10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Külföldi munkavállalónak járó utazási költségtérítés
Kérdés: Országos kisebbségi önkormányzatunk által fenntartott oktatási intézményeinkben külföldi munkavállalók is dolgoznak. Van, aki közel lakik a határhoz, így onnan jár be. Magyarországi szálláshelye mindegyiknek van, hiszen ez elengedhetetlen a magyarországi tartós munkavállaláshoz. Milyen esetben fizethető nekik (amennyiben egyáltalán fizethető) utazási költségtérítés a külföldi lakóhely és a munkahely között napi munkába járásra? Valamint, ha csak alkalomadtán utazna haza külföldre, arra kötelesek vagyunk-e neki költségtérítést adni? Amennyiben igen, milyen mértékben?
2. cikk / 10 Portugál orvos kórházi alkalmazása részmunkaidőben
Kérdés: Eszjtv. hatálya alá tartozó kórház vagyunk. Foglalkoztatni szeretnénk egy portugál állampolgárságú orvost havi 20 órában. Magyarországon csak ebben az időszakban tartózkodik. Szerepel az Országos Kórházi Főigazgatóság (okfő orvosok) működési nyilvántartásában (van pecsétszáma). Rendelkezik adóazonosító számmal, munkaköri alkalmasságival, szakképesítés elismerésekkel, illetve a MÁK-nál technikai tajszámmal. Jól gondoljuk, hogy az alkalmazásához be kell szereznie még az A1 jelű nyomtatványt, amivel igazolni tudja, hogy lakóhelyén, Portugáliában biztosított, illetve hoznia kellene a lakóhelye adóhatóságától egy igazolást, hogy külföldi adóügyi illetőségét igazolja? (Ami igazolja, hogy ott adózik, nem belföldi adóügyi illetőségű.)
3. cikk / 10 Magyarországon dolgozó külföldi állampolgár családi kedvezménye
Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja esetében merült fel, hogy a Magyarországon dolgozó külföldi állampolgárok is igénybe vehetik-e az emelt összegű családi kedvezményt? Ha igen, hogyan kell igazolni a jogosultságukat a munkáltató felé?
4. cikk / 10 Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége
Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
5. cikk / 10 Külföldi munkavégzés adó- és járulékkötelezettségének szabályai
Kérdés: Magyarországon milyen adót és járulékokat kell fizetnie, és milyen bejelentési kötelezettsége van annak a magyar magánszemélynek, aki Svájcban munkaviszony keretében végez munkát?
6. cikk / 10 Kiküldetésekhez kapcsolódó juttatások adókötelezettsége
Kérdés: Külföldi oktatási intézmény Magyarországra küldte az alkalmazottját azért, hogy a magyarországi "testvér" intézményben szakmai segítséget nyújtson a belföldi munkatársak munkavégzéséhez. A külföldi munkavállalónak a magyar intézmény lakást bérel, és viseli annak minden költségét. Milyen adókötelezettség terheli ezt a juttatást? Ez a kérdés a magyar munkavállalók külföldi kiküldetése esetén is felmerül.
7. cikk / 10 Szlovák magánszemély magyarországi szja-ja
Kérdés: Szlovák állampolgárt részmunkaidőben, munkaszerződéssel, 10 havi határozott időtartamra kívánunk alkalmazni. Nevezettnek Szlovákiában főállású munkaviszonya van, Magyarországon nem lesz lakhelye, nincs adóazonosító jele s taj-száma. Munkavégzés mindkét országban történik. A munkáltatónak milyen bejelentési, járulékfizetési kötelezettségei vannak, illetve a munkavállalótól milyen okmányok, igazolások kellenek, és a béréből mit és mennyit kell levonni?
8. cikk / 10 Szlovák állampolgárt alkalmazó munkáltató adó- és járulékkötelezettségei
Kérdés: Szlovák állampolgárt részmunkaidőben munkaszerződéssel 10 havi határozott időtartamra kívánunk alkalmazni. Nevezettnek Szlovákiában főállású munkaviszonya van, Magyarországon nem lesz lakhelye, nincs adóazonosító jele s taj-száma. Munkavégzés mindkét országban lesz. A munkáltatónak milyen bejelentési, járulékfizetési kötelezettségei vannak, illetve a munkavállalótól milyen okmányok, igazolások kellenek, és a béréből mit és mennyit kell levonni?
9. cikk / 10 Román állampolgárságú doktoranduszhallgatók adókötelezettsége
Kérdés: Egyetemünk az elmúlt években több román állampolgárságú doktoranduszhallgatóval kötött megbízási szerződést az egyes tanszékeken végzendő munkákra. Helyesen jártunk-e el akkor, amikor a részükre kifizetett megbízási díjból nem vontunk adóelőleget? A hallgatók egy része időközben letelepedési engedélyt és magyar állampolgárságot kapott, de továbbra is megbízási szerződés alapján foglalkoztatjuk őket. A kifizetésekből most már adóelőleget vonunk a kifizetőre megállapított szabályok szerint. Helyes-e az eljárásunk?
10. cikk / 10 Külföldi vendégtanár
Kérdés: Egyetemünkön külföldi vendégtanárokat foglalkoztatunk. Hogyan kell adóztatni a Németországból érkezett oktatók jövedelmét, tekintettel arra, hogy a magyar-német egyezmény – szerintünk – nem ad elegendő útmutatást erre nézve? Jelen esetben a két év már lejárt, és az oktatás befejeződik június 30-án. Ismételt foglalkoztatás csak szeptember 1-jétől lesz. A két év adómentesség újra alkalmazható-e?