Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott közszolgáltatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Sportolással kapcsolatos szolgáltatás és bérbeadás áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy nonprofit kft. sportcsarnokot üzemeltet. A nem lakóingatlanok bérbeadására áfakötelezettséget választott. Az alábbi hasznosítási esetek fordulnak elő:
1. Magánemberek részére sportolás céljára sportpályát, termet adnak ki (például baráti társaság kibérli futballozni a sportcsarnok nagytermét). Ez bérbeadás és/vagy sportolási szolgáltatás?
2. Jóga-, torna- vagy táncoktató kibérli a sportcsarnok egyik kistermét, ahol magánembereknek tart foglalkozásokat, akik ezért díjat fizetnek az oktatónak.
3. Az iskolák és/vagy az óvodák fenntartói kibérlik a sportcsarnok egyik termét az iskolák, óvodák számára, tornaórák tartása érdekében.
4. Helyi sportegyesület egyik szakosztálya (például kosárlabda) számára kibérli a sportcsarnok egyik termét edzések megtartására.
5. Helyi sportegyesület vagy országos sportági szakszövetség kibérli a sportcsarnokot versenyek, mérkőzések megtartására, ahol nézők is lesznek, és a nézők a szervezőknek fizetnek belépőt. Jegyértékesítés történik a bérlő, használó részéről.
6. Helyi sportegyesület vagy országos sportági szakszövetség kibérli a sportcsarnokot versenyek, mérkőzések megtartására, ahol nézők is lesznek, és a nézők a sportcsarnok üzemeltetőjének fizetnek belépőt. Jegyértékesítés történik sportcsarnok üzemeltetője részéről.
7. A sportcsarnokot kibérlik koncert, táncverseny, szalagavató megtartása, előadás, egyéb, például vállalati rendezvény céljára.
Az 1-6. pont alá tartozó eseteknél a sportolók részére jellemzően öltözőhasználatot, zuhanyozási lehetőséget és sporteszközöket is biztosít a sportcsarnok. A használat szólhat néhány órára, vagy heti több alkalomra, illetve 1-2 hétre is, például edzőtábort tart a sportegyesület, illetve kiterjedhet a teljes sportcsarnokra vagy annak egy pályájára, termére. A sportcsarnok üzemeltetését a nonprofit kft. saját alkalmazottaival látja el (karbantartás, takarítás stb.).
A vázolt tényállással kapcsolatban felmerült kérdések:
- Hogyan kell értelmezni Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének m) pontjában foglalt szabályokat?
- A fenti esetek közül melyik szolgáltatás minősül bérbeadásnak és melyik sportolási szolgáltatásnyújtásnak?
- Milyen tartalmú szerződést kell kötni az egyes jogcímen használókkal annak érdekében, hogy az áfaminősítés egyértelmű legyen?
Részlet a válaszból: […]Áfa-tv. 85. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat is.] Az adómentesség kizárólag olyan szolgáltatásokra terjed ki, amelyek elengedhetetlenek a sporthoz és testedzéshez, illetve csak olyan szolgáltatás lehet adómentes, amelynek tényleges igénybevevői a sportot, testedzést végző személyek.Az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdése m) pontjának záró fordulata ugyanakkor rögzíti, hogy az adómentesség nem vonatkozik a sportolást, testedzést szolgáló ingatlan (ingatlanrész) bérbeadására.A bérbeadás (bérbevétel) fogalmát az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja határozza meg. E szerint "bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek".Annak megítélése, hogy adott esetben sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtásról vagy bérleti szolgáltatásról [sportolást, testedzést szolgáló ingatlan (ingatlanrész) bérbeadásáról] van-e szó, mindig a felek közötti megállapodás, szerződés, valamint a ténylegesen teljesített ügylet alapján lehetséges. A?levelében megadott információk alapján azonban a felek közötti szerződések ismerete nélkül is elmondható, hogy a nonprofit kft. által nyújtott szolgáltatás jellegadó tartalma elsősorban abban áll, hogy az általa üzemeltetett ingatlan használatát biztosítja sportolás céljára, illetve egyéb rendezvények megtartására úgy, hogy a bérbevevőnek kizárólagos jogosultsága van az ingatlan, ingatlanrész használatára, és a bérbevevő (jogosult) az ellenértéket a termék - jelen esetben az ingatlan, ingatlanrész - időleges használatáért fizeti, tehát a nonprofit kft. által teljesített ügylet ingatlan-bérbeadásnak minősül, és mint ilyen - figyelemmel az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdése m) pontjának záró fordulatára - nem tartozik a 85. § (1) bekezdésének m) pontja alá. Koncert, szalagavató, előadás, egyéb, például vállalati rendezvény megtartása céljából történő bérbeadás esetén értelemszerűen fel sem merül a 85. § (1) bekezdése m) pontjában foglalt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4735
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Sportszolgáltatások áfája

