Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott köztartozás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Gyermekvédelmi törvény 146. §-a szerinti térítési díj behajtása

Kérdés: A Gyvt. 146. §-ában szabályozott térítésidíj-hátralék esetén a fenntartó önkormányzat megkeresésére az adók módjára történő behajtásra van-e lehetőség?
Részlet a válaszból: […]behajtást rendeli el (adók módjára behajtandó köztartozás).A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések alapján tehát csak törvény rendelkezhet adók módjára történő behajtásról. A Gyvt. több helyen is előírja meghatározott tartozások tekintetében az adók módjára történő behajtást, azonban a 146. §-ban szabályozott térítési díj tekintetében nem rendelkezik arról, hogy az ebből származó hátralék adók módjára behajtható lenne. Ennek megfelelően az ebből eredő követelések csak az általános szabályok szerint - nem adók módjára - érvényesíthetők.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4106
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Gépjárműadó-hátralék értékelése

Kérdés: Kell-e értékvesztést elszámolni a gépjárműadó-hátralék után? Önkormányzatunk az értékelési szabályzatában a központi, a helyi adókkal és az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos követelések értékelésénél az egyszerűsített értékelés eljárást választotta. Pl.: az ONKA program által készített kimutatás alapján a gépjárműadósokkal kapcsolatos követelések állománya bruttó 100 E Ft. Az adósminősítési kategóriák szerint kimutatott értékvesztések összege 20 E Ft. Milyen értékben kell a gépjárműadóval kapcsolatos követeléseket a helyi önkormányzat mérlegében kimutatni ebben az esetben? 100 E Ft-tal vagy 80 E Ft-tal?
Részlet a válaszból: […]csoportos értékelésével) vagy egyedi értékeléssel történik a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 31/A. §-a szerint. A számviteli szabályok szerint az értékvesztést a könyvekben el kell számolni, és a mérlegben a követelés értékét az értékvesztéssel csökkentett összegben kell kimutatni. Figyelemmel kell lenni azonban a jelentős összeg meghatározására. A kormányrendelet szerint minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha a követeléseknél (ideértve a vevőkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket) az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át vagy a kis összegű követelés értékhatárát, amely jelenleg 100 000 Ft.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3046
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetések

Kérdés: A közbeszerzéses kifizetésekhez kapcsolódóan tavaly márciusban 2009. január 1-jéig halasztották el annak a szabálynak az alkalmazását, hogy kifizetést csak nemleges adóigazolás esetén lehet teljesíteni. Tudomásunk szerint ismét változott a szabály. Mit kell tennünk, ha kifizetünk, illetve ha mi kapunk munkánkért cserébe pénzt?
Részlet a válaszból: […]vállalkozási szerződések alapján történő, a havonta nettó módon számított 200 000 forintot (a korábbi szabályokban még csak 100 000 forint szerepelt) meghaladó kifizetésnél a kifizetést teljesítő az igénybe vett alvállalkozónak a teljesítésért - visszatartási kötelezettség nélkül - abban az esetben fizethet, ha a) az alvállalkozó bemutat, átad vagy megküld a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást, vagy b) az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. Kifizetést teljesítőnek minősül az ajánlattevő, a Kbt. szerinti alvállalkozó, valamint a polgári jog szerinti alvállalkozó. Elegendő 30 (korábban 15) napos igazolást bemutatni, amely minden kifizetőnél felhasználható. Kiterjed a szabály a faktoring- és az engedményezési szerződésekre is, ugyanis ezekkel a konstrukciókkal a felelősségi szabály megkerülhető lett volna. Az átmeneti rendelkezésekben szerepel, hogy az együttes adóigazolás és a köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplő tartozásadatok a környezetvédelmi termékdíjat halasztottan, csak 2010-től tartalmazzák, mert a vámhatóság elektronikusan még nem tudja automatizáltan legyűjteni ezeket az adatokat. Az új felelősségi rendszer hatékonyabb és egyszerűbb működéséhez az APEH létrehoz egy köztartozásmentes adózói adatbázist. Amelyik vállalkozás ebben szerepel, annak nem kell külön együttes adóigazolást kérnie, részére azonnal fizethetnek, amely azonban nem szerepel a "nullás" adatbázisban, annak továbbra is igazolást kell bemutatnia. (Pl. felkerülhet a listára, akinek sem az állami adóhatóságnál, sem a vámhatóságnál nincs nettó módon számított adótartozása, nem áll csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt stb.) Az állami adóhatóság az adózó kérelmére, a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján felveszi az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha az adóhatóság vizsgálata alapján az adózó az adatbázisba történő felvételhez előírt feltételeket teljesíti. A kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be. A kérelem benyújtását követően az állami adóhatóság beszerzi a vámhatóságtól az adatbázisba történő felvételhez szükséges adatokat. Az adóhatóság az adatbázis adatait minden hónap 10. napjáig frissíti. Amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2272
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Az adóhatóság köztartozás-visszatartási joga

Kérdés: A III. negyedéves általánosforgalmiadó-bevallásunk visszaigényelhető adót tartalmaz. Sajnos egy korábbi időszakról fennálló tartozásunk miatt az adóhivatal a kiutalást megtagadta, és a korábbi tartozásra kívánja átvezetni. Természetesen a tartozásunkat meg akarjuk fizetni, de ha az áfát nem kapjuk vissza, akkor gazdálkodásunkban ez jelentős finanszírozási gondot okoz. Milyen lehetőségünk van az áfa kiutaltatására?
Részlet a válaszból: […]köztartozást is) visszatarthatja. Ha a visszatartás nem az adózó nyilatkozata alapján történt, erről az adóhatóság határozattal értesíti az adózót. Nem célszerű tehát annak eltitkolása, hogy az adózó tartozással rendelkezik, hiszen az adóhivatali nyilvántartásból, a társhatóságoktól kapott adatszolgáltatásból megállapítható a tartozás ténye. A valótlan nyilatkozat pedig bírság kiszabását is maga után vonhatja. Hogy az adózó mégis hozzájusson az őt megillető támogatáshoz, két lehetőség közül választhat. Az első, hogy ne legyen esedékes tartozása, azaz amennyiben nem tudja megfizetni határidőre a kötelezettségét, úgy kérje annak elhalasztását, részletekben történő megfizetését. Így tartozás nélkül az összeg kiutalhatóvá válik. Ha ez az út nem járható, akkor a visszatartás érvényesítésekor kell az adózónak kérelmet benyújtania az Art. 93. § (4) bekezdése alapján arra hivatkozással, hogy amennyiben a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. január 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 167
Kapcsolódó tárgyszavak: