Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

67 találat a megadott közhatalmi tevékenység tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Egyéb tárgyieszköz-értékesítés

Kérdés: Felsőoktatású intézményünkhöz a tavalyi évben befolyt egyéb tárgyieszköz-értékesítés címén egy összeg, melyet az idei évben szeretnénk elszámolni teljesítésként. A tavalyi évben nem kértük meg az előirányzat engedélyezését, viszont a mérleg a kincstár és a fenntartó részéről elfogadásra került. Az idei évben szerettük volna az előirányzat engedélyének megkérését, amelyet nem kaptunk meg. Ebben az esetben elszámolhatjuk-e a B53. teljesítés rovatán ezen összeget?
Részlet a válaszból: […]megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használható fel. Amennyiben a többletbevétel felhasználását az irányító szerv nem engedélyezi, abban az esetben az Ávr. 35. §-ának (8) bekezdése szerint a felhasználásra nem engedélyezett többletbevételt a döntés közlésétől számított öt napon belül - központi költségvetési szerv esetén - a központi költségvetésbe be kell fizetni.A költségvetési szervhez az egyéb tárgyieszköz-értékesítés ellenértékeként befolyt bevételt a B53. rovaton teljesítésként el kell számolni akkor is, ha az előirányzat-túllépéssel jár, ezért nem lehet a gazdasági eseményt nem a valóságnak megfelelően elszámolni. A befolyt ellenértéket a kiállított számla alapján nyilvántartásba vett követelés kiegyenlítéseként, teljesítésként könyvelni kellett volna annak tényleges jóváírásakor, és a keletkezett többletbevétel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5354

2. találat: Közhatalmi bevételek

Kérdés: Hogyan kell eljárnunk abban az esetben, ha a közhatalmi bevételek között vannak olyan tételek, amelyek nem minket illetnek meg teljes egészében, egy része más szervezet részére beszedett közhatalmi bevétel? Hogyan történik a számviteli elszámolása?
Részlet a válaszból: […]közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó kis összegű követelések után kell megállapítani, és annak az előző negyedévi állományához mért különbözetét - előjelének megfelelően - a korábban elszámolt értékvesztés növeléseként vagy visszaírásaként kell elszámolni.Az Áhsz. 18. §-ának (3) bekezdése a közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó kis összegű követelések esetében lehetővé teszi az egyszerűsített értékelési eljárást. A negyedéves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetén az értékvesztés és annak visszaírása elszámolását az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon.A közhatalmi eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni az egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket. A pénzügyi számvitelben a 911. Közhatalmi eredményszemléletű bevételek között kerül elszámolásra.Ha a befolyt közhatalmi bevételek visszatérítésre kerülnek, akkor azt a kifizetéssel megegyező év közhatalmi bevételeivel szemben, azok csökkentésével fogják nyilvántartásba venni. Év végén az összeg egyenlege nem lehet negatív, ezért esetleges negatív egyenleg esetén módosítaniuk kell az összeget nullára, majd a mínusz összeg és a nulla közötti különbözetet egyéb dologi kiadásként el kell számolniuk a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton.A) A beszedő szervezetet megillető közhatalmi bevételek számviteli elszámolása a következő:1. A közhatalmi bevétel követelésként való előírása a költségvetési számvitel szerint:T 093(2) Követelés közhatalmi bevételekreK 0041 Költségvetési évben esedékes követelés nyilvántartási ellenszámla2. A közhatalmi bevétel követelésként való előírása a pénzügyi számvitel szerint:T 3513 Költségvetési évben esedékes követelések közhatalmi bevételreK 911 Közhatalmi eredményszemléletű bevételek3. Teljesítés a költségvetési számvitel szerint:T 005 Bevételek nyilvántartási ellenszámlaK 093(3) Közhatalmi bevételek teljesítése4. Teljesítés a pénzügyi számvitel szerint:T 33 Fizetési számlákK 3513 Költségvetési évben esedékes követelések közhatalmi bevételre5. Visszatérítési kötelezettség ismertté válásakor elszámolás a költségvetési számvitel szerint:a) Követelés csökkenéskéntT 0041 Költségvetési évben esedékes követelés nyilvántartási ellenszámlaK 093(2) Követelés közhatalmi bevételekreb) Teljesítés csökkenéskéntT 093(3) Közhatalmi bevételek teljesítéseK 005 Bevételek nyilvántartási ellenszámla6. Visszatérítési kötelezettség ismertté válásakor elszámolás a pénzügyi számvitel szerint (csak a bevételt beszedő szervezet által beszedett hányadot érintő részre):T 911 Közhatalmi eredményszemléletű bevételekK 36711 Kapott előlegek7. Visszatérítési kötelezettség teljesítése a pénzügyi számvitel szerint (csak a bevételt beszedő szervezet által beszedett hányadot érintő részre):T 36711 Kapott előlegekK 33 Fizetési számlák8. A visszatérítés miatti negatív közhatalmi bevételek nullára módosítása év végén a költségvetési számvitel szerint: az 5. pont szerintiek fordítottjaként9. A visszatérítés miatt a nulla és a negatív egyenleg közötti különbözet elszámolása (év végén) a pénzügyi számvitel szerint:T 3513 Költségvetési évben esedékes követelések közhatalmi bevételreK 911 Közhatalmi eredményszemléletű bevételek10. A visszatérítés miatt a nulla és a negatív egyenleg közötti különbözet elszámolása (év végén) a költségvetési számvitel szerint:a) Végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségkéntT 0022 Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámlaK 053552 Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb dologi kiadásokrab) TeljesítéskéntT 053553 Egyéb dologi kiadások teljesítéseK 003 Kiadások nyilvántartási ellenszámla11. A visszatérítés miatt a nulla és a negatív egyenleg közötti különbözet elszámolása (év végén) a pénzügyi számvitel szerint:a) KötelezettségkéntT 8435 Különféle egyéb ráfordításokK 4213 Költségvetési évben esedékes kötelezettségek dologi kiadásokrab) TeljesítéskéntT 4213 Költségvetési évben esedékes kötelezettségek dologi kiadásokraK 3513 Költségvetési évben esedékes követelések közhatalmi bevételreB) A bevételt beszedő és a központi költségvetés/más szervezet között megosztott közhatalmi bevételek számviteli elszámolása a következő:1. A bevételt beszedő szervezetet megillető közhatalmi bevétel követelésként való előírása az A) A beszedő szervezetet megillető közhatalmi bevételek számviteli elszámolása rész 1. és 2. pontja szerint történik.2. A bevételt beszedő szervezetet nem megillető közhatalmi bevétel követelésként való előírása csak a részletező nyilvántartásokban történik.3. A közhatalmi bevétel beérkezésekor a beszedő szervezetnek járó bevételi rész elszámolása a költségvetési és a pénzügyi számvitel szerint az A) A beszedő szervezetet megillető közhatalmi bevételek számviteli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5095

