35 találat a megadott kiküldetés tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]hogy milyen személyijövedelemadó-kötelezettség terheli a kifizetett napidíjat. Főszabályként a külföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett összeg 30%-át, de legfeljebb a kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeget, azaz legfeljebb 15 eurónak megfelelő forintösszeget lehet költségként igazolás nélkül figyelembe venni.Tehát meg kell vizsgálni, hogy a kifizetett napidíj 30%-a több vagy kevesebb, mint 15 euró, és amennyiben kevesebb, akkor csak a jövedelem 30%-a adómentes (költségként igazolás nélkül elszámolható), az ezen felüli rész már adóköteles jövedelem, méghozzá jogviszonyból származó jövedelemként.Amennyiben a napidíj 30%-a eléri vagy meghaladja a 15 eurót, akkor viszont maximum 15 eurónak megfelelő forintösszeg számolható el adómentesen.A napidíj adómentes részének[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jövedelme lesz, amivel szemben költséget számolhat el az Szja-tv. 3. sz. mellékletének IV. fejezete szerint.A NAV a 95-ös benzin árát teszi közzé, a prémium benzin árát nem, ezért az nem számolható el úgy, hogy ne minősüljön a magánszemély bevételének. Kiküldetési rendelvénnyel történő elszámolás esetén cégautóadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik. A dolgozó választhatja azt a megoldást, hogy útnyilvántartás alapján a ténylegesen megtett utak figyelembevételével vagy átalány alapján részesül költségtérítésben. A költségtérítés címén kapott összeg ebben az esetben adóköteles bevételnek számít, amellyel szemben a felmerült költségek az üzleti, hivatali utakra a tényleges futásteljesítmény alapján elszámolhatók. A költségelszámolásnál az Szja-tv. 3. sz. mellékletének IV. fejezete szerint kell eljárni. A dolgozó üzemanyagköltség címén az alábbi módszerrel számolhat el költséget:- a kormányrendeletben meghatározott fogyasztási norma szerinti üzemanyag-mennyiség és a NAV által közzétett ár szorzataként meghatározott összeg szerint, vagy- a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe azzal, hogy a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség, továbbá - a számlával (bizonylattal) igazolt - fenntartási, javítási és felújítási költségek számolhatók el a hivatali célú használat arányában.Ha a dolgozó nem kiküldetési rendelvény alapján, hanem útnyilvántartás alapján számolja el a kiküldetési költségeket, akkor cégautóadó-fizetési kötelezettsége keletkezik. Ha tehát nem a NAV által közzétett üzemanyagárral számolják a kiküldetési rendelvény alapján elszámolt üzemanyagköltséget, akkor nem lesz adómentes, ha pedig útnyilvántartás alapján számolják el a kiküldetési költségeket, akkor cégautóadó-fizetési kötelezettség merül fel. Az előzőeken nem változtat az a körülmény sem, hogy a dolgozó nem saját elhatározásából vásárol prémium benzint, hanem azért, mert[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét); hivatali, üzleti utazásnak minősül továbbá a magánszemély törvényben megállapított különleges jogosítványt gyakorló, belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez, vagy az említett jogi személy tagsága mellett működő külföldi vagy belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez kapcsolódó utazása, akkor is, ha a magánszemély nem áll munkaviszonyban az említett jogi személlyel, egyéb szervezettel.Hivatali útnak a munkaszerződéstől eltérő helyen történő foglalkozás miatti utazás tekinthető. A kérdéses eset nem felel meg a hivatali útnak sem.A dolgozó a lakóhelyéről utazik a munkavégzés helyére a munkabeosztás szerinti gyakorisággal (hetente kétszer). Ez az eset a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 2. §-ában foglalt munkába járásnak minősül. Munkába járás a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi (munkarend szerinti) munkába járás és hazautazás.A munkába járás költségtérítéseként adómentesen - tömegközlekedéssel megtett út esetén - bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a téríthető. Szja-adójogilag adómentes az is, ha a jegy árának teljes összegét megtérítik az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint.Amennyiben az utazás a munkavállaló saját gépjárművével történik, akkor a lakóhely és a munkahely közötti oda-vissza utazás után 15 Ft/km költség téríthető adómentesen. Ha ennél nagyobb költségtérítést adnak, akkor az összevonandó jövedelemként (a munkabérre vonatkozó szabályok szerint) adóköteles.A munkába járás és a hivatali út, kiküldetés személygépkocsival történő elszámolása között alapvető különbségek vannak. Munkába járás esetén nem kell vizsgálni a gépjármű tulajdonjogát, és