3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Az Áfa-tv. 33. § (4) bekezdése tiltja a telefonszolgáltatás előzetesen felszámított áfájának a teljes levonását. Ha megvalósul magáncélú használat, és ennek mértéke nem éri el az 50%-ot, tehát a tiltó rendelkezéseket alkalmazni kell, az 50%-os előzetes áfát a tényleges magáncélú használat arányában tovább kell csökkenti a 38. § (2) bekezdése szerint? Mi történik, ha az adóalany csak 20%-ot számláz tovább, ilyen esetben csak a 20%-ot lehet levonni?

Kérdés: 2004. 12. 31-éig a munkába járás költségtérítéseként a személygépkocsival járó dolgozóinknak bérlet leadása nélkül az autóbuszbérlet árának 80%-át fizettük ki. 2005. 01. 04-én kifizetésre került a 2004. december havi utazásiköltség-térítés, az előző évek gyakorlatának megfelelően. Sajnos tévesen 2005. 01. 18-án számfejtésre került a kifizetett összeg egyéb költségtérítés jogcímen, ahol ez már adóköteles juttatásnak minősült. A 2005. 01. 04-én kifizetett összeg és a számfejtett összeg közötti különbözetet az érintett dolgozókkal visszafizettetjük. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: A napi 4 órában foglalkoztatott jegyző, illetve köztisztviselőnek a teljes összegben kifizetett étkezési- és ruházatiköltség-térítés fele jelent-e adóköteles bevételt? Ha igen, maga fizeti az adót, vagy az önkormányzat? Szabályzatunk nincs.

Kérdés: Dönthet-e a költségvetési szerv számviteli politikájában arról, hogy tárgyi eszközei értékcsökkenését, a 249/2000. Korm. rendelet 30. § (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az előírt leírási kulcsok alapján számított használati időnél rövidebb idő alatt írja le? A polgármesteri hivatal dolgozói munkavégzéséhez vásárolt mobiltelefonok várható használati ideje a gyakorlat szerint átlagosan 3-4 év. Tekintettel arra, hogy a mobiltelefonok az 1-es számlaosztályban az egyéb gépek, berendezések és felszerelések között kerülnek kimutatásra, használati idejük – a 14,5% leírási kulcsot figyelembe véve – 7 évben került megállapításra. A 249/2000. Korm. rendelet 30. § (5) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy az államháztartás szervezete a tervezett használati idő figyelembevételével kisebb mértékben állapítsa meg az általa alkalmazott lineáris leírási kulcsot, viszont ennek ellenkezőjére nem tér ki. Alkalmazható-e 20% vagy 33% leírási kulcs a mobiltelefonok esetén?

Kérdés: A Kjt. 25. § (1) bekezdés e) pontja alapján 2005. július 1-jén megszűnik a jogviszonya annak a közalkalmazottnak, aki a fenti időpontig 65. életévét betöltötte, kivéve ha más törvény ettől eltérően nem rendelkezik. Milyen más törvény lehet a bölcsődék vonatkozásában, ami mentességet ad? Munkakörét megbízással vagy vállalkozásban a fenti dolgozó elláthatja továbbra is?

Kérdés: Körjegyzőségen dolgozom köztisztviselőként, 43 éves munkaviszonyom van. 2005. 11. 15-én betöltöm a 62. életévemet, és ettől a naptól fogom kérni nyugdíjazásomat. A munkáltató szóbeli tájékoztatása alapján a felmentési időt 2005. májusban kiadja, s teljes egészében mentesít a munkavégzés alól. Ha a munkáltatóm nyugdíjba vonulásom előtt – nem közös megegyezéssel – felment a munkavégzés alól, jár-e a végkielégítés? Jár-e 2005. 11. 15-éig időarányosan fizetett szabadság, ruházatiköltség-térítés, 13. havi illetmény?

Kérdés: 1. Kell-e szerepeltetni az önkormányzat 2005. évi költségvetésében a többcélú kistérségi társulás költségvetését, hasonlóan a kisebbségi önkormányzati költségvetéshez akkor, 1.1. ha az adott önkormányzat külön munkaszervezettel látja el a "gesztori" feladatokat, illetve akkor, 1.2. ha az adott önkormányzat nem külön munkaszervezet keretében, hanem a polgármesteri hivatal dolgozóinak közreműködésével látja el a "gesztori" feladatokat? 2. A gesztor önkormányzat miként készíti el a többcélú kistérségi társulás 2004. évi egyszerűsített beszámolóját? Szerepeltetnie kell-e a beszámolójában a társulás adatait is, vagy a társulás azt teljesen önállóan készíti és továbbítja a főhatóság felé?

Kérdés: Önkormányzatunk 2004-ben felújította és bővítette a konyháját. A beruházáshoz TEKI-pályázaton nyert támogatást. A támogatásról még 2003. évben született jóváhagyó döntés. A támogatás odaítélésénél – hasonlóan a korábbi évek gyakorlatához – a beruházás bruttó (áfával növelt) értékét vették figyelembe. Kérdésünk, hogy az Áfa-tv. 211. § (21) bekezdése alapján visszaigényelhető-e a beruházáshoz kapcsolódó áfa teljes összege? AKöltségvetési Levelek 28. számában, a 734. kérdésre adott válaszuk szerint csak akkor igényelhető vissza teljes összegben, ha a beruházáshoz kapcsolódó, adóalapot nem képező támogatásról az adólevonási jog figyelembevételével, 2004. január 1. napját megelőzően született jóváhagyó döntés. Ugyanakkor a hivatkozott (21) bekezdés nem tartalmazza, hogy az adólevonási jog figyelembevételével kellett volna dönteni a támogatásról ahhoz, hogy az áfa teljes összege visszaigényelhető legyen még a fenti beruházásra.

Kérdés: Az Áfa-tv. 38. § szerinti arányosítás okoz gondot. Iskolai konyhát üzemeltetünk. A konyha kiadásait önkormányzati támogatás és térítésidíj-bevétel fedezi. A kiadásokat és a térítésidíj-bevételeket tételesen el tudjuk különíteni. Az önkormányzati támogatást heti finanszírozással kapjuk úgy, hogy tételesen felsoroljuk az utalandó számlákat: élelmiszer, beszerzés, személyi, dologi kiadások bontásban, de a fenntartó egyösszegű támogatást utal, amit a 751922 szakfeladatra könyvelünk. Ezek alapján alkalmazhatjuk-e a konyha üzemeltetésére számított arányosítást, vagy csak az intézmény egészére számított arányosítás alkalmazható?

Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.