Személygépkocsi-értékesítés áfája

Kérdés: Kormányhivatalunk szeretné értékesíteni a hat éve saját használatra vásárolt személygépkocsiját. A beszerzéskor az előzetesen felszámított áfa nem került levonásra, mivel azt az alaptevékenységükhöz, a közhatalmi feladatok ellátásához használtuk. Jelenleg az eszköz 0 Ft értéken szerepel nyilvántartásukban. Az eladáskor piaci értéken szeretnék értékesíteni a gépkocsit. Az értékesítést általános forgalmi adó terheli-e vagy sem, tekintettel arra, hogy
- alaptevékenységük nem tartozik sem az Áfa-tv. 85. §-ának (1) bekezdése, sem a 86. §-ának (1) bekezdése alatt meghatározott tevékenységek körébe,
- az értékesítést megelőzően a személygépkocsihoz kapcsolódó előzetesen felszámított adót nem az Áfa-tv. 124. és 125. §-ainak rendelkezései miatt nem vontuk le,
- nem adóköteles termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás érdekében használták, egyéb módon hasznosították az eszközt.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 87. §-a úgy rendelkezik, hogy mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, haa) az értékesítést megelőzően a terméket kizárólag a 85. § (1) bekezdése, vagy a 86. § (1) bekezdése szerint adómentes termékértékesítéshez és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Helyi adó visszatérítése

Kérdés: 1. Az önkormányzatnak bíróság által megítélt visszafizetendő, előző években befizetett építmény- és telekadója van K355 rovaton 2022-ben. Az önkormányzat beszámította a cég idei adófizetésébe kb. a fele összeget, emiatt a márciusi adóbevételek lekönyvelése után a B36 rovaton mínusz forint lett a teljesítés. Hogyan kell helyesbíteni az előző évek adóinak visszatérítését, mit kell könyvelni, hogy jó legyen? Mit kell tenni az előirányzatokkal, majd év végén az adóbevételekkel, ha így ott nulla forint marad a teljesítés?
2. Az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik az alapítványok és az egyesületek sportcélú támogatásának nyújtása. Átadhatja-e rendeletmódosítással ezt a hatáskörét a képviselő--testület a polgármesternek? A költségvetés módosításával az alapítványok, sportegyesületek részére nyújtandó sportcélú támogatásokra tartalékolandó összeg olyan céltartalékba kerülne, amely felett a polgármester rendelkezhetne.
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 40. §-ának (3) bekezdése alapján a közhatalmi bevételek esetén a befolyt bevételek bármely időpontban történő visszatérülését - ideértve az előrehozott adónak az 1990. évi C. törvény 41/A. §-ának (3) bekezdése szerinti beszámítását is - a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Útvonalengedély-kiadással kapcsolatos tevékenység

Kérdés: Önkormányzatunk a közigazgatási területét érintő útvonalengedélyre kötelezett igénybe vevők és közterületek körét, és a közútkezelői/útfenntartási hozzájárulás mértékét rendeletalkotási jogkörében eljárva, önkormányzati rendeletben állapította meg. E rendelet rögzíti az útfenntartási hozzájárulás mértékét és az útvonalengedélyhez tartozó illeték díját, mely az önkormányzat illetékbevételi számlájára fizetendő. Az útvonalengedély-kiadással kapcsolatos tevékenységet az önkormányzat az áfaszabályozás szerinti közhatalmi tevékenységnek - vagyis nem gazdasági tevékenységnek - tekinti, az e tevékenységből származó bevétel után áfát nem számít fel, számlát nem bocsát ki. Helyes ez az értelmezés?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése értelmében nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Mezőőri járulék

Kérdés: Az önkormányzat az ügyfelek számára előírt mezőőri járulék megállapításáról határozatot hoz. Szükséges-e számlát is kiállítani az ügyfél részére a mezőőri járulékról, vagy elegendő a határozat?
Részlet a válaszából: […] A mezőőri járulék mértékét a települési vagy fővárosi kerületi önkormányzat állapítja meg rendeletben az 1997. évi CLIX. törvény felhatalmazása alapján. A mezőőri járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A mezőőri járulékot az önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Közhatalmi tevékenység

Kérdés: A közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok helyi rendeletet alkottak a hivatali helyiségeken kívül vagy hivatali időn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséért járó díjazásról, mely 15 000 forint + áfa összegben került meghatározásra. A fizetendő díj az Áfa-tv. 7. §-a szerinti közhatalmi tevékenységnek minősül-e, és áfa hatályán kívüli bevétel vagy szolgáltatás áfás bevétele? Amennyiben közhatalmi bevételnek minősül, kötelező-e számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése szerint nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása szerint megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Üzemeltetési költségek áthárítása

