt a fogalmak értelmezése a nem pedagógus közalkalmazottakra vonatkozóan: túlóra, készenlét, ügyelet, illetve a helyettesítés - amit nem találok az új Mt.-ben -, valamint az ezért járó juttatások számfejtése a dolgozók részére. Konkrét eset: az intézményben szombaton rendezvény van, emiatt egy takarítónő ügyel 8-14 óráig, nyitja és zárja a rendezvényt, a munkarendje hétfőtől péntekig tart, bére havi fix 98 000 Ft.
Részlet a válaszból: […]nem használja, hanem egy összefoglaló elnevezést ad, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást. A díjazás kapcsán a közalkalmazottat nem érheti keresetveszteség, illetve a ténylegesen elvégzett munka alapján kell megállapítani a díjazást. A díjazás tehát - ha a közalkalmazott az eredeti munkakör helyett látja el a más munkakörbe tartozó feladatokat - nem lehet kevesebb a kinevezés szerinti illetményénél, illetve a díjazásnak a tényleges munkavégzéshez kell igazodnia. Amennyiben pedig a közalkalmazott az eredeti munkakör mellett lát el további feladatokat, a ténylegesen elvégzett munkával arányosan kell megállapítani a díjazást.Rendkívüli munkaidőnek (túlóra) minősül a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá az ügyelet tartama.Ügyeletről, készenlétről rendelkezésre állás elrendelése esetén beszélünk. A munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető. Négy órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás- a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása,- baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása, továbbá- a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartásaérdekében rendelhető el.A munkavállaló a rendelkezésre állás tartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni, és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni. A munkáltató a munkavállaló számára meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét, ekkor beszélünk ügyeletről. Ha a tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre tudjon állni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. június 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3453

2. találat: Portások juttatásai

Kérdés: Költségvetési intézménynél 3 fő dolgozik portási munkakörben 24/48-as munkarendben. Így a havi munkaidejük 204 óra lesz. Kérdésem, hogy mi illeti meg a portási munkakörben dolgozókat a munkabéren kívül?
Részlet a válaszból: […]szabályozás hosszabb tartalmú teljes munkaidőt is az esetben, amikor a teljes munkaidő mértéke legfeljebb tizenkét órára emelhető. Ez két esetben lehetséges: - készenlét jellegű munkakörben, illetve - akkor, ha a munkavállaló a munkáltató közeli hozzátartozója. Röviden megemlítve a munkaidő-beosztás kérdését, megállapíthatjuk, hogy az általános szabály szerint a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje a tizenkét, illetve a heti negyvennyolc órát nem haladhatja meg. Ugyanakkor készenlét jellegű munkakörben a napi munkaidő a 24 órát, a heti munkaidő a 72 órát nem haladhatja meg. Felmerülhet a munkaközi szünet kiadásának kérdése is. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a munkaközi szünet rendeltetése arra irányul, hogy a munkavállalónak a munkanapon belül módja legyen a szükséges tisztálkodásra, étkezésre, rövid pihenésre. A munkaközi szünet kiadása akkor kötelező, ha a munkáltató napi munkaideje meghaladja a hat órát. Ezen időtartam alatt a munkavégzést meg kell szakítani, ez egyben azt is jelenti, hogy ebben az időszakban munkavégzés nem történik. Ennek időtartamára díjazás nem jár, a munkaidőnek nem része, ezért időtartamával a munkaidő meghosszabbodik. Készenlét jellegű munkakörben ezen szabály nem irányadó, készenlét esetén ugyanis a munkaközi szünet a munkaidőbe beleszámít. A napi pihenőidő a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés közötti idő, arra szolgál, hogy az egyik napi munkavégzést követően a munkavállaló pihenhessen és felkészülhessen a másnapi munkavégzésre. A munkavállaló részére az egyik napi munkavégzés befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. szeptember 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1178
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Gondnok készenléte