3. találat: Postaköltség áthárítása közhatalmi tevékenység esetén

Kérdés: Hivatalunk mint központi költségvetési szerv látja el a Magyar Államkincstár Nyugdíjbiztosítási Alaphoz kapcsolódó, jogszabályban meghatározott feladatainak egy részét (így például határozatok és egyéb dokumentumok ügyfelek részére történő megküldése), melyhez kapcsolódóan a postaköltségeket a Nyugdíjbiztosítási Alap részére megállapodás alapján továbbszámlázzuk. A postaköltség a Kincstár alapfeladatának ellátásához kapcsolódik. A posta által kibocsátott számlákon előfordul AAM és 27%-os áfaartalom is a szolgáltatások függvényében. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a postaköltségek Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő áthárítása, a kiállított számla áfatartalmának helyes megállapítása során hogyan kell helyesen eljárnunk?
Részlet a válaszból: […]államháztartási, európai uniós és egyéb nemzetközi támogatás elosztásáról való döntési tevékenység.Az olyan személy, szervezet, amely kizárólag közhatalmi tevékenységet végez, az Áfa-tv. 6. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő gazdasági tevékenység hiányában nem adóalany. Az olyan személy, szervezet, amely a közhatalmi tevékenysége mellett az Áfa-tv. 6. §-ának (1) bekezdésében vagy 6. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelő gazdasági tevékenységet végez, olyan adóalany, akinek az adóalanyisága a közhatalmi tevékenységére nem terjed ki (vagyis azt nem adóalanyként végzi). Mindezek alapján hivataluk a jogszabályban előírt feladatainak teljesítése során nem minősül adóalanynak.Az Áfa-tv. a számlázással, számlakibocsátással kapcsolatos szabályokat a 158/A-178. §-okban tárgyalja. A 159. § (1) bekezdése kimondja, hogy az adóalany köteles - ha az Áfa-tv. másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.Figyelemmel arra, hogy hivataluk a kérdésben vázolt, jogszabályban meghatározott feladatainak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5056

