3892 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Közszolgáltatóként (állami kórház) végzett adómentes humán-egészségügyi tevékenység [Áfa-tv. 85. § (1) bekezdés b) pont] esetében számviteli bizonylatként B.318-100/a/V jelű Bevételi pénztárbizonylat költségvetési szervek részére nyomtatvány tömböt használunk. Terheli-e a szolgáltatót nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettség 2026. szeptember 1-től?

Kérdés: 1. A leltárkülönbözeti jegyzőkönyv a költségvetési szerv vezetője általi aláíratása személyi problémák miatt elmaradt. Azonban a leltárkiértékelés és különbözet (hiány-többlet) a könyvelő által elvégzésre került, illetve a beszámoló alátámasztott volt a könyvelés szempontjából. Milyen fajsúlyú ez a probléma a beszámolóra vonatkoztatva?
2. Egyes tételek esetében a leltárkülönbözet oka (leltárhiány, illetve adminisztrációs hiba) vita tárgyát képezi.
– Tartós távollét (betegség) miatt egy kollégának egy eszköze nem lett leltározva, és sajnos nem is nézte meg a bizottság, hogy megvan-e az eszköz, így a leltárfelvételi íven hiányként jelölte meg a leltározó előző évben. Tárgyévben azonban előkerült az eszköz. Ebben az esetben visszavezethető, mint fellelt eszköz? Jó volt-e a hiányként meghatározott kategória?
– Ugyanennél a kollégánál a készletek (ezek csak szerszámokat jelentettek) leltárfelvételi íve nem került kinyomtatásra, így leltározásra sem. Kiértékelésnél, ill. egyeztetésnél derült ki. Még pótleltári időszakban el lett rendelve a leltározás, de a leltározással megbízott kolléga végül nem végezte el a leltárt a fordulónap és a végső leltárkiértékelés között, mivel nem kerültek bemutatásra a készletek (távollévőnél volt) leltározásra, így leltárhiányként lettek kezelve. Nyilvántartási értékük nulla forint volt mind az eszköznek, mind a készleteknek.
– A leltározás alapelve tudásom szerint az, hogy csak az az eszköz/készlet szerepelhet a könyvekben, amelynek a létezése a leltár fordulónapján és a kiértékelési időszak között mennyiségi felvétellel vagy egyeztetéssel bizonyítható. A fenti esetekben ez nem volt biztosított, ezért kerültek hiányként rögzítésre. Helyes volt-e hiányként kezelni?
– A mezőgazdaságigép-vonófejek és a vonólap 2021. 02. 19. óta voltak a készletnyilvántartásban. Értékesítési céllal lettek átminősítve az eszközmodulból a 2021. évben a mezőgazdasági vontatóval, a Landini Vision 95 vontatóval és az MTG 533 Valtra S 323 vontatóval együtt. Nagy valószínűséggel a vonófejek és a vonólap nem kerültek kivezetésre értékesítéskor 2021. évben, csak átminősítésük történt, s így ezért maradtak benne a készletnyilvántartó rendszerben. A fellelt dokumentáció alapján csak a 2025. évi leltár során derült ki, hogy ezek nincsenek meg fizikailag, merthogy eladásra kerültek a mezőgazdasági gépekkel együtt. Ez az információ csak a leltárkiértékelést és beszámolókészítést követő időszakban derült ki. Ezek az információk a leltárkiértékelési időszakban nem álltak rendelkezésre, így emiatt mi az akkori információk alapján leltárhiányként kezeltük. Értékük nulla. Ez kezelhető adminisztrációs hibaként? Vagy leltárhiányként?
3. Kérném segítségüket abban, hogy a fentebb vázolt esetekben mi a szabályos meghatározása a leltárkülönbözeteknek.

Kérdés: Önkormányzatunk egy gazdasági társaságának évekkel ezelőtt tagi kölcsönt nyújtott. Ebben az évben önkormányzatunk pótbefizetés teljesítéséről szeretne dönteni. A pótbefizetést akként teljesíti, hogy a tagi kölcsön egy részét veszteségpótlás jogcímén számolja el. A tagikölcsön-szerződést módosítja a csökkentett összeggel. Pénzmozgás az ügylet során nem történik. Ezt a gazdasági eseményt könyvelni kell bruttó módon a költségvetési számvitelben? Azaz a pótbefizetést K512-vel szemben kiadásként, a tagi kölcsön veszteségpótlásként elszámolt részét B64-gyel szemben bevételként kell-e könyvelni, vagy csak a tagikölcsön-követelés összegét csökkentjük a pénzügyi számvitelben, és a veszteségpótlást a T006 – K032 függő tételként felvezetjük? Melyek a helyes könyvelési tételek?

Kérdés: Adott egy köztisztviselő az önkormányzati hivatalban napi 8 órás munkaidőben, aki a jubileumi jogosultságára vonatkozó 25 évnyi jogviszonyokkal rendelkezik, annak kifizetése 2026 őszén várható. Azonban ez a dolgozó 4 éve további jogviszonyt létesített az önkormányzat egy másik intézményében, ahol napi 4 órában közalkalmazottként dolgozik (itt a besoroláskor szintén figyelembe lettek véve a korábbi jogviszonyok). A jubileumi jutalom kifizetése ilyen esetben mi alapján történik, számításba vehető-e a második jogviszonyban kapott illetmény?

