Magyarországon dolgozó külföldi állampolgár családi kedvezménye

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja esetében merült fel, hogy a Magyarországon dolgozó külföldi állampolgárok is igénybe vehetik-e az emelt összegű családi kedvezményt? Ha igen, hogyan kell igazolni a jogosultságukat a munkáltató felé?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. rendelkezései értelmében, a tartósan beteg gyermekek utáni emelt összegű kedvezmény a családi kedvezményre való jogosultságon alapul. A családi kedvezményt – ha a feltételeket igazolni tudják – a Magyarországon dolgozó külföldiek is igénybe vehetik.Mindebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […]  A 2011. január 1-jétől öregségi teljes nyugdíjra életkorátólfüggetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővelrendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjatmegállapítják, a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Külföldi munkavégzés adó- és járulékkötelezettségének szabályai

Kérdés: Magyarországon milyen adót és járulékokat kell fizetnie, és milyen bejelentési kötelezettsége van annak a magyar magánszemélynek, aki Svájcban munkaviszony keretében végez munkát?
Részlet a válaszából: […] Svájci munkavállalás esetén az adófizetési kötelezettségszempontjából a Magyar Népköztársaság és a Svájci Államszövetség között a kettősadóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, az1981. évi április hó 9. napján aláírt egyezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 9.

Kiküldetésekhez kapcsolódó juttatások adókötelezettsége

Kérdés: Külföldi oktatási intézmény Magyarországra küldte az alkalmazottját azért, hogy a magyarországi "testvér" intézményben szakmai segítséget nyújtson a belföldi munkatársak munkavégzéséhez. A külföldi munkavállalónak a magyar intézmény lakást bérel, és viseli annak minden költségét. Milyen adókötelezettség terheli ezt a juttatást? Ez a kérdés a magyar munkavállalók külföldi kiküldetése esetén is felmerül.
Részlet a válaszából: […] A külföldi intézmény magyarországi munkavégzésre kiküldöttdolgozója részére biztosított lakhatás miatt Magyarországon sem amunkavállalónak, sem a munkáltatónak nem keletkezik adófizetési kötelezettsége.A magánszemély ugyanis ebben az esetben kiküldetést teljesít,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 2.

Szlovák magánszemély magyarországi szja-ja

Kérdés: Szlovák állampolgárt részmunkaidőben, munkaszerződéssel, 10 havi határozott időtartamra kívánunk alkalmazni. Nevezettnek Szlovákiában főállású munkaviszonya van, Magyarországon nem lesz lakhelye, nincs adóazonosító jele s taj-száma. Munkavégzés mindkét országban történik. A munkáltatónak milyen bejelentési, járulékfizetési kötelezettségei vannak, illetve a munkavállalótól milyen okmányok, igazolások kellenek, és a béréből mit és mennyit kell levonni?
Részlet a válaszából: […] A belföldi székhelyű munkáltató által Magyarországonfoglalkoztatott szlovákiai illetőségű magánszemélyeknek a belföldimunkavégzésükre tekintettel, a magyar munkáltató által kifizetett járandósága amagyar-szlovák kettős adózást kizáró egyezmény alapján, Magyarországon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

Szlovák állampolgárt alkalmazó munkáltató adó- és járulékkötelezettségei

Kérdés: Szlovák állampolgárt részmunkaidőben munkaszerződéssel 10 havi határozott időtartamra kívánunk alkalmazni. Nevezettnek Szlovákiában főállású munkaviszonya van, Magyarországon nem lesz lakhelye, nincs adóazonosító jele s taj-száma. Munkavégzés mindkét országban lesz. A munkáltatónak milyen bejelentési, járulékfizetési kötelezettségei vannak, illetve a munkavállalótól milyen okmányok, igazolások kellenek, és a béréből mit és mennyit kell levonni?
Részlet a válaszából: […] A belföldi székhelyű munkáltató által Magyarországonfoglalkoztatott szlovák illetőségű magánszemélyeknek a belföldi munkavégzésükretekintettel a magyar munkáltató által kifizetett járandósága a magyar-szlovákkettős adózást kizáró egyezmény alapján Magyarországon az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Román állampolgárságú doktoranduszhallgatók adókötelezettsége

Kérdés: Egyetemünk az elmúlt években több román állampolgárságú doktoranduszhallgatóval kötött megbízási szerződést az egyes tanszékeken végzendő munkákra. Helyesen jártunk-e el akkor, amikor a részükre kifizetett megbízási díjból nem vontunk adóelőleget? A hallgatók egy része időközben letelepedési engedélyt és magyar állampolgárságot kapott, de továbbra is megbízási szerződés alapján foglalkoztatjuk őket. A kifizetésekből most már adóelőleget vonunk a kifizetőre megállapított szabályok szerint. Helyes-e az eljárásunk?
Részlet a válaszából: […] A Magyarország és Románia között létrejött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt kihirdető 1996. évi XCIX. törvény 21. cikke alapján a romániai illetőségű diák vagy gyakornok Magyarországon való tartózkodása idején kapott bármilyen díjazás adómentes,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Külföldi vendégtanár

Kérdés: Egyetemünkön külföldi vendégtanárokat foglalkoztatunk. Hogyan kell adóztatni a Németországból érkezett oktatók jövedelmét, tekintettel arra, hogy a magyar-német egyezmény – szerintünk – nem ad elegendő útmutatást erre nézve? Jelen esetben a két év már lejárt, és az oktatás befejeződik június 30-án. Ismételt foglalkoztatás csak szeptember 1-jétől lesz. A két év adómentesség újra alkalmazható-e?
Részlet a válaszából: […] Az 1979. évi 27. tvr. 20. cikke alapján, Magyarországon adómentes a német illetőségű magánszemélynek az a jövedelme, amelyet a nem nyereségérdekelt magyar intézményben legfeljebb két éven keresztül folytatott oktatási tevékenységéért külföldről kap. Ez egyúttal azt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.