Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

16 találat a megadott közmunkaprogram tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Start-program keretében megtermelt termények

Kérdés: Önkormányzatunknál a Start-program által megtermelt saját termelésű készletet (zöldségfélék) a polgármesteri hivatalnál működő konyha részére térítés ellenében (piaci áron), vagy térítés nélküli átadással (ingyen) kell átadnunk? Az eddigi években két eljárást követtünk:
1. év: piaci áron adtuk át a terméket a konyhának. Egy ezzel kapcsolatos továbbképzésen azt mondták, hogy ez helytelen, mivel a Start-mintaprogram teljesen állami támogatásból finanszírozott, azt a költséget még egyszer a gyermekétkeztetésnél nem lehet elszámolni (duplikált támogatásfelhasználásra hivatkozva).
2. év: térítés nélkül adtuk át a konyhának (konyha 1 Ft-os áron vette át), ezt az elszámolást a közfoglalkoztatási program ellenőrzője kifogásolta, hogy nem tehettük volna meg az ingyenes átadást, csakis térítés ellenében piaci áron.
Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszból: […]adóalany között az értékesítés pedig adóköteles ügylet, amit számlázni kell, ha ellenértékért történik az értékesítés.Az államháztartási törvény szerint az alapítónak biztosítania kell az általa alapított szervezet működési feltételeit, tehát megfelelő forrást kell biztosítania a feladatai ellátásához. Ez azonban, értelmezésünk szerint, nem jelenti azt, hogy nem lehet az alapító és az alapított szervezet között szolgáltatás, ellenszolgáltatás jogviszony, tehát nem történhet értékesítés. Véleményünk szerint az önkormányzat dönthet úgy, hogy értékesíti a főzőkonyhának a start közmunkaprogram keretében megtermelt terményeket.Ha az önkormányzat értékesíti a terményeket, akkor helyes, ha az ellenértéket piaci áron állapítják meg, ugyanis kapcsolt felek között történik az értékesítés, és ilyen esetben az Áfa-tv. 67. §-a alapján a piaci ár az áfa alapja.Másrészt, ha az előállított termények önköltsége meghaladja a piaci árat, akkor nem lehet a főzőkonyhára terhelni a többletköltséget azért, hogy ne jelenjen meg a térítési díjakban többletköltség. Ilyen esetben a veszteséget az önkormányzat számolja el a könyveiben.A gyermekétkeztetésnél nem jelennek meg duplán a költségek átszámlázás esetén. Az önkormányzat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4668

2. találat: Start-munka keretében termelt termény továbbfelhasználása

Kérdés: A megtermelt mezőgazdasági termények egy része nem kerül értékesítésre, hanem továbbfeldolgozásra, készül belőle savanyúság, étel-ízesítő stb. Milyen áron kell a készterméket átminősíteni alapanyaggá? Önköltségi ára nagyon magas lenne, piaci áron történhet-e, és elszámolhatjuk-e a készletérték-különbözetet?
Részlet a válaszból: […]kell számolni a STKÁVÉ számlával szemben a készletváltozást. Az elszámolás
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4595
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Önkormányzat értékesítése saját konyha részére

Kérdés: A program elsődleges célja, hogy a saját konyhákat ellássa alapanyaggal. A termék előállítása önkormányzatnál történik, a konyhákat pedig januártól a hivatal üzemelteti, tehát a konyhára történő értékesítés esetén számlát kell kiállítani. A kérdés, hogy milyen áron? Elvileg piaci áron kellene értékesíteni (kialakult rendszer, hogy 3 közeli piacon lévő átlagárral számolnak), a konyhák azonban a termékeket közbeszerzési áron veszik be, vagyis annál magasabb áron nem vásárolhat. Sokszor a piaci ár magasabb, mint a közbeszerzésben megállapított ár, alkalmazható-e a közbeszerzési ár, vagy ragaszkodni kellene a piaci árhoz, de ebben az esetben a konyha tér el a számára engedélyezett ártól? Előző évben a konyhákat az önkormányzat üzemeltette, így érvényesült az a cél, hogy a konyhák ingyen jussanak a megtermelt terményekhez. Jelen felállásban ez a cél nem működik, hiszen szerintünk nem lehet ingyenes átadás más intézménynek, hacsak nem térítés nélküli átadásként kezeljük, és megfizetjük utána az áfát, de a konyhának akkor is bevételeznie kell a terméket valamilyen áron, hogy az élelmiszeralapanyag-költség teljeskörűen megállapítható legyen.
Részlet a válaszból: […]áfafizetési kötelezettséget.Az Áhsz. 50. §-ának (4) bekezdése szerint a térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet-) eszköz bekerülési (beszerzési) értéke - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke. Jelen esetben független[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4594
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Start-munkaprogram keretében előállított mezőgazdasági termények

Kérdés: Önkormányzatunk Start közfoglalkoztatási mintaprogram keretében mezőgazdasági terményeket állít elő. Erre vonatkozóan nem nagyon találunk segítséget, akárhány önkormányzattal beszéltünk, mindenki egy kicsit másképp csinálja, ezért az alábbi felmerülő problémáinkra szeretnénk szakértői választ kapni:
Kell-e tervezett önköltséget meghatározni az egyes termények esetében, mellyel év közben kalkulálhatunk, amíg az év végi tényleges önköltséget meg tudjuk állapítani? A megtermelt termék készletre vétele ezen a tervezett önköltségi áron történik? Az értékesítés piaci áron történik, és készletérték-különbözetet kell elszámolni a tervezett önköltség és a piaci ár különbözeteként?
Részlet a válaszból: […]költségben, illetve utókalkuláció vagy norma szerinti közvetlen önköltségen, vagy FIFO-módszer szerint meghatározott előállítási költségen kell értékelni.Az Áhsz. 12. §-ának (2), (8) és (9) bekezdései szerint a mérlegben a készleteken belül kell kimutatni többek között a befejezetlen termelés, a félkész termékek, késztermékek és a növendék, hízó- és egyéb állatok értékét. A befejezetlen termelés, a félkész termékek és a késztermékek között az olyan saját előállítású anyagi eszközök költségeit kell szerepeltetni, amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak, vagy amelyek feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak, tehát a saját előállítású mezőgazdasági[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4592
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Közmunkaprogramban termesztett zöldségek értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk közmunkaprogramok során zöldségeket termeszt, melyet helyi piacon értékesít. Szeretnénk ezt szabályosan megtenni, kérem tájékoztatásukat, milyen számviteli és egyéb szabályokat szükséges az értékesítés során betartani?
Részlet a válaszból: […]bérköltség11.   Személyi jellegű egyéb kifizetések12.   Bérjárulékok13.   Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12)14.   Épületek értékcsökkenési leírása15.   Ültetvények értékcsökkenési leírása16.   Gépek, berendezések, felszerelések, járművek értékcsökkenési leírása17.   Egyéb tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása18.   Értékcsökkenési leírás (14+15+16+17)19.   Javítóműhelyek fenntartási költségei20.   Építőbrigád fenntartási költségei21.   Egyéb fenntartási költségek22.   Fenntartási költségek összesen (19-21)23.   Traktorüzem költségei24.   Tehergépkocsiüzem költségei25.   Kombájnüzem költségei26.   Öntözőüzem költségei  KöltségSorszám   Megnevezés   Összesen   1 hektárra   1 tonna  főtermékre27.   Igatartás költségei28.   Szárítóüzem költségei29.   Repülő- és helikopterüzem költségei30.   Egyéb segédüzemi költségek31.   Segédüzemi költségek összesen (23-30)32.   Főágazati általános költségek33.   Le: Növénytermelés káresemény miatt elszámolt összege34.   Közvetlen költségek összesen (9+10+13+18+22+31+32-33)35.   Le: Melléktermékek értéke36.   Főtermék közvetlen költsége (34-35)A növénytermelés és kertészet előállítási közvetlen költségein belül elkülönítetten kell kimutatni- a folyó évi növénytermelés és a kertészet költségeit,- a következő év(ek) növénytermelésének költségeit,- az ültetvénytelepítés és ápolás költségeit.A folyó évi termelés és kertészet költségei között azokat a költségeket kell kimutatni, amelyek a tárgyévben betakarított termények, termékek előállításával összefüggésben merültek fel.Folyó évi növénytermelés és kertészeti tevékenység költségének minősül:- a mezei leltár nyitóértékéből a tárgyévet terhelő rész,- a tárgyévben felmerült költségek a terménnyel, termékkel kapcsolatos utolsó munkaműveletig bezárólag,- a tárgyévet terhelő, de csak a következő évben felmerülő költségek (passzív időbeli elhatárolás).A folyó évi növénytermelés és kertészet költségei a tárgyévben betakarításra kerülő termény, termék összes költségét tartalmazzák, függetlenül attól, hogy azok melyik évben merültek fel.Egy adott terményre, termékre vonatkozóan az elszámolt költségek magukban foglalják az előállítással kapcsolatos első munkaművelettől (például talaj-előkészítés) a végleges tárolóhelyre (közvetlen értékesítés esetén az átvevőhelyre) történő beszállításig az összes felmerült közvetlen költségnek minősülő költséget.Befejezetlen növénytermelés költségeit mezei leltárral kell megállapítani. A mezei leltár azokat a ráfordításokat jelenti, amelyek a következő év vagy évek növénytermelése érdekében merülnek fel.Ezeket a ráfordításokat év végén készletre kell venni, és mint befejezetlen termelést a 231. Befejezetlen termelés számla Mezei leltár alábontott számlán kell nyilvántartani a folyó évi és a következő évi növénytermelési költségek elhatárolása és az egyes befejezetlen termékek, termények közvetlen költségeinek pontos megállapítása érdekében.Befejezetlen növénytermelés költségeként kell elszámolni azokat a költségeket,- amelyek a következő év növénytermelési és kertészeti termékek, termények előállítása érdekében merültek fel, és teljes egészében felosztásra kerülnek a következő évben (például őszi vetések, őszi mélyszántás, őszi talajmunkák tavaszi vetések alá, őszi műtrágyázás stb.), illetve azokat,- amelyek több évre hatnak, és az érintett évek között kerülnek felosztásra (például szervestrágyázás, évelő növények telepítése, komlótelepítés, rét-, legelőjavítás, talajjavítás, több évre ható gyomirtózás stb.).A befejezetlen növénytermelés költségei között célszerű továbbá elszámolni- az istállótrágya[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4288