Kérdés: Tagszervezetünk mint közszolgáltató az amatőr (megyei) bajnokságban induló egyes sportszervezetek részére nyújtott szolgáltatások - nevezési díj, játékengedélyek díja - ellenértéke tekintetében 2010. január 1-jétől érvényes szabályozás szerint mentes-e az adó alól? Véleményünk szerint mentes, mivel a nevezési díj és a játékengedélyek díjának megfizetése nélkül a természetes személyek (amatőr sportolók) nem sportolhatnának, nem vehetnének részt a szövetség által szervezett bajnokságban.
Részlet a válaszból: […]is fennállnak vagyis a nevezési díj ellenében sportoláshoz testedzéshez kapcsolódó szolgáltatást nyújtó az Áfa-tv. 85. § (4) bekezdése alapján közszolgáltatónak minősül]. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint a versenyzőnek a sportszövetség által kiállított, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő, a versenyrendszerben, illetve versenyeken való részvételre jogosító sportolói igazolvánnyal (a továbbiakban: versenyengedély) kell rendelkeznie. A sportszövetség a szabályzatában meghatározottak szerint lehetővé teheti, hogy az általa, illetve a közreműködésével kiírt vagy szervezett versenyen az amatőr és a szabadidős sportoló egy versenyre (mérkőzésre) szóló versenyzési engedéllyel (rajtengedély) részt vegyen. Ezen engedélyek kiadásáért fizetett ellenértékek Áfa-tv. 85. § (1) bekezdés m) pontja szerinti adómentessége nem áll fenn, mivel a szóban forgó szolgáltatás szoros kapcsolata a sporttal, illetve a testedzéssel nem állapítható meg. A szolgáltatás tartalma szerint közvetett lehetőséget biztosít egy vagy több sportrendezvényen való részvételre. A természetes személy a szóban forgó díj megfizetésével közvetlenül nem válik jogosulttá semmilyen sporttevékenység végzésére, mivel egyrészt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2717

3. találat: Polgármesteri hivatalban informatikus foglalkoztatása

Kérdés: Polgármesteri hivatalban dolgozó informatikust milyen jogviszonyban kell alkalmazni? Megfelelő-e a munka törvénykönyves munkaszerződés, vagy csak köztisztviselő lehet?
Részlet a válaszból: […]bekezdését és (8) bekezdés a), b) pontjait és (9) bekezdését figyelembe véve munkaviszonyt, Munka Törvénykönyve szerinti munkaszerződést csak a köztisztviselőnek, ügykezelőnek nem minősülő munkavállaló munkaviszonyára lehet létesíteni. A közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető. A Ktv. 2. § kimondja, hogy a törvény hatálya nem terjed ki jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására - polgármesteri hivatalban - foglalkoztatottakra. Ezen alkalmazottakkal közalkalmazotti jogviszonyt kell létesíteni a Kjt. 1. § (1) bekezdése alapján. A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2564