Kérdés: Egy középiskola gondnokaként dolgozom, iskolánk riasztórendszerrel van felszerelve. Feladatomul tűzték ki a riasztások ellenőrzését is, ezért bármely napszakban, időszakban, ha riasztás történik, be kell mennem azt ellenőrizni. Van hogy hetente, de van amikor fél év is eltelik riasztás nélkül. A munkaköri leírásomban ez a feladat nem szerepel, csupán az, hogy "köteles ellátni minden egyéb feladatot, amivel felettese megbízza". Jár-e ezért nekem valamilyen díj, pl. készenléti díj, amiért szabadidőmben ezt a feladatot is ellátom?
Részlet a válaszból: […]illetve - az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá - a készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig terjedő időtartam. Felmerülhetnek ugyanis olyan esetek, amikor egy adott tevékenységet, feladatot rendes munkaidőben nem lehet maradéktalanul elvégezni. Ilyenkor a munkáltató munkaidején túli munkavégzésre is kötelezheti a munkavállalót. A rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatosan két lényeges elemre szeretnénk felhívni a figyelmet: - egyrészt a rendkívüli munkát mindig az Mt. 119. §-a szerint elrendelt munkaidő-beosztáshoz viszonyítva kell megállapítani; - másrészt szükséges, hogy a munkáltató elrendelje. Felmerül a kérdésben, hogy esetleg készenlétnek minősül-e ez a fajta rendelkezésre állás, melynek során időszakonként ellenőrzést kell végezni. Az Mt. tételesen meghatározza, hogy mely esetekben, ill. milyen típusú feladatoknál határozhatja meg a munkáltató a készenlétet, azaz az általa megjelölt - a munkavégzés helyére tekintettel elérhető - helyen történő rendelkezésre állást. Ez esetben a munkavállaló köteles gondoskodni a munkára képes állapotának megőrzéséről, s szükség esetén a munkát el is kell végezni. Ez azonban olyan mértékű igénybevételt jelenthet, hogy a törvény szigorúan korlátozza elrendelhetőségének felső határát. A készenlét önmagában nem, de a készenlét alatti munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek minősül, amit a rendkívüli munkavégzés éves mértéke tekintetében is figyelembe kell venni. Közalkalmazotti jogviszonyban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1150

4. találat: Tanulmányi kirándulás díjazása

Kérdés: A pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó tanulmányi kiránduláson vesz részt a gyerekekkel. Ez a kirándulás része a pedagógiai programnak. Tanulmányi kirándulás időtartama alatt mikor kell ügyeleti díjat, és mikor készenléti díjat fizetni?
Részlet a válaszból: […]napon 00.00 órától 24.00 óráig - vagyis a teljes napon - ügyeletet teljesít a pedagógus. (Megállapítható, hogy kedvezően változott a szabályozás, hiszen a módosítást megelőzően ennél szűkebben határozta meg a jogszabály az ügyeleti időként figyelembe vehető időintervallumot.) Így tehát csak munkanapon 06.00 órától 14.00 óráig merülhet fel a készenlét ellátásának lehetősége. Ezt követően az ügyelet idejéből meg kell határozni, hogy mely időtartamokat kell munkaidőnek tekinteni, és a később leírtaknak megfelelően díjazni. Ezek az időtartamok a következők: A 22.00 órától másnap reggel 06.00 óráig tartó időszakból (függetlenül attól, hogy az munkanapot, heti pihenőnapot vagy munkaszüneti napot érint) a ténylegesen munkavégzéssel töltött időt; a reggel 06.00 órától 22.00 óráig tartó időszaknak pedig a teljes időtartamát figyelembe kell venni. A rendelet a továbbiakban a 22.00 óra és másnap 06.00 óra közötti időtartamból a tényleges munkavégzéssel töltött időt mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletnek tekinti. A reggel 06.00 óra és 22.00 óra közötti időtartamot pedig nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletnek nevezi. A hivatkozott Korm. rendelet 11/B § (6) bekezdése ezt követően tételesen meghatározza a díjazás mértékét. A díjazás alapja az e rendelet 16. § (2)-(3) bekezdése alapján számított óradíj meghatározott százaléka. Készenlét esetén az átalánydíj mértéke - munkanapon - az óradíj húsz százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon az óradíj harminc százaléka. Mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén (ezen időtartam 22.00 órától másnap[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. április 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 681
Kapcsolódó tárgyszavak: ,