6. találat: Start munka - saját kivitelezésben előállított tárgyi eszköz, illetve felújítás

Kérdés: Start munka keretében saját kivitelezésben állítunk elő tárgyi eszközt, illetve végzünk felújítást. A kiszámított előállítási költségről (bérköltséggel növelt) számlát állítunk ki. Az áfát ez után a számla után megfizetjük. Mit helyezhetünk levonásba? A felhasznált anyagok áfája levonható? A bérköltségre eső áfa összege levonható vagy le nem vonható áfakörbe tartozik?
Részlet a válaszból: […]számlák áfája (anyagköltség, alvállalkozói munkadíj, igénybe vett szolgáltatás) levonásba helyezhető annak okán, hogy a saját rezsis beruházást az áfatörvény adóztatandó ügyletként nevesíti. A saját kivitelezésben előállított új eszközről nem kell, sőt nem szabad számlát kiállítani, hiszen nincs vevő (adóalanytól eltérő személy vagy szervezet), akinek a részére a számlát ki lehetne állítani. Az adóalany saját magának nem állíthat ki számlát.Számlát a más részére eladott termékekről, nyújtott szolgáltatásokról kell kiállítani.Az előállított új eszköz után fizetendő áfát akkor helyezhetik levonásba, ha az előállítás áfaköteles bevételszerző tevékenység érdekében merült fel. Ha pl. a polgármesteri hivatal szekrényeit állítják elő saját rezsis beruházás keretében, akkor az előállítási érték után megfizetett áfa nem lesz levonásba helyezhető, de ha pl. sertésólakat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. június 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4218
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Tojótyúkok és tojások nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk a mezőgazdasági START munka keretén belül tojótyúkokat vásárolt. Hogyan tartsuk nyilván a tyúkokat, a termelt tojásokat? Hogyan könyveljük a hozzákapcsolódó költségeket (tápot, gyógyszert... stb.), ha nincs raktár? Kell-e hozzá raktár? A tojásokat hogyan adjuk át/átadhatjuk-e az iskola-óvoda konyhára vagy magánszemélynek? Kell-e, és ha igen, milyen engedély? Ha tojóládát készítenek a közmunkások, akkor azt hogyan vegyük be a nyilvántartásunkba? Van-e valamilyen formanyomtatvány, milyen kötelező elemei vannak, hogyan könyveljük?
Részlet a válaszból: […]meghatározható:- utókalkuláció szerinti közvetlen önköltségen- norma szerinti közvetlen önköltségen.A közvetlen önköltség részét képezik azok a költségek, amelyek:a) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek,b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbác) az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók.Az előállítási költségek között kell elszámolni:- az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag bekerülési (beszerzési) értékét,- a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges beépítésekor, a szolgáltatásnyújtással egyidejűleg.Nem képezhetik részét az előállítási közvetlen önköltségnek az értékesítési költségek, valamint az elő­állítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségek.Az állattenyésztés költségeként kell elszámolni az álla­tok gondozásának, tartásának, az állati termékek gyűjtésének, kezelésének költségeit, valamint az álla­tok gyógykezelési, elletési stb. költségeit.Állattenyésztés közvetlen költségei között számoljuk el az alábbiakat:- a feletetett takarmány értékét,- a legelőfenntartás költségeit,- a takarmány-előkészítés költségeit,- az állatgyógyszerek értékét,- az állattenyésztésben használt gépek, berendezések alkatrész-felhasználásának költségeit,- a tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenését,- a vásárolt állatok beszerzési árát,- az állattenyésztésben dolgozók munkabérét, bér jellegű kifizetéseket és a béreket terhelő járulékokat,- értékcsökkenési leírásként az állattenyésztésben használt tárgyi eszközök