4. találat: Közhatalmi díj számlázása

Kérdés: Az utóbbi időben többször kaptunk államigazgatási szervektől közhatalmi díjról számlával egy tekintet alá eső okiratot, melyen nincs teljesítési időpont. A szöveg mezőbe a fizetés dátumát írják, nem pedig a teljesítési időpontot. Helyes ez a gyakorlat, hogy számlával egy tekintet alá eső okiratot bocsátanak ki a közhatalmi tevékenységről, és hogy azon nem szerepel teljesítési időpont?
Részlet a válaszból: […]bizonylatot azonban ki kell állítani minden gazdasági műveletről, amely az eszközök és források összetételében változást eredményez, vagyis amely alapján bevétel vagy pénzkiadás keletkezik, és amelyet a könyvekben rögzíteni kell.Az Szt. 167. § (1) bekezdése d) pontjának előírása értelmében a számviteli bizonylaton - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időpontnak vagy időszaknak a megjelölését is fel kell tüntetni, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell, vagyis a gazdasági művelet teljesítésének időpontját vagy időszakát.A számlával egy tekintet alá eső okirat korábban tévesen kibocsátott számla helyesbítésére szolgál. A ? számlával egy tekintet alá eső okirat az eredeti számlával együtt értelmezhető, az eredeti számlára hivatkozni kell, és azokat a módosításokat tartalmazza,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5021
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Költségvetési intézmény áfaalanyisága