Kérdés: Önkormányzati hivatal és a kormányhivatal közös használatában van a hivatal egyik ingatlana, melynek üzemeltetője a hivatal, használója a kormányhivatal, amely üzemeltetési megállapodás alapján viseli a felmerülő üzemeltetési, fenntartási és javítási költségek rá eső részét az ingatlan tekintetében. A költségek a használt terület arányában átszámlázásra kerülnek. Továbbá átadásra került a kormányhivatal részére egy gépjármű, amelynek a felelősségbiztosítását, casco biztosítását, cégautóadóját a kormányhivatal mint üzembentartó, használó fizeti az átszámlázás alapján. Az ingatlant mint parkolót használja közösen a hivatal és a kormányhivatal. A parkoló megközelíthetősége érdekében úthasználati díjat fizet a hivatal egy külső szervezet részére. A külső szervezet a számlában nem számít fel áfát, mivel a szervezet az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerint mentes az adó alól a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása. A hivatal az adókötelessé tételt választotta ugyan az ingatlan-bérbeadásra, de a kormányhivatal az ingatlanrész használatáért bérleti díjat nem fizet, csak a közösen használt ingatlan költségeit osztják meg. Az Áfa-tv. 86. §-ának (2) bekezdése értelmében: "Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható: ... b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra." A polgármesteri hivatal az általános áfaszabályok szerint adózik, az ingatlan bérbeadását adókötelessé tette. Milyen módon kell átszámláznia az üzemeltetési költségeket a hivatalnak a kormányhivatal felé, üzemeltetési költségként, illetve közvetített szolgáltatásként? Az átszámlázást milyen áfakulcs felszámításával teheti meg, ha a fentiek alapján ezen ügylet közvetített szolgáltatás, illetve milyen áfakulccsal, ha szolgáltatásnak minősül? Válaszukban szíveskedjenek kitérni az áfa felszámítása nélkül bejövő úthasználati díj, a használatba adott gépjármű cégautóadója és a felelősség, illetve a cascodíjak átszámlázásáról! A közvetített szolgáltatás továbbszámlázásáról a Költségvetési Levelek 317. számában, az 5634., és a Költségvetési Levelek 311. számában, az 5521. számú válaszban a továbbszámlázás esetén eltérő áfatartalmat írnak, az egyikben, ha az önkormányzat áfás, akkor mindent 27%-os áfatartalommal kell továbbszámlázni. A másik válaszban azt írják, hogy azzal az áfatartalommal, amivel a bejövő számlát kapja az önkormányzat. Kérem a fenti eset alapján a pontosítást!
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak szerint: a Játv. 2. §-a szerint a települési önkormányzatok azon vagyona és vagyoni értékű joga, amely a jogszabály által meghatározott, átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosítja, 2013. január 1-jén - a feladat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Kerékbilincs-bevétel elszámolása

Kérdés: A költségvetési szerv által beszedett kerékbilincs-bevételeket a főszabály szerint melyik bevételi rovatkódon kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (Kftv.) 20. §-ának (6) bekezdése szerint amennyiben a közterületen szabálytalanul elhelyezett jármű balesetveszélyt nem jelent, és a forgalmat nem akadályozza, rögzítésére - a jármű elszállításáig vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Sírhelymegváltásért fizetett díj

Kérdés: Az Áfa-tv. 7. §-a szabályozza a közhatalmi tevékenységek körét. Önkormányzat, illetve annak költségvetési szerve köztemetőt működtet. A jogszabály értelmében a sírhelynyilvántartó könyv vezetése közhatalmi tevékenységnek minősül. A fenti tevékenységhez kapcsolódóan a sírhelymegváltásért fizetett díj is közhatalmi tevékenységnek minősül-e, ezáltal mentes az áfa alól, vagy az Áfa-tv. 86. §-ának (l) bekezdése értelmében ingatlan-bérbeadásnak minősül, és választható az áfás számlázás?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. önmaga az ingatlan fogalmát nem határozza meg. Ugyanakkor az Áfa-tv. alkalmazására nézve is kötelező uniós jogszabály, a közös hozzáadottérték-adó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Központi költségvetési szerv áfaarányosítása

Kérdés: Egy központi költségvetési szerv némi áfás bevétellel rendelkezik, alaptevékenységének finanszírozását az egyik minisztérium biztosítja. Az alaptevékenységét ingyenesen nyújtja. Alkalmazható-e az Áfa-tv. 5. sz. mellékletében meghatározott bevételalapú arányosítás abban az esetben, ha nincs áfamentes ellenérték? Az intézményfinanszírozás a fő forrás.
Részlet a válaszából: […] Az adólevonás olyan mértékben illeti meg az adóalanyt, amilyen mértékben a beszerzés adólevonásra jogosító tevékenységét szolgálja. A beszerzéseket tételesen el kell különíteni levonható, le nem vonható, arányosításba vonható áfára. Ezen szabály alapján, amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Szakképzési centrum adózása

Kérdés: Szakképzési centrumunk (központi költségvetési szerv) egyik telephelyén vállalkozói tevékenységet szeretnénk folytatni. Szépségszalon nyitását tervezzük, ahol a végzős diákok az oktatók felügyelete mellett kozmetikai és fodrászati szolgáltatásokat nyújtanának a vendégeknek, gyakorlati időben, tanműhelyben. Később a szolgáltatások körét bővíteni is szeretnénk. Tudomásunk szerint költségvetési szerv vállalkozói tevékenysége során szerzett bevétele utána a társasági adónak megfelelő mértékben kell adóznia, de csak akkor, ha a bevétele több mint 10%-át a vállalkozói tevékenység teszi ki. Ez az informá-ciónk helyes?
Ha adott évben nem kell adót fizetnünk arról kell-e valamilyen nyilatkozatot tenni? Az áfa visszaigényelhető-e a mi esetünkben? A vállalkozói tevékenység során online pénztárgépet fogunk használni. Ezzel kapcsolatban kell-e külön bejelentést tenni a NAV-hoz, vagy automatikusan a beüzemeléssel kapcsolódik a NAV rendszeréhez? A vállalkozói tevékenység indításával, működésével kapcsolatban van-e valamilyen bejelentési kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szervek vállalkozási nyereségadó--kötelezettsége az Áht. 46. §-ának (3) bekezdésén alapul, mely szerint a költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó vállalkozási maradványnak a társasági adó mértékével megegyező hányadát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.
1
2
3
12