4. találat: Vásárolt közszolgáltatás

Kérdés: Egészségügyi intézmény vagyunk, higiénés és környezetvédelmi tanácsadásra felkértünk egy bt.-t, aki intézményünknek nyújt segítséget. A kérdésünk az lenne, hogy ez a tevékenység besorolható-e a vásárolt közszolgáltatásokba?
Részlet a válaszból: […]szerződéskötés történik, és a szolgáltatás teljesítésekor számla kiállítására kerül sor. Az egészségügyben olyan esetekben beszélhetünk vásárolt közszolgáltatásról, amikor például az intézmény egészségügyi szolgáltatást vásárol, mint közszolgáltatás, amely az államháztartás körébe tartozó egyik feladat, és ezt egy magánvállalkozásban dolgozó orvostól, vállalkozástól vagy nonprofit szervezettől vásárolja meg. A tanácsadás nem tekinthető közfeladatnak. Amennyiben teljesül az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.) 59. § (10) bekezdése, miszerint a költségvetési szerv szakmai alapfeladatához kapcsolódó szellemi tevékenységét szerződéssel, számla ellenében nem költségvetési szervtől, hanem külső szervezettől vagy magánszemélytől rendeli meg jogszabályban vagy felügyeleti szerv által szabályozott, illetve fejezet felügyeletét ellátó szerv belső szabályzatában meghatározott feltételek szerint,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2276

5. találat: Önkormányzati tanuszoda áfája

Kérdés: Önkormányzatunk és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) úgynevezett PPP szerződést kötött egy kft.-vel. A szerződés keretében a magánbefektető (többek között) köteles egy uszoda megépítésére, és meghatározott időszakra (közcélú igénybevételi időszakra) a tanuszoda használatát átadni az önkormányzat részére, valamint köteles 15 év után a tanuszoda tulajdonjogát jelképes összeg ellenében az önkormányzatnak átadni, ha az igényt tart rá. Az önkormányzat és az ÖTM köteles szolgáltatási díjat fizetni. A tanuszoda a magánbefektető tulajdonában áll, de a földterület az önkormányzat tulajdona. A magánbefektetőt használati jog illeti meg a földterületre. Az önkormányzat a közcélú igénybevételi időszak egy részét bérleti díj ellenében visszaadja a magánbefektetőnek, egy részében ingyenes szolgáltatást nyújt, de ellenérték fejében is nyújt szolgáltatást (pl. reklámoz, belépti díjat szed rendezvényekre). Mivel bérlethez is felhasználja az önkormányzat a szerződés szerint neki járó időszakot, keletkezik-e részben levonási joga?
Részlet a válaszból: […]adókötelezettséget választott. Az ingatlan bérbeadása az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján adómentes tevékenység, amely tevékenységgel kapcsolatosan ráterhelt adót nem tudja levonni az önkormányzat, csak akkor, ha az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján bérbeadási tevékenységére előzetesen adókötelezettséget választott. Az önkormányzat jogosult adóköteles szolgáltatásnyújtása (pl. reklámtevékenység, rendezvények rendezése) után is levonni az ezen tevékenységével kapcsolatosan rá áthárított áfát. Az Áfa-tv. 123. § (1)-(3) bekezdése szerint abban az esetben, ha az adóalany egyaránt teljesít a 120. § szerint adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást (a továbbiakban: adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, az előzetesen felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le. Az előzetesen felszámított adó levonható és le nem vonható részének megállapításához az adóalany köteles olyan megfelelően részletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási jog keletkezésétől kezdődően alkalmas annak egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére, hogy a termék, szolgáltatás használata, egyéb módon történő hasznosítása adólevonásra jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását, vagy arra nem jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását szolgálja (tételes elkülönítés). Abban az esetben, ha a termék, szolgáltatás természete, illetőleg a használat, egyéb módon történő hasznosítás jellege folytán az előzetesen felszámított adó megosztása a tételes elkülönítés szabályai szerint nem végezhető el, az adóalany a megosztást más, az (1) bekezdésben említett követelményt kielégítő szabályok szerint is elvégezheti. Ennek hiányában a tételes elkülönítés szabályai szerint meg nem osztható előzetesen felszámított adót az 5. számú[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2269

6. találat: Önkormányzati lakásfenntartási támogatásból letiltható-e az önkormányzat által kiszámlázott szemétszállítás díja, ha az ügyfél nem fizette be?

Kérdés: Községi önkormányzatunk nevében kérem, nyújtsanak segítséget abban, hogy az önkormányzat által megállapított lakásfenntartási támogatásból (normatív, illetve méltányossági) letiltható-e, és ha igen, milyen mértékben az önkormányzat által kiszámlázott (az ügyfél által be nem fizetett) szemétszállítás díja?
Részlet a válaszból: […]önkormányzat igénybevételi kötelezettséggel nyújtja, a szolgáltatás igénybevételéért pedig az ingatlantulajdonos köteles megfizetni az önkormányzati rendeletben meghatározott közszolgáltatási díjat. A hulladékkezelési közszolgáltatási díj (szemétszállítási díj) megállapítására vonatkozó előírásokat törvény, illetve kormányrendelet tartalmazza, az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezményeket vagy a szolgáltatás ingyenességét az önkormányzat határozza meg rendeletében. A lakásfenntartási támogatás folyósítását nem lehet ahhoz kötni, hogy az önkormányzat által szervezett helyi közszolgáltatás díját az annak fizetésére kötelezett, egyben lakásfenntartási támogatásra jogosult megfizette-e, illetve a meg nem fizetett szemétszállítási díjat nem lehet a folyósítandó lakásfenntartási támogatás összegébe betudni, vagy abból levonni. A szemétszállítási díj érvényesítésének, behajtásának szabályait a jogszabályok részletesen meghatározzák. A közszolgáltatási díjat csak a jogszabályok által lehetővé tett keretek között és eljárási rendben lehet érvényesíteni. A hulladékgazdálkodási tv. 26. § (1) bekezdése kimondja, hogy a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtható köztartozásnak minősülnek. A hivatkozott paragrafus szabályozza továbbá a tartozás érvényesítése érdekében követendő eljárási rendet, melynek keretében először is a díjhátralék keletkezését[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. december 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2215
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Vásárolt közszolgáltatásba tartozó tevékenységek

Kérdés: Alapfeladatunk önkormányzati közoktatási intézmények pénzügyi gazdasági feladatainak ellátása. Néha gondot okoz egyes gazdasági események számviteli értelmezése. Kérdéseink a következők: 1. Amennyiben évente megújított szerződéssel számla ellenében külső személy (vállalkozó ügyvéd) jogi segítségnyújtását vesszük igénybe a tartozások beszedése érdekében (felszólítások elkészítése, bírósági eljárások teljes körű intézése, végrehajtóval való kapcsolattartás), annak díját szellemi tevékenységként vagy egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatásként kell könyvelnünk? 2. Van-e különbség könyvelés szempontjából akkor, ha egy óvoda bábelőadást rendel: - gyermeknapi vagy évfordulós ünnepségre, - illetve "rendes" napi nevelési feladatai idején veszi igénybe a szolgáltatást? Lehetséges-e, hogy az első változatban kulturális rendezvényként (de itt egyéb üzemeltetés vagy vásárolt közszolgáltatás) értelmezzük, míg a második változatban szellemi tevékenység végzése miatti kifizetésként könyveljük?
Részlet a válaszból: […]megvásárolja kész komplex (teljes) szolgáltatásként. A szellemi tevékenység végzésére történő kifizetés kiadási jogcím alatt azoknak a feladatoknak a számla ellenében történő kifizetését kell érteni, amelyek a költségvetési szerv alapfeladatai közé tartoznak (nem kiegészítő, nem kisegítő, nem vállalkozási). A megrendelő ezekben az esetekben is a költségvetési szerv, a megbízott lehet külső személy (nem foglalkoztatott), más szervezet. Itt nem lehet teljes komplex szolgáltatást elszámolni. Mindezek alapján a konkrét kérdésekre a következőket lehet válaszolni: 1. A jogi segítségnyújtást egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatásként kell elszámolni, mivel ez a feladat az óvodának nem szellemi alaptevékenysége. 2. Az óvodai bábelőadás és egyéb kulturális rendezvények esetében már vizsgálni kell, hogy ezek a tevékenységek a közszolgáltatások vagy a szellemi tevékenység számlával történő elszámolási körébe tartoznak-e. A konkrét kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy az óvoda az alaptevékenységi körébe tartozó teljes kulturális tevékenységi kört kiadja-e gazdálkodó szervezet részére, vagy csak egy-egy eseti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. július 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1735
Kapcsolódó tárgyszavak: ,