Kérdés: Intézményünk gazdálkodási formáját tekintve központi költségvetési szerv. Alapításkor az adóhivatalhoz az "Áfa-tv. 7. §-a szerint kizárólag közhatalmi tevékenységet folytat" státusszal került bejelentésre. Az intézmény adószáma az alapítástól nem változott, és az áfaalanyiságot jelölő kód 1-es. Az alapító okirat szerint az intézmény közfeladatot lát, amely közfeladatot külön kormányrendelet határoz meg, amely közfeladat szintén az alapító okirat szerint 7220 Társadalomtudományi, Humán Kutatás, Fejlesztés. Intézményünk ez évi bevétele idáig a költségvetésből származott. Most azonban lehetőség nyílt arra, hogy egy alapítványtól juttatást kapjunk együttműködési megállapodás keretében, kizárólag olyan feladat ellátására, amely az alapító okiratban meghatározott közfeladat lenne. Az alapítvány is kizárólag ilyen feladatok ellátásának céljával jött létre. A rendelkezésünkre bocsátható összegről azonban számlát kell kiállítanunk. Az adóhivatal honlapján az alábbi tájékoztatás található:
"Az eddigi szabályozás értelmében nem minősült adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet, ha gazdasági tevékenységéből származó bevétele jelentéktelen volt (4 millió forint alatt). Az új Áfa-tv. eltörli ezt a korlátot, így a 4 millió forintot el nem érő gazdasági tevékenysége után is adóalanynak minősül a közhatalom gyakorlására jogosult személy, szervezet, azonban lehetősége van az alanyi adómentesség választására. Jogutódlás tekintetében az általános szabályok vonatkoznak rá."
Értelmezésünk szerint a fent leírtak alapján a közhatalom gyakorlására jogosult szervezet, közhatalmi tevékenysége tekintetében nem minősül adóalanynak. Ezt figyelembe véve az adóhivatalhoz bejelentett közhatalmi jellegre tekintettel kiállíthatjuk-e a számlát áfakörön kívüli státusszal? Amennyiben erre nincs lehetőség, milyen megoldást tudnának javasolni? A tájékoztató értelmében, amennyiben a munkavállalók részére kerülne továbbszámlázásra a telefondíj, az adóhivatalhoz be kell az intézménynek jelentkeznie áfaalanynak, és mivel az ebből származó bevétel biztosan nem éri el a nyolcmillió forintot, kérheti az alanyi mentességet?
Részlet a válaszból: […]tevékenységet nem folytató szervezet.A gazdasági tevékenység fogalmát az Áfa-tv. 6. §-ának (1) bekezdése határozza meg, e szerint gazdasági tevékenység valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. A gazdasági tevékenységnek további fogalmi eleme, hogy ellenérték elérésére irányuljon, vagy azt eredményezze.A kérdés szerint eddig állami (fenntartói) támogatásból származott a bevételük. Amennyiben a támogatás ellenében nem történik konkrét termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, hanem a támogatás általában finanszírozza a működést, tevékenységet, illetve valamely fejlesztés megvalósulását segíti elő - vagyis alapvetően forráskiegészítésül szolgál -, a támogatás nem képez adóalapot a támogatottnál (Áfa-tv. 65. §). Így nem képez adóalapot az államháztartási, fenntartói támogatás.Abban az esetben, ha akár az Áfa-tv. 7. §-a alapján közhatalmi tevékenységet végző, akár az Áfa-tv. 5. §-a alapján gazdasági tevékenységet nem végző szervezet gazdasági tevékenységet kezd folytatni, akkor az Áfa-tv. szerint választhat, hogy áfaalany lesz, vagy -?jelenleg évi 8 millió, a 2019. évtől 12 millió Ft bevételig - alanyi adómentes.Jellemzően nem minősülnek közhatalmi tevékenységnek, illetve gazdasági tevékenységeknek többek között a következők:- telekommunikációs szolgáltatások nyújtása, ideértve a dolgozók, bérlők vagy más személy, szervezet részére történő továbbszámlázást,- víz-, gáz-, villamosenergia- és hőellátás, ideértve a továbbszámlázást is,- termék fuvarozása, személyszállítás,- termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,- kereskedelmi és tudományos jellegű kiállítások, vásárok és bemutatók, konferenciák szervezése és rendezése, ha belépőjegy, részvételi díj ellenében történik,- munkahelyi és egyéb vendéglátás,- ingatlan és ingó dolgok bérbeadása (ezen belül az ingatlan-bérbeadás fő szabály szerint áfamentes, de választható rá adókötelezettség).Amennyiben az alapítvány valamely cél megvalósulásához támogatást ad intézményüknek, konkrét feladatellátás meghatározása nélkül, akkor az ilyen támogatás nem minősül ellenértéknek, és nem kell számlázni. Ha az alapítvány szerződés alapján konkrét szolgáltatást, valamely feladat tejesítését rendeli meg, és azért az elvégzett szolgáltatással arányos ellenértéket fizet, akkor szolgáltatásról beszélünk, amely Áfa-tv. szerinti gazdasági tevékenység, és számlázni kell.Az alanyi adómentes nem számít fel áfát, az általános szabályok szerint adózó áfaalany pedig áfát számít fel. A kutatási tevékenység áfamértéke 27%.Az alanyi adómentesség a tevékenység megkezdésekor, más esetben a tárgyévet követő évtől választható (de decemberben be kell nyújtani a NAV-hoz az ezzel kapcsolatos adatmódosító lapot [18T201TSZ]).Az alanyi adómentesség választásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy milyen bevételek számítanak bele az alanyi adómentesség értékhatárába, és melyek nem.Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:1. tárgyi eszközként használt termék értékesítése,2. immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,3. új közlekedési eszköz közösségen belüli értékesítése,4. építés alatt álló, befejezetlen ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet értékesítése,5. új ingatlan értékesítése,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4843
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Településrendezési terv megtérítése

Kérdés: Egy magánszemély saját tulajdonában lévő ingatlanának beépíthetősége érdekében kérelmezte az önkormányzat képviselő-testületétől, hogy módosítsa a település rendezési tervét úgy, hogy a magánszemély a telken tervezett építési munkálatokat elvégezhesse. A képviselő-testület a kérelmet elfogadta azzal a kikötéssel, hogy a módosítással kapcsolatban felmerült 200 000 Ft + áfa tervezési költséget a magánszemélynek meg kell fizetnie. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat rendelte meg a rendezési terv módosítását, ezért a tervezési díjat az önkormányzatnak kell kifizetnie a tervező cég részére. A számlában szereplő áfát nem vonjuk le, mivel az "önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége" kormányzati funkción kerül elszámolásra ez a kiadás, amely adómentes tevékenységnek minősül. Mivel az önkormányzat adóalany, ezért a magánszemélynek áfásan számlázhatjuk tovább, amelyből az áfaösszeget az adóhatóság részére be kell fizetni. Így az önkormányzatnak azonban nem térül meg a teljes 254?000 Ft-os költsége, a fizetendő áfát saját költségvetéséből kell finanszíroznia. Tekinthetjük-e a fenti gazdasági eseményt közvetített szolgáltatásnak? Amennyiben igen, akkor a tervezési díj áfája az önkormányzatnál levonható lesz?
Részlet a válaszból: […]magánszemély felé szolgáltatást vagy termékértékesítést, nem adja át a tervek felhasználási jogát, ezért véleményünk szerint költségmegtérítésként kell a magánszemélyre terhelni a településrendezési tervért kifizetett összeget.Pontosítanánk a kérdésben foglaltakat. Az önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége nem adómentes az áfában, hanem áfa hatálya alá nem tartozó közhatalmi tevékenység. Az önkormányzat valóban nem vonhatja le az áfát. Az önkormányzatnak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4572
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Áfa-tv. 142. § (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásának előfeltétele

Kérdés: Intézményünk az üzemi konyhai tevékenység kivételével szinte kizárólag közhatalmi tevékenységet folytat. Közhatalmi tevékenységünk végzésének segítésére, adminisztrációs feladatok ellátására diákmunkaerő-kölcsönzési szolgáltatást veszünk igénybe. Álláspontunk szerint az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásának előfeltétele, hogy a munkaerő-szolgáltatást igénybe vevő a szolgáltatást termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtáshoz vegye igénybe. Mivel a közhatalmi tevékenység - melyhez igénybe vesszük a munkaerő-kölcsönzést - se termékértékesítésnek, se szolgáltatásnyújtásnak nem minősül, ezért a munkaerő-kölcsönző számláit áfatartalommal fogadtuk és fogadjuk be (intézményünk szállító felé tett nyilatkozata alapján). Kérdésként merült fel, hogy helyes-e a fentiekben vázolt gyakorlat, s amennyiben nem, akkor a számla kibocsátójának módosítania kell-e az intézményünk által eddig befogadott számlákat, továbbá az intézményünk által benyújtott áfabevallásokat önrevíziózni kell-e?
Részlet a válaszból: […]speciális igénybevevők - így például a közhatalmi tevékenységet végzők - esetén a szolgáltatásnak a fordított adózás hatálya alá tartozása vizsgálatakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkaerő-kölcsönzés, kirendelés vagy a személyzet rendelkezésre bocsátása kapcsolódik-e az Áfa-tv. szerinti termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz.Az Áfa-tv. a közhatalmi tevékenységgel kapcsolatban a 7. § (1) bekezdésében kimondja, hogy nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály szerinti közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység. E rendelkezésből az következik, hogy az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján közhatalmi tevékenységnek minősülő feladat ellátása nem minősül az Áfa-tv. hatálya alá[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4416
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Közhatalmi tevékenység

Kérdés: Önkormányzat esetén mi minősül közhatalmi tevékenységnek az Áfa-tv. 7. §-a alapján? A köztemető-fenntartás, közvilágítás, zöldterület-kezelés, óvodai, iskolai étkeztetés, közművelődés, intézményi rezsiköltségekkel kapcsolatos kiadások, tehát minden kiadás, ami az önkormányzat alaptevékenységével kapcsolatos?
Részlet a válaszból: […]a közhatalom gyakorlásának jogával.A közhatalmi tevékenységnek a szervezet létesítő okiratában is megtalálhatónak kell lennie.Az Áfa-tv. egyes tevékenységeket egyértelműen kizár a közhatalmi tevékenység köréből. Ezek a következők:1. Telekommunikációs szolgáltatások nyújtása2. Víz-, gáz-, villamosenergia- és hőellátás3. Termék fuvarozása4. Vízi és légi kikötői szolgáltatások nyújtása5. Személy szállítása6. Értékesítési célra előállított új termék értékesítése7. Mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos olyan intervenciós tevékenység, amelyet az e termékek közös piaci szabályozásáról szóló rendeletek alapján végeznek8. Kereskedelmi jellegű kiállítások, vásárok és bemutatók szervezése és rendezése9. Raktározási szolgáltatások nyújtása10. Kereskedelmi jellegű hirdetési és reklámszolgáltatások nyújtása11. Utazás szervezése12. Munkahelyi és egyéb vendéglátás13. Rádiós és televíziós műsorszolgáltatások keretében végzett kereskedelmi jellegű tevékenységA fenti felsorolás sem tételes, hanem példálozó jellegű.Kétségtelen, hogy az önkormányzatok közhatalmat gyakorló szervezetek. Közhatalmi tevékenységük körébe tartoznak például a rendeletalkotás vagy a Ket. alapján lefolytatott hatósági eljárások, és idetartozik többek között az esketés is.A kérdésben felsorolt tevékenységek mindegyike Mötv.-ben meghatározott alapfeladata az önkormányzatoknak, ez a körülmény azonban önmagában nem alapozza meg a közhatalminak minősítést. A kérdéses tevékenységek egyike sem közhatalmi tevékenység, nem vonatkozik rájuk a Ket., nem határozattal történik a díjak kivetése, sőt, pl. a közvilágítás esetében nincs is bevétel. A köztemetők fenntartásával kapcsolatban a sírhelynyilvántartó könyv vezetése minősül közhatalmi tevékenységnek, magának a temetőnek a gondozása, fenntartása nem. Az óvodai, iskolai étkezés esetében a térítési díj meghatározása jogszabályon, a Gyvt. előírásain alapul, de a törvény azt határozza meg, hogy a nyersanyagnorma átterhelhető az ellátottakra, illetve a kedvezményezetti kört határozza meg, nem a konkrét árat. A helyileg érvényes térítési díjat az önkormányzat rendeletben határozza meg, de ettől még szolgáltatásnak minősül az étkeztetés,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4310
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Anyakönyvi ügyek kiadásainak és bevételeinek elszámolása

