Átutalási megbízás időpontja

Kérdés: Az átutalás végrehajtására rendszeresített (PF.1.) nyomtatványon szereplő megbízás kelte és annak a kincstári fiókhoz való beküldése korábbi, mint az átutalást alátámasztó pénzügyi műveletek végrehajtása (szakmai igazolás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés). Az átutalási megbízás kitöltését számítógéppel végezzük, mely a program szerint a kiállítás napjának időpontját tünteti fel a nyomtatványon, ez nem módosítható. A kiállított megbízás a hozzá tartozó bizonylattal, számlával együtt ugyanazzal a dátummal kerül a további pénzügyi műveletek végrehajtására (egyeztetés-ellenőrzés, igazolás, érvényesítés, utalványozás), ellenjegyzés elvégzésére, végül az átutalók aláírására az átutalási megbízáson. Előfordul, hogy a gazdálkodási jogkört gyakorlók távolléte miatt azon a napon nem kerülhet sor az igazolásokra, így azok dátuma későbbi, mint a korábban kiállított megbízásé, azonban a megbízás banki jogosultjainak aláírása és a beküldés is ezek után történik, amit a MÁK teljesítési időpontja tanúsít. Elfogadható-e az előbbi gyakorlat, és van-e olyan kiadvány, mely meghatározza az átutalási megbízás időpontjának tartalmát?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési szervek, jóváhagyott költségvetésük alapján, önállóan gazdálkodnak. A költségvetési szerv vezetője felelős a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Köztisztviselőt megillető ruházatiköltség-térítés elszámolása

Kérdés: 2003. január 1-jétől az Szja-tv. 1. számú melléklet 5.5 pontja szerint adómentes a Ktv. előírása alapján megillető ruházatiköltség-térítés. A köztisztviselőnek kell-e a munkáltató részére számlával igazolnia a vásárlás megtörténtét?
Részlet a válaszából: […] ...Ktv. előírása alapján megillető ruházatiköltség-térítés adómentes bevétel, így ezzel összefüggésben az Szja-tv.-ből következően nincs elszámolási kötelezettsége a magánszemélynek. Ugyanakkor a Ktv. 49/G. §-ának (5) bekezdése lehetőséget biztosít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Költségvetési szervek természetbeni juttatásai és a reprezentáció

Kérdés: Hogyan kell kezelni a polgármesteri hivatalok és költségvetési intézmények természetbeni juttatásait és reprezentációs kiadásait? Hogyan történik ezek adóztatása és nyilvántartása?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési intézmények, polgármesteri hivatalok által nyújtott természetbeni juttatás, reprezentáció esetében is az Szja-tv. 69. §-ában foglalt általános rendelkezések az irányadók. E szerint az intézmények által nyújtott, adóköteles természetbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Arányosítás alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézményünk tárgyi mentes tevékenységet folytat: ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs intézeti ellátást. Az intézményi finanszírozás mellett térítési díjat is kérünk a költségek fedezésére. Akad egy-két ingyenes ellátásban részesülő ellátott. Főtevékenységünk mellett hivatali étkeztetéssel is foglalkozunk, amiért a dolgozók térítési díjat fizetnek. A teljes önköltség után befizetjük az áfát (az alkalmazottak által fizetett adót, továbbá a teljes önköltség és a dolgozók térítési díja közötti különbözet utáni adót is). Alkalmazhatjuk-e az arányosítás módszerét a beszerzésekre és a szolgáltatásokra vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységnek, hanem az összes olyan, egyébként adóköteles vagy tárgyi mentes tevékenység is, amelyért nem térít a jogosult, hanem költségvetési támogatásból látja el a költségvetési szerv.A térítéses, valamint az ingyenes ápoló-gondozói ellátás ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Tartalékként beszerzett számítógép-tartozékok nyilvántartása

Kérdés: Hová kell könyvelni a tartalékba vett CD-ROM-ot, alaplapot vagy billentyűzetet, amit csak később építek be egy számítógépbe? Önálló egységként nem használhatom, ha beépítem a gépbe, természetesen ráaktiválom, de addig egyéb készletként kezelem, és költségként elszámolom? Mi történik, ha csak a következő évben építem be a számítógépbe? Mi történik, ha pl. 2 monitort veszek, aminek az ára az 50 000 forintot meghaladja, de még nem kerül használatba? Elkezdem magára a monitorra az értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...az lehet a helyes eljárás, ha ezeket az eszközöket külön-külön veszik állományba az értékhatártól függően, és ezen belül a költségvetési szerv számviteli politikájában meghatározott minősítések szerint.Ha mind a két monitort a tárgyi eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Saját gépkocsival történő munkába járás költségtérítése

Kérdés: A munkába járással kapcsolatban juttatott gépjármű-költségtérítés esetén az élettárs tulajdonában álló gépkocsi is saját tulajdonú járműnek minősíthető-e, vagy ez a rendelkezés csak a házastársra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a magánszemély a munkáltatótól a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén 3 Ft/km mértékben kap a munkában töltött napokra. Az Szja-tv. tehát kifejezetten a saját tulajdonú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Kötelezettségvállalás nyilvántartása

Kérdés: Kötelezettségvállalással kapcsolatban nem eléggé világos számunkra, hogy csak az 50 000 forint felettit kell-e nyilvántartani. Az 50 000 forintos összeghatár egyedi termék vagy szolgáltatás árára vonatkozik, vagy pedig az egy helyen vásárolt több termék együttes árára? Esetleg több helyen, de egy előlegből? A helyiség bérbeadása is nyilvántartási kötelezettség alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségvállalási nyilvántartást a költségvetési szervnek saját hatáskörében kell kialakítani.Az 50 000 forint alatti kötelezettségvállalások a költségvetési szerv belső szabályzatában foglaltak szerint szóban is megtehetők. Ez a szabály azonban nem jelenti azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Munkába járás gépkocsival a bérlet árának megtérítése mellett

Kérdés: Több dolgozónk olyan környékbeli településről jár be munkahelyére, ahonnan tömegközlekedési eszközzel nem lehet eljutni a városba. Alkalmazásuk feltétele volt ezért a saját gépjármű használata. Folyamatos munkarendben dolgoznak, közlekedésüket azonban nem tudják összehangolni. A munkába járás jelentős többletköltséggel jár, amely az Szja-tv. szerinti 3 Ft/km megfizetésével nem térül meg számukra. A munkáltató fizetheti-e a tömegközlekedési eszközre megállapított térítést (80 vagy 86 százalék) a bérletjegy leadása nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...78/1993. Korm. rendelet tartalmazza azokat a jogszabályi előírásokat, amelyek a munkába járással kapcsolatos utazásiköltség-térítésre irányadóak. E szerint, ha a munkába járás a közigazgatási határon kívülről történik, a munkáltató a bérlettel való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Munkába járás komppal

Kérdés: Önkormányzatunkhoz a Duna túlsó partján lévő településről egyik dolgozónk autóbusszal és komppal jár be dolgozni. Megtéríthetjük-e számára a kompközlekedés díját is, vagy csak az autóbuszbérlet árát fizethetjük ki?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatót kötelezi a vasúton, illetve a helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon történő munkába járás költségeinek megtérítésére a jogszabályban rögzített feltételek megvalósulása mellett. Nincs olyan jogszabály, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Saját gépkocsi hivatali célú használata

Kérdés: Milyen megbízható forrás alapján állapítható meg a saját gépkocsival történő hivatalos utazások távolsága? Van-e kötelezően alkalmazandó kilométer-táblázat, vagy elegendő az adott személygépkocsi kilométerórájának ellenőrzése?
Részlet a válaszából: […] A saját gépkocsival történő hivatalos utazások távolságának megállapításához nincs kötelezően alkalmazandó táblázat vagy módszer. Elfogadható bármilyen számítás, amely a hivatalos utazás konkrét körülményeinek ismeretében (egy úttal felkeresett települések,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
1
313
314
315
334