épüle tek, gépek amorti­zá­cióját,- igénybe vett és egyéb szolgáltatások értékét (például: a biztosítási díjat, a bérleti díjat stb.), valamint- az áttételezett fenntartási, segédüzemi és főágazati költségeket.A bekerülési értéknél, az előállítási önköltség megállapítása során az áfa nem része a bekerülési értéknek. A levonható áfát a 3641-e főkönyvi számra, a le nem vonható áfát az egyéb ráfordítások közé kell könyvelni. A közmunkaprogramokkal kapcsolatos támogatások az önköltséget nem csökkentik, azt bevételként kell elszámolni, és a támogatott költséget teljes egészében figyelembe kell venni az önköltségszámítások során.Az állattenyésztés hozamaként kell elszámolni- a keletkezett állati termékeket,- az állatszaporulatot,- a tömeggyarapodást,- az átminősítésből adódó nyilvántartási árak különbözetét (mindig a fogadó ágazat hozamszámláján).A hozamokat az 571. Saját termelésű készletek állományváltozása számlán kell elszámolni.A tojás készletre vétele az alábbiak szerint történik:- nyilvántartásba vételT 232 - K 571- funkcionális osztályozás szerintT 591 - K 6/7Az állati termékeket akkor is készletre kell venni, ha az önkormányzat nem rendelkezik raktárral. Szükséges azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a romlandó élelmiszerek tárolására vonatkozó előírásokat (hűtés) stb. be kell tartani. A hűtőház vagy hűtőkamra is raktárnak tekintendő.Ha a tojásokat átadják az iskolai, óvodai konyhának, amely feltehetőleg egy másik adóalany intézmény, akkor a számviteli és áfaelszámolás attól függ, hogy ellenértékért vagy térítésmentesen adják át.A térítés nélküli tojás átadásának könyvelése (állati termék kivezetése):- készletcsökkenésT 8632 - K 232, 233- STK rendezéseT 571 - K 572- értékvesztés kivezetéseT 238 - K 8632- STK rendezéseT 572 - K 571Abban az esetben, ha ellenértékért adják át a tojást a konyhának, az értékesítésnek minősül, számlázni kell, és áfás ügylet. Az áfa nélküli ellenértéket bevételként, a felszámított áfát fizetendő áfaként kell elszámolni.A saját termelésű készletet értékesítéskor ki kell vezetni a pénzügyi számvitel szerint:T 571 - K 232T 6/7 - K 591A tojóládákat, ha éven túl használatos tárgyi eszköz lesz, akkor saját rezsis beruházásként kell elszámolni. A saját rezsis beruházás keretében előállított új eszközök után áfafizetési kötelezettség keletkezik az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján. A saját elő­állítású eszközt a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet II. fejezetének B) pontjában foglaltak szerint kell elszámolni a könyvekben.A saját előállítású immateriális javak, tárgyi eszközök bekerülési értékének összetevői:Az eszköz előállítási értékének részét képezik azok a költségek, amelyek- az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek;- az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak;- az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók.Az eszköz előállítása során felmerült költségként kell figyelembe venni:- a közvetlen anyagköltséget;- a közvetlen személyi juttatási költséget;- a közvetlen személyi juttatási költségek járulé­kait, szociális hozzájárulási adót;- az egyéb közvetlen költséget (szállítási és rakodási költség, közvetlen gépköltség).Az előállítási költségek közé tartoznak azok az adott eszközzel közvetlen kapcsolatba hozható, az előállításhoz kapcsolódó általános költségek arányos összegei is, amelyek az adott termékre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók.Ilyenek:- gépköltségek,- kamatköltségek,- egyéb kisegítő részlegek (üzemek) általános költségei.Az előállítási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4061
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Terményjuttatás közfoglalkoztatottnak