Kérdés: A Mötv. 13. §-a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok között említi a kulturális szolgáltatást, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítását; filmszínházat, előadó-művészeti szervezet támogatását, a kulturális örökség helyi védelmét; a helyi közművelődési tevékenység támogatását. Az önkormányzat az előbb hivatkozott kötelező közművelődési feladatairól – a Mötv. szerint – rendeletet alkotott, mely kimondja, hogy az önkormányzat a kötelező közművelődési feladatait elsősorban saját fenntartású intézményein keresztül hajtja végre. A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat közművelődési célú vállalkozásaira is. A rendelet pontosan nevesíti azt a két fesztivált, amelynek a lebonyolítására kizárólag az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló kft. jogosult. Ezzel – az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló – kft.-vel az önkormányzat közszolgáltatási szerződést kötött előadó-művészeti tevékenység végzésére. A szerződés határozatlan időre jött létre, és ez az alapja annak az évente megkötött megállapodásnak, amely szerint a kft. a feladatainak ellátásához működési támogatásban részesül. A kft. ebből az önkormányzati működési támogatásból és saját bevételeiből finanszírozza a tevékenységét. A kft. úgy szervezi meg a két fesztivált, hogy a kiadásokat az önkormányzati támogatás kb. 40%-os részben, 60%-os részben pedig a saját gazdasági tevékenységének bevételei fedezik. A kft. saját bevételei rendezvényszervezésből, reklámköltségekből, marketingbevételekből származnak, amely szolgáltatások után áfa fizetésére kötelezett a társaság. A fesztiválok rendezéséből is származik saját bevétele a kft.-nek a fesztiválon részt vevő szolgáltatók, pl. az ételt, italt árusítók részére nyújtott reklámszolgáltatásból. A kft. által szervezett fesztiválok ingyenesen látogathatóak, az ott megtekinthető műsorokért, koncertekért nem fizetnek a résztvevők. A fesztiválokból származó bevételek és a fesztiválok költségei, ráfordításai elkülönülten kerülnek könyvelésre. A fentiekben leírt információk alapján a fesztiválok szervezésével kapcsolatban befogadott számlák előzetesen felszámított áfaösszege visszaigényelhető-e teljes mértékben? A fesztivál szervezésével kapcsolatban felmerült kiadások tekintetében a fenti tényállás igazolja-e azt, hogy a kft. adóalanyi minőségében jár el, adóalanyiságát eredményező tevékenysége érdekében használta fel azokat, vagy a gazdasági tevékenység nem igazolható, így adólevonási joga sincs a kft.-nek?

Kérdés: A hozzánk tartozó önkormányzati költségvetési szervek az intézmény dolgozói részére kedvezményes munkahelyi étkezést biztosítanak. Van olyan intézmény, ahol saját konyhában történik a főzés, és van olyan is, ahol külső szolgáltatótól vásárolják az ételt. Az intézményeknek az áfát csak a ténylegesen megfizetett összeg után kell befizetniük (mivel a szolgáltatás ellenértéke részben megtérül), vagy a teljes ár után kell az áfát befizetni?

Kérdés: Az alapítványunk alapító okirat szerinti feladata az idősek otthona munkavállalói részére szakmai továbbképzések, utak, tapasztalatcserék szervezése. A szakmai út során elszámolt étkezés adózás szempontjából minek minősül (reprezentáció, béren kívüli juttatás, adómentes juttatás), ha a szállásköltség tartalmazza az étkezés költségét is, illetve, ha külön számlán kerül elszámolásra? Szintén alapító okirat szerinti feladat az intézmény népszerűsítése. Adózási szempontból minek minősül az intézmény bemutatását szolgáló rendezvényen meghívott vendégek, külső partnerek részére nyújtott étkezés?

Kérdés:

Önálló költségvetési szervként működő egyetem vagyunk. Amennyiben saját foglalkoztatottnak szeretnénk elismerésként, nagyobb értékű (300.000 Ft) tárgyjutalmat – emlékérem, díszkard stb. – adni, élhetünk-e a felbruttósítás lehetőségével annak érdekében, hogy a munkatársnak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? A juttatási szabályzatban rögzítenénk, hogy a tárgyjutalom/természetbeni juttatás mellé X összegű pénzjuttatás/keresetkiegészítés is jár (ami az adótehernek felel meg). A felbruttósítás – költségvetési szerv esetében – ütközik-e bármilyen adójogi vagy államháztartási korlátozásba? A jogszabályoknak megfelel-e a fenti megoldás az adótartozás átvállalására?

Kérdés: Egyik költségvetési intézményünk külső redőnyt szereltet fel több ablakra. Ezt milyen rovatra könyveljük? Beruházásnak vagy felújításnak minősül?

Kérdés: Önkormányzatunk lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységére adómentesség helyett az adókötelessé tételt választotta. Az önkormányzat egy épületében több bérlő a bérleti díjat és a közüzemi díjnak egy részét megállapodás alapján megfizeti. A közvetített szolgáltatások (áram-, víz-, gáz-, internetdíj) továbbszámlázása a bérbeadás mint főszolgáltatás miatt 27%-os áfakulccsal kerülnek kiszámlázásra. Az áfa hatályán kívüli és az 5%-os tételeket egyaránt 27%-kal hárítjuk át. Az áram- és a vízszámlákban átalányt fizetünk meg a szolgáltatóknak, és ezt számlázzuk tovább. Amennyiben túlfizetésünk keletkezik a szolgáltatónál az áramdíj tekintetében, akkor a bérbevevő következő havi fizetendő közüzemi díját csökkentjük. Ebben az esetben is az áfa hatályán kívüli összegre is fel kell számítanunk a 27%-os áfát, és így kell csökkentenünk a vevő befizetendő összegét? Amennyiben nem lakóingatlan használatáért nem kell bérleti díjat fizetni egy intézménynek, csak a közüzemi díjakat kell megállapodás alapján továbbszámlázni, akkor hogyan számlázzuk az áfa hatályán kívüli, mentes vagy 5%-os tételeket?