Betétdíjas palackok az iskolai büfében

Kérdés: A konyha mint önkormányzati költségvetési szerv a közétkeztetési feladatok mellett iskolai büfét üzemeltet. A büfében betétdíjas palackos ásványvizet és üdítőt is árulnak. Hogyan kell eljárni a betétdíjjal kapcsolatban? Mindenképpen külön tételként fel kell tüntetni a blokkon? Kötelező-e visszavenni a palackot? Visszaadható-e a gyerek részére az 50 Ft, amennyiben visszahozza az üres üveget?
Részlet a válaszából: […] Értékesítéskor:– egyszerűsített számlát vagy nyugtát kell kiállítani, amin az értékesített termék göngyölege után felszámított külön díjat (betétdíjat) az értékesített termék áfakulcsával megegyező adómértékkel, külön tételként kell szerepeltetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Szálláshely-szolgáltatás

Kérdés: Köznevelési közfeladatot ellátó költségvetési szervként fenntartásunkban állnak középiskolai kollégiumok, ahol lehetőség van szálláshely-szolgáltatást is igénybe venni. Abban az esetben, ha a pedagógus a mi munkavállalónk (állandó lakhelye nem egyezik a kollégium székhelyével), de nem a kollégiumban dolgozik, köteles-e az ifát megfizetni a kollégiumban eltöltött éjszakák után?
Részlet a válaszából: […] Az idegenforgalmi adó (ifa) fizetési feltételeit és adómentességi körét a Htv., továbbá az adott település önkormányzati rendelete alapján kell meghatározni.A Htv. 31. §-ában biztosított mentességi körök az alábbiak:a) a 18. életévét be nem töltött magánszemély;b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó bevétel és kiadás könyvelése

Kérdés: Az önkormányzatunk a gyermekétkeztetést vásárolt szolgáltatás formájában oldja meg. A szolgáltatást nyújtó az önkormányzattól bérli az ingatlant. Az önkormányzat bérleti díj szempontjából nem jelentkezett be az áfa hatálya alá, egyébként általános szabályok szerint állapítja meg az áfát. A bérleti díjat áfamentesen számlázzuk tovább, valamint a felmerült közüzemi költségeket is külön számlában, de áfamentesen, mert járulékos költségek. A bérleti díj bevételét a B402-es rovatra tesszük. Érdekelne a helyes eljárás, hogy a kiszámlázott közüzemi díjakat milyen bevételi rovatra, illetve, amit továbbszámlázunk bejövő számlát, melyik kiadási rovatra tesszük?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja szerint a közvetített szolgáltatás a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészében, de változatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Külföldi kiküldetés

Kérdés: Az iskolánk foglalkoztatottjai között szerepelnek sofőrök is, tekintettel arra, hogy iskolabuszjáratot üzemeltetünk. Külföldi kiküldetés esetén a gépkocsivezetőknek járhat a 285/2011. Korm. rendelet szerinti 85 eurónak megfelelő forintösszeg adómentesen? Amennyiben tanárok is a sofőrökkel együtt külföldi kiküldetésen vannak, adó- és járulékfizetés szempontjából a FEOR-besorolás dönti el a napidíj adózásának mértékét?
Részlet a válaszából: […] ...feladatkörében eljárva, a kormány a következőket rendeli el: 1. § Az Szja-tv. 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 7. pontjának a) alpontja és 12. pontja szerinti költség a nemzetközi közúti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

Kérdés: A munkáltató központi költségvetési szerv, a dolgozók megkapják a már korlátlan utazásra jogosító 50%-os utazási utalványt. Haza-utazás vagy munkába járás esetén megtérítheti-e a munkáltató az 50%-os kedvezményes jegy 86%-át, vagy csak a teljes árú jegy 86%-át?
Részlet a válaszából: […] ...a napi munkába járásra és hazautazásra történő felhasználásra.(2) A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának leg-alább 86%-a.A kormányrendelet szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Önkormányzati közterület-felügyelet

Kérdés: Községünk önkormányzata kezdeményezné társulás létrehozását a közterület-felügyelet létrehozására és működtetésére. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése rendelkezik erről a lehetőségről. A Mötv. 90. §-a rendelkezik a társulás szabályairól. Amennyiben létrejön a társulás, akkor meg kell alakítani egy intézményt is a közterület-felügyelet működtetésére, vagy a társulás maga alkalmazhat köztisztviselő jogállású közterület-felügyelőt? Társulás esetén az irányítói és munkáltatói jogokat a társulás elnöke gyakorolná a közterület-felügyelő felett, és a kiadmányozási jog is az elnök jogköre lenne? Melyik a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...a községi (…) képviselő-testület (…) hozhat létre– a polgármesteri (…) hivatal belső szervezeti egységeként,– önálló költségvetési szervként vagy– költségvetési szerv belső szervezeti egységeként.Közterület-felügyeletet több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Igazgatási szolgáltatási díj

Kérdés: A 229/2012. Korm. rendelet 34. §-ának (2) bekezdése 2024. VII. 30-tól hatályos, és előírja, hogy az iskolai bizonyítványnyomtatványok másolatainak kiadásával összefüggésben nyújtott szolgáltatásokért nyomtatványonként 3000 forint térítési díjat kell megfizetni. Ez a térítési díj áfamentesnek minősül az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének i) pontja, vagy valamely másik jogcím alapján?
Részlet a válaszából: […] ...kiadásával összefüggésben nyújtott szolgáltatásokért nyomtatványonként 3000 forint térítési díjat kell megfizetni nem önálló költségvetéssel rendelkező köznevelési intézmény esetén a fenntartó, önálló vagy részben önálló költségvetéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Kiküldetés elszámolása

Kérdés: Van-e lehetőség kiküldetés elszámolására, abban az esetben, ha a magánszemély és a házastársa tulajdonában nincs gépjármű, azonban az általuk tulajdonolt cég birtokában van? A céges gépjárműre szabályos-e kiküldetés elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...üzemanyag-mennyiség figyelembevételével számla, vagy a NAV által közzétett üzemanyagár alapulvételével megállapított üzemanyagköltség, valamint a hivatali üzleti útra eső számla szerinti egyéb költség, ha az a szerződés alapján a magánszemélyt terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Villamos energia elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk a temetkezési vállalkozásoknak a ravatalozó használata esetén bérleti díjat számláz ki, mely többek között tartalmazza az infrastrukturális költségeket, mint víz-, villany-, eszközhasználat. Mivel áfás bevételünk származik a temetővel kapcsolatban, ezért a felmerülő költségeinket az áfabevallásban mint visszaigényelhető áfát beállítjuk. Az áramszolgáltató az áramdíj elszámolása keretében 2023. és 2024. évre vonatkozóan áramdíjat térített vissza az önkormányzat részére. A mínuszos számlák kiállításának dátuma 2024. június hónapban volt. A teljesítés dátuma minden számlán az a hónap, amire a visszatérítés vonatkozik. Jól járok el, ha a 2024. június havi áfabevallásba állítom be ezeket a tételeket mínusz összegben? A 2023. évre vonatkozó visszatérítéseket egyéb bevételként könyveltük áfa hatályán kívüli tételként. Ezek esetében az áfabevallásban milyen módon kell megjelentetnem, egyáltalán meg kell-e jelentetnem?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 153/C. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, és ennek eredményeként az eredetileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Kényszertörléssel megszűnt beszállító

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy kft.-vel 2023-ban. A teljesítés határideje az idei év (2024). A feladat ellátása kapcsán előlegszámlát bocsátott ki a kft., ami kiegyenlítésre került, majd a feladatot teljes mértékben el is látták. A cég 2024-ben kényszertörlés alá került, a működéstől eltiltották, valamint az adószáma is törlésre került. A fennmaradó összeget hogyan tudja az önkormányzat kiegyenlíteni? Ilyen esetben végszámlát sem tud már a kft. kiállítani? Ha nem tud végszámlát kiállítani, akkor az önkormányzat könyveiben lévő előlegszámlát hogyan lehet szabályosan rendezni? Van arra lehetőség, hogy a kényszertörlés alatt álló kft. az önkormányzattal szemben fennmaradó követelését mint engedményező engedményezésre átadja az alvállalkozójának?
Részlet a válaszából: […] ...Az önkormányzat saját hatáskörben nem adhatja át az alvállalkozóknak a pénzt.Az önkormányzat a cég részére fizetett előleget költségként tudja elszámolni.(Kéziratzárás: 2024. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.
1
2
3
346