Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott kisadózó vállalkozás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Kivabevétel - idegenforgalmi adó

Kérdés: A kisadózó vállalkozás bevételének számít-e a helyi önkormányzatnak beszedett idegenforgalmi adó?
Részlet a válaszból: […]Vannak azonban olyan vagyoni értékek, amelyeket nem kell bevételként figyelembe vennie a kisadózó vállalkozásnak, ilyen például az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni [Katv. 2. § 12/b) pont].A Htv. rendelkezései alapján az idegenforgalmi adó alanya az adott önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltöltő magánszemély, aki a Htv. 34. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint az idegenforgalmi adót az adó beszedésére kötelezett szállásadónak köteles megfizetni a szállásdíjjal együtt. A szállásadónak tehát törvényben előírt kötelezettsége az, hogy az idegenforgalmi adót beszedje a magánszemélyektől.Az adóbeszedésre kötelezettnek az általa beszedett idegenforgalmi adóról bizonylatot kell kiállítania a magánszemélyek számára, és az adóalanyokról, az eltöltött vendégéjszakákról nyilvántartást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5626

2. találat: Kisadózó vállalkozás 40 százalékos adó alóli mentesítése

Kérdés: Sor kerülhet-e 40 százalékos adó alóli mentesítő szabály alkalmazására, ha a szerződést a kisadózó vállalkozás helyi önkormányzattal kötötte?
Részlet a válaszból: […]költségvetési szerv esetén a helyi önkormányzat - a közös önkormányzati hivatal esetén a Mötv.-ben foglaltak szerint az érintett helyi önkormányzatok -, a helyi önkormányzatok társulása, a térségi fejlesztési tanács, az átalakult nemzetiségi önkormányzat jogosult költségvetési szerv alapítására [Áht. 8. § (1) bekezdés b) pontja].A Mötv. 41. §-ának (6) bekezdése szerint a képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására - jogszabályban meghatározottak szerint - költségvetési szervet, a Polgári Perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes és jogi személlyel, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.A Mötv. 84. §-ának (1) bekezdése alapján pedig a helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre.A Mötv. 112. §-ának (3) bekezdése értelmében az önkormányzati gazdálkodás e törvényben nem szabályozott kérdéseiben az Áht.-ban és annak a végrehajtási rendeleteiben foglaltakat kell alkalmazni.Az Ávr.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5486
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Kisvállalkozásokra vonatkozó könnyítések 2021. július 1-jétől

Kérdés: Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó módosítások kapcsán a 2021. július 1-jétől hatályos, a kisvállalkozásokra vonatkozó könnyítések tekintetében az alábbi kérdésben kérem a tájékoztatásukat. Ha egy magyar alanyi adómentes egyéni vállalkozó terméket értékesít a Közösség különböző tagállamaiba, amely értékesítések összesítve meghaladják a 10 000 eurós értékhatárt, viszont külön-külön nem (pl. Ausztriába 6000 euró + Franciaországba 6000 euró értékesítés), akkor az egyéni vállalkozó kötelezett lesz-e az OSS-rendszer használatára, és így a vevő tagországának áfaszabályait kell-e alkalmaznia? Kérdésem a B2C-szolgáltatásnyújtásokra is vonatkozik a fenti feltételek mellett.
Részlet a válaszból: […]termék feladási helye szerinti tagállam, illetve az adóalany letelepedése szerinti tagállam marad a teljesítés helye, így annak szabályai szerint kell adózni. A feltételeket az Áfa-tv. 49/A. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg:A 29. § a) pontja és a 45/A. § nem alkalmazandó a terméket értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó adóalanyra vonatkozó következő feltételek együttes teljesülése esetén:a) az adóalany kizárólag a Közösség egy tagállamában telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés hiányában kizárólag a Közösség egy tagállamában van lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye,b) az adóalany a szolgáltatást olyan nem adóalany részére nyújtja, aki (amely) a Közösségnek az a) pontban meghatározottaktól eltérő tagállamában telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés hiányában rendelkezik ott lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, vagy a terméket az a) pontban említett tagállamtól eltérő tagállamba szóló rendeltetéssel adja fel küldeményként vagy fuvarozza el,c) az adott naptári évben, valamint - feltéve, hogy ilyen termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást teljesített - az adott naptári évet megelőző naptári évben az adóalany által teljesített, a b) pontban meghatározott termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének - adó nélkül számított és éves szinten göngyölített - összege nem haladja meg a 10 000 eurónak megfelelő pénzösszeget [amely az Áfa-tv. 256. §-ának (3) bekezdése értelmében 3 100 000 Ft].A 10 000 eurós értékhatár együttesen és nem külön--külön vonatkozik az adóalany által teljesített Közösségen belüli távértékesítésre és a letelepedésétől eltérő tagállamban nem adóalanyok részére nyújtott, távolról is nyújtható szolgáltatásokra, amennyiben ezen ügyletek mindegyikét teljesíti az adóalany. [Szükséges megemlíteni, hogy az adóalany abban az esetben is választhatja az Áfa-tv. 29. § a) pontja szerinti főszabály alkalmazását az Áfa-tv. 49/A. § (3) bekezdése alapján - és ebben az esetben vagy bejelentkezik valamennyi tagállamban adóalanyként, ahol Közösségen belüli távértékesítést teljesített, vagy alkalmazza az egyablakos rendszert -, ha az általa teljesített Közösségen belüli távértékesítések ellenértéke nem haladja meg a 10 000 eurót.]Amennyiben az említett alanyi adómentes egyéni vállalkozó által teljesített Közösségen belüli távértékesítések adó nélkül számított ellenértéke 2020-ban meghaladta (vagy 2020-ban nem, de 2021-ben meghaladta) a 10 000 eurót, akkor a fenti könnyítés nem alkalmazható, és az adóalanynak a Közösségen belüli távértékesítések után a teljesítés helye szerinti tagállamban kell teljesítenie adókötelezettségét (vagy úgy, hogy minden, Közösségen belüli távértékesítés teljesítésével érintett tagállamban bejelentkezik adóalanyként, vagy úgy, hogy alkalmazza az egyablakos rendszert). Ez abban az esetben is érvényes, ha a Közösség egy tagállamában teljesített távértékesítés adó nélkül számított ellenértéke 10 000 euró alatt marad, azonban más tagállamban (tagállamokban) teljesített távértékesítések ellenértékével együtt a Közösségen belüli távértékesítések összesített ellenértéke már meghaladja a 10 000 eurót, tekintve, hogy a Közösségen belüli távértékesítések ellenértékét nem tagállamonként, hanem együttesen kell figyelembe venni.Az adóalanynak az adófizetési és -bevallási kötelezettségei teljesítéséhez azonban nem kell bejelentkeznie valamennyi olyan tagállamban, ahol Közösségen belüli távértékesítést teljesített. 2021. július 1-jétől bevallási és adófizetési kötelezettségének teljesítéséhez alkalmazhatja az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5480
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: A kisadózó vállalkozás értelmezése

Kérdés: A Katv. 2021. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezései szerint az alábbi esetekben merül fel a kifizetőt terhelő 40%-os adófizetési kötelezettség 3 millió Ft bevétel felett:
- 8. § 6a) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.
- 8. § (6b) bekezdése szerint, ha a kisadózó vállalkozás olyan külföldi illetőségű jogi személytől, egyéb szervezettől (a továbbiakban: külföldi kifizető) szerez bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e bevétel után az annak megszerzése hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót fizet.
- 8. § (6c) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40%-os mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40%-os mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
c) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az Áht. szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
A d) pont szerinti Áht. költségvetési szerv alatt az önkormányzat is értendő, azaz az önkormányzat is költségvetési szervnek tekintendő a szabály értelmezésénél?
Részlet a válaszból: […]önkormányzatok, illetve azok társulásai mint gazdasági értelemben vett önálló szervezetek alkotmányos alapjait az Alaptörvény rögzíti, így azok nem minősülnek az Áht. alapján költségvetési szerveknek.A Katv. kérdésben hivatkozott 8. § (6c) bekezdésének d) pontja egyértelműen rögzíti, hogy a 40%-os mértékű adó megfizetése alól mentesülő kifizetőnek az Áht. alapján költségvetési szervnek minősülő szerv tekinthető, a Katv.-ben foglalt rendelkezés, valamint az Áht. szabályai között nincs ellentmondás.A Katv. hivatkozott rendelkezései a helyi önkormányzatra, a nemzetiségi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5411

5. találat: Kisadózó vállalkozások adózása

Kérdés: A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat (Önálló iromány száma: T/10856., 36. módosító pont) 83. §-a a 2012. évi CXLVII. törvény 8. §-ával kapcsolatosan a következőt tartalmazza.
(6c) Ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
e) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az Áht. szerinti költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
Az Áht. alábbi paragrafusa alapján úgy értelmezzük, hogy a helyi önkormányzat nem költségvetési szerv.
105/A. § (1) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban: nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy) az alapító szerv által vagy törvényben meghatározott napon jön létre és szűnik meg.
1. A helyi önkormányzat költségvetési szerv?
2. A fenti törvénymódosítás értelmében a helyi önkormányzatnak 2021-től a kisadózó vállalkozásnak a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót kell fizetni?
Részlet a válaszból: […]adófizetés, de az önkormányzatra igen.A probléma érinti a nemzetiségi önkormányzatokat, társulásokat és a költségvetés alapján gazdálkodó egyéb szervezeteket is, amelyek szintén nem minősülnek költségvetési szervnek.A jelenleg ismert jogszabályi szöveg alapján valóban olyan helyzet áll elő, hogy a költségvetési intézményekre nem vonatkozik a 40%-os adófizetés, de az önkormányzatra vonatkozik. Feltehetően nem ez volt a jogalkotói szándék. Egyeztetést[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5378
Kapcsolódó tárgyszavak: ,