a 9 Ft/km költséget meg kell téríteni, de adómentesen adható 15 Ft/km is, de ezenfelül üzemanyagköltség nem té-rít-hető. Kiküldetés, hivatali út esetén nincs meghatározva a legalább 9 Ft normaköltség, de adómentesen ez esetben is legfeljebb 15 Ft/km téríthető. Kiküldetés, hivatali út esetén azonban a saját és közeli hozzátartozó gépjárművével történhet az utazás. A gépjármű tulajdonjogát törzskönyv bemutatásával és a rokonsági fok igazolásával kell dokumentálni. Hivatali út esetén elszámolható üzemanyag-felhasználás címén vagya) az üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagár,b) a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe, azonban a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség,azzal, hogy a magánszemély az adóév egy negyedévén belül a negyedév első napján választott üzemanyag-felhasználással összefüggő költségelszámolási módszertől[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megtérítése helyett a munkavállaló választása szerint e juttatást biztosítani. (Meg kell jegyezni, hogy ez csak a rendelet szerinti munkába járás esetén irányadó, így például a közigazgatási határon kívülről történő munkába járásra.) Az Szja-tv. alapján ugyanakkor 15 Ft/km összeg adható adómentesen általános személygépkocsi-normaköltségként munkába járás esetén. A költségtérítést az Szja-tv. szerinti adómentesen adható összeg (15 Ft/km) és a 9 Ft/km összeg különbözetéig a munkáltató mérlegelési jogkörben nyújthatja a munkavállaló számára, sőt, akár ha vállalja, az adómentes határon felül is adhat munkába járás költségtérítését saját döntése alapján.Előzőtől meg kell különböztetnünk a saját gépjármű hivatali célra történő használatával összefüggő kiküldetési költségtérítést. E körben az Szja-tv. szintén csak[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]előleg esetén az előleg visszavétele a valuta kiadáskori könyv szerinti árfolyamán történik. Az elszámolásra kiadott előleg elszámolása során az NGM által kiadott könyvelési segédletek alapján a visszavételezésnél a kiadott előleget teljes összegében kell visszavételezni.Amennyiben a felvett előlegből az intézmény nevére szóló költségszámlákat is elszámol a dolgozó, pl. szállás, reptéri transzfer stb., akkor a végleges kötelezettségvállalást a benyújtott számlák alapján az Áhsz. 15. §-ának (5) bekezdése alapján a beszerzés, a szolgáltatás igénybevételének teljesítési időpontja szerinti, az Áhsz. 20. §-ának (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott árfolyamon átszámított forintértéken kell elszámolni. A kötelezettségvállalás teljesítésének elszámolása az előlegre kiadott valuta könyv szerinti árfolyamán történik.Amennyiben a pénzügyi teljesítés árfolyama kisebb, mint a kötelezettség nyilvántartás szerinti értéke, árfolyamnyereség keletkezik, amelyet az Áhsz. 44. §-ának (3) bekezdése alapján a költségvetési számvitelben kötelezettség csökkentéseként kell elszámolni. Abban az esetben, ha a pénzügyi teljesítés árfolyama magasabb, mint a kötelezettség nyilvántartás szerinti értéke, árfolyamveszteség keletkezik, amelyet az Áhsz. 44. §-ának (3) bekezdése alapján a költségvetési számvitelben a K354. Egyéb pénzügyi műveletek kiadásai rovatokhoz vezetett nyilvántartási számlán kell nyilvántartásba venni. A pénzügyi számvitelben árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget kell könyvelni.Az Szja-tv. 6. §-ának (4) bekezdése alapján, a külföldi pénznemben keletkezett bevétel esetén, ha a bevétel adóelőleg levonására kötelezett kifizetőtől származik, a kifizető az adóelőleg megállapításához a bevétel forintra történő átszámítására a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes hivatalos MNB-devizaárfolyamot alkalmazza. Ez a szabály vonatkozik a napidíjra is.Az Szja-tv. 3. számú melléklete II. fejezetének 7/b) pontja és a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint a napidíj 30 százaléka, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg igazolás nélkül elszámolható költség. A napidíjból a 15 eurónak megfelelő forintösszeget[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]említett adatokat tartalmazó, a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is. A papíralapon kiállított kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi.Mindazonáltal az Szja-tv. sem zárja ki, hogy a kötelező elemeken túl más is feltüntetésre kerüljön a nyomtatványon.A kiküldetési rendelvény alkalmazásának adójogi jogkövetkezményei vannak. Így nem számít jövedelemnek az Szja-tv. szerint a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembe-vételével az utazásra kapott összeg, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket. Igazolás nélkül elszámolható a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi (ideértve a közeli hozzátartozó tulajdonát képező személygépkocsit is) használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyag-ár, valamint 15 Ft/km általános személygépkocsi-norma-költség alapulvételével kifizetett összeg. E térítés csak akkor nem számít a magánszemélynél jövedelemnek, ha azt kiküldetési rendelvény alapján fizették ki részére. Itt tehát adózási szempontból jelentősége van a kiküldetési rendelvény alkalmazásának.Kiküldetési rendelvény használata nélkül is adómentes (jövedelemnek nem számító tétel) a magánszemélynek adott olyan összeg - ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is -, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy - ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg - ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek. Szintén nem jövedelem a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértéke, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértéke, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is.Személyi jövedelemadó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabad-időprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.A kérdés szerint a meghívott előadó nem vendégként vesz részt a rendezvényen, hanem előadást tart, vagyis intézményük megbízásából, az intézményi tevékenységgel összefüggő feladatot lát el. Az előadó az Szja-tv. 3. §-ának 10. pontja szerinti hivatali, üzleti utazást, a kifizető tevékenységével összefüggő fel-adat ellátása érdekében szükséges utazást hajt végre, amellyel kapcsolatban az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaköri feladatok ellátásához rendszeresen szükséges, akkor a helyi közlekedési bérlet biztosítása), továbbá- saját gépkocsi hivatali célú használatával összefüggésben, kiküldetési rendelvény alapján, hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén, a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kapott összeg, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket (NAV-üzemanyagárral és a jogszabály szerinti fogyasztási normával számolt üzemanyagköltség és saját gépjármű hivatali célú használata esetén legfeljebb 15 Ft/km fenntartási költség).Az Szja-tv. szerinti kiküldetéstől el kell különíteni azt, hogy munkajogi értelemben kiküldetésről van-e szó. Erről csak akkor beszélhetünk, ha a munkaszerződésben rögzített munkavégzési helytől eltérő helyen történik a foglalkoztatás. Amennyiben tehát a munkaszerződésben mindkét telephely szerepel (vagy mindkét telephelyet felölelő nagyobb földrajzi egység, pl. a teljes település) van megadva, akkor munkajogi értelemben nem beszélünk kiküldetésről. Ha munkajogi értelemben is kiküldetésről beszélünk, annak két fontos következménye van:- tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]utazásról vagy kiküldetésről.Hivatali, üzleti utazásnak, kiküldetésnek csak a munkáltató, kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében elrendelt utazás minősül. Nem tartozik ide az olyan utazás, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás nem vagy csak látszólagosan hivatali, üzleti.Erre tekintettel a temetésre történő oda- és visszautazás költsége nem[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]utazási és szállásköltséget tehát hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó kiadásként (kiküldetéssel kapcsolatos kiadásként) kell kezelni. A K341 rovaton kell elszámolni a foglalkoztatottak belföldi és külföldi kiküldetéseivel kapcsolatos valamennyi, a személyi juttatások között nem elszámolható kiadást, így különösen az utazási és szállásköltségeket, a saját személygépkocsi igénybevételével kapcsolatos költségtérítést.Amennyiben a képzésen történő részvétellel összefüggésben étkezésre, vendéglátásra is sor kerül, akkor az - amennyiben annak juttatója a továbbképzést elrendelő munkáltató, és nem a konferenciát szervező - mint hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, vendéglátás egyes meghatározott juttatásként adóköteles a munkáltatónál. Az étkezés értékének 1,18-szorosa után 15% személyi jövedelemadót és 22% egészségügyi hozzájárulást fizet a munkáltató. Ezt a vendéglátást a K1107. Béren kívüli juttatások rovaton kell elszámolni. Amennyiben a szervező a részvételi díjban felszámolta az étkezést, akkor az említett juttatások értékéről igazolást kell kiállítania annak érdekében, hogy a küldő munkáltató, kifizető eleget tudjon tenni az adókötelezettségének. Nem szükséges igazolást kiállítani akkor, ha a konferencia szervezője a részvételi díjról kiállított számlán külön[…] részlet vége a válaszból.