1125 talált cikk a magánszemély kifejezésre

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú melléklet 1.3. pontjában foglalt temetési segély juttatásával kapcsolatban a következő kérdéseink vannak: az adómentességnek feltétele-e, hogy a munkavállaló igazolja azt, hogy valóban ő fizette a temetési költségeket? Az adómentesen ilyen címen juttatható összegnek van-e felső korlátja? Fizethető-e ilyen címen segély a munkavállaló elhunyt élettársának temetési költségeihez való hozzájárulás címén?

Kérdés: Intézetünk arra az elhatározásra jutott, hogy vásárol egy olyan ingatlant, amelyben szerény körülmények között ugyan, de családias jellegű üdülést tud biztosítani a dolgozói részére. Adódott is egy kedvező lehetőség, mivel az egyik munkatársunk örökölt egy horgásztóhoz közeli nyaralót, amelyet eladna. A gondot csak az okozza, hogy ebben az évben már lebonyolított – családi okok miatt – egy lakáscserét, és tart attól, hogy ha az üdülőt is ebben az évben adja el, akkor az új szabályok szerint ez a második ingatlaneladása már üzletszerű tevékenységnek minősül.

Kérdés: Az Szja-tv. 69. §-a szerint természetbeni juttatásnak számít a kifizető által a sporttevékenység végzéséhez nyújtott ingyenes szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott jövedelem. Kérdésem az, hogy a törvény alapján természetbeni juttatásnak minősül-e, ha a munkavállaló fitnesz- vagy uszodabérletről hoz számlát, és a munkáltató megtéríti azt, vagy az ilyen juttatás a munkavállaló progresszíven adózó, összevonandó jövedelmét képezi?

Kérdés: Az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás esetén a közteherjeggyel teljesített társadalombiztosítási kötelezettséggel kapcsolatban 2003. évre vonatkozóan igénybe vehető-e az Szja-tv. 33/A. § szerinti adókedvezmény? A munkaügyi központ által kiállított igazoláson a nyugdíjjárulék összege nem szerepel. Az Amk-tv. 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján a munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén a melléklet második oszlopában meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti a Tbj-tv. 19. § (2) bekezdésében foglalt nyugdíjjárulék-levonási kötelezettségét. A hivatkozott törvény 8. § (1) bekezdése szerint az Szja-tv. alkalmazásában a munkavállaló bérjövedelmeként kell figyelembe venni a kifizetett munkadíj sávjához tartozó ellátási alapot, melyet a kiadott igazolás tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a közteherjeggyel teljesíthető a nyugdíjjárulék-levonási kötelezettség, ezért értelmezésünk szerint az Szja-tv. 33/A. §-a alapján a számított adót csökkenti a nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjrendszer keretében – nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének a 25 százaléka, függetlenül attól, hogy a kiadott igazoláson feltüntették-e. Helyesen értelmezzük-e a hivatkozott jogszabályokat?

Kérdés: Nem egyértelmű számunkra, hogy az Szja-tv. alkalmazásában a külföldi kiküldetésre és a külszolgálatra ugyanazon szabályokat kell-e alkalmaznunk, vagy ez a két fogalom eltérő. Kérdésünk az, hogy az igazolás nélkül elszámolható költségekre, valamint a külföldön történő tartózkodás tartamának számítására mely szabályokat kell alkalmaznunk.

Kérdés: Intézményünk sportnapokat fog szervezni, melyek keretében hivatásos mérkőzésvezetőket kértünk fel az egyes mérkőzések vezetésére. Kérjük szíves ismertetésüket a kifizetett összegből történő helyes adóelőleg-levonási szabályokat illetően!

Kérdés: Intézményünk alaptevékenysége ellátása során ellenőrzéseket végez az egész megye területén. A gépkocsiparkunk garázsa a megyeszékhelyen lévő központi telephelyen van. Időközönként előfordul, hogy az ellenőr a következő napi programja miatt az intézményvezető külön engedélyével hazamegy a gépkocsival, majd a lakhelyéről indulva megy a célállomásra. Ez a gépkocsi-hazavitel és onnan indulás hivatali vagy magáncélú használatnak minősül-e?

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.19. pont szerint egyéb indokkal adómentes a kifizető által a magánszemélynek kifizetőnként legfeljebb évi három alkalommal adott, az Áfa-tv.-ben meghatározott kis értékű ajándék. Megítélésünk szerint ez 2004. évben három alkalommal adott 5000 forint értékű ajándékot jelent. Más értelmezés szerint a három alkalommal adott ajándék együttes összege lehet 5000 forint. Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy melyik értelmezés helyes?

Kérdés: Főiskolánk által felhasználói szerződés alapján kifizetett szerzői jogdíjból történő adóelőleg-levonásánál helyesen járunk-e el, ha a szerződésben megállapított teljes díjból 10 százalék költséghányad levonása után 38 százalék személyijövedelemadó-előleget vonunk le? Kérdésünk továbbá az is, hogy ha az egyik megbízott folyamatosan külföldön dolgozik, és magyarországi munkahelye, jövedelme nincs, csak itt bejelentett állandó lakcíme, akkor a kifizetéskor kell-e adóelőleget levonnunk?

Kérdés: Egyetemi oktató vagyok. 2004. március hónapban a Sulinet program keretében vásároltam 52 ezer forintért egy nyomtatót. Ebben az évben még szükségem lesz néhány számítástechnikai eszközre, mert a régiek már használhatatlanok. Tekintve, hogy az említett vásárlással nem merítettem ki a maximálisan érvényesíthető 60 ezer forintos kedvezményt, szeretném tudni, hogy a 2004. július 1-jétől megváltozott törvényi rendelkezések szerint jogosult leszek-e a további vásárlásaim után is kedvezményt érvényesíteni. Lehetséges-e, hogy aki a június 30-ig hatályos rendelkezés alapján kívánja a kedvezményt igénybe venni, az az új, 2004. július 1-jétől hatályos szabályok alapján már nem is jogosult a kedvezményre? Úgy tudom, hogy az új feltételek szerint a kedvezmény csak egy bizonyos jövedelemnagyságig jár. Az én éves jövedelmem várhatóan ebben az évben sem éri el a 3 millió forintot.