TOP Plusz pályázat

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os nonprofit kft.-je (kedvezményezett) a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretén belül a TOP_PLUSZ-1.1.1-21-SB1 Helyi gazdaságfejlesztés tárgyú felhívásra támogatási kérelmet nyújtott be, amelyet a Támogató támogatási döntés szerint támogatásban részesített. A Támogató döntése alapján a Kedvezményezett vissza nem térítendő támogatásban részesül.
1. Támogató: Miniszterelnökség Területfejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóság.
2. Kedvezményezett: Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság.
3. Támogatás tárgya: TOP_PLUSZ-1.1.1-21-SB1 azonosító számú, támogatási kérelemben és annak mellékleteiben rögzített projekt elszámolható költségeinek az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a hazai központi költségvetési előirányzatból vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozása.
4. A támogatás összege és intenzitása: A projektre megítélt támogatás összege 245.436.570 Ft. A projekt támogatásának intenzitása a projekt elszámolható összköltségének 100%-a.
5. A támogatási előleg összege és mértéke: Az igényelhető támogatási előleg mértéke az utófinanszírozású tevékenységekre jutó támogatási összeg legfeljebb 100%-a. Az igényelhető támogatási előleg legmagasabb összege 241.436.570 Ft.
6. A projekt megvalósításának időbeli ütemezése:
A projekt kezdete: 2023. 05. 01.
A projekt fizikai és pénzügyi befejezése: 2025. 04. 30.
Az előleg lehívásakor az Irányító Hatóságtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy mivel a nonprofit kft.-t 2022. 03. 04-én jegyezték be, és nincs 1 év lezárt üzleti éve, emiatt az előleglehívás nem lehetséges. Az önkormányzat vállalhat-e kezességet a támogatási előleg lehívásához? A Gst-tv. értelmében kell-e a kormány előzetes hozzájárulása ehhez az ügylethez, ha igen, milyen összeghatár esetén? Amennyiben az önkormányzat vállalhatja az ügyletet, milyen szabályok mentén teheti? Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanfedezet felajánlásával le lehet hívni az előleget?
Részlet a válaszából: […] ...Gst-tv. 10. §-a szabályozza a helyi önkormányzatok kezességvállalását. E szerint az önkormányzat érvényesen kizárólag a kormány előzetes hozzájárulásával vállalhat a Ptk. szerinti kezességet és garanciát, valamint köthet adósságot keletkeztető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Tartozásátvállalás

Kérdés: Egy általános forgalmi adó áthárításával járó ügylet kapcsán szeretnénk, hogy az adóhatóság a visszaigénylésre jogosultnak járó összeget ne utalja ki, hanem azt az adófizetésre kötelezett számlájára vezesse át. Van erre lehetőség? Milyen kérelmet kell az adóhatósághoz benyújtani?
Részlet a válaszából: […] ...idejét.Az adóhatóság a tartozásátvállaláshoz abban az esetben járul hozzá, ha az eredeti kötelezett az átvállalt tartozásért kezességet vállal. Ha a tartozásátvállaló az átvállalt tartozást az esedékességig nem fizeti meg, a tartozás a kezességet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Behajthatatlan követelés miatti áfacsökkentés lehetősége

Kérdés: Mit kell tudni a behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentésről?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetésére.A követelésnek fennálló követelésnek kell lennie, tehát nem lehet elengedett vagy bármilyen módon, pl. bankgarancia vagy kezességvállalás révén megtérült követelés.A behajthatatlan követelés adótartama akkor is érvényesíthető önellenőrzéssel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Felhalmozási célú önkormányzati támogatás

Kérdés: A 0921 felhalmozási célú önkormányzati támogatások főkönyvön szereplő összegek esetében is szükséges a halasztott eredményszemléletű bevételként könyvelés, valamint – azon összegek esetében, amelyek utalása korábban történik, mint a megvalósítás – a függő kötelezettségként nyilvántartásba vétel?
Részlet a válaszából: […] ...fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Idetartoznak különösen a kapott garanciák, kezességek harmadik felek tartozásaiért, valamint a kapott fedezetek, biztosítékok, zálogtárgyak, óvadékok és az opciós ügylet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Késedelmi kamat

Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
Részlet a válaszából: […] ...tartási díjat is,b)a visszafizetési kötelezettség mellett működési célból nyújtott támogatások, kölcsönök és a vállalt kezességek, garanciák díjait,c)az Európai Unió költségvetéséből teljesített költség-visszatérítéseket, így különösen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Jólteljesítési biztosíték

Kérdés: Iskolánk egy beruházás kapcsán több olyan számlát kapott, amiben jólteljesítési biztosíték szerepel. Ezeket a számla teljes összegével aktiváltuk, a jólteljesítési biztosítékokat mint szállítói tartozást tartottuk nyilván. Év végén az a döntés született, hogy ezeknek a tartozásoknak egy részét elengedik, így kivezetésre kerültek a 9244 számlával szemben. Az idén viszont az iskola úgy döntött, hogy mégis kifizetnék ezeket a számlákat. A kérdésem az, hogy hogyan tudom szabályosan visszavezetni tartozásnak?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő pénzügyi visszatartással,– az ezt kiváltó bankgaranciával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó – kötelezvénnyel kell a kivitelezőnek a megrendelő rendelkezésre bocsátania.A kérdéses esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Következő évre áthúzódó tb-ellátás

Kérdés: Következő évre áthúzódó tb-ellátást (a 11. havi tb-ellátás csak következő év januárban lett átutalva) az intézménynél mint bérköltségcsökkentést, vagy a következő évek személyijuttatás-visszatérítéseként (B411) kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...tartási díjat is,b) a visszafizetési kötelezettség mellett működési célból nyújtott támogatások, kölcsönök és a vállalt kezességek, garanciák díjait,c) az Európai Unió költségvetéséből teljesített költség-visszatérítéseket, így különösen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Rovatrend II.

Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?
Részlet a válaszából: […] ...tartási díjat is,b) a visszafizetési kötelezettség mellett működési célból nyújtott támogatások, kölcsönök és a vállalt kezességek, garanciák díjait,c) az Európai Unió költségvetéséből teljesített költség-visszatérítéseket, különösen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

ERA-kód

Kérdés: Szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett szervnek (a nulla kötelezettséggel szemben elszámolható kötelezettség csökkentő tételei után), a NAV kiutalja az igényelt összeget. Melyik ERA-kódra könyvelendő, B16 mint kapott támogatás vagy B411 mint egyéb bevétel? Azt figyelembe véve, hogy ez nem egy előírt kötelezettség visszatérítése.
Részlet a válaszából: […] ...tartási díjat is,b) a visszafizetési kötelezettség mellett működési célból nyújtott támogatások, kölcsönök, és a vállalt kezességek, garanciák díjait,c) az Európai Unió költségvetéséből teljesített költség-visszatérítéseket, így különösen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék behajthatatlansága, elévülése és törlése

Kérdés: Milyen eljárásrendet kell követnie az adóirodának abban az esetben, ha a 2009. adóévig felmerülő adóhátralék, továbbá a tartozást terhelő késedelmi pótlék összegének az elévülés jogcímén történő törlését szeretnénk elrendelni gépjárműadó, helyi iparűzési adó tekintetében? Elévülés jogcímen mikor lehet törlést elrendelni adójogi szempontból? Az ONKADÓ az elévült tételeket le tudja válogatni. Egy darab végzésben el lehet-e rendelni az elévült tételek törlését, vagy minden adózóra tételesen kell végzést hozni? Az Áht. 97. §-ára és a behajthatatlan követelést szabályozó Áhsz. szabályaira figyelemmel kell-e lenni elévült adótartozás törlésekor? Ha a követelés az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint behajthatatlan, akkor a behajthatatlanság tényét és mértékét (adózónként) bizonyítani kell? Külön kell-e kezelni a 100 000 forint alatti tételeket?
Részlet a válaszából: […] ...eljárást lefolytató adóhatóság végrehajtható vagyon hiányában az adózó adószámláján nyilvántartott tartozását, állami kezességvállalásból eredő, állammal szemben fennálló tartozását behajthatatlannak minősíti, és végrehajthatóvá válásáig, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.
1
2
3