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal anyakönyvi ügyek intézésével megbízott köztisztviselője (anyakönyvvezető) házasságkötésnél államigazgatási, közhatalmi feladatokat lát el. Mely költségvetési szerv illetékes a házasságkötésnél felmerülő közhatalmi bevételek, illetve az anyakönyvi eseményhez kapcsolódóan igénybe vehető szolgáltatások bevételeinek beszedésére, illetve a kiadások teljesítésére? A felmerült kiadásokat és bevételeket az önkormányzat vagy a közös önkormányzati hivatal könyveiben kell-e elszámolni?
Részlet a válaszból: […]polgármester,ab) jegyző vagyac) a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal (a továbbiakban együtt: képviselő-testület hivatala) anyakönyvi ügyek intézésével megbízott köztisztviselője (a továbbiakban: anyakönyvvezető),rendelkezik.Ha van a közös hivatalnak anyakönyvi ügyek intézésével megbízott köztisztviselője, akkor a házasságkötési díjbevételeket és az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4265
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Környezettanulmány díjának könyvelése

Kérdés: A 21/2015. (IX. 2.) IM rendelet alapján a kormányhivatal felkéri az önkormányzat jegyzőjét a környezettanulmány elkészítésére. A csődvédelmi szolgálat családi vagyonfelügyelője és a területi szociális központ köztisztviselője elkészíti a környezettanulmányt, melynek díja 5400 Ft, egyharmad rész az önkormányzatot, kétharmad rész a megyei kormányhivatalt (mely összeget negyed­évente, a negyedév utolsó napjától számított 30 napon belül átutalásra kerül) illeti meg. Hogyan könyveli az önkormányzat a befizetett környezettanulmány díját (az egyharmad és a kétharmad részt)? Szükséges-e számviteli bizonylatot kiállítani, és áfafizetési kötelezettség keletkezik-e?
Részlet a válaszból: […]közhatalmi bevételek számviteli elszámolása az alábbiak szerint történik.Közhatalmi bevételekkel kapcsolatos elszámolásokA) A beszedő szervezetet megillető közhatalmi bevételek elszámolása1. A közhatalmi bevétel követelésként való elő­írása a költségvetési számvitel szerintT 093(2) - K 00412. A közhatalmi bevétel követelésként való elő­írása a pénzügyi számvitel szerintT 3513 - K 9113. Teljesítés a költségvetési számvitel szerintT 005 - K 093(3)4. Teljesítés a pénzügyi számvitel szerintT 33 - K 3513B) A bevételt beszedő és a központi költségvetés/más szervezet között megosztott közhatalmi bevételek elszámolása1. A bevételt beszedő szervezetet megillető közhatalmi bevétel követelésként való előírása: e fejezet A) A beszedő szervezetet megillető közhatalmi bevételek elszámolása cím 1. és 2. pontja szerint.2. A bevételt beszedő szervezetet nem megillető közhatalmi bevétel követelésként való előírása: csak a részletező nyilvántartásokban történik.3. A közhatalmi bevétel beérkezésekor a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4190
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést