203 cikk rendezése:
171. cikk / 203 Tárgyévi tőkeváltozásokhoz kapcsolódó gazdasági események
Kérdés: Szeretném pontosan tudni, hogy a 41231. Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások és a 41232. Tranzakciós partnerhez nem kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások főkönyvi számlákon mely gazdasági eseményeket kell konkrétan elszámolni? Itt szeretném még azt is megkérdezni, hogy a 4122. Tárgyévi pénzforgalommal kapcsolatos tőkeváltozások főkönyvi számlán mely gazdasági eseményeket könyveljük?
172. cikk / 203 Személygépkocsi-bérbeadás áfája
Kérdés: Költségvetési intézményünk alkalmanként kiadja a személyautóit magánszemélynek, saját dolgozónak, kft.-nek. Milyen áfakulcs terheli számlázáskor ezt a tevékenységet? Sofőrt nem adunk hozzá, részükre az üzemanyagköltséget APEH-árral és a 3 Ft-os karbantartási költséget számlázzuk ki. Mi a szolgáltatási jegyzék száma? Előfordul, hogy személyszállítást vállalunk sofőrrel együtt. Szintén a fentiek szerint számlázunk, ez esetben mi az áfakulcs, és az SZJ-számnak mit kell a számlán feltüntetni?
173. cikk / 203 Tételes elkülönítés vagy arányosítás
Kérdés: A művelődési központ önkormányzati támogatásból és saját bevételekből tartja fenn magát. Az önkormányzat által adott támogatás sajnos az üzemvitelre sem elég (fűtés, világítás stb.). A támogatásból személyi juttatásokra és azok járulékaira futja. A művelődési központ tételesen ki tudja mutatni, hogy a filmkölcsönzési díjat és a színházi előadások díját saját jegybevételből fedezi, míg az önkormányzattól kapott támogatásból személyi juttatásokat és annak járulékait fizeti. A kérdésem arra vonatkozik, hogy a saját jegybevételből fedezett filmkölcsönzési díjnak és a színházi előadások díjának előzetesen felszámított adója levonásánál lehet-e alkalmazni a tételes elkülönítést, valamint az adó levonható-e?
174. cikk / 203 Kamatmentes vagy kedvezményes munkáltatói lakáscélú hitel
Kérdés: Az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének f) pontja, illetve az 1. számú melléklete 2.7. pontjának alkalmazásával kapcsolatban kérjük szíves véleményüket a következő kérdésben. Az Szja-tv. szerint a kamatmentesen vagy kedvezményesen nyújtott munkáltatói lakáscélú hitel, illetve a munkáltató által adott vissza nem térítendő támogatás "adómentességének" feltétele, hogy a hitel, illetve a támogatás felhasználásával megszerzett lakás ne haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét. Ezzel összefüggésben az a kérdés, hogy ki minősül a méltányolható lakásigény szempontjából együtt költöző családtagnak? A 12/2001. Korm. rendelet 3. §-a szerint a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vehető családtagok: a házastárs, az élettárs, a kiskorú gyermek, valamint – jövedelemtől függetlenül – a 7. §-ban meghatározott családtag. A 7. §-ban felsorolt családtagok esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vehető személyek szempontjából a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelmi korláton kívül minden más feltételnek teljesülnie kell? Például az építtető vagy házastársának szülője, nagyszülője és testvére csak akkor vehető figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásánál, ha a nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette? Szükséges-e, hogy az együtt költöző személyek már egy éve közös háztartásban éljenek [7. § (2) bekezdés a) pont]? További kérdés, hogy fiatal házaspár (a házastársak egyike sem töltötte be a 35. életévét) esetén gyermekteleneknél két, egygyermekes fiatal házaspárnál további egy gyermek figyelembe vehető-e a méltányolható lakásigény meghatározásakor?
175. cikk / 203 Önsegélyező pénztár által nyújtott szolgáltatás
Kérdés: Önsegélyező pénztár tagja vagyok. A munkáltatóm az adómentes értékhatárig (53 ezer forintig) vállalná a munkáltatói hozzájárulás befizetését minden olyan dolgozójánál, aki tagja a pénztárnak. Ha a pénztártól rendszeresen lakásfenntartási támogatást kapnék úgy, hogy a pénztár ezt az összeget a bankszámlámra utalná át havonta, akkor ez a támogatás adómentes lenne?
176. cikk / 203 Lakásépítési kölcsön visszatérülésének elszámolása
Kérdés: Dolgozóinknak adott lakásépítésre, -vásárlásra folyósított kölcsönök visszafizetését eddig (2003-ig) a 93325-ös számlán számoltuk el. Ez a számla a beszámoló és a költségvetés 80-as táblázatában a 117-es (Egyéb finanszírozás) bevételi sorban jelent meg. A 2004. évi Költségvetésben és beszámolóban a 109. (Osztalék, Koncessziós díjak) sorban szerepel. Ezért minden hónapban át kell-e vezetni a Háztartásoknak nyújtott egyéb felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése 194543-as számlára?
177. cikk / 203 Távolléti díj, távollét igazolása
Kérdés: Az Mt. 107. § a)-h) pontjai alatt felsorolt esetekben jár-e távolléti díj a munkavállaló részére, vagy csak a c) pont alkalmazása során, vagy ha keresőképtelen beteg? Mely igazolások, okmányok alapján lehet a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni a munkavállalót, pl. az a), b) és g) pontokban foglaltak esetén?
178. cikk / 203 Keresőképtelenség
Kérdés: A közalkalmazott mikor és kinek köteles jelenteni keresőképtelenségét? Milyen következményekkel jár, ha a közalkalmazott keresőképtelenségét nem jelenti a munkáltatójának?
179. cikk / 203 Tanulmányi szerződés
Kérdés: Mik a köztisztviselővel köthető tanulmányi szerződés kritériumai, feltételei, követelményei?
180. cikk / 203 Visszafizetési kötelezettséggel nyújtott lakásépítési támogatás előirányzat-módosítási szabályai
Kérdés: A visszafizetési kötelezettséggel adott lakásépítési munkáltatói támogatást, amelyre a keretet 1. az előirányzat-felhasználás számlával költségvetési támogatásból, 2. intézményi többletbevételből utalunk át az OTP lakásalap számlára, 2.3 Egyéb felhalmozási kiadás vagy a 3. Kölcsönök soron kell-e előirányozni?