277 cikk rendezése:
111. cikk / 277 Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázása
Kérdés: Az önkormányzat és az óvoda egy épületben működik. Nincs bérleti szerződés, az óvoda nem fizet bérleti díjat. Az önkormányzat és az óvoda is alanyi adómentes, 1-es adószámmal rendelkezik. Mérőóra nincs, százalékos arányban fizet az óvoda közüzemi díjat az önkormányzatnak. Szerződés kötése szükséges? A közüzemi számla óvoda felé számlázandó részét K335-re könyveljük. Ezt milyen áfatartalommal tegyük? A?számlázás a B403 "Közvetített szolgáltatások ellenértéke" rovaton könyvelődik alanyi adómentes megjegyzéssel, áfatartalom nélkül. Hogyan helyes a könyvelés?
112. cikk / 277 Lezárt költségvetési évhez kapcsolódó hibák javítása
Kérdés: Egy község önkormányzata és intézményei 2015. évi beszámolójában a forrásoldalon kimutatott bérek passzív időbeli elhatárolása nem a forrás-oldalon lévő mérleg szerinti eredmény számlán lett lecsökkentve, hanem tévesen az eszközoldalon, a december havi illetmények, munkabérek elszámolása soron lett kimutatva. A 2015. évi beszámolóban még nem volt beépítve a pénzkészlet-szabály, valamint az adatszolgáltatás ellenőrzésénél sem derült ki a téves könyvelés. A 2016-os évben levezetésre került a december havi illetmények, munkabérek elszámolásán kimutatott összeg, amelyet jelenleg a mérleg szerinti eredmény tartalmaz. Mivel ez az összeg levezetésre került, ezért a KGR K11 rendszer a 2016. évi beszámolóban hibaként jelzi a pénzkészlet-egyezőséget. Az összeg más módon való kivezetése negatív irányban befolyásolja a maradványkimutatás összegét. Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy lehetséges-e olyan rendezés, hogy ez csak a pénzügyi számvitelt érintse, és a költségvetési számvitelben ne jelenjen meg, azért, mert az intézményeknél nincs maradvány, és probléma lenne a negatív maradvány.
113. cikk / 277 Start-munkaprogram keretében előállított mezőgazdasági termények
Kérdés: Önkormányzatunk Start közfoglalkoztatási mintaprogram keretében mezőgazdasági terményeket állít elő. Erre vonatkozóan nem nagyon találunk segítséget, akárhány önkormányzattal beszéltünk, mindenki egy kicsit másképp csinálja, ezért az alábbi felmerülő problémáinkra szeretnénk szakértői választ kapni:
Kell-e tervezett önköltséget meghatározni az egyes termények esetében, mellyel év közben kalkulálhatunk, amíg az év végi tényleges önköltséget meg tudjuk állapítani? A megtermelt termék készletre vétele ezen a tervezett önköltségi áron történik? Az értékesítés piaci áron történik, és készletérték-különbözetet kell elszámolni a tervezett önköltség és a piaci ár különbözeteként?
Kell-e tervezett önköltséget meghatározni az egyes termények esetében, mellyel év közben kalkulálhatunk, amíg az év végi tényleges önköltséget meg tudjuk állapítani? A megtermelt termék készletre vétele ezen a tervezett önköltségi áron történik? Az értékesítés piaci áron történik, és készletérték-különbözetet kell elszámolni a tervezett önköltség és a piaci ár különbözeteként?
114. cikk / 277 Térítés nélkül átadott termékek
Kérdés: Dolgozónak vagy egyéb személynek juttatott adomány térítés nélküli átadásnak minősül, áfafizetési kötelezettség keletkezik. Ezt önköltségi ár után kell számolni – mert akkor nagyon magas lesz az áfa alapja –, vagy úgy működik, mintha értékesítés lenne, tehát piaci áron kell az áfát megfizetni, és itt is készletérték-különbözetet elszámolni?
115. cikk / 277 Start-munka keretében termelt termény továbbfelhasználása
Kérdés: A megtermelt mezőgazdasági termények egy része nem kerül értékesítésre, hanem továbbfeldolgozásra, készül belőle savanyúság, étel-ízesítő stb. Milyen áron kell a készterméket átminősíteni alapanyaggá? Önköltségi ára nagyon magas lenne, piaci áron történhet-e, és elszámolhatjuk-e a készletérték-különbözetet?
116. cikk / 277 Önköltségszámolás
Kérdés: Mikor kell vagy mikor célszerű tényleges önköltséget számolni? Mivel a különböző termények érési ideje különböző, így adott termék önköltsége különböző időpontokban lehetne megállapítható. Meg kell-e állapítani év közben többször is a tényleges önköltséget terményenként, vagy elég év végén egyszerre? Kell-e korrigálni az egyes értékesítéseket követően a tervezett önköltség miatt év közben kiszámított készletérték-különbözetet az év végén tényleges önköltségnek megfelelően?
117. cikk / 277 Tervpályázat lefolytatása és kiviteli tervek
Kérdés: Egy sportegyesület nagy értékű beruházáshoz tervpályázat lefolytatását és kiviteli tervek elkészítését végzi el. A beruházó (építtető) és egyben a vagyonkezelő egy költségvetési szerv. A tervezési, szakértői, lebonyolítási, műszaki ellenőri és projektmenedzsmenti díjakat a sport-egyesület aktiválhatja-e, vagy megkezdett beruházásként értékesíti/hasznosítja/térítés nélkül átadja a beruházónak, jövőbeni vagyonkezelőnek, azaz a költségvetési szervnek? A sportegyesület költségei egyáltalán beruházási költségeknek minősülnek-e, vagy egy készletet állít elő (a tervpályázatot)? [A 2019. évi Maccabi Európa Játékok megrendezéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1323/2017. (VI. 8.) Korm. határozat alapján feltett kérdés.]
118. cikk / 277 Gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv
Kérdés: A polgármesteri hivatal számviteli szabályzatainak hatálya kiterjeszthető a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézményekre is? A gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények esetében minden pénzügyi-számviteli feladatot a polgármesteri hivatal lát el (a pénztár kezelésétől kezdve a nyilvántartások vezetésén át a beszámolókészítésig). A hivatal és az intézmények közötti munkamegosztási megállapodásban is rögzítve van, hogy a számviteli feladatokat a polgármesteri hivatal szabályzatai alapján kell ellátni az intézményekre vonatkozóan is. Az Ávr. 9. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerint: "Az Áht. 10. §-ának (4a) és (4b) bekezdései és a (4) bekezdése szerinti költségvetési szerv az (1) bekezdés szerinti feladatait az Áht. 10. §-nak (4a) és (4b) bekezdései szerinti esetben az irányító szerv vagy az irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét tartalmazó megállapodásban meghatározott helyen és módon látja el." A munkamegosztási megállapodásban meghatározott "mód" véleményünk szerint lehet az, hogy a hivatal szabályzatai alapján kell a feladatokat ellátni. Az Szt. 14. §-ának (5) bekezdése szerinti szabályzatokból és a (7) bekezdés szerint szabályozandó más kérdéseket rögzítő dokumentumból áll, amelynek elkészítéséért, módosításáért az Áhsz. 31. §-ának (1) bekezdése szerinti személy felelős. Az Áhsz. 31. §-ának (1) bekezdése alapján az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért az éves költségvetési beszámolót készítő szerv vezetője felelős. Az óvoda beszámolóját is a hivatal készíti el, az óvoda beszámolóját készítő szerv vezetője a jegyző. Tehát értelmezésünk szerint a jegyző készít szabályzatot, melynek hatálya kiterjeszthető az intézményre.
119. cikk / 277 Hűtőmágnesek vásárlása, illetve értékesítése
Kérdés: Önkormányzatunk tájházában folyamatos kiállítás működik. Hűtőmágneseket vásároltunk, amiket ott fognak értékesíteni a látogatóknak. Hogyan kell elkönyvelnünk a hűtőmágnesek vásárlását, illetve értékesítését?
120. cikk / 277 Üzemanyagkártyás vásárlások nyilvántartása
Kérdés: Költségvetési intézmény MOL-kártyával rendelkezik. A vásárlásokról kéthetente gyűjtőszámlát állít ki a MOL. A megvásárolt üzemanyag egy részét raktári készletre vesszük, mivel kertészeti gépekhez használjuk. Ha a felhasználás előbb valósul meg, mint ahogyan a számla megérkezik, hogyan kell a raktári mozgásokat könyvelni?