Kérdés: Az önkormányzatok a közmunkaprogram keretében a közmunkában foglalkoztatottak részére terményt adnak. Milyen adó és járulék terheli ezt a juttatást?
Részlet a válaszból: […]tartozik ide.A Közfoglalkoztatási tv. 4. §-a alapján a közfoglalkoztatási jogviszonyra a munkaviszonyra irányadó társadalombiztosítási, adózási, munkavédelmi szabályokat kell alkalmazni. Ennek megfelelően, amennyiben az önkormányzat mint munkáltató a közfoglalkoztatottnak terményt juttat, az az Szja-tv. 70. §-ának (1a) bekezdése alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül, feltéve hogy a munkáltató azt valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján adja több munkavállaló (közfoglalkoztatott) részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen, feltéve hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4028
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Konyhakerti termények

Kérdés: Cégünk 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, mely a gyermekétkeztetést biztosítja. Ennek havi összege kiszámlázásra kerül az önkormányzat részére. Az önkormányzat a Start munkaprogram keretében konyhakerti terményeket termelt, melyet szeretnénk az étkeztetés során felhasználni. Milyen módon lehetséges ez?
Részlet a válaszból: […]termékeket az önkormányzat értékesítheti. Az önkormányzat számlázza le az önök társaságának a termények
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3843
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: START munkaprogram

Kérdés: Önkormányzatunk a START munkaprogramon belül konyhakerti terményeit értékesíteni kívánja a lakosság részére. Milyen feltételekkel lehet ezt megtenni? Vállalkozónak is értékesítünk, ebben az esetben az önkormányzatnál nem minősül-e ez vállalkozási tevékenységnek?
Részlet a válaszból: […]tartoznak azok a ráfordítások amelyek:a) a tevékenység végzése, a szolgáltatás nyújtás érdekében az eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek,b) az előállítással, továbbá a szolgáltatás végzésével, nyújtásával bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbác) az eszközökre (termékre), tevékenységekre, szolgáltatásokra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók.Az előállítási költségek között kell elszámolni - és így a bekerülési (előállítási) érték részét képezi − az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz az önkormányzat, mint beruházó által biztosított (az idegen vállalkozónak nem számlázott) vásárolt anyag bekerülési (beszerzési) értékét, továbbá a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges beépítésekor, illetve a szolgáltatásnyújtással egy­idejűleg.A közvetlen önköltség részét képezik a fentiek alapján pl. a vetőmag, palántavásárlás, igénybe vett bérmunka, vásárolt eszközök, gépek, a termelésben részt vevő saját dolgozók bére, járuléka, öntözés stb. költsége.A felmerült kiadásokat a megfelelő költségnemeken kell elszámolni, majd önköltségi áron a készterméket készletre kell venni, és innen történik a felhasználás.A felhasználás egyik lehetősége, ha a saját termelésű konyhakerti terményeket az önkormányzat a maga által működtetett konyháján használja fel.Abban az esetben, ha a konyhát az önkormányzat által alapított intézmény üzemelteti, akkor lehetséges olyan megoldás is, miszerint térítés nélküli átadásként adják át a termékeket. Ebben az esetben az átvevő intézménynek az átadó által közölt, könyv szerinti értéken kell nyilvántartásba venni a terméket, mivel azonos felügyeleti szerv alá tartoznak.A térítés nélküli átadás akkor keletkeztet áfafizetési kötelezettséget, ha az előállításhoz kapcsolódó beszerzések áfáját levonásba helyezték. Ekkor a fizetendő áfa alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatásnyújtónál a teljesítés érdekében kiadásként felmerült, ideértve a bér- és járulékköltséget is. Mindebből az következik, hogy a térítés nélküli átadás miatt fizetendő áfa adott esetben több lehet a bér- és járulékköltség miatt, mint az előzetes áfa, amelyet nem vonnak le.A másik megoldás, ha értékesítik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3787
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 16 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést